Médiatörvény – Orbán: „a francia kormány térjen vissza a realitások talajára”
- Részletek
- Szemle
- 2011. január 07. péntek, 09:54
- Galamus-csoport
Külföldi bírálatok – hivatalos magyar reakciók
Orbán–Szijjártó: a magyar médiatörvényben nincs speciális magyar szabály – Orbán–Reuters, AFP: Magyarország kész módosítani, ha a többi EU-ország is így tesz – Orbán–MTI: „a francia kormány is térjen vissza a realitások talajára” – Szijjártó: diszkrimináció lenne, ha csak a magyar jogszabályt kellene módosítani – Kormányszóvivő: valóban felmerült, hogy szükséges-e megváltoztatni a médiatörvényt – Győri Enikő: bízunk az Európai Bizottság véleményében – Külügyminisztérium: sokkolta a magyar stábot, hogy megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát – Kovács Zoltán: senki nem felelős a rossz sajtóvisszhang miatt; Közép-Európával kapcsolatos előítéletek bugyognak fel
Orbán–Szijjártó: a magyar médiatörvényben nincs speciális magyar szabály
Orbán Viktor szerint a magyar médiatörvény csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben, ezért elképzelhetetlen lenne a jogszabály bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének. A miniszterelnök erről külföldi újságíróknak beszélt csütörtökön – tájékoztatta a kormányfő szóvivője az MTI-t. Szijjártó Péter beszámol arról, hogy Orbán Viktor európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókkal találkozott, akiknek a közelmúltban elfogadott új médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta: az csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs.
„Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének” - írja a közlemény.
***
Orbán–Reuters, AFP: Magyarország kész módosítani, ha a többi EU-ország is így tesz
Ha az Európai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Budapesten külföldi újságíróknak a Reuters jelentése szerint. A miniszterelnök ugyanakkor az AFP francia hírügynökség szerint visszautasította a törvény francia és német bírálatát, s jelezte, hogy semmit nem változtatnak a vitatott jogszabályon, amíg a többi európai ország nem teszi meg ugyanezt a saját idevágó törvényeivel.
„Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok” – mondta a kormányfő. Mindazonáltal ismét kijelentette, hogy az új magyar médiatörvény összhangban van az EU más tagjainak hasonló jogszabályaival, olyan országokéival, mint Franciaország, Németország vagy Hollandia. „Kétlem, hogy találna bárki bármi olyat a mi törvényünkben, ami ne szerepelne más EU-tagállamok médiatörvényeiben” - mondta a kormányfő a Reuters szerint.
Orbán az AFP szerint azt mondta, hogy „nem Franciaország vagy Németország dolga” ítélkezni arról, megfelel-e egy nemzeti jogszabály az Európai Unió szabályainak, hanem az Európai Bizottságé”. „Természetesen, Magyarország elfogad bármilyen, az EU által indított eljárást. De ha a magyar médiatörvénynek ezt a passzusát módosítani kell, akkor Franciaországban, Németországban és Hollandiában is meg kell változtatni az ottani médiatörvényeket, mivel semmi olyan nincs az általunk alkotott jogszabályban, ami ne lenne az ő médiatörvényükben” – idézte Orbán Viktor szavait a brit és a francia hírügynökség.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a diszkriminációmentesség a legfontosabb elv Európában”. „Ezért nem tudom elképzelni azt a helyzetet, hogy azt mondják, hogy a magyar törvényt valamilyen vonatkozásban meg kell változtatni, miközben más országoknak ugyanazt a vonatkozást nem kell módosítaniuk”. „Úgy vélem, hogy az a mód, ahogyan a francia és a német kormány reagált ebben a vitában, túlságosan is elsietett és szükségtelen (volt).” „A jogszabály pontos ismerete nélkül egyetlen országnak sincs joga bírálni minket, s megszabni nekünk, hogy mit tegyünk” - idézte szavait a dpa német hírügynökség. „Elégedettségét” hangoztatta ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy szerinte a német kormány mérsékelte bírálatát a témában tett első, decemberi nyilatkozataihoz képest. „Ugyanezt várom a francia kormány részéről is” – tette hozzá.
„Nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket” – mondta. Egyúttal megemlítette az AFP jelentése szerint, hogy Magyarországon – Franciaországgal ellentétben – nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében a kormány nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. „És én sohasem mondtam, hogy ez egy antidemokratikus törvény lenne” – hangsúlyozta Orbán.
***
Orbán–MTI: „a francia kormány is térjen vissza a realitások talajára”
A médiatörvénnyel kapcsolatban Magyarország az Európai Unió bármilyen eljárását elfogadja, hiszen tagja az EU-nak, viszont ragaszkodik a diszkriminációmentességhez – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, külföldi újságírók előtt.
Az MTI-nek eljuttatott hangfelvétel szerint a magyar kormányfő leszögezte: a magyar médiatörvényben egyetlen olyan jogi megoldás sincs, amely valamely uniós tagállam médiatörvényében ne szerepelne, tehát az „európai médiatörvényekből összerakott törvényről beszélünk”. Magyarország pedig semmilyen diszkriminációt nem fogad el, vagyis a magyar jogszabály „bármely szakaszának módosítása csak akkor képzelhető el, ha abban az országban is módosítják ezeket a szakaszokat, ahonnan átvettük” - jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a legfontosabb elv a diszkrimináció-mentesség, ezért kizártnak tartja, hogy Európai Unió csak a magyar médiatörvényt módosíttatná, más ország szabályozását pedig nem. „Mutassanak egy olyan szakaszt, ami más ország szabályozásában nem szerepel. Csak egyet. Nincs ilyen.”
A kormány Magyarország becsületét mindenfajta diszkriminációval szemben meg fogja védeni – tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő „szükségtelennek és elhamarkodottnak” nevezte a német és francia kormány beavatkozását ebbe a vitába. Hozzátette: örül, hogy „a németek visszatértek a realitások talajára és cáfolták a külügyi államtitkáruk elhamarkodott nyilatkozatát, és azt várom, hogy a francia kormány is térjen vissza a realitások talajára”.
Orbán az EU-s játékszabályok tiszteletben tartását javasolja: majd az unió eldönti, hogy egy jogszabály megfelel-e az uniós normáknak, ez nem a németek, a franciák vagy a magyarok dolga.
„Nem emlékszem, hogy Magyarország valaha kritizálta volna a francia médiatörvényt mondjuk azért, mert Magyarországon lehetetlen a tévé elnökét kinevezni kormányzati hatáskörből, ott meg lehet. Sosem gondoltam, hogy a francia médiatörvény ezért antidemokratikus lenne.”
Orbán Viktor kérdésre válaszolva elismerte, hogy ez rossz kezdése a magyar uniós soros elnökségnek. „Nem én szabtam ezt a forgatókönyvet” – mondta. A kormányfő szerint a magyar parlament elfogadott egy törvényt, ami a miniszterelnök szerint „teljesen rendben van”, de a világ ezt nem fogadja el, hanem kritizálja. „Senki sem szeret így kezdeni egy elnökséget, de nincs módom ezen változtatni, együtt kell ezzel élni. Nem tudom megakadályozni, hogy a magyar elnökség első hetében a médiatörvényről legyen szó a külföldi médiában.”
A kormányfő szintén kérdésre válaszolva azt mondta: alapvető kérdése a demokráciának, hogy az állampolgárok mindenről tájékoztatást kapjanak. Orbán mulatságosnak nevezte, hogy magyar napilapok bejelentik a sajtószabadság végét, majd keményen kritizálják a kormányt. „Akkor minek van vége?” - tette fel a kérdést a kormányfő.
A közeljövőben esedékes európai parlamenti látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: biztosan lesznek majd „igazságtalan és csúnya reakciók” a médiatörvénnyel kapcsolatban, de ki fog állni és meg fogja védeni a törvényt.
A médiatörvény időzítésével kapcsolatban Orbán elmondta: azt a képviselők ütemezték, fel sem merült, hogy összefüggésben van a soros elnökséggel a törvény elfogadása.
A jogszabály megalkotásának oka Orbán szerint az ORTT működésképtelensége volt, illetve az, hogy a közmédiák korruptak, pazarlóak és gyakorlatilag pénzügyileg összeomlottak.
Végül kérdésre válaszolva elmondta: „a médiatörvény szövegének pontos ismerete, az azzal kapcsolatos konkrét kifogások megnevezése nélkül egyetlen államnak, köztük Franciaországnak sincs joga Magyarországot kritizálni és bármire felszólítani, ezért azt kérem, hogy a francia kormány térjen vissza a realitások és az ésszerű diskurzus talajára”.
***
Szijjártó: diszkrimináció lenne, ha csak a magyar jogszabályt kellene módosítani
A miniszterelnök szóvivője szerint diszkrimináció lenne, ha kizárólag Magyarországot köteleznék médiatörvénye egyes passzusainak megváltoztatására, a már hatályos magyar jogszabályban ugyanis nincs olyan rendelkezés, amely más uniós tagállam joganyagában ne lenne megtalálható. Szijjártó Péter csütörtöki budapesti tájékoztatóján azt is elmondta, nem tud olyan körülményről, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a diszkriminációmentesség az Európai Unió egyik legfontosabb értéke, ezért „biztosak vagyunk abban, hogy sem az Európai Bizottság, sem más EU-s fórum szintjén olyan döntés nem születik, amely a diszkriminációmentesség elvét figyelmen kívül hagyja, vagy ellentétes azzal”.
Szijjártó szerint ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt külföldi, döntő többségében Brüsszelben dolgozó, EU-s ügyekkel foglalkozó újságírók előtt. Az ott elhangzottak „különböző értelmezésével” indokolta a médiatörvénnyel összefüggésben tett kormányfői nyilatkozat ismertetését. Orbán Viktor világossá tette, hogy a magyar médiatörvény kizárólag olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek szerepelnek más EU-s ország, illetve országok hasonló jogszabályában, illetve jogszabályaiban, a már hatályos, új magyar médiatörvényben egy speciálisan magyar jogszabályi rendelkezés sincs, idézte Orbánt Szijjártó.
Ezért ha bármilyen módon arra köteleznék Magyarországot, hogy változtassa meg a médiatörvényét vagy annak bizonyos passzusait, akkor az Európai Unió egyik legfontosabb értékét, a diszkriminációmentességet alapul véve az csak úgy történhetne meg, ha a hasonló passzusok megváltoztatására kérnék, köteleznék a többi olyan uniós tagországot is, amelynek a médiatörvényében a magyarhoz hasonló rendelkezések vannak – közölte a szóvivő. Ha ez nem így történne, és például csak Magyarországot köteleznék bizonyos passzusok módosítására, amelyek más uniós országok joganyagaiban is megtalálhatók, akkor az diszkriminációnak minősülne.
Kérdésre elmondta: az a mondat is elhangzott Orbán Viktor részéről a találkozón, amit a Reuters közölt – vagyis hogy ha az EU szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk. Szijjártó Péter ugyanakkor hozzátette, ez az egy kiragadott mondat az általa közöltek ismerete nélkül nem ad kellő és teljes körű tájékoztatást arról, hogy mi zajlott az újságírókkal való beszélgetésen.
Szijjártó Péter reagált a francia kormányszóvivő korábbi, médiatörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatára is. Az még az előtt hangzott el, hogy a magyar médiatörvény elérhető lett volna angol nyelven. „Nem csoda, hogy a francia kolléga nem válaszolt a köztelevízió híradójának arra a kérdésére, hogy vajon elolvasta-e ezt a dokumentumot a bírálat előtt” – jegyezte meg, mert a jogszabály pontos ismerete nélkül egy országnak sincs joga bírálni Magyarországot, és „megszabni azt, hogy mit tegyünk”. Az új magyar médiatörvény semmilyen módon nem ellentétes az EU értékeivel és szerződéseivel, nem rombolja a sajtó szabadságát – erősítette meg Szijjártó Péter. (Franciaország azt szeretné, hogy „módosítsák” az új magyar médiatörvényt – jelentette ki kedden a francia kormány szóvivője, aki a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában az AFP hírügynökség ismertetése szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege, amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban, „a sajtószabadság súlyos csorbulását” jelenti.)
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón a médiatörvény esetleges módosításával összefüggő újságírói kérdésre kijelentette: semmilyen körülményről nem tud, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé. Arra a kérdésre, hogy ha összejön az összehíváshoz szükséges egyötödnyi képviselő támogatása, részt vesz-e a Fidesz-KDNP a rendkívüli ülésen, úgy reagált: a kérdés idő előtti. (Az LMP csütörtök kora délután közölte: rendkívüli országgyűlési ülésnap összehívását kezdeményezik január 17-re. Az ellenzéki párt a médiatörvény általuk legkritikusabbnak tartott rendelkezéseinek módosítását várja a parlamenti többségtől.)
Ahogyan szerdán, csütörtökön is megerősítette a miniszterelnök szóvivője: a kormány részéről semmilyen módon nem merült fel a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége, és a Fidesz-frakciótól sem kaptak olyan jelzést, amely szükségessé tenne parlamenti ülést az ügyben.
***
Kormányszóvivő: valóban felmerült, hogy szükséges-e megváltoztatni a médiatörvényt
A kormányszóvivő közlése szerint a miniszterelnök és külföldi újságírók csütörtöki találkozóján valóban felmerült, hogy vajon szükséges-e a médiatörvény megváltoztatása; Nagy Anna Budapesten, sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy a Reuters helyesen idézte-e Orbán Viktort, úgy válaszolt: nem félrefordításról van szó.
A Reuters jelentése szerint Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten külföldi újságíróknak úgy fogalmazott: ha az Európai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadja a kormány.
Nagy Anna hangsúlyozta: a kérdés eldöntéséhez feltétlenül szükséges, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság alaposan megismerje a törvény szövegét és csak ezután lehet eldönteni, hogy egyáltalán szükséges-e annak megváltoztatása.
Nagy Anna elmondta, a korábban sokat kritizált pontok közül sok nem is szerepel a jogszabály szövegében.
Folyamatos a párbeszéd az EU és Magyarország között a médiatörvény ügyében – tette hozzá a kormányszóvivő.
***
Győri Enikő: bízunk az Európai Bizottság véleményében
A magyar kormány bízik az Európai Bizottság magyar médiatörvénnyel kapcsolatos véleményében, és minden konzultációra készen áll – erről a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára beszélt csütörtökön Budapesten egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
Győri Enikő a médiatörvény esetleges megváltoztatására utaló újságírói kérdésre azt felelte, korai még erről beszélni, előbb „legyen (róla) egy hiteles vélemény”. "Rendelkezésükre áll a szöveg (...) mi tökéletesen elfogadjuk, és mi bízunk az Európai Bizottságnak a megalapozott véleményében” – mondta az államtitkár. Szerinte „nem véletlen”, hogy a bizottság még nem minősítette a magyar médiatörvényt. „Egy komoly szervről van szó, egy komoly szerv nem blamálja magát azzal, hogy olyasmiről beszél, amit nem olvasott el.”
Győri Enikő közölte: érdeklődéssel várják a véleményt, és „mindenféle konzultációra” készen állnak. Ennek egyik állomása lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság pénteki együttes ülése.
***
Külügyminisztérium: sokkolta a magyar stábot, hogy megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát
Sokkolta a magyar elnökségi stábot, hogy néhány nappal a magyar EU-elnökség „hivatalba lépése” előtt belföldön és külföldön többen megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az elnökségre – foglalt állást Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár csütörtökön az EU-elnökség honlapján.
A miniszter és az államtitkár kifejtette: nem példa nélküli, hogy egy tagállamnak – különösen, ha először tesz eleget ennek a feladatnak –, megkérdőjelezik az alkalmasságát az EU-elnökségre.
A szlovéneket „kikezdték” azon az alapon, hogy egy „miniállam” túl kicsi egy ilyen feladathoz, a cseheket pedig azért, mert volt egy EU-szkeptikus elnökük és kormányválság fenyegette őket. Még a tucatnyi soros elnökség tapasztalatával rendelkező belgáktól is „rettegtek” legutóbb, mert ügyvezető szövetségi kormány volt hivatalban – írták a tárca vezetői.
Martonyi János és Győri Enikő meggyőződése, hogy Magyarország kiválóan felkészült az elnökségi feladatok ellátására. „A programunk realista, a kihívásokat látjuk, lehetőségeinket számba vettük, körültekintően és egyenként felmértük tagállami partnereink elvárásait és érzékenységeit.” Hozzátették: Budapest elsődleges célja a legfontosabb EU-feladatok előrevitele, de emellett ki fogja használni a külpolitikai és országimázzsal kapcsolatos lehetőségeket. „Nehéz időszak áll előttünk, de elkötelezett csapattal vágunk neki az elnökségi félévnek, amelyben megfelelő arányban keveredik a tapasztalat és a fiatalos lendület” – foglalt állást a miniszter és az államtitkár.
Martonyi János és Győri Enikő hangsúlyozta: az Európai Unió Tanácsának hathónapos elnöklése egyszerre hatalmas feladat, történelmi lehetőség és belátható időn belül vissza nem térő alkalom arra, hogy „megmutassa” Magyarországot Európának és a világnak. „A félév során számtalan alkalmunk nyílik majd arra, hogy bebizonyítsuk: új tagállamként is képesek vagyunk irányítani az uniós adminisztrációt, sikeresen vezetni a tagállamok tanácskozásait és kompromisszumokat létrehozni a felek között” – írta a két diplomata.
Martonyi János és Győri Enikő tudatta: annak őszinte reményében, hogy az EU-elnökség sikerre vitelének céljával mindenki egyetért, létrehozták „A magyar elnökség barátai” című oldalt a Facebook közösségi portálon. A miniszter és az államtitkár kifejtette: az oldalon a magyar elnökség minden támogatója – a belpolitikai helyzetről vallott véleményétől függetlenül – klikkelésével kifejezheti, hogy „látja az elnökségben rejlő kivételes lehetőségeket és szurkol közös sikerünkért”.
***
Senkit sem terhel személyes felelősség amiatt, hogy Magyarországnak rossz a nemzetközi sajtóvisszhangja – jelentette ki Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában csütörtökön.
„A sokat látott külügyérek és a sokat tapasztalt közvéleménnyel foglalkozók is azt mondják, hogy ilyet még nem láttak” - mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: várhatók voltak reakciók, kritikák a médiatörvénnyel kapcsolatban, de ami most zajlik, az mind stílusában, mind kiterjedtségében váratlan.
Kérdésre cáfolta, hogy ellentét lenne a kormányzat, a frakció és a miniszterelnök kommunikációs stábja között. Azt is mondta: nem tudja, kinek szólt Lázár János Fidesz-frakcióvezető korábbi kijelentése, hogy felmerül a kormányzati kommunikációért felelős személyek felelőssége. A médiatörvény ugyanis egyéni képviselői indítvánnyal ment át a parlamenten, így a kormány csak akkor tudott vele foglalkozni, amikor a jogszabályt a parlament már elfogadta.
Mindannyiunk felelőssége, hogy megfelelő válaszokat adjunk a külföldi sajtónak – mondta az államtitkár. Éppen ezért a magyar uniós elnökség bemutatására Brüsszelből meghívott 55 újságíró programját részben megváltoztatták, hogy tájékozódhassanak a médiatörvényről.
Érzése szerint sok félreértést sikerült eloszlatni, maguk az újságírók mondták, hogy a „már-már alpári támadások” mögött a Közép-Európával kapcsolatos előítéletek bugyognak fel – mondta Kovács Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy a 174 oldalas médiatörvényből 14 oldalt miért nem fordítottak le, az államtitkár azt mondta: ez a kákán is csomó keresése, mert az érdemi részt már lefordították.
