Képünk a világban: „Nagy-Magyarország aggasztó harcosa”



Német nyelvterület
Die Welt
: Orbán megtűrt személyiség – Die Welt: Csattanós pofon Orbánnak – Dalos a Die Weltben: Az akadály a kormányfő makacs és becsvágyó természete és a könnyelműen kezelt nemzeti komplexus – Konrád a Der Spiegelben: Újfajta diktatúra – FTD-riport: önkéntes cenzorok az EU-elnöki nyitóünnepségen – FAZ: Vannak-e jogállami intézmények, demokratikus hagyományok és politikai ellensúlyok? – Süddeutsche Zeitung: Nagyon is kiszámított támadás a sajtó és szabadsága ellen – Markus Kotzur európajogász: A magyar médiatörvény veszélyezteti a szabadságot – Der Standard: Az autoriter habitust a gazdasági és a politikai válságból kivezető útként legitimálják – A Der Standard a török és a magyar nacionalizmusról – Die Presse: elviselhetetlen „szenvedélyes színjáték”

Közép-Európai visszhang
Reflex
: Magyarországról józanul és kritikusan – A Sme az Orbán-kormány és a volt Fico-kormány közti hasonlóságokról – Szlovákia: pártközi összeszólalkozás a „nem demokratikus” magyarországi változások miatt – A romániai sajtó a magyar kormánypolitikáról az EU-elnökség tükrében

Francia nyelvterület
Le Nouvel Observateur:
„Nagy-Magyarország aggasztó harcosa” Európa imázsát veszélyezteti A La Libre Belgique a Fidesz alkotmányterveiről

Politikusok, szervezetek
Verhofstadt
gyors cselekvésre buzdítja az Európai Bizottságot – Steinmeier elmarasztalja a német kormányt – Közmeghallgatást tartanak az Európai Parlamentben a magyar sajtószabadságról – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a sajtószövetségek bevonását kéri a vitába – Tüntetést szerveznek ausztriai újságíró-szervezetek a médiatörvény ellen


Német nyelvterület

Die Welt: Orbán megtűrt személyiség

Hogyan rontja el Magyarország szándékosan uniós elnöksége kezdetét alcímmel tette közzé kommentárját a Die Welt online szombaton.

A vitatott új magyar médiatörvény aligha állja ki az Európai Unió Bizottsága demokrácia-vizsgálatának próbáját a 11. cikkely szerint. Az informátorok korlátozott védelme, a politikai irányvonal feletti ellenőrzés, a pártpolitikai szempontból uralt médiatanács példátlan Európában. Orbán miniszterelnök szégyellheti magát, hogy a jogszabályt egy szintre helyezte más európai médiatörvényekkel. Most úgy tűnik, mintha a magyar kormány kész lenne visszavonulni.  Pillanatnyilag minden érintettnek az az érdeke, hogy a magyar kormány, amely júniusig elnököl a 27 uniós tagállam felett, az arcát megőrizve kerülhessen ki az ügyből. Az EU hosszadalmas vizsgálatok mögé sáncolja el magát, pedig alighanem már hetek óta részletesen ismeri a magyar médiatörvényt.

A gyakorlott hatalmi stratéga Orbán tudja, hogy már nincs más választása. Ha kemény marad vagy taktikai játékba kezd, a magyar soros EU-elnökséget az egyébként is ideges Európában katasztrófa fenyegeti. Az Európai Parlament legalábbis nem fog hallgatni: amennyiben nem lesznek további engedmények a médiatörvény terén, a képviselők Orbánt a következő találkozón hangosan megvezetik, és a következő hat hónapban minden további nélkül képesek blokkolni a magyarok szándékait.

A fiatal magyar demokrácia megérdemelte volna, hogy az EU soros elnökeként pátosszal és lelkesedéssel fogadják. Az ország büszke történelemre tekint vissza, a magyar szellem szárnyakat adhatott volna Európának. Mindebből most nem lesz semmi.

Orbán, aki a médiatörvény mellett más vitatott szabályozásokat is bevezetett, például a határon túli magyaroknak nyújtandó kettős állampolgárságot és a magánnyugdíjpénztárak államosítását, megtűrt személyiség; Brüsszelben mindenki reménykedik, hogy nem okoz még több kárt. Európa ennek ellenére tovább működik valahogyan. A törvényhozó gépezet tovább kattog a belekerült homok ellenére. Vezetést nem látni.

***

Die Welt: Csattanós pofon Orbánnak – Magyarország időt akar nyerni

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szeret harciasan fellépni, írja szombati cikkében a Die Welt online. Nem fog „reszkető térdekkel” meghajolni a külföldi bírálók előtt – hirdette mát hetekkel ezelőtt, amikor az új magyar médiatörvény feletti nemzetközi felháborodás vihara kezdődött. Később azonban Orbán kénytelen volt megbánóan visszafelé evezni, és belátni, hogy túlfeszítette a húrt. A kívülálló pozícióját, amelybe a hatalompolitikus a nagy uniós partnerekkel, Németországgal és Franciaországgal szembeni kritikáival manőverezte bele magát, Magyarország az EU soros elnökeként nem engedheti meg magának.

A jobboldali konzervatív hatalompolitikusnak megkövült arccal kellett eltűrnie, hogy José Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke helyre tegye. „A sajtószabadság elve az EU-ban szent és abszolút érinthetetlen” – szónokolt Barroso a közös sajtóértekezleten az uniós és magyar zászlók tengere előtt. A nyilvánosság előtt Barroso nyomban hozzátette, hogy Orbán biztosította: kész változtatni a médiatörvényen, amennyiben az unió ezt követeli. A  diplomáciai parketten, ahol a nézeteltéréseket máskor a kulisszák mögött, csendesen simítják el, ez felér egy csattanós pofonnal.

Az EU Bizottsága nyilvánvalóan szükségesnek érezte Magyarország megrendszabályozását, hogy magakadályozza az uniót érő további károk bekövetkeztét. A múlt heti éles hangokkal és heves támadásokkal az EU a széthúzás képét mutatta, és ez külpolitikailag nagyon rossz hatással van, különösen az euróválság idején. „Magyarországnak a soros elnökség sikeréhez szüksége van a tagállamok és az uniós intézmények teljes támogatására” – figyelmeztetett Barroso. Ebben a félévben Magyarországnak kell közvetítenie és kompromisszumokat elérnie a 27 tagállam miniszteri tanácsiban, és ilyenkor nem lehet lövészárkokat ásni.

Az üzenetet a jelek szerint vették Magyarországon. Orbán már a soros elnökség első napjaiban beismert taktikai hibákat. Már az átadáskor összekuszálódott az Orbán által kibontott Európa-zászló anyaga: ez a nehéz kezdet valóságos jelképe a soros elnökségnek, amely tisztséget Magyarország első ízben tölti be.

Orbán azonban nem lenne Orbán, ha ilyen könnyen megadná magát. Az EU-nak tett engedményeivel a 47 éves kormányfő mindenekelőtt időt nyert. Vele együtt nem egy európai diplomata is azt reméli, egyszerűen kivárják a dolgot. Az EU Bizottságának ugyanis még néhány hónapra lesz szüksége, hogy megvizsgálja, összeegyeztethető-e a magyar médiatörvény az uniós szabályozással. Addigra véget érhet a magyar elnökség, és akkor már nem fognak ennyire figyelni Budapestre.

Majd kiderül, bejön-e ez a stratégia. Az Európai Parlament szociáldemokratáinak nem áll szándékukban annyiban hagyni ezt. Szankciókat követelnek, amelyek odáig terjedhetnek, hogy Magyarországot megfosztják szavazati jogától az unióban. És összeütközésre készülnek a hónap végére, amikor a jobboldali-konzervatív Orbán majd bemutatja céljait az Európai Parlamentnek. A szociáldemokraták a német parlamentben is vitát akarnak nyitni a magyar médiatörvényről. És akkor ott van még a Magyarországon egyes ágazatok vállalataira kirótt különadó, amelyet nagyító alá vesz az EU Bizottsága, mert lehetséges, hogy hátrányos helyzetbe hozza a külföldi cégeket.

Orbán egyelőre harmóniát áraszt, s azt mondja, most kezdődik a magyar soros elnökség második, sikeres fázisa. És már víziói is vannak: „Magyarország ugyan nem tud csodát tenni, de ki tudja engedni a palackból az európai megújulás szellemét” – mondta.

***

Dalos György a Die Weltben: Az akadály a kormányfő makacs és becsvágyó természete és a könnyelműen kezelt nemzeti komplexus

Magyar hóbort címmel közölte hétfői számában a konzervatív Die Welt Dalos György írását a médiatörvényről.

A Berlinben élő író emlékeztet a jogszabályt követő külföldi bírálatokra, majd a nyomukban elhangzott hivatalos budapesti válaszokra. Utóbbiakat a "nemzeti populizmus" eszközeinek minősíti: az üzenet lényege, hogy a magyarok "nem hajolnak meg egyetlen külföldi tekintély előtt sem, és ragaszkodnak jogaikhoz, még ha ezáltal konfrontációt kockáztatnak is az egész világgal".

Mi ütött a magyarokba? – teszi föl a kérdést Dalos, majd a választ a János vitéz cselekményéből vezeti le. A magyar huszárok felszabadítják a gonosz törökök által szorongatott francia király országát, amit az agg uralkodó hálásan megköszön, és vitézzé üti Kukorica Jancsit. „Petőfi pontosan tudta, hogy a Magyarországot százötven éven át megszállva tartó Oszmán Birodalom kiváló kapcsolatokat ápolt a franciákkal. A nemzeti hagyomány azonban kitartott a meseszerű változat mellett, amely szerint a lovagias magyarok mindent megtettek Európáért, ám érdemeik soha nem találtak kellő méltatásra. A Nyugat hálátlanságának példája az 1848-as forradalom leverésének szó nélkül történt elfogadása és különösen a trianoni békeszerződés, amelynek nyomán hatalmas területi és népességbeli veszteség érte az országot. Ugyanebben az értelemben hivatkoznak (a magyarok) az 1956-os népfelkelésre és az 1989-es határnyitásra mint olyan eseményekre, amelyeket a nagyvilág túl kevéssé méltatott.”

Véleménye szerint a magyar kormánynak „természetesen arra kell törekednie, hogy tompítsa a Brüsszelből érkező bírálatok élét. A magyar EU-elnökség tulajdonképpeni tematikájának - a roma integrációs program, Horvátország uniós csatlakozás és a Duna menti térség stratégiája - csak így lehet értelme. Akadályt ebben nem csak a kormányfő makacs és becsvágyó természete képezhet, de a pártja által könnyelműen kezelt nemzeti komplexus is, amelynek hirdetői nem szívesen mennek bele kompromisszumokba”.

Dalos szerint a sebtében tető alá hozott médiatörvény kozmetikázott változata nem jelenthet megoldást a voltaképpeni problémára. Az európai nyilvánossággal kötött tűzszünet helyett a budapesti kormánynak inkább modus vivendit kellene keresnie saját népével. Ehhez tartozik annak belátása, hogy a demokrácia több mint a választók többségének az uralma. Hozzátartozik ugyanis a társadalom valamennyi szereplőjének akadálytalan és pénzbírsággal nem büntetett szabad akaratnyilvánítása.

***

Konrád György a Der Spiegelben: Újfajta diktatúra

Újfajta diktatúra címmel közölte friss számában Konrád Györgynek a médiatörvényről szóló írását a Der Spiegel.

A liberális német hírmagazinban a 77 éves író azt írja: a jogszabály alkotói, kommentálói és védelmezői úgy tesznek, mintha nem értenék, miért vannak egyaránt felháborodva a médiatörvény bel- és külföldi bírálói. Szerinte abból a szempontból nagy hasonlóság van az 1989-ban megbukott államszocializmus és az új jobboldal között, hogy mind a kettő etatista. Az utóbbi a lehető legtöbb dolgot újból államosítani és centralizálni akarja. Az államszocializmus olyan politikai társadalom volt, amelyben nem léteztek törvényes, a kormánytól független ellenőrzési mechanizmusok.

"Médiatörvényről beszélünk, holott lényegében a sajtó és a kultúra szabadságának megfojtásáról van szó. Újfajta diktatúráról van szó. Újszerűsége abban áll, hogy megpróbál az Európai Unión belül létezni és hatni. Magyarország fogódzót nyújt az erős emberről Nyugat-Európában táplált elképzeléseknek is. A magyar rezsim nem fog ünnepélyesen hátat fordítani az uniónak, ám dacol vele, és nem akarja megváltoztatni a botrányos törvényt."

Konrád a továbbiakban idéz a Szépírók Társaságának a múlt héten elfogadott nyilatkozatából, amely tiltakozik a médiatörvény ellen, majd így zárja írását:

"Egykor a szamizdat, az illegalitásban keletkezett konspiratív irodalom volt a papíros korszak válasza az önkény kihívásaira. A mai kor elektronikus eszközei új lehetőségeket kínálnak, amelyeket a fiatal kortársak használhatnak fel, méghozzá mozgékonyabban, mint a cenzorok. Nem sok időbe fog telni, és a felháborodottak saját nyelvet fognak találni, amellyel menthetetlenül nevetség – a bénultság szinonimája – tárgyává teszik a kevélyeket."

***

Budapesti FTD-riport: önkéntes cenzorok az EU-elnöki nyitóünnepségen

Terjedelmes budapesti riportban foglalkozott hétfői számában a Financial Times Deutschland (FTD) a magyar médiatörvénnyel és a szerkesztőségekre gyakorolt hatásával.

A német gazdasági és üzleti napilap munkatársa, Claus Hecking beszámol a "hallgatási szünet" miatt állásából felfüggesztett rádiós újságíró esetéről, valamint egy népszerű tv-műsorvezetőnőről, aki újabban csak gyerekműsorokban látható. Fölkereste a Népszabadság és a Népszava szerkesztőségét, ahol Vörös T. Károly és Dési Gábor (sic!) (Dési János, a lap szerkesztőbizottságának a tagja) rezignáltan nyilatkoztak neki. Előbbi szerint a kormány egyhamar nem fogja visszavonni a médiatörvényt, ezért az újságírók kénytelenek az új jogszabályoknak megfelelően dolgozni.

„Éppen ebben rejlik a veszély – írja Hecking. – Ha az új előírások beszivárognak az újságkészítők, a portálszerkesztők, a rádiós és televíziós újságírók hétköznapjaiba. Ha egyre nagyobb lesz a félelem az állami szankcióktól vagy a gazdasági veszteségektől. Ha nap mint nap erősödik az öncenzúrára való hajlam.”

Dési szerint az új törvény elsősorban a kereskedelmi adók ellen irányul. „Mi közismerten a kormány ellenfelei vagyunk, így nincs mit veszítenünk. A magánkézben lévő rádió- vagy tv-csatornák esetében azonban a főszerkesztő alighanem azt mondja majd: 'Inkább ne legyen olyan kritikus (a műsor)'. Elvégre sok pénzről van szó: az állam a legfontosabb hirdető.”

Hogy az olló gondolata mennyire ott munkál a fejekben, azt a német tudósító szerint jól példázta a csütörtöki budapesti rendezvény, amikor Magyarország átvette az EU soros elnökségét Belgiumtól. „A kamerák filmezték, amint Orbán a rendezvény előtt megtekintette a dísztermet, és rendezői utasításokat adott. Ekkor néhány férfi odalépett a ZDF televízió szerkesztőihez, és arra utasították őket, hogy ne kerüljenek adásba ezek a felvételek. Ezt Orbán ugyanis nem szeretné. Az önkéntes cenzorok azonban nem a miniszterelnök munkatársai voltak, hanem a magyar állami televízió emberei” - írja Hecking.

A riportban Hecking megszólaltatja Udo Branahl német médiajogászt, aki szerint a legnagyobb veszélyt a médiatörvény homályos szövegezése rejti magában. "A törvény roppant ködös megfogalmazásokat kapcsol össze kiszámíthatatlan büntetésekkel" – állította a dortmundi műszaki egyetem professzora. Egyetlen újságíró sem tudhatja, hol húzódik a vörös vonal. "Ez pedig arra késztetheti az embereket, hogy inkább egy kevésbé veszélyes változatot válasszanak, vagy pedig ejtsék a témát."

A Népszabadság ennek dacára folytatni akarja a küzdelmet, mégpedig egyértelmű hírsztorikkal. "Ez pedig nehéz lesz" - írja Hecking. A lap a minap adta hírül, hogy a kormány olyan céget bízott meg a média ellenőrzésével, amelyben üzletrésze van az egyik miniszter rokonának. Nyomban feljelentés érkezett az újság ellen. A cikk nem volt kiegyensúlyozott – hivatkozott a feljelentés a az új médiatörvényre. Vörös T. Károlynak a következő hetekben sok bátorságra lesz szüksége. És jó ügyvédekre" – fejeződött be a Financial Times Deutschland budapesti riportja.

***

FAZ: Vannak-e jogállami intézmények, demokratikus hagyományok és politikai ellensúlyok?

Kísértés címmel közölt rövid kommentárt szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar médiatörvényről és annak brüsszeli hullámairól.

Günther Nonnenmacher, a német konzervatív újság öttagú szerkesztőbizottságának tagja szerint a magyar EU-elnökség nyitánya nem sikerült. Ennek oka elsősorban egy olyan médiatörvényben rejlik, amely már azelőtt nagy izgalmat okozott, hogy a miatta izgalomba jövők elolvashatták volna.

A kommentátor szerint „a média szabályozása kényes terep, mivel minden törvény a cenzúra lehetőségét rejti magában. A döntő kérdés az, hogyan értelmezik és alkalmazzák. A legfontosabb biztonsági korlátot pedig az jelenti, hogy vannak-e olyan jogállami intézmények, demokratikus hagyományok és politikai ellensúlyok, amelyek gátat szabnak az esetleges visszaélésnek. Egyes megfigyelők szemében éppen itt van a kutya elásva. Szabad és titkos választások nyomán Magyarországon olyan kormány került hatalomra, amely nyugat-európai szóhasználattal 'jobboldali-nemzetinek', tehát gyanúsnak minősül, és kétharmados alkotmányozó többséggel bír a parlamentben. Ez kísértést jelent a zavartalan kormányzásra, amely nem igazán fordul elő a demokrácia elméletében. Ezért is jogos, hogy figyelemmel kísérjük a budapesti fejleményeket” - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

***

Süddeutsche Zeitung: Nagyon is kiszámított támadás a sajtó és szabadsága ellen

A liberális Süddeutsche Zeitungban közölt kommentár szerzője, Martin Winter úgy véli, az Európai Bizottság még mindig nem fogta fel teljesen a médiatörvény kapcsán támadt konfliktus robbanóerejét és dimenzióját. Ha beéri a törvény egyes részeinek az európai irányelvekkel való technikai összevetésével, azzal csak tovább szítja a politikai vitát. Egyúttal elveszíti az európai szerződések őrzőjeként élvezett szavahihetőségét. Itt ugyanis nem bürokratikus előírásokról, hanem az Európai Unió alapvető értékeiről van szó.

Winter szerint a magyar médiatörvény nem olyan jogszabály, amelybe „becsúszott néhány hiba, hanem nagyon is kiszámított támadás a sajtó és szabadsága ellen. Ezért is nem bízható Budapestre annak eldöntése, vajon mit és mikor akar változtatni a törvényen – amennyiben kiderülne, hogy jogosak voltak a bírálók aggodalmai. Ez azt jelentené, hogy várnának a baj bekövetkeztéig. Az EU-n belüli vita csak akkor fog lecsillapodni, ha Barroso elnök – tekintet nélkül néppártbeli kollégájára, Orbánra – az egész törvényt megvizsgálja, mégpedig nemcsak betűje, hanem szelleme szerint is” – írja a Süddeutsche Zeitung kommentátora.

***

Markus Kotzur európajogász: A magyar médiatörvény veszélyezteti a szabadságot

Pénteken megjelent számában a német Stern magazin interjút közöl az európajogásszal A magyar médiatörvény veszélyezteti a szabadságot címmel.

Egész Európa a magyar médiatörvényről vitatkozik. Markus Kotzur lipcsei európajogász a politikai ellenőrzés lehetséges veszélyére figyelmeztet.

Szerinte a magyar kormány jogtalanul hasonlítja össze vitatott médiatörvényét a német szabályokkal. „Ez túl általános kijelentés”, mondta Kotzur, Orbán Viktor miniszterelnök megnyilatkozásaira utalva, aki szerint a magyar médiatörvény más európai, valamint a német szabályokkal azonos alapvető előírásokat tartalmaz. Ugyanis eltérően Németországtól, a magyar törvény messzemenő ellenőrzést tesz lehetővé nemcsak a ténymegállapítások körében, hanem a vélemények esetében is, mondta az Universität Leipzig Európajogi Intézetének igazgatója. „Nálunk a politikai irányzatok nagyobb szabadságot élveznek”.

Kotzur szerint a „ politikai irányzatok ellenőrzése a legveszélyesebb”. Németországban a politikai tendenciákat tartalmazó megnyilatkozások beleférnek a média szabadságába. A német alkotmány 5. szakaszában garantálja a sajtószabadságot, s a sajtótörvény erre épül. A magyar kormány azzal érvel, hogy a korábbi törvénykezés a bulvárlapok és tévéadók számára túlzottan is szabad kezet biztosított, de „a szabadságra és a pluralizmusra épülő demokráciának el kell viselnie a határterületeket”, mondta Kotzur. „A túl szigorú ellenőrzési mérték alkalmazását meg kell akadályozni”.

Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy a hatóságok túl hamar beavatkoznak.

Fennáll a cenzúra veszélye, amikor az ellenőrző grémiumok nem pluralisztikusan, különböző pártokból és érdekcsoportokból tevődnek össze, hanem csak egyetlen politikai irányzatot képviselnek, hangsúlyozta Kotzur. Magyarországon a nemzeti jobboldali kormánypárt, a Fidesz dominálja az új Médiahatóságot, az NMHH-t. Ez a hatóság az állami média mellett a magán tv- és rádióadókat, valamint az újságokat és internetportálokat is ellenőrzi.

Lényeges különbséget lát a szakértő az európai és a magyar sajtótörvények között azokban a financiális veszélyekben is, amelyek a magyar médiát fenyegetik, amennyiben beleütköznek az ország törvényeibe. „Magyarországon a vállalkozások kockázata túl nagy ahhoz, hogy kritikusan tudósítsanak”.  „Ilyen esetben minden média háromszor is meggondolja, hogy kritikusan számoljon-e be bármiről”, mondta Kotzur.

A kelet-európai ország az év elejétől vette át az EU elnökségét, így különösen nagy figyelem kíséri ténykedését – írja a stern.de. Több európai ország éles kritikája mellett az EU-Bizottság is kétségét nyilvánította ki a tekintetben, hogy az új magyar médiatörvény az európai joggal összhangban áll-e.

***

Der Standard: Az autoriter habitust a gazdasági és a politikai válságból kivezető útként legitimálják

A Der Standard című liberális napilap szerzője, Adelheid Wölfl Vissza Keletre című cikkében felidézte, hogy Prőhle Gergely külügyminisztériumi helyettes államtitkár néhány hete osztrák újságírók előtt a német integrációs politika kudarcáról beszélve azt mondta: a modernitás semmit sem oldott meg. Idézte Orbán Viktor miniszterelnököt is, aki nemrég a médiatörvénnyel kapcsolatban kijelentette: álmában sem merül fel a törvény megváltoztatása és nem hajlandó remegő térdekkel reagálni a parlamenti vitákra vagy a nyugati visszhangra.

A cikk írója úgy látja, a Fidesz-kormány „tudatosan helyezkedik a Nyugattal és értékeivel ellentétes álláspontra”. „Ez egyértelmű irányváltást jelent. Mostanáig a kelet-európai országok semmit sem akartak jobban, mint lassan beleolvadni a nyugati Európa-felfogásba. Most megváltozott a helyzet: Magyarország úton van a korábbi politikai értelemben vett Kelet felé. Az autoriter habitust, amitől az ország épp elég sokáig szenvedett, nem bélyegzik demokráciaellenesnek, hanem a gazdasági és a politikai válságból kivezető útként legitimálják – írta a Der Standard.

***

A Der Standard a török és a magyar nacionalizmusról

A Der Standard című osztrák napilap hétvégi számának első oldalán teszi közzé Hans Rauscher (RAU) véleményét Ungarntum (Magyarság) címmel. Az írás alcíme: Ha valaki egy senki vagy semmihez nem tud kezdeni, akkor legalább legyen igazán földhözragadt.

Törökországnak többek között azért vannak nehézségei ez EU-csatlakozással, mert büntetőtörvénykönyve még mindig tartalmazza azt a paragrafust, miszerint „a török nemzet megsértése” büntetendő. 2008-ig ez a paragrafus a „törökség megbántása” kitételt tartalmazta és rá hivatkozva szünet nélkül folytak eljárások kritikus szerzők, művészek és mások ellen.

A „törökség” – hasonlóan a „németséghez”-hez vagy éppen a „valódi amerikaiak”-hoz (copyright Sarah Palin), esetleg az „igazi osztrákokhoz” – olyan zavaros nemzetieskedő fogalom, amelyet a jobboldaliak alkalmaznak, hogy ezzel is mások fölé helyezzék magukat. Ha valaki egy senki vagy semmihez nem tud kezdeni, akkor legalább legyen igazán földhözragadt. Ezek a fogalmak a 20. század borzalmas történetével kapcsolódtak össze. Európa néhány helyén még ma is – vagy ismét – megtalálhatók.

A szomszédos ország kormánya olyan „magyarságot” magasztal, amely nemcsak hogy a tegnapelőttöt idézi, de agresszív és antidemokratikus. Az új médiatörvény „a magyarság megsértését” hallgatólagosan (implicit módon) bűncselekménnyé nyilvánítja. Ráadásul a „Tartalomellenőrző főosztály” (!) a „család értékét” és a „közmorált” is védelmezi.

Ilyesmi létezett Ausztriában is a hatvanas években. De most 2011-et írunk, és mindez a szomszédunknál kormányprogram. Törökország többek között a „törökség” védelmének fantazmagóriája miatt nem léphet be ez EU-ba. Magyarország hasonló fantazmagóriákkal már benne van.

(lásd a megadott linken a cikkhez mellékelt fotót is)

***

Die Presse: elviselhetetlen „szenvedélyes színjáték”

A sajtószabadságot és az EU belső piacát fenyegető veszély fényében tűrhetetlen a magyar kormány érzékenysége. Érzékenyen reagál (ugyanis) Orbán Viktor kormányfő minden, a médiatörvényt és az elsősorban a külföldi konszerneket érintő különadóval kapcsolatos nemzetközi bírálatra – írta egyebek között a konzervatív Die Presse.

Egy külső ellenség belpolitikailag mindig hasznos ugyan, mert szorosabbra zárja a sorokat, de egy soros EU-elnök esetében elviselhetetlen ez a „szenvedélyes színjáték”. Ugyanis nem lehet szó primitív beavatkozásról, amikor Magyarország előidézi a sajtószabadság és az európai belső piac aláásásának veszélyét. Az Európai Bizottság vizsgálata a vitatott magyar politikai intézkedésekkel szemben igazolható, mert az Magyarország sok európai partnerét is érinti.

Orbán állításának, hogy Magyarországot hátrányos megkülönböztetés éri, mindenesetre egy vonatkozásban valós magja van: sajnos Brüsszel nem minden országgal szemben lép fel azonnal az alapjogok és a belső piaci szabályok megsértése miatt, ilyen például Franciaország és Olaszország esete – írta a Die Presse.

Közép-Európai visszhang

Reflex: Magyarországról józanul és kritikusan

Magyarországról józanul és kritikusan címmel közöl jegyzetet Orbán Viktor politikájáról Bohumil Dolezal, a neves cseh közíró a Reflex című prágai liberális társadalompolitikai hetilap idei első számában. Dolezal két, a lapban korábban megjelent, a magyar miniszterelnök politikáját ellentétes szemszögből vizsgáló íráshoz fűz megjegyzéseket.

A szerző szerint az egyik írás – szerzője Miroslav Cvrcek – a magyarokról és a Magyarországról alkotott cseh sztereotípiák rabja. „A történelmi Magyarország és a monarchia stílusában működő kormányról beszél és a nagy-magyar retorikáról, amit durva ténybeli tévedésekkel illusztrál; a másik cikk szerzője – Petr Sokol – ezt kifogásolja. „Ezzel nem akarom azt mondani, hogy Crvcek bíráló szavai a magyar gazdaságpolitikáról teljesen alaptalanok. Bár ez nem az én területem, de mindig érdekesnek tartottam, hogy a magyar nemzeti konzervatív politikusok és publicisták sokszor azt támogatták, amit mi (csehek) tipikusan szocialistának tartunk, míg a magyar szocialisták liberális gazdaságpolitikát folytattak (gyakran csak szóban). Sajnos mindezt leértékeli a cseh demokratikus Übermensch magasabbrendűségi érzése a magyar ’posztfeudális’ felett” – írja Dolezal, aki decemberben magas magyar állami kitüntetést kapott Schmitt Pál köztársasági elnöktől.

„Ugyanakkor nem tudok teljes mértékben azonosulni a sokkal jobban tájékozott Petr Sokol lelkesedésével a magyar jobboldal nagymértékű győzelme kapcsán. A győzelem technikai oldala (s erről a Fidesz nem tehet) problematikus: túlnyerte magát. Az a tény, hogy a demokratikus államban meghatároznak egy ’alkotmányos többséget’, annak az igyekezetnek a jele, hogy a lényegbevágó dolgok ne függjenek egy kormánypárt vagy koalíció akaratától. Amennyiben egy párt alkotmányos többséget szerez, az különösen az addig törékeny demokráciával rendelkező államokban baleset: a győztes olyan kísértésnek van kitéve, amelynek nehéz ellenállni” - írja a cseh szerző.

„A Fidesz ebben a helyzetben szívesen enged a hatalommal való visszaélés kísértésének; aki csak átfutotta az új médiatörvényben azt a részt, hogy miként választják meg a Médiatanács vezető képviselőit, megdöbbenti egyebek között az, hogy kinevezésük illetve kiválasztásuk a kormányfő, illetve az alkotmányos többség által kilenc évre szól, miközben sem a miniszterelnöki tisztség, sem az alkotmányos többség nem kilenc évre szól. Sajnálom, de ez visszaélés a politikai győzelemmel” - állapítja meg Dolezal.

„Meggyőződésem, hogy szomszédainkat (még a távolabbiakat is) tárgyilagosan és kritikusan kell szemlélnünk, de mindenféle felfuvalkodottság, magasabbrendűségi érzés nélkül. A közös régió közös érdeke, hogy a stabilitás érdekében barátság és kritika egyszerre legyen jelen” - zárja eszmefuttatását a cseh politológus.

***

A Sme az Orbán-kormány és a volt Fico-kormány közti hasonlóságokról

A mi demokratáink címmel közölt jegyzetet az Orbán Viktor vezette magyar kormány, illetve a Robert Fico vezette volt szlovák kormány közti hasonlóságokról a Sme című szlovák liberális napilap szombaton.

Az újság szerint a magyar kormány ténykedésénél csak az a felháborodás abszurdabb, amelyet a „veretes demokraták”, Robert Fico és Marek Madaric (volt kulturális miniszter) tanúsítottak a szólásszabadság, illetve a bíróságok önállóságának budapesti veszélyeztetése kapcsán. „Ugyanakkor elég csak figyelemmel követni azt, miként reagálnak Orbánék a Nyugat bírálatára, hogy kiderüljön a mai magyar és a volt szlovák kormány közti gondolkodásbeli hasonlóság” – írja a szerző.

Peter Morvay szerint nagyon hasonlóak azok a „kommunikációs módok” is, ahogyan a két kormány a botrányokat kezeli. Az egész sírással kezdődik, hogy a világ nem értett meg minket, ehhez jön a vízió a hazai ellenzék összeesküvéséről a sötét erőkkel és a nagytőkével.

„A folytatás a csalás: Ficoék nem hozták nyilvánosságra az EBESZ nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjának számukra kellemetlen részeit, Orbánék a médiatörvény nem teljes fordítását adták oda az uniónak. Állítólag csak véletlenül maradtak ki belőle például azok a részek, amelyek a digitális átállás elhalasztásáról szólnak. Ezek Budapest számára rendkívül kellemetlenek: a halasztással megsérti az uniós rendeletet, holott éppen a digitalizációval magyarázta, miért kell a törvényt olyan gyorsan elfogadni” – fejtette ki Morvay.

„És ha ez sem segít, akkor külföld felé nagyon mérsékelten és nagyon feltételesen mímelik, hogy legalább néhány kifogást hajlandók elfogadni.” A szerző szerint az országon belüli kommunikáció viszont semmit sem változik és mindenkinek világosan a tudomására hozzák, hogy a nem demokratikus intézkedések megváltoztatásáról álmodni se merjenek.

„Nyilvánvaló, hogy a mérsékeltebb hangnem csak időleges és félrevezető manőver: Orbánék, akárcsak Ficoék azzal számolnak, hogy az unió vizsgálata nem tudni, mikor végződik, és úgysem hoz egyértelmű eredményt, vagy nem lesz kötelező jellegű, s a tiltakozások idővel elcsendesednek" – zárult a Sme jegyzete.

***

Szlovákia: pártközi összeszólalkozás a „nem demokratikus” magyarországi változások miatt

A Radio Slowakia International portál hétfői írása szerint Robert Fico, az Irány-Szociáldemokrácia SMER, a legnagyobb szlovák ellenzéki párt  vezetője úgy gondolja, Iveta Radicová szlovák miniszterelnök és Mikulas Dzurinda külügyminiszter a nem demokratikus magyarországi változásokkal kapcsolatban való hallgatásukkal Európa-ellenes és antidemokratikus magatartást tanúsít.

Fico emlékeztetett rá, hogy a magyarországi változásokat, így az alkotmánybíróság felhatalmazásainak megnyirbálását és a vitatott új médiatörvényt bírálta Angela Merkel német kancellár és Nihcolas Sarkozy francia államfő is, akik Európában egyazon politikai családhoz tartoznak. „Felszólítjuk a kormányt, hogy ítélje el a magyar kormány lépéseit és tegyen világos nyilatkozatot. Ebben messzemenően számíthatna a SMER-SD támogatására” – mondta Fico.

Mikulas Dzurinda külügyminiszter Fico kijelentéseinek okaként feltételezte, hogy Ficót zavarja a szlovák-magyar kapcsolatok javulása. Dzurinda emellett cáfolta, hogy a szlovák kormány nem foglalt állást a legutóbbi magyarországi fejleményekkel kapcsolatban.

„Nem felel meg a valóságnak, hogy szemet hunyunk a világszerte fellépő problémák felett. Ez vonatkozik a szomszédos országokra és az aktuális magyarországi fejleményekre is. Radicová miniszterelnök már egy hete szóvá tette, hogy a magyar médiatörvény nem a legszerencsésebb megoldás. Valóban felmerül a kérdés, hogy ez a jogszabály nem áll-e ellentmondásban az európai, demokratikus sajtó elveivel és az Európai Unió értékeivel” – mondta a külügyminiszter.

Hozzátette azonban, hogy bírálni első sorban tárgyalóasztal mellett kell, s hangsúlyozta, hogy Szlovákia erősen érdekelt a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok további javításában. Közép-Európának összetartó régiónak kell lenni, és különösen fontos, hogy a szomszédos országok jól kijöjjenek egymással – mondta.

***

A romániai sajtó a magyar kormánypolitikáról az EU-elnökség tükrében

Az európai elnökség tükrében vizsgálta a magyar kormány politikáját hétfőn a romániai sajtó.

Az Adevarul című bukaresti napilap egész oldalas, fotóval ellátott írást közöl "Magyarország, EU-elnökség: pálinka és gulyás" címmel. Az alcímben az olvasható: Orbán Viktor javítani szeretné az országáról kialakult képet.

A lap szerint a magyar elnökség idején rendezendő tizenhat informális miniszteri találkozó, 260 hazai és nemzetközi konferencia jó alkalmat teremt Magyarország számára, hogy a delegációknak bemutathassa a magyar specialitásokat, beleértve a hagyományos magyar élelmiszereket és borokat.

A kis költségvetés ellenére Orbán Viktor nagy terveket sző mind országos, mind nemzetközi téren – írja az Adevarul. A Lisszaboni Szerződés érvénybelépése után csökken ugyan a soros elnöki tisztség szerepe, de a Fidesz szeretné kihasználni az alkalmat, hogy javítsa Magyarország arculatát a világban.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) ismét bíráló vezércikket közölt a magyar kormány politikájáról. A médiatörvényt érintve a szerző megállapítja: most már a nyugatiak is látják, hogy Orbánék nem állták ki a demokrácia vizsgáját.

Európának – soros elnökség ide vagy oda – sürgős teendője visszahozni Magyarországot a normalitás, a demokrácia világába. A cikk írója szerint olyan szabályrendszert kell kidolgozni, amely kötelezi a tagállamokat a demokratikus normák betartására. A médiatörvény visszavonatása vagy gyökeres átíratása után az EU következő próbatétele és feladata az új alkotmány kontrollja lesz – írja a lap. "Bízzunk benne, hogy az ország a mostani rémálomból, a megaláztatásokból visszatér az európai mederbe, a duhaj politizálást mielőbb felváltja az érett, felelős, az európai értékeket előtérbe helyező, a nemzeti gőzt és populizmust háttérbe szorító önmérséklet" - olvasható az ÚMSZ vezércikkében.

Francia nyelvterület

Le Nouvel Observateur: „Nagy-Magyarország aggasztó harcosa” Európa imázsát veszélyezteti

„Magyarország kormánya, azé a kelet-európai országé, amely először szakított a kommunizmussal, még mielőtt elfoglalná az unió soros elnökséget, máris kifarolt?” – kezdi írását a Le Nouvel Observateur című hetilap e heti számában Jean-Gabriel Fredet. Az ország „erősen populista” miniszterelnöke ugyanis olyan médiatörvényt szavaztatott meg, amely súlyos megtorlásokat helyez kilátásba, s „ezzel fellázította a nemzetközi közvéleményt, sőt, Németország egyenesen ünnepélyes figyelmeztetésben részesítette Budapestet. És hogy ez mennyiben veszélyezteti az EU imázsát?” A szerző azokban a szabályokban látja az okot, amelyekről valamennyi lap beszámolt már: a Médiatanács egypárti összetétele, a teljhatalom, amellyel megszabhatja a tartalmakat a köz- és magánmédiában, a szerkesztőségek átkutatásának lehetősége, az információforrások ellenőrzése, a rendkívül magas büntetések, amelyeket homályos szabályok megszegése miatt szabhat ki a hatóság.

„Orbán Viktor, a ’szájkosárkirály’? A Nagy-Magyarország aggasztó harcosa (aki pártján keresztül egy Berlusconihoz méltó médiabirodalmat ural) nem éri be azzal, hogy uralja a médiát. Ez az autoritárius populista elnémította az Alkotmánybíróságot is, amikor megtiltotta, hogy hozzászóljon pénzügyi és költségvetési kérdésekhez. November óta tehát az Orbán-kormánynak szabad keze van, hogy folytassa ’az ország gazdasági szuverenitásának visszanyeréséért’ indított politikai harcát.” A cikkíró szerint ez azt jelenti, hogy a választási kampányígéreteinek (adócsökkentés) ad elsőbbséget az olyan nemzetközi kötelezettségekkel szemben, amilyen az IMF-kölcsön visszafizetése vagy Brüsszel költségvetési szigorának teljesítése. „És ehhez minden eszköz, amit csak kívánhat, a rendelkezésére áll. Beleértve a magánnyugdíjpénztárak államosítását – ezen már túlvan –, hogy előrehozhassa az államadósság visszafizetését.” Ám egy név nélkül nyilatkozó politikus szavait idézi a szerző, aki szerint Brüsszel minden hatékonyságát és hitelességét elvesztette, amikor Schüssel kancellárt akarta elmarasztalni Jörg Haiderrel kötött „vérfertőző” szövetsége miatt. Vajon szembeszáll-e Orbánnal az EU, hogy figyelmeztesse az unió alapértékeire? „A meggyőződéses Európa-hívők ismét csak sajnálhatják, hogy 2004-ben lemondtak minden bővítési stratégiáról. Így aztán egy olyan tízmilliós ország ultrakonzervatív kormánya képviseli hat hónapon át az EU-t, amely európai tapasztalatokkal nem rendelkezik és nem tagja az eurózónának.”

***

Belga lap a Fidesz alkotmányterveiről

Az Európai Unió soros elnökségének betöltése közben kíván új alkotmányt elfogadtatni a Fidesz – írta hétfőn megjelent cikkében a La Libre Belgique című belga napilap.

A jobboldal víziója hamarosan ércbe öntetik címmel megjelent írásban Sabine Verhest úgy vélte, „Orbán Viktor és pártja szemlátomást szeret játszani a tűzzel”. Miután a médiatörvény ellentmondásos új rendelkezéseivel felhevítették a kedélyeket, a miniszterelnök közlése szerint áprilisban új alkotmányt szándékoznak elfogadtatni. Merész tervről van szó – vélte az EU-párti, a középtől némileg jobbra állónak tekintett brüsszeli lap –, „tudván, hogy egy ilyen reform egy politikailag olyan jelentősen megosztott országban, mint Magyarország, könnyen tüzet gyújthat, és visszahatásképpen beszennyezheti az ország uniós félévét”.

A cikk szerint a miniszterelnök a politikai enyhülést feltételnek tartja az elnökség sikeréhez. „Nem szabad, hogy egy rossz politikai vita árnyékot vessen az elnökségre” - idézte őt a lap.

A La Libre Belgique leírja, hogy az alkotmány hivatalosan még mindig 1949-ből dátumozódik. "Új alkotmányra van szükség, amelyet demokráciában fogadunk el" - idézte ismét Orbán Viktort.

A cikk ismertette Schmitt Pál köztársasági elnök elképzeléseit is, aki szerint a generációk szolgálatában álló alaptörvényre van szükség, amely "szilárd keretet tud biztosítani a gazdasági fejlődéshez és a változásokhoz", és amely utal a kereszténységre, a családok védelmére, a nemzeti nyelv védelmére, az egészséges élethez és sporthoz való jogra, valamint az egész életen át tartó képzés fontosságára.

A témával foglalkozó eseti bizottság már közzétette a szöveg első vázlatát, amely a belga újság szerint "lényegében a Fidesz nézeteit tükrözi".

Idézte a cikk Bárándy Gergelyt (MSZP) is, aki szerint az új alkotmány "semmilyen konszenzust nem tükröz, hanem minden kényes kérdésben a kormánypárt nézőpontját" jeleníti meg. Schiffer Andrástól (LMP) a lap azt a megjegyzést idézte, hogy az elképzelés a "cinizmus csimborasszója", és a konzervatív többség jelenlegi érdekeit szándékozik bebetonozni vele.

Politikusok, szervezetek

Verhofstadt gyors cselekvésre buzdítja az Európai Bizottságot

Mielőbbi döntést vár a magyar médiatörvény ügyében az Európai Bizottságtól az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke.

Guy Verhofstadt a német Focus magazinnak adott (a hetilap hétfőn utcára kerülő számában megjelenő) nyilatkozatában úgy vélte, a kérdés túl fontos ahhoz, hogy hónapokig kelljen várni az állásfoglalásra.

„Itt alapvető jogokról van szó. A bizottság nem várhat hónapokat, hanem gyorsan kell cselekednie” – mondta a belga politikus a müncheni magazinnak.

A Focus megjegyzi, az Európai Bizottság szerint a vizsgálat márciusig is eltarthat. A bizottság lényegesen hamarabb akar döntést hozni arról, vajon összeegyeztethető-e az uniós joggal a szintén vitatott magyar válságadó. Ennek vizsgálata előreláthatólag január végéig lezárul – közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. A válságadó elsősorban Magyarországon beruházó külföldi nagyvállalatokat érint – tette hozzá a Focus.

***

Steinmeier elmarasztalja a német kormányt

Frank-Walter Steinmeier, az ellenzéki német szociáldemokrata párt (SPD) frakcióvezetője egy lapinterjúban elmarasztalta a német kormányt, azt állítván, hogy meghunyászkodik a magyar médiatörvény körüli vitában.

„Merkel kancellár és Westerwelle külügyminiszter kivonja magát az ügyből”, mindketten megpróbálják az ügyet európai uniós szintre áthárítani. Mindazonáltal Németország felelőssége is megakadályozni a sajtószabadság elleni támadást Európa közepén – jelentette ki a politikus a berlini Der Tagesspiegel vasárnapi kiadásában megjelenő nyilatkozatában, amelyből az AFP francia hírügynökség szombaton adott közre egy rövid részletet.

A jelentés egyebek között megjegyezte, hogy Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és az Orbán Viktor vezette Fidesz egyazon pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz tartozik.

***

Közmeghallgatást tartanak az Európai Parlamentben a magyar sajtószabadságról

Közmeghallgatást szervez kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója.

A meghívó szerint a rendezvényt az indokolja, hogy az új magyar médiatörvény "súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából". A közmeghallgatás céljaként azt jelölték meg, hogy független tájékoztatáshoz juttassák az EP-képviselőket a magyar médiatörvény ügyében.

A rendezvényt Guy Verhofstadt, az ALDE elnöke, volt belga miniszterelnök nyitja meg. Videóüzenetben szól a részvevőkhöz Konrád György író. Jelen lesz Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja, Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos, valamint Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos is. Különböző pártállású magyar EP-képviselők is előre jelezték részvételi szándékukat.

Az ALDE liberális frakciója a harmadik legnagyobb erőt képviseli az Európai Parlamentben a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppártiak, illetve a szocialisták után.

Ugyancsak kedden tart sajtótájékoztatót Brüsszelben Fischer Ádám karmester, valamint több más magyar művész, "El a kezekkel a kultúrától" címmel. A rendezvény szervezői aggodalmaikat kívánják megosztani a sajtóval.

***

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a sajtószövetségek bevonását kéri a vitába

Közleményben kérte Staffan Nilsson, az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke hétfőn a magyar kormányt és az Európai Bizottságot, hogy a sajtószabadságról folyó vitába és értékelésbe a sajtó- és kiadói szövetségeket is vonják be.

A Brüsszelben kiadott közlemény szerint a "szervezett civil társadalmat" is képviselő konzultatív szerv elnöke úgy véli, hogy a média szakmai és üzleti képviselőinek szakértelme, illetve a velük folytatott együttműködés lényeges a konkrét szabályozási keretek értékeléséhez Magyarországon, de bármely más tagállamban is. „Szakmai, politikailag elfogulatlan ítéletükkel ezek a civil társadalmi testületek – európai és nemzeti szinten egyaránt – segíthetnek abban, hogy megvizsgálják a szabályozások tartalmát és megfelelésüket a sajtószabadság elvének, továbbá azt a kontextust is, amelyben a szabályozást alkalmazzák" – mondta Nilsson.

Jelezte azt is, hogy az EGSZB kész segíteni az együttműködést és a párbeszédet az Európai Bizottság, valamint az említett szövetségek között.

***

Tüntetést szerveznek ausztriai újságíró-szervezetek a médiatörvény ellen

Tüntetést szervez a magyar médiatörvény ellen a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró-szervezet ausztriai tagozata más ausztriai társszervezetekkel közösen péntekre a bécsi magyar nagykövetség elé.

Az RSF ausztriai honlapján hétfőn közzétett közlemény szerint a szervezők az Emberi Jogok Európai Egyezményével, valamint a sajtószabadság és a tájékozódáshoz való jog alapelveivel, így az ENSZ és az Európai Unió keretében megfogalmazott alapelvekkel ellentétesnek tartják a médiatörvényt.

A felhívásban az aláírók szolidaritásukat fejezték ki a médiatörvény ellen tiltakozó magyar újságírókkal és állampolgárokkal. Felhívták az osztrák kormányt, hogy „diplomáciai szinten is egyértelműen lépjen fel” a törvény ellen. Josef Pröll osztrák alkancellárt, a Fidesszel közös európai pártszövetséghez, (az Európai Néppárthoz) tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét arra szólították fel, hogy gyakoroljon nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre. Követelték a törvény visszavonását, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a Tilos Rádió és az RTL Klub ellen indított eljárásának leállítását.

A közleményt az RSF mellett többek között az Osztrák Újságíróklub (ÖJC), a hosszú múltra visszatekintő bécsi Concordia Sajtóklub, egy osztrák újságíró-szakszervezet és az osztrák felsőoktatási hallgatói érdekképviselet (ÖH) írta alá.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!