rss      tw      fb
Keres

Merkel felszólította Törökországot, hogy nyissa meg kikötőit Ciprus előtt

MTI 2010. március 29., hétfő 18:10

A hivatalos törökországi látogatáson tartózkodó német kancellár felszólította hétfőn Törökországot, hogy nyissa meg tengeri és légikikötőit az EU-tag Ciprus előtt.

Angela Merkel sürgette, hogy találjanak megoldást a ciprusi kérdésre. Törökország 2005 óta folytatja csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, de az uniós joganyag egyes fejezeteivel nem foglalkoznak mindaddig, amíg Ankara zárva tartja kikötőit Ciprus görög része előtt, amely tagja az EU-nak. Más kérdés, hogy Berlin - bár nem állta útját a csatlakozási tárgyalásoknak - valójában egy különleges partneri viszonyt kínálna Törökországnak, amely kevesebb a valódi tagságnál, de több, mint az eddigi legmagasabb szintű "társult tagság". Ankara azonban csakis a teljes jogú tagságra tart igényt.

A török-német tárgyalásokon szóba került az iráni atomkonfliktus is. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján elutasította az Irán ellen tervezett újabb szankciókat, mondván, azok a múltban sem bizonyultak alkalmas eszköznek. A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy békésnek álcázott atomprogramja valójában atomfegyver kialakítását célozza. Erdogan szerint diplomáciai úton kell rendezni a viszályt, amelynél figyelembe kell venni, hogy Izrael is rendelkezik atomfegyverrel.

A török politikus feltette a kérdést: "Van a térségben atomfegyver? Igen, van. És hoztak ezért szankciókat? Nem!" - szögezte le, nyíltan utalva az izraeli atomfegyver-arzenálra, amelyet hivatalosan a zsidó állam soha nem ismert el, de a világ tényként kezel.

Enyhült Merkel álláspontja a csaknem hárommilliós németországi török közösség integrációjának kérdésében. Erdogan múlt heti követelése, hogy legyenek Németországban török gimnáziumok, azonnali elutasításra talált Merkel részéről. A hétfői tárgyaláson azonban elismerte, hogy amint Németországnak is vannak külföldön - például Törökországban - német iskolái, így a törököknek is van ehhez joguk. Ez azonban nem jelenthet alibit arra, hogy nem tanulnak meg a török fiatalok németül - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy aki Németországban él, az sajátítsa is el a nyelvet. Vagyis Merkel a kétnyelvűséget támogatja, amely a törökök integrálódásának kulcsa, ami - így Merkel - nem azonos az asszimilációval. Mindenki megőrizheti gyökereit, vallását, ám el kell érni, hogy a Németországban élő harmadik vagy negyedik generációnak esélye legyen arra, hogy tanár, rendőr vagy tudós lehessen.

A török ellenzék vezető politikusai elutasították a találkozót Merkellel. Deniz Baykal, a Köztársasági Néppárt elnöke rossz néven vette, hogy csupán a német követség állófogadására kapott meghívót. A nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) vezére, Devlet Bahceli hasonló értelemben nyilatkozott, azt szerette volna, ha a parlamentben kétoldalú találkozóra kerülhetett volna sor, mint ahogy azt Barack Obama amerikai elnök látogatásakor szervezték.

Merkel török útja nyomán hazájában ismét fellángolt a vita a török uniós ambíciók elutasításáról. A Zöldek mellett Merkel kereszténydemokrata párttársa, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Ruprecht Polenz is sürgette a német ellenkezés feladását. A CDU politikusa a berlini Der Tagesspiegelnek úgy nyilatkozott: "Jobb lenne, ha Törökország az Európai Unión belül lenne. De csakis az a Törökország, amely megfelel az uniós feltételeknek, nemcsak a betűk, de a szavak és tények alapján is."