rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 2. rész (interpellációk: egészségügy, pálinkafőzés, brókerbotrány)


MTI 2015. március 30., hétfő 16:10

Az egészségügyi háttérintézmények átszervezéséről, a házi pálinkafőzés adóztatásáról és a brókerbotrányról is kérdeztek a képviselők az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az interpellációkat megelőzően a képviselők döntöttek arról, hogy házszabálytól eltérően tárgyaljanak két kormánypárti előterjesztést: a brókerbotrány áldozatainak kártérítéséről, valamint a Budapesten megrendezendő vizes világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Így mindkettőről már kedden szavazhat a Ház.

Ezt követően az Országgyűlés elfogadta napirendjét.

Interpellációk

MSZP: hogyan alakítja át a kormány az egészségügyi háttérintézményeket?

Szakács László (MSZP) az egészségügyi háttérintézményekben várható átszervezésekre kérdezett rá. Arra várt választ: lesznek-e elbocsátások és ha igen, hány embert érintenek az összevonások, az intézmények megszüntetése. Arra is választ vár: mindez növeli-e a hatékonyságot, vagy csak egy fűnyíróelv alapján megvalósított leépítést jelent. Hiányolta az átszervezést megalapozó tanulmányokat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: már lezajlottak az intézményi átalakítások, az erről szóló törvényeket a Ház elfogadta, a kapcsolódó rendeletek március 1-jétől hatályosak, vagyis már harminc napja az új rendszerben működnek az egészségügyi háttérintézmények.

Ennek értelmében az ÁNTSZ korábbi nyolc háttérintézménye helyett most három működik: egy járványügyi típusú, egy közegészségügyi és egy egészségfejlesztési típusút. A tizenhét országos intézményből tizenkettő maradt - közölte.

A kérdést szintén jegyző Tukacs István (MSZP) a választ nem fogadta el, a Ház ugyanakkor 100 igen szavazattal, 50 ellenében elfogadta azt.

Jobbik: jelentősen emelkedhet a pálinkafőzés adója

Magyar Zoltán (Jobbik) kifogásolta, hogy „az elbukott szabadságharc eredményeként” hetvenszeresére emelkedhet a pálinkafőzés adója.

Választ várt arra, mi lesz a tönkrement bérfőzdéket egykor üzemeltető családokkal? Hogyan történik a bérfőzdék kártalanítása? - kérdezte. Szerinte az adóemelés egészségügyi kockázatot is jelent, mert emelkedni fog az illegális főzdék száma.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a képviselő nem a kormánnyal, hanem az unióval vitatkozik. Emlékeztetett: öt évig nem kellett bérfőzési adót fizetni, most azonban ismét kell majd. Ez szerinte nem azt jelenti, hogy be kellene zárni a szeszfőzdéket, hiszen azok zömét még az adófizetés idején nyitották meg.

A házi főzés feltételeinek alakulásáról szólva elmondta: a kormány mindent megtesz azért, hogy az embereknek ne kelljen erről lemondaniuk, a kormány április 27-ig teszi meg erről szóló javaslatát az Európai Bizottságnak.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen, 103 támogató vokssal 28 nem szavazat és 2 tartózkodó szavazat mellett.

Az LMP a Quaestor-botrány miatt bírálta a kormányt

Sallai R. Benedek (LMP) két kormányzati problémára mutatott rá a Quaestor-üggyel kapcsolatban: a keleti nyitás politikájára és az „elszabadult hajóágyúként működő” jegybankra.

Bírálta a Quaestor tulajdonosainak összefonódását a kormányzat legfelsőbb köreivel, utalva arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közös üzleteket hozott létre Tarsoly Csabával, a brókercég tulajdonosával.

Szerinte az összefonódás eredménye az is, hogy a felügyeletet ellátó jegybank egy tízmillió forintos alaptőkéjű cégének engedélyezte sok tízmilliárd forintnyi kötvény kibocsátását.

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára leszögezte: a Quaestorral a kormányzat és a tárca is, mint egy komoly céggel számolt, számukra volt a legváratlanabb az, ami bekövetkezett. Hangsúlyozta: a brókercég valóban működtetett egy kereskedőházi irodát és egy vízumközpontot Moszkvában, ám előbbinek a kormányzattal nem volt kapcsolata, utóbbi működését pedig a botrány kirobbanásakor azonnal felfüggesztették.

Az államtitkár a keleti nyitás politikájának pozitívumairól is szólt, és nyomatékosította azt is, hogy az állami vagyongazdálkodás szempontjából nem történt hiba, minden egyes állami forinttal el tudnak számolni.

A képviselő a választ nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 106 igen szavazattal, 37 nem mellett.

Fidesz: a Buda-Cash brókerei saját vagyonukkal számoljanak el

Bánki Erik (Fidesz) interpellációjában azt mondta, a Buda-Cash csalássorozatát követően az a legrelevánsabb kérdés, hogy hová tűnt el a pénz. Hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárás évekig elhúzódhat, ez alatt a csalóknak lenne idejük arra, hogy a pénzt kimentsék. Hangsúlyozta, ezt nem szabad megengedni, ezért a Fidesz frakciója szerint minimum a Buda-Cash brókereinek saját vagyonukkal kell felelniük tetteikért. Leszögezte: el kell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát.

Tállai András államtitkár válaszában azt mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntött egy jogszabálytervezet előkészítéséről. Ennek az a lényege, hogy a jövőben sűrűbben ellenőrzik a befektető vállalkozásokat, a pénzügyi vállalkozásokat és a hitelintézeteket. Emellett a Befektető-védelmi Alap (Beva) kifizetései gyorsabban válnak, eltörlik az önrészt a Bevánál és szigorítják a bírságolási szabályokat.

Hangsúlyozta, hogy a Buda-Cash ügyben mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont sikerült biztosítani, ezért remény van arra, hogy ez teljes egészében fedezi a 62 milliárd forintos kárértéket. A kormány emellett támogatja, hogy olyan magánszemélyek vagyonát is zárolhassák és bevonják a kártalanításba, akik a csalás elkövetéséről tudtak vagy azt támogatták - közölte.

A képviselő a választ elfogadta.