Balsai: boszorkánymese
- Részletek
- Szemle
- 2011. február 17. csütörtök, 07:00
- Galamus-csoport
Balsai István (Fidesz), a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott törvényben mondaná ki: „a 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte”.
Balsai István az MTV Ma reggel című műsorában, 2011. február 16-án
Az ügyek számáról
„Nemcsak ítéletekről van szó, hanem végzésekről, próbára bocsátásokról, megrovásról, tehát intézkedésekről is szó van, szabálysértési ügyekről, összességében biztosan van kétszáz.”
A tervezet parlamenti támogatásáról
„Öt pártból négy párt támogatja, a négy támogató párt között két ellenzéki párt is van. Az MSZP az, amelyik nem nagyon… hát egyáltalán nem támogatja, sőt, élesen bírálja. A támogatók közt a liberá… a Lehet Más a Politika című párt a célt támogatja, de más technikai megoldást, amnesztiát javasol. Ez több lenne, mint amit én mondok, de hát… ez ellenkezik az én felfogásommal.
A bírók nem akarnak dolgozni
„Az amnesztia azokra az emberekre vonatkozik, akik elkövettek valamit, de utólag megbocsátunk neki. Akkor a bíróságnak semmit sem kéne csinálni, én megértem, hogy a bíróság is ezt favorizálná, azt olvasom a reggeli lapokban, hogy a bírók némelyike szerint ez is jó lenne. Persze hogy jó lenne, akkor nem kell dolgozni.”
A rendőrszakszervezet tiltakozásáról
[A rendőrök szavahihetősége] odaveszett sajnos ezekben az ügyekben. Negyvenötezer ember dolgozik a testületnél. Ezekben az ügyekben ötven, száz, nem tudom, hány embert érint a több mint négy évvel ezelőtti nem igazat mondás. Az érdekképviseleti szerveknek akkor kellett volna a rendőrség renoméját helyreállítani, amikor ezek történtek. […] Az ő jól felfogott érdekük is az lenne, hogy ez a folt eltűnjön a rendőrség múltjából.”
Politikai megrendelés volt
„A kép tiszta volt eddig is… Az a része, hogy milyen politikai felsővezetői konkrét támogatása volt: ez természetesen megvolt. Ezzel kapcsolatban továbbra is próbálunk bizonyítékot szerezni […] Senkinek nincsen kétsége afelől, hogy a rendőrség magától, még a rendőri vezetők sem intézkedhettek volna ilyen brutálisan, hogy kiengedik azonosító nélkül ezt a több ezer rendőrt, végigveretik karlapokkal, nem részletezem, ez felső jóváhagyás, politikai megrendelés nélkül nem megy. Önmagában az a tény, hogy azonosító nélkül, gyakorlóruhában végezték ezt a tömegkezelést, teljesen jogellenessé teszi az ügyeket, tehát innentől nincs miről beszélni, természetesen bűncselekmény történt, végig egész nap.”
Trenírozás, sokkírozás, boszorkánymese
„Olyan adatokkal és információkkal is találkoztam, amik elrettentőek, hogy többek között ezeket az egységeket trenírozták úgymond, sokkírozták, arra készítették fel, hogy nekik, a rendőröknek félnivalójuk van a tömegektől, mert a tömegek – fegyvertelen tüntetőkről van szó – túszokat fognak szedni közülük, sőt az is lehet, hogy megtámadják a családjukat, mármint a rendőrök családját. Elképesztő, boszorkánymesébe illő információkkal rendelkezem. Nem tudom pontosan, hogy fogom nyilvánosságra hozni.”
Az az ember, aki még mindig a parlament tagja
Szerkesztő úr pontosan tudja, kinek a fejéből pattant ki [mert a szerkesztő úr szerint jó lenne tudni, kiknek a fejéből pattantak ki ezek az ötletek, ugyanis ők a felelősök], mindannyian tudjuk, hogy mi volt a szándéka annak az embernek, aki még mindig a parlament tagja, nélküle és a közvetlen alárendelt miniszter nélkül nem történhetett volna.”
Forrás: MTV videó
***
Nem egyeztettek a bírósággal a semmisségi törvényről
Nem egyeztetett a jogalkotó a bírói szervezettel a semmisségi törvényről – ezt Szűcs Péter, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője mondta szerdán az MTI-nek.
Az MTI azután kereste meg a szóvivőt, hogy Szűcs Péter – tolmácsolva Baka András OIT-elnök véleményét – a Népszabadság szerdai számában azt nyilatkozta: aggasztó a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent.
A szóvivő a lapnak hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet kizárólag szakmai szempontból vizsgálódik, és távol tartja magát minden politikai vitától. Elmondta, Baka András bízik abban, hogy a parlament olyan jogtechnikai megoldást választ, amely kiküszöböli az alkotmányossági problémát.
Ilyen lehet az LMP javaslata, amely szerint közkegyelemben részesülnének azok a tüntetők, akiket a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakban gyülekezés feloszlatásával összefüggésben elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal, rongálással vagy garázdasággal vádoltak meg. E javaslat szerint a közkegyelem nem vonatkozna azokra, akik fegyveresen vagy felfegyverkezve támadtak hivatalos személyekre. (Lásd Bolgár György interjúját Karácsony Gergellyel)
Nem kívánt nyilatkozni a javaslatról Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője. A Népszavának annyit mondott: a jogalkalmazóknak a hatályos törvények alapján kell eljárnia. Ha a tervezetet elfogadják, ez alapján döntenek majd. Frech ugyanakkor megjegyezte: „semmisségi törvényt koncepciós perekben szoktak hozni, a bíróságokon 2006-os események ügyében ilyenek nem folytak”.
***
Ilyet csak öngyilkos állam mond ki
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint most nincs helye egy ilyen törvény megalkotásának. Nem lehet az ítélt dolog szentségét támadni, hiszen ha az ahhoz fűzött hit és meggyőződés feloldódik, akkor megkérdőjelezhetővé válik minden bírói döntés. Azt tudjuk, hogy történtek hibák, túlkapások is, de emiatt kimondani, hogy bárkinek a vallomására lehet tényállást alapítani, csak a rendőrére nem, „ilyet csak öngyilkos állam mond ki” – mondta Bárándy. A Népszavának korábban nyilatkozó Tóth Mihály szerint még forradalmi viszonyokra sem jellemző, hogy eleve azt feltételezik, egy tanúvallomás vagy irat hamis volt. A büntetőjogász szerint józan ésszel nehezen fogható fel, miért fogadnának el egy ilyen törvényt.
***
Rendőrszakszervezetek felháborítónak tartják a semmisségi törvényt
Rendőrszakszervezetek elfogadhatatlannak, felháborítónak tartják a Balsai István által benyújtott „semmisségi” törvényjavaslatot „a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról”. A szakszervezeti vezetők az MTI-nek hétfőn azt mondták, a javaslat az igazságszolgáltatás elleni támadás, mert amellett, hogy az egész rendőrséget mondja ki bűnösnek, megkérdőjelezi az ügyészség szakmaiságát és a bíróság függetlenségét is.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza azt mondta: felháborítónak tartják a törvényjavaslatot, amely évekre visszamenőleg egy hónapnyi időtartamra semmissé tenné a rendőrök által készített jelentéseket, az általuk tett tanúvallomásokat. A rendőr is „füllenthet”, de a jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy ilyen esetben eljárás induljon a rendőr ellen, ám be kell tudni bizonyítani, hogy nem mondott igazat. Ám felháborító azt feltételezni, hogy az alatt az egy hónap alatt minden rendőr füllentett.
A törvényjavaslatot nemcsak a rendőrök elleni támadásnak veszik, hanem az igazságszolgáltatás elleni támadásnak is, hiszen ügyészi döntéseket, bírói ítéleteket kérdőjelez meg, és tesz semmissé.
Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára szerint a javaslat nagyon kedvezőtlen hatással van a rendőri állományra. Hiszen a javaslat kimondaná a rendőrök kollektív bűnösségének elvét, de ha az egész rendőrséget bűnösnek nyilvánítják, akkor nem lehet elvárni, hogy a rendőr a jövőben éljen a törvény által biztosított jogosítványaival, vagyis nem fog intézkedni. Ha elfogadják a semmisségi törvényt, utána bárki bármit elkövethet, csak azért, mert az eljárás alapja rendőri jelentés; vagyis, következmények nélkül maradhat jogsértés.
A Rendőr Szakszervezetek Védegyletének (RVSZ) elnöke, Pach Dániel szerint is elfogadhatatlan a törvényjavaslat, mivel olyan alkotmányos alapelveket sért, mint a bírói függetlenség elve, az egyenlő elbánás elve, a jogbiztonság és az emberi méltóság. A szakszervezet ezért Pintér Sándor belügyminiszterhez és Kövér László házelnökhöz fordult, hogy lépjen fel a javaslattal szemben.
A miniszternek és a házelnöknek írt levelükben felhívják a figyelmet arra, hogy ha az elítéltet igazságosan, a valóságot tükröző bizonyítékok alapján ítélték el, akkor, ha felmentik, sérül az igazságszolgáltatás rendje és a valós bizonyítékokat (tanúvallomást, jelentést) tevő rendőr emberi méltósága, mivel tanúvallomását nem veszik figyelembe, így gyakorlatilag „nem veszik emberszámba”. Ráadásul a rendőr jelentése közokiratnak minősül, de azzal szemben ellenbizonyításnak van helye, és ha a bíróság úgy találja, hogy az abban foglaltak nem valósak, akkor nem kötelesek figyelembe venni, ráadásul ha a tanú – akár civil, akár rendőr – a vallomásában szándékosan valótlant állít, akkor ellene büntetőeljárásnak van helye. Ha törvényileg határozzuk meg, hogy mi az igazság, akkor a bíróságok függetlenségének elvét alapjaiban rengetjük meg.
Levelükben arról is írnak, hogy a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelve hozza meg ítéletét, és a bíróság nem tehet különbséget a tanúvallomások értékelésekor a tanúk foglalkozása alapján, vagyis a törvényjavaslat véleményük szerint súlyosan diszkriminatív.
Úgy vélik, a törvényjavaslat és annak indokolása eleve azt feltételezi, hogy a rendőrök hamisan tanúskodtak, illetve a jelentéseikbe valótlan tényeket foglalva közokirat-hamisítást követtek el, ezzel a javaslat a kollektív bűnösség szellemét idézi. A szakszervezet nem tudja elfogadni az általánosítást, álláspontjuk szerint a hamis tanúzást és közokirat-hamisítást egyedi ügyekben indult büntetőeljárásokban kell felderíteni.
Az RVSZ szerint a törvényjavaslat nem teremti meg az egyén rehabilitációját sem, és nem állítja helyre az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat sem. Szerintük az egyéni rehabilitációt csak egyéni elbírálás alapján lehet elérni, erre alkalmas az a lehetőség, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adhat, illetve az eljárások újrafelvétele. Emellett a javaslat nem állítja vissza a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát sem, mivel a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy a rendőrök bűnözők, mert hatósági, bírósági eljárásban hazugságokat állítanak, a független bírókról kollektíven feltételezi, hogy minden vizsgálat nélkül ítélik el a vád alapján a gyanúsítottakat, az ügyészségről pedig azt, hogy vizsgálat nélkül „gyárt” vádiratokat.
Szerintük ha az Országgyűlés közkegyelmet kíván adni az akkori tömegtüntetésekben részt vevőknek, tegye meg, „de ez egy erkölcsi-politikai kérdés”.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint ha a törvényt megszavazzák – és az elfogadott szöveg ezt lehetővé teszi –, az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Korábban: Balsai István és Pintér Sándor a „semmisségi” törvényjavaslatról