Az IMF Magyarországról, a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-ről
- Részletek
- Szemle
- 2011. február 05. szombat, 04:20
- Galamus-csoport
Az IMF sajtótájékoztatója, országjelentése és előrejelzései
Nemzetgazdasági Minisztérium: az IMF gyakoroljon önkritikát
IMF: kockázatos magyar kormány gazdasági stratégiája
A külső eladósodás és a magas államadósság miatt Magyarország sebezhető és ezért a Nemzetközi Valutaalap „nagyon kockázatosnak” ítéli meg a magyar kormány gazdasági stratégiáját – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője telefonos sajtótájékoztatóján.
Rosenberg szerint az IMF igazgatósága úgy ítéli meg, a növekedést és munkahelyek teremtését célzó „nagyon ambiciózus” és „pozitív” program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható, s ezért várakozással tekint a további adatok közlése elé.
A IMF csütörtökön tette közzé a legfrissebb országjelentését Magyarországról.
„A közöltek alapján nagyon fontos, hogy a magyar hatóságok februárban ismertessék a további intézkedéseiket. Eddig nem volt rá alkalmunk, hogy ezekkel megismerkedjünk, de amint lesz, megtesszük, mert ezek az intézkedések döntő fontosságúak a hiány pótlása, valamint a magyar pénzügypolitika fenntartható pályára állítása szempontjából” – mondta a misszióvezető.
Rosenberg szerint ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy javuljon a nyár óta csökkent befektetői bizalom, amelytől Magyarország nagymértékben függ.
A külföldi valutákban történt eladósodással, a főleg a svájci frankban felvett lakáshitelekkel kapcsolatban kijelentette: itt nincs azonnali megoldás, ám egyes, az adósság átstrukturálására tett lépések jó irányba mutatnak.
IMF - Magyarország számára a fenntartható középtávú államháztartás stabilitása a legnagyobb kihívás
Magyarország számára a legnagyobb kihívás a középtávon fenntartható államháztartás megteremtése - állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön ismertetett országjelentése.
Az IMF jelentése szerint a közelmúltban bevezetett adócsökkentések növelik az ország versenyképességét, de jelentős terheket rónak a költségvetésre. A bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedések – így az egyes szektorokra kivetett különadók – többségében átmeneti jellegűek és torzító hatásúak. Az IMF igazgatótanácsa értékelésében dicsérte a magyar gazdaság 2009. évi jelentős visszaesését követő teljesítményét és kiemelte, hogy javultak a tőke és likviditási mutatók. A magyar gazdaság sérülékenysége – a magas államadósság és a jelentős külső eladósodottság miatt – ugyanakkor egy egységes, középtávú makrogazdasági terv bevezetését teszi szükségessé, ami csökkenti a bizonytalanságot és az ország kockázati felárát. Az igazgatótanács tagjai hangsúlyozták, hogy különösen a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszer leépítése ad okot aggodalomra, mivel az növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot.
Rövid időn belül végre kell hajtani a kiadások hosszú távú racionalizálását, amely erőteljesebben hat a szociális juttatásokra és magába foglalja az állami tulajdonú közlekedési vállalatok átalakítását. Az IMF pozitívan értékelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogi hatásköreinek kibővítését, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács gyengítése csökkenti a lehetőségeket a rendszerkockázat figyelemmel követésére és kézben tartására.
Az igazgatótanács úgy látja, a jegybanki alapkamat emelése elősegítette a magyarországi inflációs várakozások leszorítását és támogatólag hatott a pénzügyi szektorra.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is gyengén teljesít, amit leginkább a magas munkanélküliségi ráta bizonyít.
Az IMF-jelentés szerint az erős svájci frank miatt a hitelezési veszteségek további nőttek, ez újabb terheket ró a bankokra. Az aránytalanul magas bankadó miatt már így is nagy nyomás alatt állnak hitelintézetek, ez a jelenség visszaszoríthatja a hitelezést, ami alááshatja a gazdasági növekedést.
Az IMF igazgatótanácsa aggodalmát fejezte ki a Költségvetési, illetve Monetáris Tanács függetlenségének csökkentésére irányuló lépések, továbbá az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése miatt. Ezek az intézkedések ellenétesek az állami szervek azon szándékával, hogy helyreállítsák a befektetőknek az országba vetett bizalmát és, hogy csökkentsék az államadósság refinanszírozásának költségeit.
IMF prognózisa erre az évre 2,8 százalékos GDP növekedést és 4,1 százalékos inflációt jelez előre, szemben a magyar kormány 3, illetve 3,5 százalékos prognózisával. A jövő évtől 2015-ig minden évre 3 százalékos GDP növekedést jósol az IMF, míg a kormány becslése szerint a növekedési ütem már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul.
Az inflációt illetően fordított előjellel különböznek az előrejelzések: míg az IMF szerint az inflációs ráta jövőre 3,5 százalékra, majd 2015-ig 3 százalékra lassul, a kormány előrejelzése 2012-re 3,3 százalékot 2015-ben ismét 3,5 százalékot jelez.
Az államháztartás eredményszemléletű (ESA-95) egyenlege az idén a GDP 5,7 százalékának megfelelő aktívumot fog mutatni, ami a magánnyugdíjpénztárakból visszafolyó pénzeknek köszönhető. Viszont 2012-ben ez a hatás kifullad, és az IMF szerint a deficit eléri a GDP 5,2 százalékát, 2015-re pedig 7,1 százalékát. A magyar kormány 2014-ig szóló előrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol. Ennek megfelelően alakul a GDP-arányos államadósság is, a tavalyi 79,5 százalékról az idén 69,8 százalékra csökken, de 2015-re ismét 80 százalék fölé emelkedik az IMF jelentés szerint. A magyar kormány 2014-ig szóló előrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol.
***
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye*: az IMF gyakoroljon önkritikát
„2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot. Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.
A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül.
Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe.
2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán.
Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát.
A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása – 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja – a GDP 3,8 százaléka – a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog.
Az IMF a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolását „de facto államosításnak” nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak.
Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát.** A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.
Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is.”
*Forrás: index.hu
** Lásd:
– Költségvetési Tanács – tíz napra elárvul az MNB és az ÁSZ; újabb kivétel a szabály alól
– Lemondott Kopits György