Cohn-Bendit, Schulz és Orbán vitája Strasbourgban
- Részletek
- Szemle
- 2011. január 20. csütörtök, 06:30
- Galamus-csoport
Daniel Cohn-Bendit felszólalása* az EP plenáris ülésén, 2011. január 19-én, a magyar elnökség programvitáján. Szó szerinti fordítás.
Tisztelt Elnök Úr!
Mindenekelőtt hadd mondjak valamit, hogy minden világos legyen. A zöldek, és én személy szerint is, szeretjük Magyarországot. 1954-ben sírtam, amikor Magyarország elveszítette a világbajnokságot. Életem első tüntetése, a bátyámmal kézenfogva mentünk, 1956-ban volt: a budapesti szovjet beavatkozás ellen tiltakoztunk. Ahogy Guy Verhofstadt is mondta, nagyon sok értelmiségit, sok magyar írót kísértünk útjukon politikailag, intellektuális értelemben évekig. Ott álltam Orbán Viktor mellett, amikor a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején a kommunisták ellen harcolt. Orbán Viktor mellett álltam, amikor azt kérte az európai liberálisoktól, hogy Haidert zárjuk ki az európai liberális pártból. Számomra az az Orbán Viktor olyan politikus volt, akit zöldként mindenképpen tisztelni kell. Ma, Orbán úr, Ön jó úton van ahhoz, hogy európai Chavez legyen Önből: egy európai populista-nacionalista, aki egyszerűen nem érti a demokrácia lényegét és szerkezetét. Orbán úr, nagyon egyszerű dolgot fogok mondani Önnek. Nagyon egyszerű dolgot. Kiegyensúlyozott információ nem létezik. Ön szerint Nixon úr úgy gondolta, hogy a Watergate-ről szóló információk kiegyensúlyozottak voltak? Természetesen nem. És gondolja, hogy Bush elnök az Abu Ghraibról szóló információkat kiegyensúlyozottnak találta? Nyilvánvalóan nem. Ön szerint a francia hatalom kiegyensúlyozottnak találta Dreyfus idején az információkat? Az összes olyan kutatást, amely Berlusconi úr magánéletével, politikájával kapcsolatos, vajon ő kiegyensúlyozottnak tartja? Természetesen nem. A tájékoztatásnak éppen hogy zavarnia kell a politikát. És zavar is bennünket, olykor rosszul is esik! [taps] Az Ön mai törvénye, Orbán úr, éppen ezért nem felel meg az európai értékeknek. Ön azt mondja, Orbán úr, hogy erős Európát akar. Az erős Európának, Orbán úr, szavahihetőnek kell lennie. Ha ilyen jellegű törvényeket fogadunk el, akkor hogyan fogunk tárgyalni Lukasenka úrral? Hogyan fogunk tárgyalni Kínával? Ők mind kiegyensúlyozott tájékoztatást akarnak, Orbán úr. Fel tudja fogni, hogy Európa éppen a totalitarizmussal szemben született meg? És hogy a demokráciának, a szabadságnak éppen a szólásszabadság az alapja? Demokrácia még sohasem halt meg azért, mert túl nagy volt a szabadság. A demokráciák akkor halnak meg, amikor elkezdik korlátozni a szabadságot. Orbán úr, ezt Ön húsz évvel ezelőtt nagyon jól tudta. Térjen vissza egykori önmagához, és rá fog jönni, hogy igaz, amit beszélek. És végül még valamit: ha Ön a világ keresztényeiért akar küzdeni, mi Önnel vagyunk. De még ma is arról álmodtam, hogy Ön ma üdvözölni fogja a tunéziai Jázmin-forradalmat, amely ugyanolyan forradalom, mint amelyet Ön is átélt. Fel akarnak szabadulni a diktatúra alól. És Önnek egy szava sem volt a tunéziaiakhoz. És ezért most szemrehányást teszek Önnek. Önnel leszünk a világ keresztényeiért folytatott harcban. És remélem, hogy Ön velünk lesz a világ diktatúrái elleni harcban, legyen szó Fehéroroszországról, Tunéziáról, Algériáról, Egyiptomról, Kínáról, Oroszországról vagy bármiről. Mert nekünk Európa közös értékeit együtt kell védenünk.
***
Orbán Viktor reagálása a parlamenti vitára**. Szó szerinti leirat.
Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Először is szeretnék köszönetet mondani a képviselőknek, akik ebben az izgalmas és értékes vitában megtiszteltek bennünket a hozzászólásukkal. Ez a vita túlságosan értékes volt ahhoz, hogy egy egyperces kurta viszonválaszban elintézhessük a fölmerült érveket. Tiszteletben fogom tartani az időt, de kénytelen vagyok válaszolni néhány kérdésre. Először is a magyar miniszterelnök sapkáját teszem föl. Engedjék meg, hogy kifejezzem a meglepetésemet, hogy annyi komoly és respektábilis ember, mint akik hozzászóltak, tárgyi tévedésekben vannak. Méltatlan volna és megalázó, nemcsak Önökre nézve, rám is, ha most egyenként tételesen elmondanám, hogy Schulz úrtól kezdődően kik és milyen tárgyi tévedéseket vétettek a magyar médiatörvény és a magyar demokrácia ügyében. Csak hogy világos legyen, micsoda tárgyi tévedésekben vannak Önök, egy példát említek meg. A magyar médiatörvényben a kiegyensúlyozatlanságot nem lehet szankcionálni, semmilyen pénzbüntetést nem lehet ezért kiszabni***. Mi ellen tiltakoznak? és sorolhatnám tovább és tovább és tovább. Ezért szeretném világossá tenni, hogy sajnálom, hogy Önöket ilyen rútul rászedték és becsapták. És jól látom, hogy ebben a vitában méltányosságot én nem is remélhetek, hanem abban kell bíznom, hogy az európai bizottság képes lesz elfogulatlan és tárgyilagos álláspontot kialakítani, amit egyébként a magam részéről szívesen akceptálok. És az ismertetett eljárás szerint járok majd el.
Mindazonáltal szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy értékes felszólalásnak tartom Schulz frakcióvezető úrnak azt a gondolatát, miszerint a magyar elnökséget nem a bemutatott program, hanem a teljesítmény alapján fogják megítélni. Csak azt tudom javasolni Önöknek, hogy ugyanezt az elvet alkalmazzák a magyar médiatörvényre is, amely hetek óta hatályban van. Én szívesen elküldök Önöknek német nyelvű kivonatokat magyar újságokból, és meg fogják látni, hogy Cohn-Bendit tüzes szónoklatai ártatlan babahangok ahhoz képest, amit a magyar újságok írnak. Ennyit a tárgyszerűségről. [szórványos taps]
Másfelől szeretném a médiatörvény kritikusainak a figyelmét fölhívni arra, hogy a 21. században élünk. Hát hogyan gondolják Önök, hogy Magyarországon vagy Európa bármely országában bárki képes lenne az internet korában elnyomni a vélemények szabadságát? A magyar választási kampányban mi a választást javarészben a kontrollálhatatlan interneten és a Facebookon nyertük meg. Hogy gondolják Önök, hogy a 21. században lehetséges a vélemények szabad áramlását korlátozni? Meg vagyok döbbenve, hogy Önök mennyire a múltban élnek. [zaj, bekiabálás]
Hasonlóképpen szeretném csak érdekességként felhívni a figyelmüket arra [Daniel Cohn-Bendit valamit bekiabál], hogy az Önök által kifogásolt médiatörvény az 1986-os, kommunista rendszerben elfogadott sajtótörvényt helyezte hatályon kívül. Amely törvényben, egészen eddig a méditörvényig, a regisztrációból való törléssel meg lehetett szüntetni újságokat. Ezt soha senki nem kifogásolta az elmúlt húsz évben, pedig igen antidemokratikus volt. Ezért én azt javaslom Önöknek, hogy ebben a médiatörvény-vitában térjünk vissza a józan ész és az ésszerű évek talajára [Cohn-Bendit hangosan helyesel].
Szeretném Önöket egyúttal tájékoztatni arról, hogy szemben az itt elhangzottak véleményének egy részével Magyarországon a jogállam újraépítése folyik, Tisztelt Képviselőtársaim. Szeretném jelezni Önöknek, hogy bár Önök erről nem folytattak vitát az elmúlt években, de Magyarországon az elmúlt években a titkosszolgálatokat politikai eszközökre [értsd: célokra] használták föl, ami miatt most bírósági eljárások folynak. Magyarországon a rendőrséget békés tömeggel szemben vetették be, ami miatt most büntetőeljárások folynak. Magyarországon meghamisították a közérdekű információkat, azért jutott ide a gazdaságunk. Magyarországon ma a jogállam megerősítése folyik, egy olyan jogállamot lebontó politika után, amelyet Önök sose kifogásoltak valamilyen okból. Sajnos arra a következtetésre kell jutnom, a médiatörvényről szóló vitát hallgatva, hogy igazából az Önök számára nem a médiatörvény jelent problémát, hanem az a körülmény, hogy Magyarországon a magyar nép egy Európában példátlan összefogást hozott létre, és kétharmados többséget adott egy politikai erőnek. Ez kétségkívül izgalmas és érdekes kérdés, és meggyőződésem, hogy ezt Európa javára lehet használni. [taps]
Miután Lambsdorff úr személyes megjegyzést is tett, engedjék meg, hogy erre is válaszoljak. Tisztelt Lambsdorff úr! Úgy beszélek Önhöz, mint európai az európaihoz. Mint egy magyar beszél a némethez. Az Önök médiatörvénye egy jottányit sem demokratikusabb, mint az új magyar médiatörvény. És ha Ön ezt kétségbevonja, kérem, tárgyszerű vitában tegye ezt meg. És nem fogadom el, sem a németektől, sem senkitől, hogy csak azért, csak azért, mert mi diktatúrában éltünk negyven éven keresztül, most bárki megkérdőjelezze a magyar nép demokratikus elköteleződését. [a terem felében – néppárti frakció – taps, ováció] A médiatörvényt természetesen lehet és kell is kritizálni, és én ezt természetesnek veszem. De nem lehet sértegetni egy nemzetet. És szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány [közben felzúdulás a teremben, bekiabálások] demokratikus elkötelezettségének kétségbevonása, megsértése a magyar népnek [bekiabálás, amelyet taps és hangos ováció kísér, az elnök többször csendet kér]… És engedjék meg, hogy utaljak arra a hozzászólásra, amely azzal vádolta meg Magyarországot, hogy a diktatúra irányába mozdul el. Itt hallottam a saját fülemmel. [értetlenül széttárja a karját] Mi ellen tiltakoznak? Itt hallottam a saját fülemmel. Azzal fenyegettek, hogy diktatúra felé mozdul el Magyarország. Mi ez, ha nem a magyar nép megsértése. És ezt meg kell mondanom, a hazámat és Magyarországot itt is, mindig meg fogom védeni. Ez nem médiatörvény kérdése. [taps, bekiabálások, többen „Cenzúra” táblát emelnek fel].
Ami az európai kérdéseket illeti: feltenném ezt a kalapot is a fejemre. [még mindig hangos bekiabálások, nevetések, Orbán kivár, hogy elüljön a zaj]. Fontos kérdésnek tartom a bond-market kérdését, amit Verhofstadt frakcióvezető úr vetett fel. és szeretném elmondani, hogy a bond-market kialakulását a magyar elnökség szükségszerűnek és hosszú távon elkerülhetetlennek látja. Ezért mi azokat az európai politikákat, amelyek e felé terelik Magyarországot, az Európai Unió eurón belül lévő tagállamokat, az egész Európai Uniót, azt mi támogatjuk. Egyetlen dologra szeretném felhívni a figyelmüket. Hogy arról győzzük meg a saját kormányainkat, a nemzeti kormányokat, hogy az euró-kötvénypiac megteremtését ne használhassák fel arra, hogy megspórolják a strukturális reformok. Ezért először meg kell tennünk a strukturális reformokat, és utána azt gondolom, hogy a bond-market bevezetése lehetségessé válik.
Ami a tunéziai ügyet illeti: szeretném jelezni Önöknek, hogy állandó egyeztetésben vagyunk a külügyi képviselettel, és Európán kívül is minden demokratikus törekvést és mozgalmat támogatunk, és ezt a külügyi képviselővel egyetemben kellő súllyal világossá is fogjuk tenni. Ugyanakkor ezt a kérdést nem lehet szembeállítani a keresztényüldözés világszerte megmutatkozó példáival. Mind a két dologra szükség van.
Végezetül: több olyan hozzászólás is elhangzott, amely amiatt aggódott, hogy a magyar elnökség viharos kezdettel indult, és ez hátrányos lehet az európai uniós elnökségünkre. Én szeretném Önöknek elmondani, hogy ez csak Önökön múlik. Mi a magunk részéről és én személy szerint is készen állok arra [bekiabálások], hogy a magyar elnökség idején a két szálon haladó vitát, annak mindkettőjét figyelemmel kísérjem. Ha tehát Önök úgy gondolják, hogy a magyar elnökség ideje alatt Önök Magyarországról is akarnak vitatkozni meg az európai uniós politikáról is akarnak vitatkozni, akkor szeretném jelezni, hogy mi erre készen állunk. És mi a legkevésbé sem tekintjük ezt a helyzetet kényelmetlennek. Nem örülünk, természetesen. Nem örülünk, hogy a Magyarországgal szembeni kritikai vélemények összekeverednek európai politikai kérdésekkel. De nem tekintjük a helyzetet természetellenesnek. Európában is demokrácia van. Demokratikus vitákat folytatunk. Sose gondoltam, hogy az elnökség az egy szimpla diadalmenet lesz. Mint egy szépségverseny, amikor a modellek kivonulnak. És mindenki csak tapsol. Ezt sose gondoltam. Tisztában vagyok vele, hogy komoly politikai vitákat fogunk folytatni. Én erre készen állok, bármilyen tárgyról is legyen szó. Szeretném Önöket biztosítani arról, hogy Magyarországnak és a magyar elnökségnek van elegendő ereje ahhoz, hogy mind a Magyarországról, mind az európai uniós kérdésekről folyó vitát kellő súllyal, kellő erővel végigvigye. És bennünket semmilyen belpolitikai vagy magyar ügyet érintő támadás nem fog eltéríteni attól, hogy az európai uniós programunkat és prioritásainkat végigvigyük, és sikeres elnökségünk legyen. Nekem az a célom, hogy a legnehezebbnek ígérkező európai uniós félévből az Európai Unió egyik legsikeresebb féléve legyen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. [nagy taps]
***
Martin Schulz személyes megszólíttatás címén kér felszólalási lehetőséget. A parlamenti szinkrontolmács fordításának szó szerinti leirata.
[hagos fújolás a teremben, Jerzy Buzek elnök dühös közlése: a parlament felszólalási szabályai szerint járnak el]
Nos, ami a magyar népet illeti – erre a megjegyzésére szeretnék kitérni. Ön most itt a magyar nép képviselője. Szeretnék Önnek átadni egy üzenetet. Daniel Cohn-Bendit kollégám a saját életéből idézett, és elmondta, hogy milyen viszony fűzi a magyar néphez. Az én frakciómban vannak olyan kollégák, akik kommunista börtönökben ültek. Az én frakciómban vannak olyan kollégák, akiket Spanyolországban kínoztak, mert a Franco-rezsimmel szembeszálltak. Mindekinek, közösen, együtt, nekünk van egy közös feladatunk. Ez a feladat pedig a következő: a demokráciát védjük meg! Például az olyanokkal szemben, akik most közbekiabálnak. Ha kritizálunk egy magyar törvényt, ezzel nem a magyar népet kritizáljuk. A baloldal, az én frakcióm egy dolgot megígérhet Önnek: a szabadság és az igazságosság értéke közös érték. Ha mi azt gondoljuk, hogy egy törvény ezeknek a törvényeknek nem felel meg, akkor ezzel a törvényt, és nem a népet kritizáljuk. [nagy taps] Ha mindannyian komolyan vesszük ezt, akkor, Orbán miniszterelnök úr, valami olyan dolog fog történni, amire mind a kettőnknek szükségünk van: Európát nem vihetjük sikerre, ha széttagolódunk, szétaprózódunk, csak akkor sikerülhet Európa, ha a tagállamok együttműködnek és az európai közösségi gondolat megvalósul. A következő hat hónapra ezt az üzenetet szeretném átadni önnek, ezt, kérem, szívlelje meg: közösen az európai értékeket támogassuk, mert nem arról van szó, hogy Magyarországot ki akarnánk játszani Európa ellen. [nagy taps]
***
Daniel Cohn-Bendit is személyes megszólíttatás címén kér felszólalási lehetőséget. Szó szerinti leirat.
[a teremben ismét dühös felzúdulás, Jerzy Buzek ismét a házszabályt mutatja fel a teremnek]
Kedves Kollégák!
Vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor nem szabad bizonyos határokat átlépni. Orbán úr, Ön büszke a magyar népre. Igaza van ebben. De minden demokráciaelmélet, Tocqueville-től kezdve egyetlen dolgot mond: az igazság nem mindig a többség oldalán van. Az igazság nem mindig a többség oldalán van [szótagolva ismétli].
[Az elnök félbeszakítja, és figyelmezteti, hogy a válasza csak személyes lehet, Cohn-Bendit mikrofonját kikapcsolják, mondanivalója egy részét nem lehet hallani.]
…amikor Orbán úr itt ezt állítja, akkor a szélsőjobboldalt mozgósítja. Amikor ő itt azt állítja, hogy mi bármit is mondtunk volna a magyar nép ellen, ez maga a nacionalista populizmus, mert nem akar a dolog tartalmáról vitatkozni, nem akar vitába szállni a másikkal. [A zajban egy mondatot nem érteni] Ön meghívott minket ebédelni, Orbán úr, de elvette minden étvágyamat, nem eszem együtt Önnel! [taps és fújolás, Orbán szokásos mosolya]
[A képviselők elhagyják az üléstermet, Orbán kezet fog a frakcióvezetőkkel, de Cohn-Bendittel nem]
* A Magyar Televízió szerdai Az Este című műsorában Kumin Ferenc „politikai elemző” az Európai Parlament Torgyán Józsefének minősítette Daniel Cohn-Benditet: „Én azt gondolom, hogy most voltunk a csúcson, a magyar médiatörvényt övező nemzetközi vitában, és innentől kezdve, ha nem kap valamilyen új muníciót ez a történet, akkor egy lecsengő fázisba jutott, tulajdonképpen a maga groteszkségével is ez a mai nap, különösen ahogy mondjuk Daniel Cohn-Bendit, aki az Európai Parlamentnek a Torgyán Józsefe, tudta ezt az egész ügyet prezentálni, ez már átbillentette szerintem ezt az egész történetet oda, ahonnan már nem lehet tovább fokozni, nem lehet már tovább fűteni a kazánokat.”
Egyébként a beszélgetésben kétszer is elhangzik, hogy az Európai Parlamentben a magyar népet sértették meg. Nika György: „Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, a magyar nép megsértése, ha a médiatörvény miatt diktatúrával vádolják a magyar kormányt.” Majd a bejátszásban Orbán Viktortól: „A magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbevonása megsértése a magyar népnek.” Anélkül, hogy bárki említené akár Schulz, akár Cohn-Bendit helyreigazítását.
** Érdemes megnézni a beszédről készült videót (Orbán második felszólalására kattintva) vagy itt.
*** Lásd Lusztig József írását: A kiegyensúlyozatlanság büntetése