Alázatos kérelem
- Részletek
- 2015. március 02. hétfő, 03:17
- Gadó Gábor
Az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke mondta állítólag a ’90-es évek elején, hogy az Ab kizárólag a Magyar Közlöny közvetítésével érintkezik a kormánnyal. Sólyom László ezzel a bonmot-val jelezte, hogy nem hajlandó háttértárgyalásokba bocsátkozni a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselőivel, nincs helye a törvények alkotmányosságának vizsgálata során a politikai alkudozásnak.
Tudjuk, nagyot fordult azóta a világ: a második Orbán-kormány például 2011-ben gyakorlatilag kizárta annak a lehetőségét, hogy az Ab vizsgálhassa a közteherviseléssel és a költségvetéssel összefüggő jogszabályok alkotmányosságát. Az új Alaptörvény fönntartotta ezt a jogállamban legalábbis példátlan szabályozást: mindaddig, amíg az államadósság „a teljes hazai össztermék felét meghaladja”, az Ab eszköztelen marad, ha a törvényhozó alaptörvény-ellenes pénzügyi tárgyú jogszabályokat fogad el.
Mindezek ismeretében akár üdvözölni is lehetne, hogy az Ab frissen hivatalba lépett elnöke a napokban ismételten javasolta az Ab korábbi hatáskörének a visszaállítását. Számomra mindazonáltal csalódást okozott, hogy Lenkovics Barnabás a javaslatát nem azzal indokolta, hogy a megcsonkított hatáskörű testület alkalmatlan alkotmányos feladatainak az ellátására. Ehelyett a politikai hatalom szempontjai iránti túlzott empátiáról tanúbizonyságot téve azt mondta, hogy „(…) az Ab visszakapott hatásköreivel is mértéktartóan, felelősségtudattal élne, tudatában van döntései költségvetési vonzatainak”. Az Ab elnöke az újságírókkal folytatott beszélgetés során úgy fogalmazott, hogy „a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit”.
Lenkovics Barnabás eskütétele tavaly decemberben – MTI/Illyés Tibor
Tartok tőle, hogy az Alaptörvény betartatására fölesküdött bíró nem tehet ilyen, enyhén szólva is felelőtlen ígéreteket, még akkor sem, ha a cél feltehetőleg a kormányzó többség megnyugtatása volt. Az Ab ugyanis – csakúgy, mint más jogszabályok normakontrollja során – nem mérlegelheti egy alkotmányellenesnek bizonyult adójogszabály megsemmisítése előtt azt, hogy döntésének lesz-e, és ha igen, milyen súlyú pénzügyi-költségvetési következménye. Erről a parlamenti többségnek kell majd elgondolkodnia azt követően, hogy elolvasták az Ab hivatalos közlönyben közzétett határozatát. Ha az alkotmánybírák nem így járnának el, vagyis nem kizárólag az Alaptörvény korrekt alkalmazására (értelmezésére) törekednének, úgy döntéseikkel maguk kérdőjeleznék meg az Ab létjogosultságát. Ebben az esetben pedig a Fidesz-KDNP vezette kormány nem is kockáztatna olyan sokat, ha újra bizalmáról biztosítaná az általa kinevezett alkotmánybírákat.
Gadó Gábor ügyvéd
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal
