„Hátsó politikai érdekek”
- Részletek
- Napi apró
- 2011. január 25. kedd, 04:23
- Lánczos Vera
Az MTI arról számolt be, hogy „Szalai Annamária szerint alapvetően gazdasági és politikai érdekek állnak a médiatörvény körüli viták hátterében. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak nyilatkozva vasárnap azt mondta: sok külföldi támadás összemosta a médiatörvényt a válságadókkal, a bankadóval és a magánnyugdíj-pénztárak ügyével. Az MR1-Kossuth Rádió honlapján olvasható összefoglaló szerint Szalai Annamária arra számít, hogy elcsitulnak a médiatörvény körüli viták. Kifejtette, a médiatörvény európai vitája során megmutatkozott, hogy az európai politikában sem feltétlenül a tények, hanem ’hátsó érdekek’ befolyásolják a pártokat.”
Néhány kérdés a hírhez:
Vajon lehetséges-e, hogy a médiatörvény körüli vita, bárhol a világban, ne legyen egyben politikai vita is?
Nem minden politika-e, ami egy ország közéletéről szól? Nem az-e a dolga a médiának, hogy a közéletről tudósítson? Ha egy országban eltérő nézetek, világnézetek, értékrendek léteznek – márpedig minden országban így van –, akkor lehet-e vajon mindegy, hogy a közéletről szóló beszámolók, híradások, a tájékoztatás feltételei milyenek? Vagyis jelent-e bármilyen magyarázatot a törvény körül fellángolt vitákra, hogy mögöttük politikai érdekek állnak? Mi mások állhatnának?
Az is politikai érdek, hogy egy médiatörvény szakmailag legyen megfelelő. Sőt, egy európai demokráciában szakmailag is csak akkor lehet megfelelő egy médiatörvény, ha nemcsak deklarál, hanem mindazokkal a garanciákkal is rendelkezik, amelyek biztosítják és lehetővé teszik a társadalomban jelen lévő értékek és vélemények sokszínűségének megjelenését a tájékoztatásban.
A magyar médiatörvénnyel szemben az a legfőbb kifogás, hogy ezek az intézményi garanciák hiányoznak. A médiaigazgatásban és -felügyeletben szinte kizárólag egyféle világnézet és politikai érdek képviselői vannak jelen. Az elnök asszony által említett egyéb ügyekkel pedig (a magánnyugdíjpénztáraktól a válságadókig) a törvény kritikusai nem összemossák a médiatörvényt, hanem párhuzamot vonnak köztük, amennyiben közös jellemzőjük, hogy valamennyit a kétharmados parlamenti fölényre hivatkozva erőltették rá az országra, dacára a – korábban tiszteletben tartott – alkotmányos elveknek és normáknak.
Mindezek fényében érdemes újraértelmezni a hír utolsó mondatát: „Szalai kifejtette, a médiatörvény európai vitája során megmutatkozott, hogy az európai politikában sem feltétlenül a tények, hanem ’hátsó érdekek’ befolyásolják a pártokat.”
„Ott sem.” Akkor még az is lehet, hogy Magyarországon sem? Lehet, hogy vannak itthon is a politikában „hátsó érdekek”? Itt van például az egyszínű médiaigazgatás és felügyelet ténye, amelyről a kétharmados többség – miután megcsinálta – nem óhajt tudomást venni. Vajon van-e ehhez köze bármely párt hátsó politikai érdekének?
(Lánczos Vera)
