EU-elnökség - Médiatörvény - Osztrák és svájci lapvélemények Orbán Viktor strasbourgi szerepléséről
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. január 20. csütörtök, 17:13
- Hírek
MTI 2011. január 20., csütörtök 16:40
A csütörtöki osztrák és svájci lapok alig foglalkoznak az Európai Unió soros magyar elnökségének programjával, helyette a magyar médiatörvényt az Európai Parlamentben ért bírálatokra helyezik a hangsúlyt.
Az osztrák konzervatív Die Presse strasbourgi beszámolójában azt írja, hogy "az ülés inkább mérsékelten kezdődött, de aztán olyan ügyeket lobbantott lángra, mint a +totalitarizmus+ és a fehéroroszországi, illetve a venezuelai politikai helyzettel való összevetés". A lap viszont azt is kiemeli, hogy Orbán biztosította a képviselőket, hogy szükség esetén kész a vitatott médiatörvény módosítására.
A Der Standard liberális osztrák napilapban Thomas Mayer kommentárja megállapítja, hogy a magyar kormányfő strasbourgi fellépése sok tekintetben emlékezetes marad, mert soros EU-elnök még soha nem kavart ekkora vihart. "Márpedig elnökként megoldásokra kell törekednie, és nem problémákat keltenie."
Orbán "módszerével, hogy visszafordítja a lándzsát, bírálóit ellenségként kezeli, túszként ejti +a népet+, önmaga harcossá stilizálásával fenyegetőzik, ez mind azt mutatja, hogy nem érti a szerepét. Az unió élén elnökre van szükség, sőt, erősre, de nem harcosra. Orbánban egy élettragédia lappang: a kommunisták elleni küzdelemben vált hőssé, ma valamiért kellene küzdenie."
A Der Standard rövidítve közli a bécsi magyar nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince "Magyarország nem latorállam" című levelét, amelyben a lap korábbi, a médiatörvényt bíráló írására reagál.
"Nemcsak a bizonyíték nélküli általános gyanúsítás háborított fel, hanem az is, amit nem neveztek meg és elhallgattak: a törvény követi a média változását. ... Az új törvény mérföldkő, amely megállítja a pazarlást és a korrupciót, miközben lehetővé teszi a közszolgálati adók megújulását. Semmiképp nem tiltja viszont a kritikus újságírást, a cenzúrára és öncenzúrára való kényszerítésről már nem is beszélve". A nagykövet szerint "politikailag generált médiakampányról van szó a magyar kormány ellen. Európának azonban sajnos nem megy olyan jól, hogy megengedje magának, hogy a fontos kérdések helyett ezzel foglalkozzon". Szalay-Bobrovniczky szerint "a cikk kritikátlanul követte a lezüllött MSZP-SZDSZ-koalíció értelmiségieinek állításait és az országot latorállamként bélyegezte meg. Az újságírók a tudatlanság és az arrogancia keverékéből építették fel a gyanakvás kártyavárát, amely hamis állítások ingatag talaján áll".
A magyar nagykövet egyébként csütörtökön találkozott Bécsben a németajkú média képviselőivel, akiknek részletesen elmagyarázta a médiatörvény vitatott, szerinte félreértett cikkelyeit. Ugyanakkor utalva a médiatörvényt ért nemzetközi bírálatokra, kritizálta a magyar kormány kommunikációs politikáját: "Remélem, akik a kommunikációval foglalkoznak, levonják ebből a tanulságokat. Nem minden zajlott optimálisan" - vélte a nagykövet az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint.
A véleményformáló svájci napilapban, a Neue Zürcher Zeitungban Eric Gujer fejti ki véleményét a médiatörvényről.
"A törvény nem nevezhető demokratikusnak, mert homályos megfogalmazása lehetőséget ad a visszaélésekre. A brüsszeli bizottságot és az Európai Parlamentet nem azért hozták létre, hogy jószolgálati bizottságként őrködjön a tagállamok demokratikus zavarai fölött. A népfelség időnként kellemetlen kortársakat emel a parlamentbe és a minisztériumokba. A demokrácia azonban abban mutatkozik meg, hogy a saját öntisztító ereje elég erős ahhoz, hogy leszámoljon a sarlatánokkal, a demagógokkal és a hatalomittas vezetőkkel. Ehhez pedig idő kell. Miért ne jönne létre egy ellenmozgalom a Fidesz-uralom egészségtelen tendenciájával szemben, ahogy ezt más demokráciákban is láthatjuk?" - teszi fel a kérdést a szerző.