Neelie Kroes: „Aggályos” a magyar médiatörvény



Az Európai Parlament hétfőn tartott rendkívüli ülést a magyar médiatörvényről Strasbourgban. A polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) ülésére meghívták Neelie Kroes és Viviane Reding EU-biztost is. Reding – arra hivatkozva, hogy a törvény ügyében az uniós végrehajtó testület részéről Kroes jár el – nem vett részt az ülésen. A tanácskozáson Magyarországot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes képviselte. Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy a nagy vitákat kiváltott magyar médiatörvény mindenben megfelel-e az Európai Unió jogszabályainak.

Kroes volt az, aki még közvetlenül karácsony előtt levélben kért tájékoztatást a magyar törvényről, mert értesülései szerint kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mennyiben felel meg a jogszabály a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek. Redingnek az ügybe való bekapcsolódását azok szorgalmazzák, akik szerint a magyar médiatörvény nem csupán az említett irányelvet, hanem az alapvető szabadságjogokról szóló, sarkalatos uniós elveket és szabályokat is sérti. Jonathan Todd, a médiaügyekben illetékes Neelie Kroes EU-biztos szóvivője szerint a biztos hivatala alapvetően a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv szempontjából elemzi a törvényt, de szerinte elképzelhető, hogy a bizottsági elemzés során más vonatkozások is felmerülnek.

***

Nyerésre álló médiatörvény
Ezzel a címmel adta közre a Magyar Nemzet hétfőn reggel azt az értesülését, hogy „első olvasatban az Európai Unió bizottsága rendben lévőnek találta a magyar médiatörvényt, és csak kisebb módosításokat fog javasolni”. Az újság az információt állítólag az Európai Bizottság egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársától szerezte.

***

Az Európai Bizottság még elemzi a médiatörvényt

Ezzel a címmel viszont az MTI kora délután már arról számolt be, hogy Jonathan Todd a bizottság sajtótájékoztatóján teljességgel tévesnek nevezte a Magyar Nemzet értesülését, miszerint az Európai Bizottság rendben lévőnek találta a magyar médiatörvényt, és csak kisebb módosításokat fog javasolni. Todd azt is elmondta, hogy a brüsszeli testület csak a múlt pénteken kapta meg a magyar hatóságoktól az elfogadott törvényszövegről szóló hivatalos értesítést. A korábban, e hivatalos értesítés előtt Brüsszelbe eljuttatott angol nyelvű törvényszöveg-fordítás abban az értelemben irreleváns, hogy a bizottság csak a hivatalos értesítésben megkapott szövegről alakíthat ki hivatalos álláspontot.

Aggályokat fogalmazott meg az EU-biztos

Ez már az MTI hétfő esti híre. Neelie Kroes szerint a médiatörvény „a jelek szerint problémát okoz” az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve.

Első aggály: „úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is”. Az AVMS ugyanis az „eredetország elvének” alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia. Az irányelv nagyon precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi csak az eltérést ettől az elvtől. Az EU-biztos elmondta, hogy szóban már jelezte magyar partnereinek ezzel kapcsolatos aggályát.

Második aggály: a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről – ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog – kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, ezáltal problémákat okozhat „a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően”.

Harmadik aggály: korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok „túlterjeszkedő alkalmazásának”.

A három jelenlegi aggályon túl továbbra is vizsgálják „a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését”.

„Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák” – mondta a strasbourgi ülésen Neelie Kroes. A magyar miniszterelnök szerinte világossá tette, hogy hajlandók kiigazításokra, ha az Európai Bizottság a jogi elemzés elvégzése nyomán hiányosságokat állapít meg.

***

A Médiatanács megalapozatlannak tartja az EU-biztos aggályait

A Médiatanács szerint megalapozatlanok Neelie Kroes hétfőn a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályai. A Médiatanács szerint az új törvények alapján akkor lehetséges fellépni külföldön letelepedett médiaszolgáltatóval vagy sajtótermék-kiadóval szemben, ha ezt az Európai Unió jogrendje is megengedi. A magyar szabályozás e tekintetben szinte szó szerint emeli át a releváns EU-normák, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szövegét.

Neelie Kroes második aggályára a Médiatanács azt mondta, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye az internetes tartalmak zömére, így például online sajtótermékekre vagy a „videobloggerek” által előállított tartalmakra sem vonatkozik. A kiegyensúlyozottság csak nagyon szűk körben lesz követelmény a lekérhető (on-demand) tartalmakkal szemben is: alapvetően csak akkor, ha azok tájékoztatási céllal működnek, és csak hírműsoraik vonatkozásában.

Kroes harmadik aggálya ügyében a Médiatanács kizártnak tartja a médiaregisztrációs szabályok „túlterjeszkedő alkalmazásának” eshetőségét, hiszen a törvény pontosan definiálja, hogy mely médiaszolgáltatásokat kell regisztrálni. A törvényből az is kiderül, hogy a médiaszolgáltatások regisztráció nélkül is megkezdhetik tevékenységüket, hiszen azt nem lehet előzetes engedélyhez kötni.

***

Navracsics Tibor, Gál Kinga, Simon Busuttil és Göncz Kinga az ülésről

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen védelmébe vette a jogszabályt. Egyebek közt azzal érvelt, hogy összhangot kell teremteni több szempont között. Egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagy mértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyású médiaintézményekre vonatkozik, a nyomtatott médiára nem, mert „ott mindenki azt ír, amit akar”.

Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülés után „politikai hisztériakeltésnek” minősítette az ülés összehívását, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó „tévképzetekre”. Szerinte az ülés résztvevői közül „többeknek nem is magával a törvénnyel, hanem inkább a Fidesz kétharmadával volt baja”.

Simon Busuttil máltai néppárti EP-képviselő hasznosnak tartotta az ülést, mert hozzájárult az álláspontok megvilágításához. Szerinte a politikai állásfoglalással meg kell várni az Európai Bizottság elemzésének eredményét, addig nem szabad elmarasztaló ítéletet mondani. Az elemzésnek azonban meg kell történnie. Üdvözölte a magyar kormányfő ígéretét, hogy ha az Európai Bizottság hiányosságokat talál a törvényben, azokat orvosolni fogják.

Göncz Kinga, a LIBE szocialista alelnöke szerint megfontolandó, „nem kellene-e visszavonni a törvényt” az európai bizottsági vizsgálat eredményétől függetlenül is. Ugyanis a magyar elnökségi prioritások között van a keleti partnerség és a bővítés, márpedig ezeknél a koppenhágai kritériumok, a jogállamiság, a demokratikus intézmények stabilitása is feltétel.

Az MSZP-s EP-képviselő az ülést úgy értékelte, hogy a megfogalmazott kritikákra a kormány képviselője nem válaszolt érdemben, vagy felemás válaszokat adott. További meghallgatásokat is terveznek az ügyben. Szerdán, az Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi beszédét követő vitában is egészen biztosan szó lesz erről, mondta.

***

Napirend előtti felszólalásokban védték a médiatörvényt az EP-plenáris ülésén

Több felszólalás hangzott el a médiatörvény védelmében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások között, hétfőn késő este.

Deutsch Tamás (Fidesz) egyebek között arról beszélt, hogy amíg a szocialisták és a liberálisok koalíciója volt hatalmon, „Magyarországon nyolc esztendőn keresztül folyamatosan gyengült a demokrácia, tömegessé vált az emberi jogok sérelme. Magyarországon gyengült nyolc esztendőn keresztül a sajtószabadság”. „Ezzel kapcsolatban az európai szocialistáknak és az európai liberálisoknak szava sem volt.” A tavaly év végén elfogadott új médiatörvény viszont szerinte „garanciáját adja a sajtószabadságnak”. Kettős mércének nevezte, hogy „ilyen körülmények között éri éles támadás Magyarországot és az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő magyar kormányt”.

A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) szerint nem fér hozzá kétség, hogy Magyarország mindig a demokrácia élharcosai közé tartozott, hiszen „ki kérdőjelezné meg 1956-ot, 1989-et vagy 2006 őszét?” Nagyon megdöbbenti, hogy „bizonyos politikai erők” negatív kampány indítottak a soros EU-elnök ellen, egyebek között a médiatörvény ürügyén. Szerinte „nem jogi kérdésről van itt szó, hanem politikai vesztesek támadásáról, ők próbálják kikezdeni az egységes európai eszmét”.  Felelőtlennek és veszélyesnek nevezte „az elnöklő ország ilyen jellegű lejáratását”.

Morvai Krisztina (Jobbik) az előzőleg lezajlott állampolgári jogi EP-bizottsági ülésre utalva azt mondta: „Nem akartam hinni a fülemnek, amikor befolyásos szocialista és liberális képviselőtársaink azt követelték, hogy az EU indítson úgynevezett súlyos jogsértési eljárást Magyarországgal, a jelenlegi soros elnökkel szemben.” Semmilyen szankciót nem alkalmaztak viszont akkor, amikor 2002-2010 között a szocialista és liberális magyar kormány „minden egyes tüntetést szétveretett”. „Ha ezek után az EU súlyos jogsértési eljárást fog a jelenlegi kormány és állam ellen indítani, akkor végre kinyitja azoknak a szemét, akiknek bármiféle illúziójuk volt az unió Magyarországhoz való hozzáállásával kapcsolatban, és azt gondolom, hogy a magyar nemzet követelni fogja az unióból való kilépésünket.”

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából érkezett lengyel Marek Henryk Migalski arról beszélt, hogy a Magyarország elleni egyes megnyilatkozások, mint Martin Schulz szocialista frakcióvezetőé, azt mutatják , hogy egyesek szerint az unióban bizonyos országok még mindig felsőbbrendűek, mint más tagállamok. Az ilyen diszkriminációnak véget kell vetni, minden tagállam egyenrangú – mondta.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!