rss      tw      fb
Keres

Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 03. 31.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN:

2010. március 19.
Orbán és Bokros a két legismertebb listavezető
MR1 Kossuth Rádió

Az MR1-Kossuth Rádió felmérése szerint „ha a listavezetőknek tulajdonított jellemvonások alapján bárki is kihívója lehetne Orbán Viktornak, akkor csakis Bokros Lajos lehetne az.” Orbán Viktor esetében abban „valamivel kevésbé biztosak a megkérdezettek, hogy kompromisszumkész, abban pedig még kevésbé, hogy tisztakezű és betartja az ígéreteit, de még ezeket a tulajdonságokat is többet tulajdonítják Orbán Viktornak, mint amennyien elvitatnák tőle. Vagyis az összkép egy makulátlan politikust mutat (kiemelés: BDP).”
„Bár az LMP-t legnagyobb arányban a fiatalok támogatják, Schiffer András nem közöttük, hanem az ötvenes éveikben járók körében ismertebb az átlagosnál. Az LMP listavezetőjének ismertsége az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan nő, a diplomások körében már harminc százalék, de hasonlóan magas a fővárosi lakosok között is. Elgondolkoztató viszont, hogy még az LMP táborában is kisebbségben vannak, akik azt állították, hogy ismerik Schiffer Andrást.”
„Mesterházy Attila. Az MSZP-vel kapcsolatos negatív asszociációk rendkívül erősen meghatározzák a politikus képét a köztudatban: a megkérdezettek relatív többsége nem tartja tisztakezűnek és szavatartónak a párt listavezetőjét.”
„Vona Gábor erősségei közé tartozik a válaszadók szerint az érthető beszéd és a hosszú távú vízió. Hiányosságai közé a nemzetközi ismertség és a kompromisszumkészség – bár ezek a jellemzők a saját táborán belül akár még pozitív előjelet is kaphatnak….”
„Orbán Viktorhoz hasonlóan” Bokros Lajosról „is az gondolja az őt ismerők túlnyomó többsége, hogy érthető beszéde mögött hosszú távú elképzelések vannak, széles látókörű és nemzetközileg elismert személy. Továbbá a megkérdezettek relatív többsége róla is elhiszi, hogy tisztakezű. Az MDF listavezetőjét egy fokkal még megbízhatóbbnak is tartják, mint a Fidesz-KDNP-ét, ugyanakkor kevesebben gondolják róla, hogy kompromisszumkész. Talán részben ez a Bokrosnak tulajdonított kompromisszum-képtelenség is oka annak, hogy a többség – sok pozitív politikusi tulajdonsága dacára – nem tartja alkalmasnak az ország vezetésére.”
”Ha közvetlenül a listavezetők közötti választás döntené el, hogy ki legyen az ország következő miniszterelnöke, éppen olyan kétségtelen lenne az eredmény, mint most. Orbán Viktorról az őt ismerő válaszadók 64 százaléka gondolja, hogy alkalmas az ország vezetésére. Minden más listavezetőt jóval többen tartanak alkalmatlannak erre a feladatra, mint alkalmasnak. Bokros Lajosról az őt ismerők 35 százaléka vélekedik így, Mesterházy Attiláról, 21 százalékuk, Vona Gáborról és Schiffer Andrásról ennél is kevesebben.”

2010. március 29.
Wittner Mária kitálal: ezért nem ment a Jobbikhoz!
Heti Válasz

Arra a kérdésre, hogy nincs-e benne gyűlölet, Wittner Mária válasza: „Higgyék el, nincs. Egykor volt. Még a Kádár-rendszerben. Csakhogy ha az emberben gyűlölet van, nem tud a másikkal értelmesen beszélni. Másrészt a gyűlölet befelé mérgez. Magával, a családjával szemben sem teheti meg az ember, hogy gyűlölködik, mert az kivetül a környezetére. Biztosan vannak tehát a szocialisták között is normális gondolkodású emberek. De nem ez a jellemző.”
„Januárban Szegedi Csanád üzent, hogy szeretne velem négyszemközt beszélni. Mondtam annak, aki az üzenetet hozta, hogy én ugyan el nem megyek hozzá - elég hideg idő van ehhez. Azt is közöltem: ha arról akar beszélni, hogy képviselő legyek náluk, akkor a válaszom egyértelmű nem… Mert elítélem az ide-oda ugrálást. Ha már letettem a voksomat valahová, akkor vagy kivonulok mindenhonnan, vagy ha maradok, akkor maradok.”
„Bencsik András keresett meg, hogy elvállalnám-e a zászlóanya szerepét. Hogyne vállaltam volna! A magyar zászlótól sosem fogok elhatárolódni: megtiszteltetés, ha ilyesmire kérnek. Amikor a rólam szóló filmet bemutatták, valóban voltam a Jobbiknál és a Magyar Gárdánál is, ahogy rengeteg más helyen, ahová elhívtak. Akkor is azt mondtam nekik: nem a Fidesz fúrásával kellene foglalatoskodni, hiszen az ellenfél jó érzésű ember számára az kell legyen, aki az elmúlt nyolc évben tönkretette az országot.”

2010. március 27.
Tamás Gáspár Mikós: Kinek kampec?
Népszabadság

„Az egyik legbefolyásosabb történetfilozófiai esszé, amelyet első vagy másodkézből milliók ismernek, a legelső lapjain állítja a következőket: ’A hatalom nélküli vagy a hatalmat éppen elvesztő csoportok üldözése – noha a legkevésbé sem tekinthető nemes cselekedetnek – nem kizárólag emberi aljasságból fakad. Az emberi engedelmesség vagy a valódi hatalom elviselése, ugyanakkor a hatalom nélküli gazdagság gyűlölete abból a racionális ösztönből ered, hogy a hatalomnak van bizonyos funkciója és valamiféle általános haszna, a kizsákmányolás és az elnyomás is képes működtetni a társadalmat, és teremt valamilyen rendet. Csak a hatalom nélküli gazdagság és uralommentes közöny érezhető parazitának, haszontalannak, lázítónak, mert ebben az esetben megszűnik minden szál, amely az embereket összeköti. A gazdagság, amely nem zsákmányol ki, nélkülözi azt a kapcsolatot is, amely fönnáll a kizsákmányoló és a kizsákmányolt között, az uralommentes közönyben az elnyomó már nem törődik az elnyomottal.’ (Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei [1951], Bp.: Európa, 1992, 9.)
Pontosan ez megy végbe ma nálunk…
A sokrétegű magyarországi válság középpontjában most éppen az áll, hogy a társadalmi vezető szerepét elvesztett, elnyomásra is képtelen, funkció híján „parazitává” silányult, 1989 előtti – de sok pozícióját megőrzött – uralkodó osztályt és „organikus értelmiségét” (ez a kifejezés Gramscitól származik) megfosztják kiváltságaitól, üldözni kezdik, tabuvá teszik az észjárását és elriasztják tőle a szövetségeseit.
Helyébe mások ülnek majd.”
„Az értelmiségnek az a leplezetlen gyűlölete, amely a Kötcsén szónokló Orbán jelölt szavaiból süt, nemcsak őt jellemzi, ebben az ismert képviselő talán nem is egészen őszinte, s csak a táborában uralkodó hangulatnak tesz engedményt.”
„A régi elitek leváltása, üldözése, a kritikai, modernista értelmiség iránti megvetés otromba kinyilvánítása – a bosszúvágy kielégítése – majd okoz némi megkönnyebbülést, és szabad kezet ad egy időre a legradikálisabban népellenes politikának. A közvélemény ebbe már beletörődött, és nem az érdektelen pártprogramokra figyel, hanem arra, hogy kit fognak elbocsátani és kit fognak letartóztatni. Ez a lényeg.
A kampec dolóresz.”

2010. március 26.
Semjén Zsolt: A legnagyobb bűnözők az ország vezetői között vannak
Semjén Zsolt beszéde
MTI, Galamus.hu

A „Látleletek 2010 tavaszán címmel rendezett konferencián…Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kijelentette: Magyarország az erkölcsi anarchia szélén áll, a legnagyobb bűnözők az ország vezetői között foglalnak helyet”
A „környező államok közül Magyarország az egyetlen, ahol nincs semmilyen intézményes etikaoktatás . A gyerek felnő, leérettségizik és esszét tud írni az erdei pajzsika spórájának szaporodásáról (…), de nincs intézményes válasz arra, hogy miért ne fojtsa meg a szomszédját, ha haragszik rá – mondta a politikus.”

2010. március 26.
Multiplayer
Tóta W. Árpád blogja

„Eddig a két új erő mutatkozott be az MTV interjúsorozatában.”
„Egyelőre csak a két protestpárt, a Jobbik és az LMP mutatta meg magát, és egyebek között azt közölték mind a ketten, hogy egyrészt több pénzt az embereknek, másrészt meg a pénz onnan lesz, hogy a multiktól elszedik. Lehet más a politika, meg Jobbik Magyarország? Ugyanmá. Ez ugyanaz a politika, a rosszabbik Magyarország rövidlátó tántorgása.
Ordas eszmék telepednek egymás mellé. A multinacionális vállalat ezekben a szövegekben nem más, mint a huszadik század nagy népellensége: a burzsoázia. Az az illető, akinek van pénze, és innentől csak ürügyet kell keresnünk ahhoz, hogy elvegyük tőle. Az egyetlen különbség kettejük között, hogy a Jobbik táborában a burzsoázia zsidó, az LMP szövegében meg már az is elég ok a megfejésükre, hogy burzsoák. Jól megy nekik, nosza, raboljuk ki őket.”
„A multik szimbolikus képviselői, a hipermarketek a képzetlen munkaerő mentsvárai… A multi nem olvas kurucinfót, ezért cigányt, négert és meleget is felvesz, amennyiben rendesen dolgozik. Magyarország legnagyobb munkáltatója a magánszférában a Tesco, 22 ezer alkalmazottal.”
„A kizsákmányolás legsúlyosabb esetei nem a multiknál, hanem a magyar kisvállalkozóknál esnek meg, mert ahol nincs is munkaviszony, ott nincs semmiféle védelem.”
„A Tesco nem ellenség, hanem példakép. A burzsoázia nem bűnszervezet, hanem a munkaadód. Ne kezdjük már elölről, ha lehet.”

2010. március 16.
Kitüntették Kálmán Olgát
ATV online, Videó

Kitüntették Kálmán Olgát, az ATV Egyenes Beszéd című műsorának főszerkesztőjét.
„A szokásoknak megfelelően idén is négy újságíró vehette át a Szabad Sajtó Alapítvány díját.”

„Kálmán Olga: - Évekkel ezelőtt egy általam nagyon tisztelt neves, rangos politológus … azt mondta, hogy addig van ebben az országban sajtószabadság, amíg esténként Magától azt halljuk, hogy ’de nem ezt kérdeztem’. Na most nyilván nem addig van sajtószabadság, amíg én ezt mondom, hanem addig van, amíg ezt lehet mondani Magyarországon.”

2010. március 15.
Létezik valódi konfliktus románok és magyarok között Romániában?
Transindex

Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja (EDRC) igazgatója:
„…
ki lehet jelenteni, hogy jelenleg valódi konfliktus nincs a (romániai) románok és magyarok között.”
„A felsorolt pozitív fejlemények mellé még hozzátenném azt a szinte hihetetlent tényt, hogy jelenleg Romániának magyar származású művelődési minisztere van, és egy-két elszigetelt hangot leszámítva ezt senki nem próbálta megakadályozni, és látszólag senkit nem zavar a románok részéről!.”
„A nyugodt légkör mindaddig megmarad, ameddig a szó – akár a nyilvános, akár a magánszférában – nem terelődik a kisebbségi jogok, jogkövetelések irányába. Ezt a játékot sajnos a jelenlegi politikai konstrukció – egy kisebbségi párt, az RMDSZ viszonylag sikeres részvétele a romániai politikai életben – csak konszolidálja, hiszen a politikai küzdelem természete akkor is rákényszeríti a kisebbségi párto(ka)t az etnikai mozgósításra, amikor már a nacionalista hangnem, mint szavazásra buzdító tényező a többségi pártok (és társadalom) esetében egy egészséges, európai átlag szintjére zsugorodott.”
Smaranda Enache, a Pró Európa Liga elnöke:
„…
habár megszabadultunk a konkrét konfliktustól, egy olyan rituálé szemtanúi vagyunk, amely ördögi képet fest a magyarokról, és amely hullámokban jelentkezik, nehogy elfelejtkezzünk a belső ellenségről. A ’magyar kérdést’ melegen tartják a parlamentben, a sajtóban, akadémiai körökben, a templomokban.”
Demeter Szilárd szerkesztő, író:
Annak sem tudok örülni, hogy az RMDSZ kézivezérlésével a magyar közösség bezárkózik valamiféle skanzen-logikába, és nem vesz tudomást arról, hogy Erdély vízióját románok nélkül elgondolni nem lehet.”
Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt képviselője:
Az egyik aspektus tehát a versenyhelyzetekben kialakult harcokból adódik, vagyis egzisztenciális harcból, meggazdagodási törekvésekből (ördög vigye a vagyont!), stb. A vesztes elégedetlenkedni fog, és többek között a családjának magyarázkodik majd, hogy miért nem sikerült neki. El akarja titkolni tehetetlenségét, vagy azt, hogy ellenfele félelmetesebb, felkészültebb volt (itt is megjelenhet többféle árnyalat). Az első, legkönnyebb magyarázat, amit talál, az etnikai lesz! ”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!