rss      tw      fb
Keres

Orbán beszéde napirend előtt az Országgyűlésben



2011. február 14. Orbán Viktor napirend előtti felszólalása* a Magyar Országgyűlésben, Aktuális ügyek címmel


Minőségi mutatók: 68, 32, 76, 13, 23, 32

„Először engedjék meg, hogy beszámoljak Önöknek arról a munkáról, amelyet a legutóbbi ülésszak bezárása óta végzett a kormány. A számok nyelvén: december 23-a óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározat, és 76 miniszteri rendeletet adtunk ki. 2010. december 23-a óta 13 törvényjavaslatot nyújtottunk be. Így most az Önök asztalán 23, a kormány által benyújtott törvényjavaslat fekszik, ebből 11 érdemi tárgyalást igényel, 12 nemzetközi szerződés kihirdetéséről szól.”

„Január 1-jén Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét. 2011. február 14-éig 32 uniós rendezvényt bonyolítottunk le, melyből négy miniszter szintű EU-s csúcstalálkozó volt. Bemutattuk az Európai Parlamentnek a magyar elnökségi programot, amelyet pártállásra való tekintet nélkül minden képviselő támogatott, és amely iránt elismerését fejezte ki.”

„A magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették”

„A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a Magyarországnak és a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, a magyarok önbecsülését figyelmen kívül hagyták. A kormány ezt a támadást visszaverte. [taps egyfelől, felzúdulás és nevetés másfelől, Orbán hosszan bólogat, mosolyog] A támadók érveit nevetségessé tettük [nevetés], a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük.”

A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót

„Ideje hogy mindenhol megértsék, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést. Ami történt, megtörtént. Azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt az ügyefogyott és szerencsétlen elődeikkel tették [nevetés egyfelől, taps másfelől]. Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek. Nehogy bárki félreértse a dolgot: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk vagy kikövetelheti rajtunk. Brüsszel nem Moszkva. Magyarországot azért rendeztük be a demokratikus élet és szabadság szellemében, mert mi magyarok demokráciában és szabadságban szeretünk élni.”

A hazai konzultációk mintájára európai konzultációk

„Folytatjuk elnökségi programunk megvalósítását, és a hazai konzultációk mintájára európai konzultációkat is folytatunk. Az elmúlt hónapokban az európai munkaadók vezetőivel, az európai szakszervezetek szövetségének főnökével, a történelmi egyházak nemzetközi szervezeteivel és az európai zsidó kongresszus vezérkarával konzultáltunk.”

Kiemelt kormányzati intézkedések (kki): a szórakozóhelyek újraszabályozása

„Most néhány kiemelésre érdemes kormányzati intézkedésről szeretném tájékoztatni Önöket. Mindannyiunkat megrázott a három fiatal lány oktalan halála. Ezúton is együttérzésemet és részvétemet fejezem ki a családoknak. A kormány azóta ellenőrizte, felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek üzemeltetését, annak érdekében, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. A lányok haláláért felelős gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek felelősségre vonása megkezdődött. Köszönöm a belügyminiszter úr gyors és szakszerű munkáját. [taps]

Kki: áttörés az energiafüggőségben

Az energiapolitika területén fontos eredményeket értünk el december óta. Magyarország célja az energiafüggőség felszámolása, és most áttörést értünk el az oda vezető úton. Megkötöttük a szükséges szerződéseket Horvátországgal vezetékrendszereink összekapcsolásáról. Államközi szerződést írtam alá a szlovák miniszter asszonnyal a szlovák-magyar gázvezetékrendszer összekapcsolásáról. Megszületett a szlovák-lengyel szándéknyilatkozat a két ország gázellátórendszerének összekötéséről. Az EU kiemelt programmá nyilvánította az észak-déli, balti-adriai rendszer hiányzó elemeinek megépítését. Mindez azt jelenti, hogy a kelet felől érkező gázellátás mellett hamarosan megnyílik az északi lelőhelyekhez való hozzáférés. A horvátokkal kötött megállapodással pedig elérhetővé válnak Magyarország számára, az olasz rendszeren keresztül, az észak-afrikai lelőhelyek is.”

Kki: nyugdíjreform: köszönjük a bizalmat

„A nyugdíjreform legfontosabb első lépéseit is megtettük. Az emberek 97 százaléka döntött úgy, hogy inkább az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást az időskori éveire. Köszönjük a bizalmat [felzúdulás, illetve taps] A nyugdíjreform következő lépéseivel garantáljuk az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, és tovább építjük az állam iránti közbizalmat. A nyugdíjreform legfontosabb lépéseként január elsejétől a negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők életkortól függetlenül dönthetnek a nyugdíjbavonulásról.

Január elsejétől ismét hároméves lett a gyes. Meghosszabbítottuk a lakásárverezési moratóriumot. Felállt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mert az adócsökkentések után elvárható, és ennek érvényt is fogunk szerezni, hogy adót mindenkinek, megfelelő mértékben és megfelelő rendben, be kell fizetnie. Megnyíltak a megyeközpontokban a kormányablakok. Az EU kedvező döntése után az Audi gigantikus magyarországi beruházását kiemeltté nyilvánítottuk. Így egy igazi, 21. századi, több ezer munkahelyet teremtő beruházás valósul meg Győrben. A magas üzemanyagárak miatt a fuvarozók szervezetével kötött megállapodás a kereskedelmi gázolajrendszerről január elsején életbe lépett.”

Kki: adóreform: bércsökkenés csak a magángazdaságban

„Január elsején életbe lépett az adóegyszerűsítés és az arányos jövedelemadó-rendszer a valaha volt legalacsonyabb kulccsal. A kormány vállalta, hogy az adórendszer átalakítása miatt senki nem járhat rosszabbul, vagyis senkinek sem csökkenhet a fizetése [zaj, Orbán leinti]. A kormány saját hatáskörben megtette a szükséges lépéseket. Először, a családok számára kedvező rendszert hoztunk létre. Másodszor, a kormány mint munkaadó külön pótlékot vezetett be a költségvetési intézményekben. Harmadszor, a kormány mint tulajdonos bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonban álló társaságokra. Feladatul szabtuk, hogy az állami tulajdonú társaságoknál a dolgozók fizetése nem csökkenhet. És negyedszer, a kormány megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal a 2011-es béremelésekről. A megállapodás szerint a minimálbérnek 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumnak 5 százalékkal kell emelkednie. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megegyezés szerint a bérminimumokat a magáncégeknél is kötelező alkalmazni. A megállapodás ellenére számos helyről érkeztek hírek a kormányhoz arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenést tapasztaltak. Ezt a helyzetet nem fogadjuk el. A kormány vállalta, hogy senki sem járhat rosszabbul, és ennek a vállalásunknak érvényt is fogunk szerezni. A helyzetet pontosan felmérő akciócsoportokat állítottunk fel, többek között a gazdasági érdekképviseletekkel közösen. A jelentésekből kapott megbízható és tiszta kép alapján lépéseket teszünk a helyzet megoldás irányába, és gondoskodunk arról, hogy az adóreform következtében még a magánszektorban se csökkenhessenek a fizetések. Ennyit arról, amit már elvégeztünk, és ami már mögöttünk van.”

A hamis számokra épülő költségvetés összeomlása fenyegetett

„Ezek után az előttünk álló ülésszak feladatairól szeretnék Önökkel megosztani néhány gondolatot. A 2010-ben megválasztott országgyűlés harmadik ülésszakát kezdjük a mai napon. Huszonegy éve vagyok az országgyűlés képviselője, nem is tudom, hányadik ülésszakot kezdem ebben a teremben, de úgy érzem, hogy az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, és a munka, amit el kell végezni, meghaladja minden korábbi feladatunk nagyságát. Engem személy szerint inspirál a feladat nagysága, és optimista vagyok, mert ez az országgyűlés már bizonyított. A tavalyi év két ülésszakában volt alkalmunk megedződni, hiszen nem akármilyen tempót diktáltunk magunknak. Az első ülésszak célja az átállás volt. Át kellett állni a régi működésről az új rendszerre, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt. Vadonatúj kormányzati struktúrát hoztunk létre, felmértük az ország valós helyzetét, és nekiláttunk a legsürgetőbb gondok, a legközvetlenebb veszélyek elhárításának. Kérem, ne feledjük, 9-10 hónappal ezelőtt Magyarországot, különösen a görögországi események árnyékában a hamis számokra épülő költségvetés összeomlása fenyegette. Borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk.”

Más országokban három ekkora feladattal „elbíbelődnek” egy egész cikluson keresztül

„A második ülésszak célja az alapozás volt. Ennek során stabilizálnunk kellett az ország pénzügyi helyzetét, megkezdeni a romok eltakarítását, tiszta és áttekinthető viszonyokat kellett teremteni, és felkészülni Magyarország uniós elnökségére. Más országokban három ekkora feladattal „elbíbelődnek” egy egész cikluson keresztül. Nekünk nem volt ennyi időnk, de mindhármat megoldottuk. A második ülésszak is elérte célját, leraktuk Magyarország megújításának szilárd alapjait. Közben megküzdöttünk egy árvízzel, és az ország eddigi legnagyobb ipari katasztrófájával is, amelynek minta értékű kezeléséhez fontos döntésekkel járult hozzá az országgyűlés is. Az árvizek kapcsán jegyzem meg, kormányváltáskor tizennyolc, azaz tizennyolc tartalékos katonát örököltünk, ezért a kormány haladéktalanul hozzálátott a tartalékos rendszer felállításához. Természetesen tudatában vagyunk, hogy mi sem lehetünk, nem is vagyunk hibátlanok. Biztos, hogy vannak dolgok, amelyeket egy nyugalmasabb munkatempó esetén másképp oldottunk volna meg. Összességében mégis elmondhatjuk, hogy ez az Országgyűlés felnőtt a rendkívüli helyzethez, kilenc hónap alatt sokkal több és nagyobb változást vitt véghez, jelentősebb eredményeket ért el, mint elődei nyolc év alatt. [nevetés] Sőt, húszéves adósságokat is sikerült törlesztenünk. Ezért mindenkit köszönet illet. Erre méltán büszke lehet mindenki, aki tagja az országgyűlésnek, függetlenül attól, hogy az ellenzék avagy a kormányzó pártok padsoraiban ül. Hatalmas volt a tempó, néha magam is azt éreztem, hogy ilyen sebességet nem lehet tartani hosszú távon, hiszen a hosszútávfutó sem sprinteli végig a távot. Nekünk végül mégis valami hasonlóval kellett próbálkoznunk, mert tudtuk, hogy sürget az idő. Túl sok évet vesztegettünk el. Most sem mondhatok más Önöknek: muszáj bírni szusszal.”

Számolnunk kell a válság újabb hullámaival

„Megtörtént az átállás, leraktuk az alapokat, ideje nekiállni az épület felhúzásának. Vagyis Magyarország megújításának. Ez a ma kezdődő ülésszak célja. Igen, ezzel azt akarom mondani, hogy a a 2011-es őszi ülésszakra úgy kellene ráfordulnunk, hogy a megújulás folyamata már a célegyenesben legyen. Lassításra tehát ezután sem lesz lehetőség. Gondolom, ezzel mindenki tisztában van. Sok adósságot kell még törlesztenünk, ami az elmúlt húsz évben felhalmozódott, és számtalan új feladatot is el kell végeznünk.

Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sokan vannak rossz helyzetben; kilátástalanul nehéznek látják az életüket. Sokan érzik úgy, hogy utolsó tartalékaikat emésztik fel a mai körülmények, és félnek, hogy nem lesz javulás, sőt, még rosszabbra fordulhat a helyzetük. A puszta létfenntartásért folyó harc elszívja minden erejüket, és menthetetlenül elsüllyednek. Aggódnak, félnek az emberek, hiszen a világból érkező hírek, bedőlőfélben levő nemzetgazdaságok cáfolják azokat a jól hangzó állításokat, melyek szerint már kifelé megyünk a válságból. A hírek inkább válságtanácskozásokról szólnak, és arról, hogy számolnunk kell a válság újabb hullámaival.”

Könnyű lenne akár ezermilliárdot most munkahelyteremtésre fordítanunk, ha nem kellene csak az idén 2429 milliárd forintot adósságszolgálatra költenünk

„Tisztelt ház, erre fel kell készülnie minden országnak külön-külön, és Európa egészének is. Nem dughatjuk a homokba a fejünket úgy, mint ahogy azt 2008-ban tették az ország vezetői. Ezért is hoztuk létre a stabilitási alapot, amelybe 250 milliárd forintot teszünk az idei költségvetés keretei között. Vannak és voltak kormányok, akik a válsággal szembesülve az idő múlásában vagy a sorsban reménykedtek. Ezeket a kormányokat el is sodorta a válság. Igaz, van oka aggódni mindenkinek a rettenetes államadósság, a letűnt korszak, a választásokon megdöntött rendszer hagyatéka miatt. Van oka aggódni mindenkinek a munkanélküliség fenyegető veszélye miatt is. A magyarok ma ettől szenvednek, és ettől félnek a legjobban. A kettő között persze komoly összefüggések vannak, hiszen milyen könnyű lenne akár ezermilliárdot most munkahelyteremtésre fordítanunk, ha nem kellene csak az idén 2429 milliárd forintot adósságszolgálatra költenünk. Akárhogy is van, nekünk most a kettővel, az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkóznunk – mégpedig úgy, hogy akiktől nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem kérhetünk több áldozatot. Ezért vezettük be tavaly a bankadót, a válságadót, és ezért csökkentettük az állami kiadásokat a saját házunk táján, vagy az államigazgatásban.”

Kőbalta egy űrhajóban

„A dolgok természetéből adódóan csak két út áll előttünk. Vagy legyőzzük a fenyegető kockázatokat, és megragadjuk az új lehetőségeket, vagy a veszélyek győznek le minket, és akkor minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetünk; hosszú évekre, sőt, évtizedekre elveszíthetjük a reményt. Magyarul ez az évtized olyan veszélyek és kockázatok elé állít minket, amelyeket csak úgy megúszni nem lehet. Megszűnt a status quo, minden folyamatos mozgásban, átalakulásban van körülöttünk. A régi szabályok nagy része érvényét vesztette, az eddig használt eszközök úgy mutatnak a kezünkben, mint a kőbalta egy űrhajóban.”

Vállalatvezetők, akik mohóságukban telhetetlenné váltak, bankok ügyes trükkjei

„A megújulás célja tehát az, hogy a ránk leselkedő veszélyeket elhárítsuk. De nem tüneti kezelést alkalmazunk. Azok a kísérletek mind kudarcba fulladtak; a betegség mindig fölerősödve tért vissza, és mi nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni.

Tisztelt ház, a világ elfeledkezett arról az egyszerű, józan igazságról, hogy nem költhet többet, mint amennyit megtermel. Hitelből mindent lehet – így összegezhetjük az utóbbi évtizedek életszemléletét. Hagytuk, hogy ezt a mentalitást kövessék azok a vállalatvezetők, akik mohóságukban telhetetlenné váltak, politikusok, akik mások pénzét költötték el. Hagytuk hogy ezt a mentalitást reklámozzák, sulykolják a bankok és a hitelezők, akik mindenféle ügyes trükkel rávették az embereket, hogy olyan házakat, lakásokat, autókat vásároljanak, amelyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak. Ráadásul nem mindenki gazdagodott ebben a rafinált játékban, hiszen a társadalom tekintélyes részét a muszáj vitte rá az eladósodásra. A növekvő munkanélküliség, az elszabaduló árak és az árakat nem követő bérek miatt nagyon sokan váltak kiszolgáltatottá, nagyon sokan vettek föl kölcsönöket pusztán azért, hogy ki tudják fizetni a rezsijüket, vagy enni adjanak a gyereküknek. Vissza kell tehát térnünk a józan ész és a felelősség útjára.”

Ha a többieknél gyorsabbak, bátrabbak, szervezettebbek vagyunk

„Ha a többieknél gyorsabbak, bátrabbak, szervezettebbek vagyunk, és messzebbre tekintünk, mint a többiek, akkor és csak akkor az újversenyben jelentős sikereket is elérhetünk. Ezért van szükség Magyarország megújulására és az ország alkotmányos átszervezésére. Ez tehát a ma kezdődő ülésszak célja, és ennek a megvalósítása az országgyűlés feladata.”

A legfontosabb: megőrizni a nemzeti egységet

„Mit kell elvégezni a parlamentnek a kitűzött cél érdekében? Az első és legfontosabb: megőrizni a megújulás legfőbb erőforrását, a tavaly létrehozott példátlan összefogást, nemzeti egységet. Ennek a nemzeti egységnek köszönhetjük mindazt, amit az elmúlt kilenc hónapban véghezvittünk. Ha az összefogás meggyengül, azzal arányosan csökken az esélyünk a veszélyek leküzdésére, a válságból való kilábalásra, egy erős és sikeres Magyarország fölépítésére. A nemzeti egység erősítéséhez magának a politikának is meg kell újulnia. A 21. században vagyunk, majdnem minden lakásban van televízió, sőt, sok helyütt kettő is; egyre több helyen érhető el az internetkapcsolat is. Egy egészen más világ, mint akár 20 évvel ezelőtt volt. Ebben a világban nem lehet az emberek feje fölött vagy nekik hátat fordítva, a támogatásuk nélkül vezetni, és sikeressé tenni egy országot. Ez a kormány és ez az országgyűlés nem működhet az előző 8 év szellemében, amely röviden úgy foglalható össze, hogy megreformálunk titeket, ha belerokkantok is. Természetesen a döntés joga, kötelessége és felelőssége a miénk, a házé. Ezt nem tehetjük más vállára, és nem háríthatjuk el magunktól.”

Létezik választói bölcsesség, ezért érdemes minél gyakrabban meghallgatni minket

„Mindamellett létezik választói bölcsesség, a józan ész igazsága, amellyel minden, de legalábbis a legtöbb ember rendelkezik. Ezért érdemes minél gyakrabban meghallgatni minket, és ezért lehetséges az emberekkel együtt kormányozni egy országot. Ha ezt elmulasztjuk ha szív nélkül gyártjuk a törvényeket,  ha nem figyelünk oda, hogy mit mondanak, kérnek, kérdeznek az emberek, ha nem tartjuk a kapcsolatot a mindennapi élettel, akkor mi sem juthatunk messzire. Tudom, hogy ez kegyetlenül sok munkával jár, de zet vállaltuk, és tudtuk, hogy mire vállalkozunk. Nem működhetünk úgy, mint egy törvénygyár, amelyben törvényhozó robotok dolgoznak. Magyarország megújítását nem tudjuk elvégezni mi magunkban itt, a parlament falai között. Meg kell hallanunk, hogy ma Magyarországon mindenkit az érdekel, lesz-e munkája, megélhetése; miből tudja megfizetni a rezsijét, fenntartani a családját, és mikor jutunk ki abból a mókuskerékből, hogy aki dolgozik, az is csak hónapról hónapra tengődik.”

Az egymillió új munkahely létrehozásának kulcsa a Széchenyi Terv

„Ez azt jelenti, hogy először is minden támogatás meg kell adnunk ahhoz, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak. Ez a magyar gazdasági növekedés, az egymillió új munkahely létrehozásának kulcsa. Ehhez nem elég törvényeket hozni, nem elég javaslatokat tenni, azokat megvitatni, aztán megszavazni. El kell vinni a Széchenyi Tervet az emberekhez. Minden képviselőnek a saját választókerületében, ha nem egyéni képviselő, akkor a lakóhelyén el kell menni, és bátorítani a vállalkozókat, a vállalkozni akarókat, hogy éljenek a lehetőséggel. Tájékoztatni kell őket, felvilágosítani, és segíteni.

Felkértem Matolcsy miniszter urat, hogy az ország felemelkedésének átfogó programját dolgozza ki

Ahhoz, hogy az államadósság veszélyét elhárítsuk, ahhoz hogy a gazdaság biztos alapokon indulhasson meg, szükségünk van egy olyan programra, amely újjászervezi Magyarországot, de nemcsak technikai, hanem kulturális értelemben is megújítja a munkakultúránkat, a szociális kultúránkat, az egészségkultúránkat, vagyis az élet minden fontos területén a 21. század minden fontos kihívására készít föl minket, magyarokat. Ez Magyarország hangja. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, azt egyetlen módon tudjuk elérni: úgy, hogy mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája, és tudjon megélni a munkájából. Ez a felemelkedés egyszerű, ám nehéz receptje. Annak, aki képes és akar dolgozni, csak a munkalehetőség segít. Nemcsak azért, mert ezzel pénzhez jut, hanem a munka adja vissza az emberek önbecsülését és önbizalmát. Ezért felkértem Matolcsy miniszter urat, hogy az ország felemelkedésének átfogó programját dolgozza ki. Ennek a programnak az össze eleme azt a fő célt szolgálja, hogy mindenkinek, aki munkaképes, legyen biztos megélhetést jelentő munkája Magyarországon.”

Nyugaton ország-újjászervezési verseny indult

„Ma mindenhol ez történik a nyugati világban. Ha úgy teszik, ország-újjászervezési verseny indult. Erről beszél az amerikai és francia elnök, ezen dolgoznak a németek, és ebbe a fába vágták fejszéjüket az eurózónához tartozó államok vezetői is. Hiba, történelmi hiba lenne, ha Magyarország nem nevezne be ebbe a versenybe. Versenyt úgy még senki sem nyert, hogy nem nevezett be és nem indult el rajta.”

Nyomát se látjuk, mire költötték a hiteleket

„Itt a parlament falai között is hallanunk kell, hogy az emberek félnek az államadósságtól, és azt várják tőlünk, hogy vezessük ki az országot az adósságcsapdából. A korábban felvett hitelek következtében 2011-ben 2429 milliárd forintot, 2012-ben 2302 milliárd forintot, 2013-ban 3046 milliárd forintot és 2014-ben 2404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk a dolgok és az árfolyamok mostani állása szerint. A hiteleket az előző kormányok vették föl, nem az emberek. Arról csak kevés fogalmunk van, mire költötték a fölvett pénzt, mert nyomát sehol se látjuk [zúgolódás]. Az így felhalmozódott államadósságot azonban az emberek fizetik vissza, és nem a kormány, a parlament.”

Ha egy nemzet úgy dönt, hogy új alaptörvényt kíván magának…

„Azt is meg kell hallanunk, hogy a magyarok végre hosszú távú stabilitást akarnak, és várnak el. Én magam is azokkal értek egyet, akik szerint nem elég véghezvinni a fontos változtatásokat, amelyek szükségesek a gazdaság beindításához. Azért jogos elvárás, hogy a jövőben ne lehessen a magyar gazdaságot úgy tönkretenni, az országot olyan lehangoló helyzetbe hozni, mint ahogyan ez az elmúlt években megtörténhetett. Magyarországnak alkotmányos garanciák kellenek a gazdasági érdekek védelmére. Csak egy új alkotmány erejével lehet biztosítani hosszú távra a magyar gazdasági társadalmi és kulturális érdeke érvényesítését és azok elsőbbségét. Az alkotmányos átszervezés tehát természetes módon magába foglalja az új alkotmány létrehozását is. Ha egy nemzet úgy dönt, hogy új alaptörvényt kíván magának, az legalább két dolgot jelent. Egyfelől helyre akarja állítani a korábban elkövetett bűnök miatt kizökkent igazságot, másfelől hozzá akarja igazítani magát az időhöz. Az új alkotmányra tehát egyfelől azért van szükség, mert helyre akarjuk állítani az 56-os forradalom igazságát, másfelől hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a 21. század követelményeihez és lehetőségeihez.”

Különleges idők, különleges eszközök

A különleges idők különleges eszközöket követelnek. Ezért merül fel a jogos igény arra, hogy az alkotmányba belefoglaljunk, mintegy kőbe véssünk egy sor olyan dolgot, amelyek korábban nem voltak részei az alkotmánynak. mint például: az államadósság korlátainak megállapítása, a nemzeti vagyon védelme vagy a biológiai sokszínűség fenntartása. [taps]

Az alkotmányozás tehát a magyar gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része; az új magyar alkotmány az ország alapvető gazdasági érdeke. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, és önöket is erre kérem, hogy az új alkotmány ennek az elvárásnak is megfeleljen.

Tisztelt ház, Magyarország újjászervezésének programját terveink szerint a kormány még a március 15-ei ünnepségek előtt bemutatja a tisztelt háznak.”

Oktatás: az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon

„Az már most látható, hogy a parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is. Úgy kell megújítanunk az oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a magyar gyerekek, a magyar fiatalok számára. Tehát olyan tudást és ismereteket, olyan normákat adjon át nekik, amelyekkel lesz esélyük itthon érvényesülni, karriert építeni, boldogulni és sikeressé válni. Ezért azt kérem, hogy az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon, amikor az oktatás kérdéséről fogunk vitázni, és inkább a saját gyermekei, unokái fényképét hozza magával.”

Aki az egészségét elvesztegeti, jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz

„Bátor lépéseket kell tennünk az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. Itt is lényeges az a kulturális megújulás, hogy ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből. A józan ész és a felelősség kultúrája ezen a téren akkor érvényesülhet, ha olyan új megoldásokat dolgozunk ki, amelyek elismerik, hogy az emberek egészsége pont ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó. Aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz.”

A kormány készen áll

„Amikor tavaly májusban letettük az esküt, akkor is tudtuk, és ma is tisztában kell lennünk azzal, hogy nagy a tét. Ha nem sikerül legyőzni a veszélyeket, azok fognak legyőzni minket vagyis az országot. Ezért itt és most, a tartalmi munka megkezdése előtt mindenkinek érdemes tisztáznia magában egy fontos kérdést. Készen áll-e arra, hajlandó-e mindent megtenni, minden erejével és tudásával dolgozni annak érdekében, hogy Magyarországot megóvjuk attól, hogy maga alá temesse az államadósság, elsorvassza a munkanélküliség, vagy elsodorja a globális válság egy újabb hulláma.

Tisztelt ház, a kormány készen ál. Önöket, parlamenti képviselőket és Magyarország minden polgárát arra kérem, csatlakozzanak Magyarország teljes megújításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.”


Forrás: fidesz.hu videó


* A Fidesz honlapja még vasárnap, február 13-án is úgy tudta – a Fidesz frakcióvezetőjének tájékoztatása szerint –, hogy a gazdasági tervekről, „a kormány elé kerülő gazdasági javaslatcsomagról” is beszél majd Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!