Pártprogramok: eltérő súlyt kap a környezetvédelem - minden párt szerint át kell alakítani az adórendszert - egyszerűsítenék az uniós források felhasználását
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/1. negyedév
- 2010. március 31. szerda, 06:08
Nagyon eltérő súlyt kap a környezetvédelem a pártok programjában
MTI 2010. március 31., szerda 4:00
Meglehetősen eltérő súllyal szerepel a környezetvédelem, fenntarthatóság témaköre a hat, országos listát állító párt választási programjában; egyes pártok programját alapjaiban meghatározza a zöld szemlélet, mások egy-egy fejezetben foglalkoznak a témával, olyan anyag is van azonban, amelyből szinte teljesen hiányzik.
A Fidesz választási programjának gazdasági fejezete érint környezetvédelmi témákat. A párt támogatná többek között a megújuló energiaberuházásokat és "a víz alapú gazdaságfejlesztést". "Sokrétű mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodást" tűznek ki célul, mely úgy állít elő egészséges élelmiszereket, "hogy közben megőrzi talajainkat, ivóvízkészleteinket, az élővilágot, természeti értékeinket". Azt is leszögezik: a jövő nemzedékek és a környezet biztonsága érdekében fenn kell tartani Magyarország GMO-mentességét.
A Fidesz olyan zöld közbeszerzési rendszert dolgozna ki, amely a magyar vállalkozásokat részesíti előnyben. Támogatná az energiahatékonysági programokat, így a panelfelújítást és a lakások szigetelését. Hangsúlyozzák: egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, az országnak kevesebb, mint tíz év alatt megtérülne, továbbá "környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná".
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) programjában külön fejezet foglalkozik a környezetvédelem, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások témakörével.
A szocialisták segítenék a háztartásokat és az állami intézményeket, hogy energiatakarékossági programokat valósítsanak meg. Ennek keretében az energiatakarékossághoz, az energiahatékonyság-javító programokhoz és a megújuló energiaforrások – szél, nap, földhő – alkalmazásához jelentős összegű hitelalapot hoznának létre, "amely kamatmentes hitelt nyújt a beruházás teljes összegére" - olvasható a programban.
Az MSZP több természetes erdőt, a településeken több zöld területet szeretne. Folytatnák a kistérségi biogáz és biomassza programot, minden nagyvárosban elindítanák a zöld tömegközlekedési operatív programot.
A szocialisták kidolgoznák a szociális zöldenergia foglalkoztatási” modellt annak érdekében, hogy a zöldágazatban minél több munkahely jöhessen létre. Növelnék a geotermikus kutatófúrások állami támogatását, de a szénbányákat is megmentenék a "hőátalakításos alternatív energiatermelés" és a tisztaszén” technológiák alkalmazásával.
A Jobbik választási programja ökoszociális nemzetgazdaság című fejezetének egyik alfejezetében foglalkozik a környezetvédelemmel. Leszögezik, hogy "a környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson, ágazati jelleg helyett integrált szemléletre van szükség".
A párt környezetpolitikájának alapvető elemei közé tartozik a felszíni és felszín alatti vizek és a termőföld védelme, "nemzeti kinccsé nyilvánítása"; munkahelyek teremtése a zöld ipar létrehozásával; a környezetbarát, független energiaközösségek és a megújuló energiatermelés támogatása; politikamentes zöld hatóság, környezet-, természet- és állatvédelmi őrség létrehozása; őshonos erdők telepítése, új élőhelyvédelmi program indítása; új hulladékhasznosítási szabályozás megalkotása, a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése; végül az üzleti érdeket kizáró klímavédelem, az üzleti alapú kvótakereskedelem megszüntetése.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási programja egyetlen helyen, az úgynevezett tudásalapú kereskedőházak felállítása kapcsán említi a környezetvédelmet. A szakosodott tudásalapú kereskedőházak kis és középvállalkozásoknak nyújtanának szolgáltatásokat. A program szerint e kereskedőházakra többek között a megújuló energiaforrások felhasználása és az exportképes környezetvédelmi ipar területén lenne szükség.
A Lehet Más a Politika (LMP) egész választási programjának meghatározó eleme a fenntarthatóság, a zöld gondolat: a párt gazdasági, energetikai, közlekedési és egészségügyi programja teljes egészében a fenntarthatóság stratégiája című fejezetben kap helyet.
Az LMP zöld fordulatot hirdet a gazdaságban: zöld adóreformot, zöld munkahelyteremtő beruházásokat javasol. Utóbbi keretében mindenekelőtt az energiahatékonyságot szolgáló építőipari beruházásokat, a megújuló energiatermelést és a fenntartható közlekedést (többek között a vasúti és a városi közösségi közlekedést) támogatnák. A mezőgazdaságban a hagyományos technológiákkal, a tájjal és az ökológiai rendszerekkel összhangban folytatott gazdálkodás térnyerését segítenék.
A párt létrehozna egy önálló klímavédelmi alapot, amely egységesen kezelné a klímavédelemre szánt forrásokat, beleértve a kvótabevételeket is. Szigorítanák a lég- és zajszennyezés elleni fellépést, növelnék a környezetvédelmi, erdészeti hatóságok kapacitását, támogatnák a természetközeli erdő- és vízgazdálkodást. Fellépnének a cianidos bányászati technológiák uniós szintű tilalma érdekében, komplex víz- és tájgazdálkodási koncepciót dolgoznának ki a Duna teljes magyarországi szakaszára. A hulladékgazdálkodás terén a párt általános célja a fogyasztás racionalizálása megelőzésközpontú intézkedésekkel.
A Civil Mozgalom (CM) programjában külön fejezetet szentel a környezetvédelemnek és a fenntarthatóságnak. Támogatnák a biogazdálkodást, fellépnének a génmanipulált, egészségkárosító termékekkel szemben. A párt energiapolitikájának lényege a takarékosság - a fogyasztás csökkentése - , és a megújuló energiaforrások fokozott használata. A hulladékgazdálkodás terén teljes körűvé tennék a szelektív gyűjtést.
A párt elindítaná a Tisza ökológiai rekonstrukcióját, a Balatoni térség fejlesztésére 100 milliárd forintos programot dolgoznának ki. Garantálnák a víz-, termálvíz- és ásványvízvagyon tartós állami tulajdonlását, s évente több tízezer hektár erdőt telepítenének. A CM önálló fenntartható fejlődési minisztériumot is létrehozna.
***
Minden párt szükségesnek tartja az adórendszer átalakítását
MTI 2010. március 31., szerda 4:00
Az adórendszer átalakítását mind a hat, országos listát állító párt szükségesnek látja, a konkrét elképzeléseket azonban különböző részletességgel mutatják be választási programjukban.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a munkavállalók járulékterheit négy év alatt további 4 (2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban 2) százalékkal mérsékelné. Évi 15 millió forint feletti jövedelem esetében 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetését javasolja. 2011. január 1-jétől a melegétkezési jegyek havi 12 ezer forintig, az üdülési csekkek éves szinten a mindenkori minimálbér értékéig adómentességet élveznének. Az MSZP bővítené a mikro- és kisvállalkozások társaságiadó-kedvezményeit, a válság kapcsán állami támogatásban részesülő pénzintézetek vezetőinek prémiumára ugyanakkor külön adót vetne ki, s támogatná a pénzügyi műveletekre kivetett adó, az úgynevezett Tobin-adó bevezetését.
A Fidesz-KDNP programot indítana a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére, amelynek elsődleges célja "a betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen működtetett" adórendszer egyszerűsítése lenne. A Fidesz-KDNP választási programja szerint csökkenteni kell az adók számát, egyszerűsíteni az adóbevallásokat, szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét.
A Jobbik a személyi jövedelemadózásban (szja) tovább növelné a sávos adózás progresszivitását a sávhatárok jelentős emelésével. Bevezetné a választható családi adózást, a gyermekneveléshez szükséges termékeket és szolgáltatásokat 0 százalékos áfakulcs alá sorolná.
A társaságok esetében a Jobbik megszüntetné az osztalékadó-mentességet, és felülvizsgálná a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat. A kis- és középvállalkozásoknál - 200 millió forint összbevétel alatt - a nyereséget terhelő adó és a tulajdonos jövedelemkivételét terhelő osztalékadó együttes mértékét 30 százalékra csökkentené. Felszámolná a valóságos gazdasági tartalom nélküli, az offshore jellegű cégekhez tartozó magyar társaságok adóalapjának csökkentésére lehetőséget teremtő kiskapukat. A megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt ágazatokba történő visszaforgatását ugyanakkor adókedvezménnyel ösztönözné.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási programja szerint átfogó közteherviselési reformra van szükség, első lépésként el kellene törölni a minimálbér adómentességét, és egy jelképes, 10 százalékos kulccsal megadóztatni. Az egykulcsos szja helyett stabilan alacsony adóéket tartana kívánatosnak. Az MDF mindenfajta ingatlant adózás alá vonna, akár természetes, akár jogi személyek tulajdonában van. A sávosan progresszív módon kialakítandó ingatlanadó helyi adó lenne, az újonnan létrehozott járási önkormányzatok maguk állapítanák meg, és szednék be, s legalább 500 milliárd forintos bevételt kellene eredményeznie, hogy kiválthassa az iparűzési adót.
A Lehet Más a Politika (LMP) egy nyolcéves reformprogram keretében 1000 milliárd forintos átstrukturálást hajtana végre az adórendszeren belül. A nyugdíjjárulék kivételével fokozatosan megszüntetnének minden munkaadói és munkavállalói járulékot, amelyeket a szuperbruttó bér alapján kalkulált 25 százalékos egységes járulék váltaná fel. Az adórendszert a kis adók, illetékek és járulékok nagy részének teljes eltörlésével egyszerűsítenék. A helyi szinten kivethető sokféle vagyonadó helyett egyetlen, alacsony kulcsú, egységes és kötelező, értékalapú kommunális adót vezetnének be. Az adó- és járulékcsökkentés okozta 1000 milliárd forintos bevételkiesést egyebek között a zöldadók 600 milliárd, az áfa- és jövedékiadó-bevételek 140 milliárd forintos növekedése ellensúlyozná.
Az LMP a minimálbér teljes bérköltségét négy év alatt reálértékben 15 százalékkal mérsékelné a járulékterhek erőteljes csökkentésével, a minimálbér nominális befagyasztásával és a szakképzettek garantált bérminimumának megszüntetésével. Az átlagos adó- és járulékterhelés minden jövedelmi kategóriában 50 százalék alatt maradna, a minimális elvonás pedig 25 százalékra csökkenne a választási program szerint.
A szuperbruttó bérre alapuló struktúrát megtartaná az LMP, és négy kulccsal működő szja-rendszert vezetne be. A kulcsok mértéke 0, 18, 36 és 50 százalék lenne, a sávhatárok: 1,2 millió (havi 100 ezer), 3,7 millió (havi 350 ezer) és 8,4 millió (havi 700 ezer) forint. Az eva kulcsát 5 százalékkal emelné, az adónemet hosszabb távon esetleg meg is szüntetné.
A Civil Mozgalom (CM) is eltörölné a kisadók és járulékok jelentős részét, az illetékeket pedig radikálisan csökkentené. A társasági adó és az szja kulcsa a CM választási programja szerint egyaránt 19 százalék lenne, a minimálbér négyszeresén (400 ezer forinton) felüli nettó jövedelemre +19 százalékos jövedelemadót rónának. Az általános forgalmi adó kulcsa is 19 százalék lenne, egyes területeken azonban 9 százalékos kedvezményes kulcs érvényesülne, és egyes esetekben forgalmiadó-mentességet is bevezetnének. A CM is egységesítené az ingatlanadó alapját, és az adót minden ingatlanra kiterjesztené, az iparűzési adót eltörölné.
Egyszerűsítenék az uniós források felhasználását a pártok
MTI 2010. március 31., szerda 4:00
Az európai uniós források felhasználását a parlamenti választásokon országos listát állító pártok többsége egyszerűsítené, felhasználóbaráttá tenné.
A Fidesz-KDNP az uniós források hasznos, gyors és egyszerű felhasználását tervezi. Az Új Széchenyi-tervben az uniós forrásokat átcsoportosítaná a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre.
A Magyar Szocialista Párt programjában felsorolja az európai uniós források felhasználására kidolgozott 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben, illetve a 2007-2013. közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben eddig megvalósított fejlesztéseket, és a továbbiakban is számol az uniós forrásokkal a tervezett beruházásoknál.
A Jobbik programjában arról szól, hogy a Magyarországra érkező uniós források nagy része nem jut el a hazai vállalkozásokhoz, hanem az itt lévő multinacionális cégekhez kerül. A párt az uniós finanszírozású pályázati rendszereket, eljárásokat ügyfélbaráttá alakítaná. Céljuk, hogy az uniós pénzek az ország érdekében és a hazai gazdasági szereplőkön keresztül hasznosuljanak.
A Lehet Más a Politika (LMP) az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül növelné az energiacélú fejlesztések arányát, ami jelenleg mindössze 1,6 százalék, és a következő uniós költségvetési periódusban létrehozná az önálló, legalább 1.000 milliárd forint forrással rendelkező energetikai operatív programot.
A Civil Mozgalom programjában a vállalkozások támogatásánál jelzi: a pályázati dokumentációkat úgy egyszerűsítenék, hogy azokat maguk a vállalkozások is kitölthessék és elektronikusan benyújthassák.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) programjában a hazai vállalkozói osztály felzárkózási esélyeinek javítása kapcsán azt említi meg, hogy kisméretű, tudásalapú kereskedőházakat hoznának létre, amelyek szolgáltatást nyújtanának a kis- és középvállalkozásoknak, egyebek között az uniós pályázatokon való részvételhez.
