rss      tw      fb
Keres

ENSZ-riport egy magyarországi iráni menedékkérőről


MTI 2015. március 30., hétfő 20:16

Egy, az iráni hatóságok kegyetlenkedései elől Magyarországra menekült iráni férfiról közölt riportot hétfőn honlapján az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Nadzsib a Győr melletti Vámosszabadin működtetett befogadó állomáson mesélt arról, hogy feleségét, Alist Iránban miként bántalmazták a hatóságok, s ez hogyan sarkallta az egész családot a menekülésre.

Nadzsib, aki korábban építőipari műanyag eladásával foglalkozott, tavaly szeptemberben döntött úgy feleségével és hatéves kisfiával, hogy elhagyja az iszlám köztársaságot. Azután határoztak így, miután a rettegett iráni erkölcsrendészet őrizetbe vette a feleségét a hidzsáb, vagyis a hajat eltakaró kendő nem megfelelő viselése miatt. Alis korbácsolásra, bebörtönzésre és hatalmas összegű pénzbírságra számíthatott.

A férfi halk, meggyötört hangon mesélte, hogy az asszonyt négy napig tartották fogságban, és teljesen összeverték. Sőt Nadzsib azt gyanítja, hogy Alis valami sokkal borzalmasabb dolgon mehetett keresztül a börtönben. A nő azt mondta, nincs ereje, hogy nyilatkozzon. „Nem tudom, mi mást tettek még vele. Nem akar többet mondani, de Alis összetört: alig eszik, alig alszik és nem akar emberekkel beszélni. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy gyógyítsam a sebeit, de szakértői segítségre lesz szükségünk” - mondta Nadzsib.

Addig is a férfi, aki családjával együtt két hónapja él a Vámosszabadin található befogadó állomáson, a jól felszerelt edzőteremben próbálja levezetni a felgyülemlett feszültséget. „Reggelente általában elmegyek futni, és olyankor sírok egy kiadósat” - vallotta be. „Az elmúlt hónapok sokkja ekkor szabadul ki a lelkemből. Mire visszaérek, általában már megtalálom a lelki békémet, és mosolyogva tudok a fiamra és a feleségemre nézni” - tette hozzá.

A sport iránti szenvedélye miatt az iráni férfi - egész életében sportolt, az aikido japán harcművészet mestere, lelkes amatőr futó és súlyemelő - az intézmény önkéntes edzője lett. A menedékkérelmük elbírálását váró, mintegy 160 menekült közül tízen használják az edzőtermet. Nadzsib azt mondta, a sport fegyelemre és kitartásra tanította, de semmilyen edzés nem készíthette volna fel arra a sokkra, amelyet a felesége hirtelen eltűnése okozott.

Amikor egy tavaly augusztusi estén Alis nem tért haza teheráni lakásukba, Nadzsib a legrosszabbtól tartott. Az összes kórházat felhívta, de nem sikerült megtudnia semmit. Két álmatlan éjszakát követően egy barátjának ötlött az eszébe, hogy Alist talán letartóztatta az iráni forradalmi gárda önkéntes félkatonai szervezete és egyben Irán erkölcsrendészete, a Bászidzs. A csoport a hidzsáb viselésének és más vallási előírásnak a betartását ellenőrzi.

Mire Nadzsibnak sikerült rátalálnia Alisra, és kieszközölnie a szabadon engedését, a nő már borzalmas állapotban volt. A párt egy ügyvéd figyelmeztette, hogy Alist istenkáromlásért perbe foghatják, és elítélése esetén súlyos börtönbüntetésre számíthat.

„Attól a perctől kezdve másra sem tudtam gondolni, csak arra, hogy valahogy hátrahagyjuk ezt a rémálmot” - magyarázta a férfi. Ezután Nadzsib egy embercsempészhez fordult, aki megszervezte a család utazását Törökországon keresztül Európába, és Magyarországot választotta végcélként.

Az iráni férfi bevallotta, korábban semmit sem tudott az országról, ahol új életet kellene kezdenie, ha menedékjogot kapna. „Habár meghívó nélkül érkeztünk, eddig mindenki kedves volt hozzánk” - jegyezte meg. „Ha sikerül megtanulnom a nyelvet, valahogy elboldogulunk majd. Lehetnék például edző” - tette hozzá.

(A neveket biztonsági okokból a cikk szerzője megváltoztatta.)

http://www.unhcr.org/55193eec9.html