rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 4. rész (interpellációk)


MTI 2015. március 30., hétfő 17:12

A gyógyszer-nagykereskedelemről, kegyelmi eljárásokról és gázárakról volt szó az interpellációk között a parlament hétfői ülésén.

MSZP: állami gyógyszerellátó monopólium jöhet létre

Szakács László arról beszélt, hogy létfontosságú rendszerek létrehozásáról és kijelöléséről szóló törvény mellékletéből azt lehet kiolvasni, a gyógyszer-nagykereskedelemben egy állami gyógyszerellátó monopólium létrehozása várható. Ezt arra használják, hogy kormányhoz hű piaci szereplőket pozícióba hozzák - vélte. Szerinte átgondolatlanok az átalakítások, s joggal merül fel a kérdés, valóban kiszervezik, és monopolizálják a területet, mi lesz az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) sorsa?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: az EKI egy költségvetési szerv, ami az állami egészségügyi tartalék kezelését ellátja, és feladata rendkívül sokrétű. Hozzátette: az EKI vette át a vagyoni jogokat, és kötelezettségeket a jogutód nélkül megszűnő egészségügyi intézmények esetében. Meghatározó szerepe van hazánk egészségügyi biztonságának fenntartásában - rögzítette, hozzátéve: jelentős változások nem várhatók e téren.

A változtatások célja a lakosságot érintő egészségügyi rendszer biztonságának növelése, a betegbiztonság fenntartása, a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végzők védelmének fokozása.

A képviselő a választ nem fogadta el. A parlament 96 igen és 30 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Jobbik: hány életfogytiglanra ítélt szabadulása várható a közeljövőben?

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy a ténylegesen életfogytiglani büntetésre ítéltek esetében brüsszeli nyomásra kötelező kegyelmi eljárást kell elrendelni, és legkorábban 40 év múlva újra kell vizsgálni ezeket az eseteket.

Bár számos esetben alkalmazható lenne ez a tétel, a gyakorlatban kivétel nélkül az emberölés minősített eseteinek elkövetőit ítélik erre. Azt kérdezte, hány személyt ítéltek el 1990 óta, hányan szabadultak, a közeljövőben pedig hány ember szabadulása várható? A politikus újabb súlyos bűncselekményektől tartott, s azt firtatta: meddig kell még a kegyetlen gyilkosoktól tartani?

Répássy Róbert államtitkár közölte: jelenleg 277-en töltik életfogytiglani büntetésüket, ebből 53 a tényleges életfogytiglan, ugyanakkor 15-18 ítélet még nem jogerős. A 2000-es évek elejétől alkalmazzák ezt a tételt, így 25 év múlva lehet először kegyelmi felülvizsgálatokra számítani, amit a törvénymódosítás előír. Ezt szakértői testület fogja végezni, az igazságügyi miniszter felterjeszti az államfőnek, és a köztársasági elnök kegyelmi mérlegelés után dönt. Csekély számú esetről tudnak, amikor az államfő pozitívan dönt, és különösen kevés olyan ügy van, ahol életfogytiglani büntetésre ítélt az érintett. Eddig egy ilyen ügyről tudnak - emelte ki.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 101 igen, 22 nem és 5 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: miért titkolja a kormány a valódi gázárakat?

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, hogy a gáz világpiaci ára másfél éve csökkent, a lakossági árakban ugyanakkor ez nem jelenik meg. Bírálta, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem viszi le az árakat, s azt kérte, hívják vissza a szervezet éléről Dorkota Lajost. Azt kérdezte, hogy a kormány meddig tűri ezt a működést és ki a felelős a helyzetért.

Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár válaszában ismertette az árszabályozás menetét. Jelezte: a Földgázszállító Zrt. folyamtosan adatot szolgáltat a hivatalnak. Azt is hangsúlyozta, a lakossági ár nemcsak az import gázárat tartalmazza, hanem annak negyede például az uniós előírások szerinti rendszerhasználati díj, és van benne egyebek mellett hatóságilag szabályozott termékár is. Az államtitkár kitért arra is, hogy a rezsicsökkentés 4 millió háztartásnak hozott tartós segítséget, a fogyasztók több mint 1000 milliárd forintot takarítottak meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 102 igen, 41 nem szavazattal, tartózkodás nélkül jóváhagyta.

MSZP: hogyan akadályozzák meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását?

Az MSZP-s Tukacs István értékelése szerint a bérfejlesztés ígérete nem akadályozza meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását, és folyamatosan romlanak a munkakörülmények is. Emellett a hálapénz felszámolását sürgette, s azt kérdezte, mikor hagy fel a kormány az ötleteléssel, és beszéli meg a helyzetet a szakmával.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában arról számolt be, hogy az egyik legfontosabb a bérhelyzet rendezése volt, átlagosan 27 százalékos béremelést tudtak adni az ágazatban, és további forrásokat is bevonnának az egészségügybe. Szavai szerint a rezidensek elvándorlásának tendenciája lassult, a számukra indított programnak köszönhetően 1700-an maradtak Magyarországon, s számos egyéb támogatási formát is megnyitottak nekik.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen, 103 igen és 42 nem szavazattal, tartózkodás nélkül.