A holland bíróság szerint az ENSZ nem büntethető a srebrenicai hibákért
- Részletek
- Külföldi hírek - 2010/1. negyedév
- 2010. március 30. kedd, 14:41
Másodfokon is elutasította a holland bíróság a második világháború utáni legborzalmasabb európai mészárlásban, a boszniai Srebrenicában 1995-ben meggyilkoltak hozzátartozóinak azon keresetét, hogy állapítsák meg az ENSZ és a holland állam felelősségét az akkoriban nemzetközi védelem alatt álló városban történtekért.
A bíróság szerint az ENSZ jogi védelmet élvez ebből a szempontból a nemzetközi szerződések alapján. A testület azzal érvelt, hogy e védelem a nemzetközi békefenntartó missziók jogi bázisai közé tartozik.
Mindenkinek érdeke, hogy a világszervezet zavartalanul hajthassa végre feladatait - fogalmazott az ítélet.
A bírák szerint a szabályok eleve kizárják, hogy az ENSZ ellen egy tagállamának bíróságán folytassanak eljárást.
Az illetékes hágai kerületi bíróság első fokon két évvel ezelőtt utasította el a keresetet (és az azt kísérő kártérítési igényt), kimondva, hogy az ENSZ és a holland állam nem tehető felelőssé a békefenntartók cselekedeteiért.
A panaszosok eredetileg azzal vádolták meg a srebrenicai enklávé védelmével egykoron megbízott holland kéksisakosokat, hogy kiszolgáltatták a muzulmán menekülteket a boszniai szerb erőknek.
A boszniai városban közel 7 és fél ezer férfit és fiút mészároltak le szerb katonák 1995 júliusában. Hollandia ENSZ-békefenntartókat állomásoztatott ott, és azóta is nehéz teherként hordozza katonáinak tétlenségét, amelyet a szerb
hadművelet alatt tanúsítottak. Egybehangzó vélemények szerint mindazonáltal a békefenntartók létszáma és fegyverzete nem volt elegendő a támadás megállításához.
Az évtized elején egy erről készült jelentésbe belebukott a holland kormány is, de Hága azóta sem hajlandó hivatalosan bocsánatot kérni.
A mostani ítélet elsősorban az ENSZ-re vonatkozik, és nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a holland állam ellen folytatódjék a jogorvoslat keresése.
A hozzátartozók jogi képviselői jelezték, hogy a holland legfelsőbb bírósághoz, illetve nemzetközi bíróságokhoz is készek elmenni az üggyel. Úgy vélték, az ítélet elveszi tőlük azt a lehetőséget, hogy legalább az igazságszolgáltatásban gyógyírt találjanak fájdalmukra.