Egy rendhagyó tudósítás – Újra a Magyar Távirati Irodáról
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2011. január 29. szombat, 04:19
Egy újabb érdekes MTI tudósítás keltette fel az érdeklődésemet. Az MTI január 20-án tudósította a magyar újságolvasókat arról, hogy egy amerikai-magyar telekonferenciát tartottak a médiatörvénnyel kapcsolatban. A magyar oldalt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Koltay András, a médiatanács tagja képviselte. Az amerikai oldalról csak azt tudhatták meg a magyar olvasók, hogy a telekonferenciát „a washingtoni Johns Hopkins Egyetem” szervezte.
Kezdjük azzal, hogy itt nem a Johns Hopkins Egyetemről van szó, amely nem washingtoni székhelyű, hanem a Johns Hopkins Egyetemhez tartozó Paul H. Nitze School of Advanced International Studiesról (SAIS), ahol 600 diák végez posztgraduális tanulmányokat, és amely valóban Washingtonban található.
De nem ez az apróság az igazi probléma a tudósítással. Sokkal inkább, hogy az MTI leírásának alapján arra a következtetésre lehet csak jutni, hogy az MTI újságírója nem volt jelen a telekonferencián. Mindössze a konferencia után beszélgethetett el Kovács Zoltánnal és Koltay Andrással. Vagy, ami még rosszabb lenne, ott volt, végighallgatta, de nem akarta fárasztani a magyar újságolvasókat esetleges kellemetlen kérdésekkel amerikai részről.
Így aztán az amerikaiak kérdéseinek tartalmáról csak áttételesen értesülhetünk ilyen érdekes mondatszerkezetekből: „Kovács Zoltán kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a médiatörvény szabályozásai elasztikusak volnának”. Továbbá azt is megtudtuk, hogy az államtitkár a „szűk körű, elsősorban tudományos szakértőkből álló közönségnek” elmagyarázta „a kontinentális jog” hagyományait, szembeállítva őket az angolszász jogi tradíciókkal. El tudom képzelni, hogy a „tudományos szakértők” milyen hálásak voltak ezért a fontos információért, amiről eddig sohasem hallottak.
Koltay András pedig nyilván elhatározta, majd ő bebizonyítja az amerikai szakértőknek, hogy ők még az amerikai szabályokkal sincsenek tisztában, így aztán „az amerikai esetjogból hozott fel példákat azzal kapcsolatban, hogy az Államokban is léteznek a médiára, sőt a tartalomra vonatkozó szabályozások”. Gondolom, ezekért az információkért is hálásak voltak a szakértők.
Lehettek más „bíráló megjegyzések” is, mivel a „két magyar tisztségviselő… rámutatott, hogy az elektronikus médiára vonatkozó követelmény, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértéséért nem szabható ki bírság”.
Valószínűleg szóba került Orbán Viktor strasbourgi fiaskója is, mert Kovács Zoltán szerint „polémia nem a demokratikus alapelvekről, hanem politikai síkon zajlik”. A tudósítás utolsó mondata talányos. Vajon, milyen kérdésre születhetett az a válasz az államtitkártól, hogy „a súlyos gondokkal küzdő Magyarországot az idő sürgeti a problémák megoldásában, s hogy az „atipikus problémák atipikus megoldásokat követelnek meg”?
Reuters, information and connections – flickr/World of Good
De a mai világban nem lehet sokáig tudatlannak maradni. Mindössze három nappal a telekonferencia után Zalai István a Vasárnapi Hírekben közölt egy írást Charles Gati véleményéről – Gati az SAIS professzora, és jelen volt a videokonferencián. Tőle megtudhattunk egy-két részletet az eseményről. Kiderült, hogy az egyetemen szervezett videokonferenciát a magyarul jól tudó Kurt Volker hozta össze, aki diplomataként Budapesten is dolgozott, majd 2008-ban amerikai NATO-nagykövet lett. A konferencián félszáz diák és oktató vett részt. Gati a konferencia légkörét „kritikus, de udvarias”-ként jellemezte. Megemlítette, hogy amikor Kovács államtitkár azzal érvelt, hogy „a súlyos gondokkal küzdő Magyarországot az idő sürgeti,” megkérdezték tőle, mi köze a médiatörvénynek a gazdaság talpra állításához. Természetesen erre nem volt válasz, mondta Charles Gati.
Az valószínű, hogy Kovács Zoltán és Koltay András nem győzte meg sem a telekonferencia szervezőit, sem pedig a hallgatóit. De Gati szavaiból arra is lehetett következtetni, hogy az amerikai kormány is aggódik. A magyar származású professzor így fogalmazott: „Az Egyesült Államok ápolja a kapcsolatokat, reménykedik, de egyben jelez is.” Gati szerint a mértékadó amerikai vélemények többsége „a populista kormányfőt okolja a helyzetért. Nem értik, hogy nagy parlamenti többséget miért az Alkotmánybíróság, a média ellen használja, s miért nem átfogó reformokra az oktatásban, az egészségügyben. Úgy érzik, hatalma a még nagyobb hatalom megszerzését szolgálja.”
Gati úgy véli, hogy a magyar médiatörvény és az Orbán-kormány más antidemokratikus intézkedései napirenden maradnak. Például február elején lesz egy másik vita, amely „a magyar külpolitikában érzékelhető ’keleti szél’-lel kíván foglalkozni”, amelyre meghívták Szapáry Györgyöt, az új washingtoni magyar nagykövetet és Pam Quanrud külügyi államtitkár-helyettest. Tegyük mindehhez hozzá, hogy SAIS professzorainak igen jó összeköttetései vannak kormányzati berkekben.
Úgyhogy csak azt tudom ajánlani a magyar kormánynak, hogy ne húzzon ujjat az egész nyugati világgal. Nem lehet jó vége.
