Új alkotmány – vita az országgyűlésben



Február 15-én, kedden az Országgyűlés megkezdte a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Részletek a vitából az Országgyűlési Napló alapján.


SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:

Közös gondolkodás – példa nélküli dimenziók
„A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt alkotta pártszövetség … szorgalmazta az alkotmányozással kapcsolatos közös gondolkodásnak a magyar jogalkotás során eddig még példa nélküli társadalmi dimenzióit… és ennek érdekében nem lép át könnyedén azon, hogy az ellenzéki pártok a múlt év ősze óta távol maradnak az alkotmányozástól. Az elmúlt héten az ellenzéki pártok közös munkánkba történő visszatérésének elősegítése érdekében a Fidesz-KDNP frakciószövetsége azt a döntést hozta, hogy lemond az új alkotmány alapelveiről szóló javaslatnak kötelező jogi érvényre emeléséről. Így megteremti annak lehetőségét, hogy ne csak az alkotmány-előkészítő eseti bizottság javaslatában foglalt alkotmánykoncepció szolgáljon egyedüli tárgyalási alapként, hanem legyen módjuk az ellenzéki pártok képviselőcsoportjainak arra, hogy az alkotmányozás folyamatában saját elképzeléseiken alapuló törvényjavaslataikat mint lehetséges alternatívákat a tárgyalás és vita részévé tegyék.”

Bojkott: csúfos kudarc
„Az alkotmányozás néhány zsigeri ellenzője által meghirdetett társadalmi bojkott… csúfos kudarcot vallott… Különösen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem jeleskedett az alkotmányozással kapcsolatos kérdések megvitatását szolgáló rendezvények terén…Külön köszönetet kell mondanom felkért szakértőinknek, akik a bizottság mellett nagy szerepet játszottak a koncepcióformálásban: Patyi András egyetemi docens úrnak, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara közigazgatási tudományok tanszéke vezetőjének, Varga Zs. András egyetemi docens úrnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara közigazgatási jogi tanszéke vezetőjének, Szalay Péter ügyvéd úrnak, illetve Seereiner Imre egyetemi adjunktus úrnak, aki szintén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara közigazgatási jogi tanszékének oktatója.”

Kényszer nincs, kötelezettség van
„Alkotmányozási kényszer valóban nincs; de alkotmányozási kötelezettségünk igenis van. Ez világosan következik a jelenlegi alkotmányunk átmeneti korszakra szóló, ideiglenes jellegéből… Nem véletlen, hogy az alkotmányozás szükségessége az elmúlt húsz évben rendre felmerült, sőt az 1994-98-as ciklusban az új alkotmány megalkotása előrehaladott állapotba került. Ennek kapcsán utalok arra, hogy akik ma arról beszélnek, hogy nincs szükség új alkotmányra, korábban egészen más véleményen voltak, így jellemzően az említett Horn-kormányzathoz köthető időszakban.”

Pártállami parlament, illegitim Nemzeti Kerekasztal, Rákosi-korszak csúfsága
„A '89-es alkotmányozók megfelelő alkotmányos érzülettel rendelkeztek, amikor a rendszerváltó alkotmány provizórikusságát kimondták. Ez ugyanis abból következett, hogy a jelenlegi alkotmány rendelkezései többségének és egyben lényegi részeinek a kialakítására és elfogadására nem szabadon választott országgyűlés, hanem az utolsó pártállami parlament útján került sor. De nem volt legitimitása annak a Nemzeti Kerekasztalnak sem, amelynek résztvevői a rendszerváltozás alkotmányos feltételeit és szabályait kialkudták. Ezen a legitimitási deficiten az sem változtat, hogy 1989-ben egy demokratikus jogállam követelményeinek megfelelő alkotmány született. Mint ahogy az sem tette teljessé a jelenlegi alkotmány legitimitását, hogy azt a nemzet az elmúlt két évtizedben elfogadta, és intézményeit igénybe vette. Abból adódóan, hogy a jelenlegi alkotmány formai értelemben a régi, sztálinista alkotmány módosításaként jött létre, alkotmányunknak a legsötétebb Rákosi-korszakot idéző, 1949-es évszám csúfságát is viselnie kell. Ettől a bélyegtől sem lehet másképp megszabadulni, mint az új alkotmány megalkotásával. Jelenlegi alkotmányunk egyébként is több fogyatékosságban szenved. Szerkezete elavult alkotmányjogi szemléletet tükröz, egyes részei, rendelkezései egyenetlenek, értelmezési nehézségeket is felvetnek. Erre utal, hogy megfelelő alkotmány alkalmazásához az Alkotmánybíróság gyakori értelmezésére volt szükség.”

Emelkedett hangvétel, minden magyar azonosulása
„Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kardinális kérdésnek tartotta, hogy egy olyan alkotmány megalkotására tegyen javaslatot, amely a nemzet önazonosságát, érzéseit, vágyait megfelelően tükrözve, emelkedett hangvételével az alkotmányos rendszerrel való azonosulást minden magyar számára biztosítani tudja.”

Névváltoztatás: sarkalatos
„Az alkotmányos biztosítékokat tekintve csak a legfontosabb garanciális szabályokat tartjuk szükségesnek az alkotmányban elhelyezni, míg a további garanciális jellegű részletszabályoknak a kétharmados törvények megfelelő keretül szolgálhatnak. A javaslat a kétharmados törvények elnevezését – visszanyúlva a hagyományos magyar közjogi szóhasználathoz – sarkalatos törvényekre javasolja változtatni. A továbbiakban magam is ezt az elnevezést használom.”

Változás: hatalommegosztás deklarálása, alapjogok elhelyezése
„Az egyik változás abban áll, hogy míg a jelenlegi alkotmányunk a hatalommegosztás elvét tételesen nem tartalmazza, és arra csak az alkotmány egyéb rendelkezéseiből következtethetünk, a bizottságunk arra tesz javaslatot, hogy ez az elv – hasonlóan a többi, már említett alkotmányossági követelményhez – kifejezett megfogalmazásra kerüljön… A másik változtatás az alkotmány szerkezetével kapcsolatos… Mai modern értékfelfogásunknak nem felel meg az alapvető jogok katalógusának jelenlegi elhelyezése. Az nem jó üzenetet közvetít, ezért az alkotmány-előkészítő eseti bizottság arra tesz javaslatot, hogy az alapvető jogokat és kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseket az államszervezetre vonatkozó szabályozást megelőzően, a legfontosabb alapértékeket összefoglaló alapvető rendelkezéseket követően, vagyis lényegében az alkotmány első felében helyezzük el.”

Preambulum: ezeréves múlt, kereszténység, Szent Korona, szabadságküzdelmek
„Kiindulva abból az igazságból, hogy csak annak a nemzetnek lehet jövője, amely büszke múltjára, megőrzi és ápolja hagyományait, külön hangsúlyt fektettünk történelmi múltunk vállalásának alkotmányos megjelenítésére. …a koncepció az új alkotmánnyal szembeni elvárásként fogalmazza meg több mint ezeréves történelmi múltunknak, a kereszténység történelmünkben betöltött szerepének, valamint történeti alkotmányunk értékeinek megfelelő méltatását. A bizottság elengedhetetlennek tartja az utalást a Szent Koronára mint a magyar államiság és egyben az alkotmányos állami folytonosság kifejezőjére. Emellett az új alkotmány preambulumának feltétlenül szólnia kell az önkényuralom ellen szabadságküzdelmeinkről, és tartalmaznia kell a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjének méltatását is.”

Az Aranybulla szellemisége
„A legfontosabb alapértékeink megfogalmazására azonban nemcsak a preambulum szolgál. A bizottságunk javaslata értelmében a preambulumot az alapvető rendelkezések címszó követi, amely szintén a legfontosabb alapértékek kifejezésének a foglalata. E címszó alatt javasoljuk az államforma rögzítését, az erőszakos és monolitikus hatalomgyakorlás tilalmának kimondását, illetve az ilyen törekvésekkel szembeni, az 1222-es Aranybullában rögzített ellenállási jog szellemiségére emlékeztető, törvényes úton történő fellépés jogának a rögzítését. Itt tartjuk helyesnek szabályozni a nemzeti összetartozás eszméjének megfogalmazását annak hangsúlyozásával, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. A javaslatunk szerint itt kerülnének szabályozásra, illetve rögzítésre a nemzeti jelképek és a nemzeti összetartozás egyéb szimbóluma és rekvizituma, himnuszunk, illetve nemzeti ünnepeink, köztük az állami ünnep is.”

A hamis kollektivizmustól a kis- és nagyközösségi értékekig
„A 40 éves önkényuralmi rendszer az individuum és az egyéni autonómia megtörésére és felszámolására törekedett, és egyben egy hamis kollektivista szemléletet kultivált. Ennek visszahatásaként 1989-ben elsősorban az individuum jogaira, az ember, a polgár autonómiájának a megteremtésére koncentráltunk. Ezt helyesen tettük, és ennek következtében a rendszerváltozás olyan történelmi értékeit teremtettük meg, amelyeket az önök elé terjesztett mostani alkotmánykoncepció is átvesz és megőriz. Ugyanakkor nem fektettünk kellő hangsúlyt a közösségi értékek és érdekek szükséges mértékben történő megfogalmazására és megvédelmezésére. Ezt a hiányt most pótolnunk kell.”

Család, gyerek, házasság, közvagyon
„A nemzeti közösség ügyéről már említést tettem. Hasonlóan fontos a társadalom és a nemzet legkisebb építőkövének, a családnak és ezzel összefüggésben a házasság intézményének a mostaninál hangsúlyosabb, kiemelt védelme. A bizottságunk javasolja …annak kimondását, hogy a házasság a férfi és a nő legalapvetőbb, legtermészetesebb közössége. Hasonlóan fontosnak tartjuk a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás alkotmányos tételének megerősítését… a nemzeti közvagyon megőrzését... A közösségi érdekek felértékelődése tulajdonképpen a jövő kihívásai felé fordítja figyelmünket.”

Alapvető jogok természetjogi alapon
„Az alkotmány koncepciója arra tesz javaslatot, hogy az új alkotmány a jelenlegi alkotmányban foglalt szabályozásnak megfelelően biztosítsa valamennyi alapvető emberi és állampolgári jogot. Az alapvető jogok katalógusát illetően a nemzetközi egyezmények és ezen belül is alapvetően az európai nemzetközi gyakorlat az irányadó, ami lényegében azt jelenti, hogy az alapvető jogok európai chartájában szereplő valamennyi alapjog alkotmányos védelme biztosításra kerül. A bizottság az alapvető jogok biztosítását és érvényesülését természetjogi alapokra javasolja helyezni.”

Alapjog-korlátozás
„Az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatosan a bizottság… a korlátozási okok között számba veszi az erkölcsi tényezőt is.

A szabályozás másik pillére pedig a lényeges tartalomkorlátozások tilalmával kapcsolatosan kialakított alkotmánybírósági gyakorlat, a szükségességi-arányossági teszt alkalmazása. A bizottság ennek az alkotmánybírósági gyakorlatnak az új alkotmányba történő beemelésére is javaslatot tesz. A két pillérre épített korlátozási szabályozás az alapvető jogok gyakorlásának, más jogokkal való ütközésének és a közérdek védelmének a kérdéseit a legkényesebb igényeket kielégítően rendezi.”

Fogantatástól kezdve védelem
„…három alapvető joggal kapcsolatban szeretnék megjegyzést tenni. Az egyik az emberi élet védelmének a kérdése. Ennek kapcsán az alkotmány-előkészítő eseti bizottság vállalta annak kimondását, hogy alapvető emberi jogként minden ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg; az emberi élet és méltóság sérthetetlen.”

Állam-egyház: nem elválasztva, hanem önállóan
„…az állam és az egyház szétválasztásának kérdése. Ezt a koncepciót az egyházak és vallási közösségek önállóságának a kimondásával javasolja megfogalmazni. Az alkotmány közhatalom gyakorlásával egyetlen nem állami szervet sem hatalmaz fel, így az egyházakat sem.”

Államcél: a mind teljesebb foglalkoztatás
„…a munka és foglalkozás szabad megválasztásával kapcsolatosan fontosnak tartom kiemelni, hogy a koncepció államcélként fogalmazza meg a magyar állampolgárok mind teljesebb foglalkoztatásának biztosítását.”

Államszervezet: az 1848-as parlamentáris kormányforma
„Az államszervezet alkotmányos berendezkedésének ismertetésére áttérve… a koncepció érintetlenül hagyja az alapjaiban 1848-as törvényekben megteremtett parlamentáris kormányforma intézményét… a köztársasági elnököt továbbra sem terhelné politikai felelősség.”

OGY feloszlatható, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálná
„…csupán néhány változtatásra tesz javaslatot a bizottság, amelyet az elmúlt néhány év politikai tapasztalatainak tanulságaként ajánl az Országgyűlés figyelmébe. Az egyik javaslat az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségét tenné könnyebbé. Az alkotmánykoncepció e tekintetben azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés a jelenlegi szabályozáshoz képest már akkor is feloszlatható legyen, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve ha a költségvetést nem fogadja el. Feloszlatható lenne az Országgyűlés a javaslat szerint kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálná.”

Konstruktív bizalmatlanság: új miniszterelnök nélkül is
„A másik javaslat a konstruktív bizalmatlansági indítvány átalakítására irányul. A változás abban állna, hogy az országgyűlési képviselők által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez az alkotmány nem írná elő új miniszterelnök jelölését. Ez a javaslat a kormány parlament előtti felelősségének érvényesítését tenné hatékonyabbá, leválthatóságának könnyebbé tétele útján.”

Közigazgatási bíróság, Kúria, törvényszék, Alkotmánybíróság
„Az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak az igazságszolgáltatást érintő leglényegesebb javaslatát a közigazgatási bíróság felállítása képezi… A bírói függetlenség garanciáit a mostani alkotmányos szabályozáshoz hasonlóan a koncepció sarkalatos törvényre bízza… A bizottság az igazságszolgáltatási tradíciók nyomán javasolja az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjén álló bíróság elnevezését a nyelvtanilag is hibás Legfelsőbb Bíróságról a hagyományos Kúria elnevezésre változtatni. A bizottsági vitában más hagyományos bírói fórum megnevezések használatát is szükségesnek tartották a bizottság tagjai, így például a törvényszék elnevezésének a használatát. Erre a javaslat kizárólag azért nem tér ki, mert az igazságszolgáltatási fórumrendszer szabályozását a koncepció értelmében sarkalatos törvény valósítaná meg… Az alkotmánykoncepció az Európában többségében uralkodó modellt követve az alkotmánybíráskodás funkciójának ellátására változatlanul az Alkotmánybíróságot intézményesíti. A bizottság javaslata az alkotmányvédelem pontos eszközrendszerének részletezésére nem vállalkozik. Ebben a jelenlegi alkotmányos megoldást követi. Ebből következően a hatáskör és az eszközrendszer pontos meghatározása, hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz, sarkalatos törvény tárgyát fogja képezni.”

***

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

Nem alkotmány, csak alaptörvény
„..megpróbáljuk most, minden érvet és lehetőséget kihasználva rádöbbenteni a kormányzó többséget arra, hogy nem lehet megtagadni a jogfolytonosságot, nem lehet eltaszítani magunktól ezeréves alkotmányunkat… Mindjárt az első probléma számunkra az, hogy alkotmányról, új alkotmányról nem lehet és nem szabad beszélni. A helyes kifejezés szerint alkotmány alatt értenünk kell az 1944-ben megszakadt jogfolytonosságú magyar állam összes sarkalatos törvényét, az összes kialakult alapelvünket, és az alkotmány részének kell tekinteni mindazokat az értékeinket, amelyeket az utóbbi évek fejlesztettek ki, de amelyeket szintén a történeti alkotmány részeként lehet bizonyos szempontból értékelni. Tehát nem lehet most, a törvényhozás nem veheti magának a felelősséget és bátorságot, hogy alkotmánynak nevezett jogszabályt alkosson, ez csupán egy alaptörvény lehet.”

Pártokrata alkotmányozás, és aki a „blogján osztja az észt”
„A Jobbik tehát kezdettől fogva ellenezte ezt a fajta alkotmányozást, amely ráadásul egy pártokrata alkotmányozás… Mindennek széles társadalmi közmegegyezésen kellett volna alapulnia, és népszavazási megerősítés is szükséges... Természetesen ez a megoldás nem annak az embernek az agyszüleménye, aki az utóbbi időben blogján osztja az észt alkotmányozásból, hanem ez felel meg legjobban annak a követelményrendszernek, amit most teljesítenünk.”

Elfuserált rendszerváltás, Szent Korona-tan, közjogi szemfényvesztés
„Az elfuserált rendszerváltás idejétől már két évtizede napirenden van egy új alaptörvény megalkotása a sztálini alapokon nyugvó 1949. évi XX. törvény helyett… Ehhez képest kilenc alkotmánymódosítás történt, és most egy teljesen új alaptörvényt - alkotmánynak nevezve - kívánnak alkotni, csak utalva a Szent Koronára, de még nem vállalták fel a Szent Korona-tanon alapuló történeti alkotmány ismételt érvényre juttatását… Közjogi szemfényvesztés veszélye áll fenn, amelyben saját nemzeti együttműködési rendszerük szabályait semmibe véve is kívánnak egy olyan alkotmányt a nemzetre oktrojálni, amely nem felel meg a történeti alkotmányosság követelményének. Az ilyen alkotmányozás nem vezet jóra, és nemzeti szempontból nem legitim.”

A pufajkás Horn négyötödös szabálya
„A bizalom már akkor megcsappant, amikor az első időszakban a többség kiemelte a mostani alkotmányból azt a kétharmados többséggel bíró, a pufajkás Horn-kormány idején 1995-ben beemelt rendelkezést, miszerint a jelenlegi ideiglenes alkotmány helyébe lépő új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges… Teljesen kézenfekvő lett volna, hogy ezen szabály megtartása mellett a Jobbikot mint nemzeti pártot érdemben vonják be az előkészítésbe.”

Jobbik-sérelmek
„Mondvacsinált okokból a Jobbik által javasolt HVM-et [Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom] kizárták a véleménynyilvánításra jogosult szervezetek köréből, és elutasították javaslatunkat, hogy az államunknak az egyes nemzetközi szerződésekhez való viszonyát külön munkacsoport vizsgálja fölül… Ez lehetett volna a biztosítéka annak, hogy az alaptörvény ne a nemzeti szuverenitást semmibe vevő nemzetközi egyezményekhez igazodó legyen, hanem a nemzeti érdekeket tartsa szem előtt… Az elszakított területeken élő magyar közösségek álláspontját csak fokozott nyomásunkra kérte be a bizottság… 27, tételesen szavazásra feltett, az alaptörvény tartalmára vonatkozó jobbikos javaslatból mindössze csak hármat támogatott a kormánypárti többség. A Fidesz-KDNP-többség a javaslatok közül mindössze a magzati élet védelmét, a határon túli magyarság szavazati jogának megadását és a mindenkori kormányfő egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő leválthatóságát hagyta meg, a többit lesöpörték… Olyan kulcsfontosságú javaslatok nem kaptak támogatást, mint… Magyarország Szent Korona országaként történő megjelenítése, államfő nép általi megválasztása, termőföld védelmének alaptörvénybeli megjelenítése, politikai álláshalmozás korlátozása, Magyarország keresztény államként történő megjelölése, mentelmi jog eltörlése, képviselők visszahívhatósága, volt kommunisták államéletből való végleges kizárása, vagy pedig az, hogy az államadósság, a költségvetési hiány járjon a végrehajtó hatalom képviselőinek büntetőjogi felelősségével is. Szomorú, hogy elvetették a Jobbik által szorgalmazott, párturalmi rendszer helyett sokkal kiegyensúlyozottabb nemzeti működést szolgáló kétkamarás modell bevezetését.”

Sárba tiprás
„…azért vagyunk most itt ebben a vitában, hogy megpróbáljuk megértetni önökkel, rádöbbenteni önöket arra, hogy történeti alkotmányunk nem tiporható sárba… és a nemzetért érzett felelősségünkből fakadóan szorgalmazzuk a történeti alkotmányosság helyreállítását.”

***

GULYÁS GERGELY, a Fidesz vezérszónoka

Kétharmad kell, népszavazás nem kell
„A két ellenzéki párt távolmaradása részben segíti, részben pedig hátráltatja ezt a folyamatot… úgy gondoljuk, hogy ha valaki kizárólag az alkotmány elfogadásának módjával kapcsolatosan képes kritikát megfogalmazni, annak csak az lehet az oka, hogy tartalmi kifogásokat nem tud említeni. Mivel azonban a jogállam gyakran inkább eljárási, mint tartalmi kategória, nem vitatjuk, hogy az eljárásnak is van jelentősége. Két feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ne lehessen kétségeket megfogalmazni az eljárással kapcsolatosan: jogilag aggálytalan legyen, tehát törvényes, és a felhatalmazás tekintetében legitim. A jogi szabályozás Magyarországon világos. Mind az alkotmány koncepciójának, mind az alkotmány szövegének elfogadásához valamennyi országgyűlési képviselő legalább kétharmadának igen szavazata szükséges. Az alkotmányt az Országgyűlésnek kell elfogadni, népszavazáson nem szükséges megerősíteni… az alkotmányozás folyamatában a lehető legszélesebb társadalmi párbeszéd indokolt, azonban nincs szükség népszavazásra.”

A négyötödös szabályról
„Az ellenzék által unos-untalan hangoztatott állítás szerint a jelenlegi kormánytöbbség hatályon kívül helyezte az Országgyűlés által '95-ben elfogadott szabályt, amely az alaptörvény koncepciójának elfogadásához négyötödös többséget írt elő. Tény, hogy 1994-ben az akkori kormánykoalíció 72 százalékos többsége ellenére a négyötödös szabályt alkotmányba foglalta. Ennek oka nem az említett két párt széles konszenzus kialakítására irányuló vágya volt - bár nem vitatom, hogy a történteket így is lehet értelmezni -, hanem az, hogy az akkori kormánypártoknak az alkotmányozás körében is vitái voltak egymással, sok esetben élesebbek, mint az akkori ellenzékkel… Az is tény, hogy 1994-ben a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége együttesen nem csupán az alkotmányozásra nem kaptak politikai felhatalmazást, de még közös kormányzásra sem, hiszen az SZDSZ mindvégig cáfolta a szocialistákkal való koalíciókötés később valósnak bizonyult szándékát, az MSZP pedig - bár ez dicséretes önmérsékletre vall - talán maga is úgy érezte, hogy az új alkotmányt a kommunista állampárt jogutódjának nem helyes a rendszerváltókkal szemben elfogadni. A négyötödös rendelkezés 1998-ban hatályát vesztette. Az e körben elhangzott valótlan állítások tömege miatt szeretném szó szerint idézni az 1995-ös alkotmánymódosítás hatályára irányadó, két szakaszból álló szöveget. Az 1995. évi XLIV. törvény pontosan így hangzik: ’1. § Az Alkotmány 24. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: '(5) Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.' 2. § E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti.’ Tehát a koncepció elfogadására vonatkozó négyötödös kitétel nem 2010 nyarán, hanem már 1998. június 18-án hatályát vesztette, és a nem létező, a Gyurcsány-kormány által visszacsempészett szabály törlését csupán a jogbiztonság indokolta... Így nincs ok az akkor egy ciklusra kialakított, 13 éve hatályát vesztett szabályt a jelenlegi kormánytöbbségen számon kérni.”

A 89-es, kommunista parlament által megszavazott alkotmányhoz a népnek nem volt köze
„Most egy demokratikusan választott Országgyűlés fogadhat el az összes képviselő több mint kétharmadának támogatásával új alaptörvényt, míg a ma hatályos alkotmányunknál ugyanezt 1949-re vonatkozóan vizsgálni sem érdemes, de a '89-es módosításokat is a demokratikus felhatalmazás nélküli Nemzeti Kerekasztalnál létrejött egyezségnek megfelelően fogadta el az utolsó, nem szabadon választott kommunista parlament… egyértelmű tény, hogy az alkotmány '49-es megszületése után '89-es újjászületésére is anélkül került sor, hogy ahhoz a magyar népnek bármi köze lett volna.”

De Gaulle-nak csak hat hónapja volt*
„…az alkotmányozás eljárási kérdéseivel kapcsolatos, gyakran visszatérő kritika az idő rövidsége… A sok tekintetben a hatályos és véleményem szerint jövőbeni magyar alkotmányos berendezkedés mintájául szolgáló német alaptörvényt kidolgozó parlamenti tanács 8 hónap alatt alkotta meg a mai napig hatályos német alaptörvényt, Franciaországban De Gaulle-nak hat hónap állt rendelkezésére az azóta, több mint fél évszázada jól működő V. köztársaság alkotmányának kidolgozására.”

Közjáték – az ellenzék kivételes vonzalma
„Most pedig, hogy túlestünk az ellenzék eljárási kérdések iránt érzett, kivételes vonzalmának a Fidesz által teljesíthető, maximális kielégítésén, engedjék meg, hogy röviden a baloldali ellenzéki képviselőtársaimat kevésbé foglalkoztató, tartalmi kérdéseket is érintsem, de távollétükben talán megbocsátanak nekem.”

Kényszer versus szükség és szabad akarat
„Az alkotmányozással szemben az elmúlt hónapokban legtöbbet hangoztatott ellenérv szerint Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer. Ez az állítás igaz, de lényegtelen, nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben. Egy demokratikus országban egy törvény elfogadásának indoka soha nem a kényszer. Egy jogállamban az alkotmányozási kényszer nem létező, értelmezhetetlen fogalom. Nem érdemel választ, mert nem jelent semmit. Magyarországon alkotmányozási kényszer 1949-ben volt, amikor a megszálló szovjet csapatok a hazánkra erőszakolt kommunista rendszer eszmei alapjait akarták megszilárdítani.

A törvények elfogadásának mércéje soha nem a kényszer, hanem a szükség. Az új alkotmány sem lehet kényszer, hiszen csak az országgyűlési képviselők több mint kétharmadának szabad akaratából születhet.”

Átélni a megújulást jelentő jelképes gesztust
„A kádári diktatúrának a kommunista rezsimek között is egyedülálló nemzetietlensége után a nemzet alapértékeivel kapcsolatos felesleges vitákhoz vezetett a világos államcélt és értéktartalmat tükröző preambulum hiánya. Az Országgyűlés adós maradt annak meghatározásával, hogy egy, a szabadságáért oly sokat küzdő ország szuverenitását visszanyerve mit gondol múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Hiányzott az is, hogy a nemzet nem élhette át az új alkotmány elfogadásának a megújulást jelentő jelképes aktusát. Jó lenne, ha most mind az Országgyűlés, mind a nemzet valamennyi tagja átélhetné ezt.”

Közjáték – munkaidőben nyaralni mennek
„…szeretném megnyugtatni az alkotmányozás ideje alatt extra fizetett szabadságra készülő szocialista és LMP-s képviselőtársaimat, nevesítve Schiffer frakcióvezető urat, aki egyedül tiszteli meg a felszólalást, hogy alkotmányozási kényszerrel nem kell számoljanak; szabadon, bármilyen kormánypárti befolyástól függetlenül határozathatnak arról, hogy megtisztelik-e az Országgyűlés a képviselői tisztségükből eredő feladataik ellátásával, vagy a választóik képviselete helyett munkaidőben nyaralni mennek. Ez az önök frakcióinak szabad, minden kényszertől mentes döntése.”

Közjáték – ellenzéki szélsőséges magatartás, hazug szocialisták, hazug Gyurcsány, állami erőszak
„Mivel azonban sem akarathajlító, sem akaratbénító kényszerről nem beszélhetünk, így a képviselőknek a jelenlegi és a jövőbeni távolmaradásukért felelniük kell a választópolgárok előtt. Minden irónia nélkül rögzítsük egyértelműen: nincs annál antidemokratikusabb álláspont, mint hogy egy parlamenti frakció azért nem képviselteti magát egy vitában, mert előzetesen nem kap garanciát arra, hogy a kisebbségi véleményt a vita végén a többség sajátjaként fogadja el. Ez a felfogás általánosságban a demokratikus parlamenti vita értelmét vonja kétségbe, a parlamentáris demokrácia alapértékeit rombolja. Akik ilyen szélsőséges magatartásra hajlamosak, azoktól teljesen hiteltelen más pártok hasonló jelzővel ellátott megbélyegzése. Szeretném emlékeztetni a közvetítést esetleg a televízión keresztül követő szocialista és – Schiffer képviselő úr kivételével – LMP-s képviselőtársaimat, hogy amikor a szocialisták hazugsággal nyertek választást, majd utána egy hazug miniszterelnököt lelepleződése után hatalomban tartottak, és eközben az alkotmányos alapjogukat gyakorló tiltakozó polgárokkal szemben állami erőszakot alkalmaztak, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója még ezt követően is képviseltette magát valamennyi vitában; képviseltettük magunkat még akkor is, amikor napirend előtt a volt miniszterelnök naponta változó, éppen ezért teljesen felesleges bejelentéseiről kényszerültünk meddő vitát folytatni.”

Közjáték  – a szocialisták és „a hozzájuk csatlakozók” hisztériakeltése és irigysége
„A szocialisták és a hozzájuk csatlakozók politikája egyetlen célt szolgál: az alaptalan, a nemzet érdekeivel ellentétes és legfeljebb az ellenzék vélt érdekében álló hisztériakeltést… A távol maradó ellenzéki pártok nem attól tartanak valójában, hogy egy pártalkotmány készül, ezt már a koncepció is ékesen cáfolta. Őket az bántja, hogy a két évtizede közösen kitűzött, de eddig el nem ért célt a Fidesz és a kereszténydemokraták közös kormányzása alatt valósíthatjuk meg.”

Közjáték – a Magyar Narancsban címoldalra küzdötte fel magát
„A hisztériakeltésre jó példa a koncepció néhány vitatható és általam is vitatott pontjának aljasságként, közjogi puccsként való minősítése – hogy utaljak Schiffer frakcióvezető úr méltányos és baráti felajánlására, amellyel az adventi Magyar Narancsban ugyan címoldalra küzdötte magát, de amely minősítések ékes cáfolatát jelentik az LMP nevében is hordozott legfőbb üzenetének, annak, hogy lehet más a politika.”

Közjáték – kétharmad csak Gyurcsány kormányzása után lehetséges
„Az ellenzék hosszú ideje vitatja a koncepciónak az új alkotmány módosíthatóságával kapcsolatos rendelkezését, amely a jövőben csak két egymást követő országgyűlés jóváhagyása esetén tenné lehetővé az alaptörvény megváltoztatását. E kérdésben a kormánypártokon belül is voltak viták. Személyes meggyőződésem, hogy e megoldás az új alaptörvény túlzott és felesleges bebetonozását eredményezné. A magyar választójogi rendszer mellett a kétharmados többség elérése csak Gyurcsány Ferenc megelőző kormányzása esetén lehetséges, a minősített többséget igénylő módosítások csak a legritkább esetben, valóban rendkívül erős demokratikus felhatalmazás esetén nem kívánnak meg széles körű politikai konszenzust. Így az eddigi szabály fenntartása elégséges garanciának tűnik.”

***

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP vezérszónoka

Történeti visszatekintés: akkor is csak a szocialisták egyetértésével lehetett
„Az alkotmány-előkészítésnél volt egy olyan szabály, hogy egyáltalán, a bizottság csak olyan indítványról szavazott, amelynek a támogatása az országgyűlési képviselők legalább kétharmadát kitette. Ebből nem nagy munka kiszámolni… hogy érdemben csak olyan kérdés kerülhetett az akkori alkotmány-előkészítő bizottság elé, amelyet akkor a Szocialista Párt támogatott, merthogy a Szocialista Párt képviselőcsoportja a Ház tagjainak az 50 százalékát meghaladta, tehát ehhez a minősített többséghez nem volt más lehetőség. Ez egy nagyon fontos kérdés akkor, amikor itt az alkotmány-előkészítéssel kapcsolatban különböző elfogadási és különböző egyéb szavazati arányokat mondunk, hogy ilyen körülmények között kezdtük el a munkát. S hadd mondjam el, hogy annak ellenére, hogy a négy ellenzéki párt akkor gyakorlatilag 27 százalékkal rendelkezett az Országgyűlésben, ez a 27 százalékot kitevő ellenzék teljes munkabírásával végig részt vett az alkotmányozásban. Részt vettünk az alkotmányozásban akkor is, amikor a számunkra sarkalatos kérdések a hatalmi túlsúly folytán nem érvényesülhettek. Akkor erősebb volt a képviselői eskünk, mint a hiúság, és nem dobtuk vissza a gyeplőt egyszerűen azzal, hogy ha a 27 indítványunkból csak hármat fogadnak el, akkor nem veszünk részt a munkában. Mi úgy vettünk részt a munkában, hogy emlékeim szerint egyetlen indítványunkat sem fogadták el.”

Mentesíteni az Alkotmánybíróságot
„Általánosságban szeretném leszögezni, arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy lényeges és különösen koncepcionális változtatást a hatályos alkotmánnyal szemben nem kívánunk érvényesíteni… Nem akarunk módosítani az Alkotmánybírósággal kapcsolatos fejezeten sem… ma az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik még az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának a kérdése, és ettől szeretnénk mindenképpen mentesíteni az Alkotmánybíróságot, tehát hogy az önkormányzati rendeletek és egyéb normák törvényességét illetően eljárjanak. Ezt viszont valakinek el kell végezni, és ennek a munkának az elvégzése lenne az egyik fő feladata a közigazgatási bíráskodásnak.”

Kúria, törvényszék, járásbíróság
„…szóba kell hoznom azt a kérdést, amit mi a koncepcióba is szerettünk volna belefoglaltatni. Nevesül, amiről Salamon László bizottsági elnök úr az expozéja során is beszélt, hogy nem Legfelsőbb Bíróság lenne a legmagasabb bírói szint Magyarországon, hanem visszakapná történelmi nevét a Kúria névvel. Mi azt támogatnánk, hogy a megyei bíróságokat az új alkotmány már törvényszéknek hívja. Tekintettel arra, hogy tudomással bírunk arról, hogy a kormány is hasonló államigazgatási szerkezetet készül felállítani, itt megpendíteném a járásbíróság név használatát is.”

***

DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP másik vezérszónoka

Mikortól élet az élet
„…az a probléma, amely a Kereszténydemokrata Néppárt szerint az ország legnagyobb problémája és minden probléma gyökere, a demográfiai probléma, az közben akuttá vált. Az élet, a gyermekek és a család védelme nem jelenik meg kellő súllyal a jelenleg hatályos alkotmányban, márpedig hogyha az általunk legfontosabbnak tartott értékek... - és szerintem ebben minden képviselőtársam, függetlenül attól, hogy mely párt frakciójának padsoraiban ül, egyetért, hogy az életnél előbbre való érték nincsen, amit védeni kell és aminek az alkotmányban meg kell jelennie, az különböző hatással rendelkezik a gazdasági életre, a nyugdíjtörvény vitájánál hallhattuk, hogy a nyugdíjrendszerre is, és sok-sok problémának az okozója. Vagy ha a demográfiai folyamatokat meg tudjuk fékezni és esetleg megfordítani, akkor pedig sok-sok problémának a megoldását jelentheti egyből, és ez mindenféle ideológiától, mindenféle egyéb lelki megközelítéstől független, ez normális, racionális gazdasági érvekkel is belátható. Itt különböző kicsinyes vitákat hallhattunk a sajtóban elsősorban arról, hogy az élet mikortól élet. Én azt gondolom, hogy bárki, akinek ezzel kapcsolatban kérdései vannak, kérdezzen meg egy várandós édesanyát, ő pontosan meg fogja mondani, hogy az élet mikortól élet. Nem kell nekünk ezt az íróasztal mellett, különböző tudományos előadásokon meghallgatni, ők pontos választ fognak adni erre a kérdésre.”

Köztulajdonra hivatkozva magánzsebekbe került tulajdon
„És hát a tulajdon. A 90-es években létrejött és már sokszor citált, jelenleg hatályos alkotmány a magántulajdon szentségét hirdette. És valóban, az akkori körülmények között ez nagyon fontos volt, egy diktatúra után, amikor a köztulajdonra hivatkozva mégiscsak magánzsebekbe került sok minden – gondoljunk csak a spontán privatizáció máig ható utóéletére –, nos, ekkor valóban fontos volt, hogy a magántulajdont hangsúlyozzuk négy évtizednyi szocialista diktatúra után. Azonban mintha egy kicsit átestünk volna a ló túloldalára: a köztulajdon, a közösségi tulajdon feledésbe merült, és az alkotmányban, az új alkotmányban ezt a szempontot mindenképpen érvényesíteni kellene - természetesen itt is a felelősséggel együtt. Tehát a tulajdonosnak felelőssége is van, a tulajdonos felelősséggel tartozik nemcsak a saját tulajdona, hanem a köztulajdon iránt is. Fontosnak tartjuk tehát, hogy harmadsorban, az élet, a gyermekek, illetőleg a család, valamint a környezet védelme, illetőleg a környezettudatosság mellett bekerüljön az új alkotmányba a köztulajdon védelme is mint alapvető érték és felelősséggel párosult érték.”

A médiatörvény lényege a gyerekek köré vont védőkör
„…az ifjúság védelme. Az elmúlt hetekben sokat hallhattunk a médiatörvényről; egyetlenegy dolog nem hangzott el: hogy a médiatörvénynek az a lényege, hogy a gyermekeket és a kiskorúakat védelmezze, merthogy egyébként erről szól a médiatörvény. Sajnos nincsenek itt szocialista képviselőtársaim, ők ebből egy ingyencirkuszt csináltak az elmúlt hetekben, de ők is nagyon jól tudják, hogy az egész médiatörvény erről szól: az ifjúság és a gyermekek védelméről. Most a javaslat szerint, az általunk beterjesztett javaslat szerint az alkotmányba államcélként is bekerülne az ifjúság védelme, és azt gondolom, hogy pontosan a legkiszolgáltatottabb réteg, a gyerekek, fiatalok köré vonnánk egy védőkört.”

Házasság: férfi-nő, hogy legyen gyerek, aki fenntartja a Magyar Köztársaságot
„Felmerült, hogy most akkor, ha a házasság tekintetében egy férfi és egy nő tartós kapcsolataként kívánjuk minősíteni a házasságot, márpedig nagyon határozott véleményünk szerint ez a házasság jelenleg, akkor miért ragaszkodunk ehhez, hisz ez egy ideológiai megközelítés. Nem. Én azt gondolom, hogy ha az állam oldaláról tekintjük ezt a kérdést, akkor azt látjuk, hogy demográfiai válsághelyzetben vagyunk – ebben mindenki egyetért. Ha demográfiai válsághelyzetben vagyunk, akkor logikus, hogy ebből úgy tudunk kitörni, ha gyermekek születnek, ha minél több olyan gyermek születik, aki később majd adófizetőként fenntartja a Magyar Köztársaságot, fenntartja a gazdaságot, járulékot fizet, nyugdíjjárulékot fizet, és egyáltalán a gazdaságot működőképessé teszi… ha a demográfiai csapdából megpróbálunk kijutni, akkor logikus, hogy egy férfi és egy nő tartós kapcsolatából fognak gyermekek születni. Tehát nem valamiféle ideológiai, nemcsak lelki, szellemi megközelítésből – bár mi, kereszténydemokraták természetesen ezzel is közelítjük meg az ilyen kérdéseket –, hanem abszolút normális, racionális, gazdasági szempontból is érdeke az államnak, hogy a házasság mint egy férfi, egy nő tartós kapcsolata az alkotmányban rögzítésre kerüljön; abszolút egyszerű, gazdasági, a jövő nemzedéket és a jövő fenntarthatóságot szem előtt tartó érdek is ez.”

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP vezérszónoka

Az LMP kivonult, de mégis itt van
„…a Lehet Más a Politika parlamenti képviselőcsoportja még 2010. október 26-án az alkotmány-előkészítő eljárásból kivonult. Ugyanakkor szeretnénk komolyan venni a parlamentarizmus és az alkotmányosság eszményét, és éppen ezért azt, hogy egyébként magával az alkotmányozási eljárással kapcsolatban milyen súlyos kifogásaink vannak, nem a sajtón keresztül, hanem itt, a Parlament falai között kell önök elé tárni abban a reményben, hogy adott esetben ezek az akadályok elháríthatók.”

Közjáték – Üzenet Gulyás Gergelynek és a blogíró képviselőtársaknak
„Gulyás Gergely képviselőtársamnak üzenném, hogy az LMP-nek, szemben a többi parlamenti párttal, van érdemi alternatívája, ezt önök mulasztották el közölni többek között a választópolgárokkal az elmúlt években. Tehát a Lehet Más a Politikának nincs semmi olyan feltétele az alkotmányozásban való részvétellel kapcsolatban, ami az alkotmány tételes tartalmára vonatkozna. Szeretném ezért visszautasítani nemcsak azt, amit Gulyás képviselőtársam elmondott, hanem azt is, amit itt most jelen nem lévő blogíró képviselőtársak üzengettek az elmúlt hónapokban, hogy az LMP nem különböző alkukat szeretne kicsikarni a Fidesz–KDNP-pártszövetségtől, a feltételeit szeretnénk megteremteni a demokratikus alkotmányozásnak.”

A 89–90-es alkotmányozás az elitek paktuma
„A '89-90-es alkotmányozás eredménye nagyon hamar súlyos legitimációs kihívásokkal kellett hogy szembenézzen, és ez független volt attól, hogy egyébként akár a Nemzeti Kerekasztal, akár a '90-es alkotmányozás, amelyben az önök képviselőcsoportjaiban ülők közül számosan, Orbán Viktor miniszterelnök úr, Kövér házelnök úr vagy éppen Salamon képviselőtársam, részt vettek, milyen minőségű alkotmányt adtak ennek a nemzetnek. Hiszen ez egy új alkotmány volt, számozásában tükrözte a múltat, preambulumában tükrözte az ideiglenességet, de a hatályos alkotmány egy jogállami alkotmány. Mégis súlyos legitimációs kihívásokkal kellett szembenézni, hiszen a magyar választópolgárok 1990 után okkal tekintették úgy, hogy a '89-90-es alkotmányozás nem más, mint az elitek paktuma.”

Az igazi kérdés: a nép részt vesz-e az alkotmányozásban
„…ma sem az az igazi kérdés, hogy az LMP részt vesz-e az alkotmányozási eljárásban. Az az igazi kérdés, és ez volt az igazi kérdés, amiért itt ülünk, 1989-90-ben is, hogy az emberek részt vehetnek-e az alkotmányozásban. Pontosan ez a tanulsága 1989-90-nek, hogy időtálló alaptörvényt, olyan alaptörvényt, amellyel kapcsolatban a politikai széljárást követve nem merülnek föl újabb és újabb legitimációs kihívások, akkor lehet alkotni, ha amögött nem pusztán egy matematikai többség, akár kétharmados, akár más minőségű matematikai többség van, hanem egy sokkal szélesebb nemzeti konszenzus.”

Fékek-ellensúlyok karbantartása és állampolgári részvétel
„1990 után a politikai elit, a parlamenti elit karbantartás nélkül hagyta a fékek és ellensúlyok rendszerét, süket volt arra, hogy egy parlamentáris demokráciában újra és újra felül kell vizsgálni azt, hogy éppen hol jönnek létre a közjogi szerkezetben hatalmi túlsúlyok. Ezért szenved például a magyar demokrácia a mindenkori kancellár, a mindenkori miniszterelnöki hatalom túlsúlyától. Ezért érik, ezért is érik folyamatos legitimációs kihívások a magyar parlamentáris demokráciát, hiszen a fékek és ellensúlyok rendszerének az újragondolása nem állhat meg a közjogi rendszer felhőrégióiban, reagálnunk kell arra is, hogy egyébként az állampolgári részvételnek az érdemi formáit hogyan tudjuk megteremteni.”

Az Ab elvi tételeit láthatóvá tenni, például szükségesség-arányosság
„…álláspontunk szerint a kiindulópont az, hogy az Alkotmánybíróság legfontosabb elvi tételeit láthatóvá kell tenni. Ilyen elvi tételek voltak az elmúlt húsz évben például az állam világnézeti semlegessége, vagy például azok az elvek, amik az első és második alapjogvédelmi tesztben megmutatkoztak, a szükségesség és arányosság tesztjében. Ilyen elv például az, amit 1994-ben az Alkotmánybíróság kimondott azzal kapcsolatban, hogy a természetvédelem egyszer már jogszabályokkal elért védett szintjéből visszalépni nem lehet.”

A közvagyon védelme, a hazai termékek védelme, a külföldiek versenyelőnyének megszüntetése
„…százezrek és milliók érzik úgy ebben az országban, hogy a '89-90-ben kialakult alkotmányos szerkezet nem adott védelmet a stratégiai közszolgáltatások, a közvagyon védelmére, hogy szabadon lehetett eltékozolni azokat az erőforrásokat, amikkel egyébként a társadalmi összetartást, a társadalmi megmaradást biztosítani lehet… Ez az alkotmány megelégedett azzal, hogy egy jelző nélküli piacgazdaságot deklarált, megelégedett azzal, hogy deklarálta a verseny szabadságát, de például süket volt arra, a jelenleg hatályos szöveg süket arra, hogy az államnak például van felelőssége a hazai vállalkozások, a hazai termékek védelmével kapcsolatban, hogy nem tartható az, hogy egy kormány szándékosan külföldi vállalkozásokat hoz versenyelőnybe a hazai vállalkozásokkal szemben, mint amit egyébként láthattunk az elmúlt években.”

Védeni az „egyetemes közszolgáltatásokat”, a társadalmi szolidaritás ne legyen megbontható
„Az elmúlt évek, főként a 2007-es viták rámutatnak arra, hogy az alkotmányban rögzíteni kell a stratégiai nemzeti vagyon státusát, védeni kell az egyetemes közszolgáltatásokat. Nem következhet be többé olyan, hogy egy parlamenti többség kísérletet tesz a társadalmi szolidaritás megbontására, a társadalombiztosítási vagyon eltékozolására.”

Életvilág, természeti-kulturális örökség védelme
„…egy 1989-90-es szöveg, ami azóta nagyon szűkkeblű módosításokon ment át, kevéssé tudja a tekintetét a XXI. század felé fordítani. Nem pusztán a környezet védelméről van szó. Arról van szó, hogy egy alapvető paradigmaváltásra van szükség az egész világban, hogy az egész gazdasági és társadalmi berendezkedést kell fenntarthatóvá tenni annak érdekében, hogy az életvilágot, a természeti és kulturális örökségünket épségben tudjuk utódainknak átadni, hogy a természeti erőforrások élvezetéből, használatából ne lehessen senkit kizárni.”

Morálisan bukott kormány – közjogi következmények hiánya
„…nagyon súlyos morális tehertételek is keletkeztek az elmúlt években, hiszen okkal kérdezték azt emberek 2006 őszén, hogy ha egyszer a morális legitimáció teljes egészében elfogy egy kormány mögül, akkor hogyan lehetséges az, hogy ennek nincsenek közjogi következményei. Ezekre a kérdésekre válaszokat kell adnunk akkor, hogyha egy időtálló alaptörvényt, egy időtálló alkotmányos szerkezetet szeretnénk látni Magyarországon.”

Alkotmány: morális elvek gyűjteménye
„Az alkotmány nem más, mint morális elvek gyűjteménye. Olyan morális elveket rendez egységbe, amelyek mögött okkal feltételezhetünk egy széles megegyezést a politikai közösségen belül.”

Üléspont és álláspont, közmegegyezés és betartás
„Önök itt több ízben az elmúlt hónapok vitáiban azt az álláspontunk szerint téves álláspontot fejtették ki, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon egy konszenzusos demokráciamodell érvényesült. Ez tévedés. A magyar demokratikus berendezkedés pontosan azért van olyan állapotban, amilyenben, mert itt önöket - a hiányzókat és önöket, akik itt vannak most a parlamentben - a betartás politikája vezérelte. Senki nem kereste a megegyezést és a konszenzust, mindenkinek az éppen aktuális üléspontja határozta meg az álláspontját. Senkinek nem volt érdeke, hogy olyan változásokat kezdeményezzen a közjogi rendszerben, ami túlmutat a pillanatnyi ellenzéki vagy kormánypárti érdeken. Éppen a konszenzuskeresés hiányzott, ezért elhanyagolt a demokratikus szerkezet ma Magyarországon.”

Az alkotmányos demokrácia nem fér össze a többség korlátlan uralmával
„Önök egy olyan modellt hirdettek meg, ami a többségi elv korlátlanságára épül, egy centralizált demokrácia modelljét festették fel. Egy olyan többségi elvről szónokolt itt több ízben Lázár János, illetve Navracsics miniszter úr, amely nem tűr korlátokat, amely akadály nélkül egy fiktív választói felhatalmazást kíván érvényesíteni. Egy alkotmányos demokrácia viszont nem fér össze a többség korlátlan uralmával. Az alkotmányosság pontosan azt jelenti, hogy vannak olyan intézmények, vannak olyan elvek, amelyek az akármilyen nagy többség elé is korlátokat állítanak. Amikor az alkotmányosság tiszteletét kérjük számon, ennek az elvnek a tiszteletét hiányoljuk önöktől.”

Morális válság, mert Gyurcsány elhallgatott, hamisított, megvezetett
„A 2006-os választási kampányt követően nem véletlenül robbant ki Magyarországon, illetve vált nyilvánvalóvá egy morális válság. 2006-ban az akkor regnáló miniszterelnök azzal nyerte meg a választást, hogy nem is feltétlenül hazudott, sokkal inkább elhallgatott tényeket, meghamisított adatokat, megvezette a választópolgárokat a gazdaság valós helyzetét illetően, és főként azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen milyen konkrét gazdaságpolitikai lépésekre készül. Tette ezt azért Gyurcsány Ferenc, hogy megszerezze a kormányzáshoz szükséges 50 százalék plusz egy többségét.”

Szocialista reformok=megszorítások; Orbán sem ígért fenekestül felforgatott alkotmányt
„Egyedül azok a választópolgárok, akik a Fidesz-KDNP pártszövetségre voksoltak, nem tudták azt, hogy pontosan az a párt, amelyiknek a legnagyobb esélye volt a kétharmados többség megszerzésére, pontosan mit gondol a közjogi szerkezetről, pontosan mit gondol arról, hogy akar-e új alkotmányt adni ennek az országnak vagy nem. Lehet szemezgetni a nyilatkozatokból, ugyanúgy, ahogy 2006 őszén is a szocialisták megmondó emberei szemezgettek a nyilatkozatokból, hogy miért tetszenek csodálkozni, hiszen mi megmondtuk, hogy reformokat akarunk. Ha ezt lefordítjuk magyar nyelvre, a reformok, pontosan tudjuk, hogy megszorításokat jelentenek. Ők is ezt csinálták. Lehet szemezgetni Orbán Viktor beszédeinek kötött-fűzött kiadásából. Egy dolog biztos: én találtam olyan Orbán-idézetet is a választási kampányból, amikor a későbbi miniszterelnök azt mondta, hogy nem kívánjuk az alkotmányos berendezkedést fenekestül felfordítani.”

Gyurcsány is sumákolt, Orbán is sumákolt, nincs minőségi különbség
„Álláspontunk szerint ez minőségileg nem más történet, mint ami 2006-ban történt. Egy mennyiségi különbség van önök és a szocialisták között. A szocialisták azért sumákoltak 2006 tavaszán, hogy megszerezzék az 50 százalék plusz egyes többséget. Önök pontosan tudták, hogy ha előjönnek azzal a tervvel, hogy új alkotmányt akarnak, és milyen alapvető közjogi változásokat kívánnak tenni, meg fogják nyerni a választásokat - megnyerték volna nagy többséggel így is a választásokat -, de kockára tették volna azt az így kialakult, ötfős kétharmados többséget, amellyel ezeket a terveket valóra lehet váltani. Önök ezért hallgattak a választási kampányban, ezért sumákoltak. Ez ugyanúgy a választópolgárok megvezetése, mint amit Gyurcsány Ferenc és társasága tett 2006-ban. Ez a morális legitimáció problémája.”

Az alkotmányosság eszméjének megcsúfolása
„Az október-novemberi alkotmánybírósági hatásköri kasztrációnak nem az a legfőbb problémája, hogy itt mást gondolunk adott esetben az Alkotmánybíróság jogállásáról. A legnagyobb probléma az, hogy ez egy nyílt és világos üzenet volt a többség részéről, hogy a többségi uralom nem tűr korlátokat. (A páholyban álló Karácsony Gergely tapsol.) Bármilyen más hatalmi ág számára ez az önök részéről egy világos üzenet volt. (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) Ez egy világos üzenet volt, hogy amennyiben az önök politikája beleütközik akár eljárási normába, akár intézményi normába, önök ezeket az akadályokat gondolkodás nélkül le fogják bontani. Ez az alkotmányosság eszméjének a megcsúfolása.”

Az LMP három kérése
„…az LMP három dolgot kér önöktől. Egyrészt szeretnénk azt, hogy a kormányzó többség térjen vissza Orbán Viktor eredeti javaslatához, és az alkotmánykoncepció elkészülésére adjunk határidőt június 30-áig, és az új alkotmány elfogadására év végéig kerüljön sor. Nem lehet új alaptörvényt kodifikálni öt hét alatt, és főként nem lehet az állampolgárokat érdemben tájékoztatni pár hét alatt kormányzati propagandaanyagokon. Kettő: a Lehet Más a Politika azt kéri, hogy az új alkotmány hatálybalépéséhez vagy egy megerősítő népszavazásra kerüljön sor úgy, hogy mellette az Országgyűlés rendezi a népszavazási kampányokra vonatkozó szabályokat - ez egy húszéves adósság -, vagy az új alkotmány hatálybalépéséhez a következő parlamenti ciklus jóváhagyó szavazata kell. Ebben az esetben pótoljuk azt a hiányt, ami az önök sumákolása miatt keletkezett 2010 tavaszán. (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) Harmadrészt: a Lehet Más a Politika azt kéri, hogy az Országgyűlés haladéktalanul állítsa helyre az Alkotmánybíróság 2010. októberi helyzetét, és az Alkotmánybíróság jogkörére, illetve indítványozási jogosultságára vonatkozó szabályai köszönjenek vissza az új alkotmányban úgy, hogy közben az Alkotmánybíróságot mint az alkotmányvédelem legfőbb intézményét ebben a tekintetben csak négyötödös többség tudja megváltoztatni. Azt kérnénk, hogy az alkotmányvédelem legfőbb szabályaihoz a jövőben csak négyötödös többség nyúljon.”

***

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz), előre jelentkezett hozzászóló:

Bánk bán-, Aranybulla-, Orbán-egybeesés
„Valóban történelmi pillanatban vagyunk itt az ország Házában, a zászló és a történelmi címerek között, és mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi nemzeti kormánynak törvényes felhatalmazása van arra, hogy a XXI. századi magyar alkotmányt megalkossa. Minden feltétel adott, ezt várják tőlünk a választópolgárok, és ezt várja tőlünk a magyar közvélemény, ezt várják tőlünk a határon túl élő magyar honfitársaink, ezt várják tőlünk azok a magyarok, akik New Yorkban, Kanadában, Jeruzsálemben vagy Dél-Afrikában élnek. Ezt a feladatot kell az elkövetkezendő napokban teljesíteni. A mi 1100 esztendős, sokszor tragikus, de mindenképpen hősi történelmünknek páratlan gazdag tára van. És mielőtt mondandómat elkezdeném, szeretném önöket emlékeztetni – bizonyára mindenki tudja–, hogy 1833-ban ezen a napon Márai Sándor szülővárosában, Kassán bemutatták először a Bánk bánt. Ehhez kapcsolódik természetesen a már korábban elmondott és talán egy kicsit a történeti alkotmányra is utaló eszmefuttatásom, hogy amikor a harmadik nemzeti kormány miniszterelnöke, Orbán Viktor letette az esküt, ez az Aranybulla 1222-es kihirdetésének napja volt. A Bánk bán és az Aranybulla – mindenki tudja – valami módon kapcsolódik egymáshoz.”

Trilógia zakatol
„Engedjék, hogy a történelmi okfejtést egy keserű dologgal is hadd egészítsem ki, nevezetesen, hogy volt az utolsó magyar király koronázásának egy híres külügyminisztere, Bánffy gróf, akinek a híres trilógiája is eszembe jut és zakatol bennem: Megszámláltattál..., És híjjával találtattál, Darabokra szaggattatol. Ez is tanulsága ennek a napnak és ennek az alkotmányozásnak.”

Nemzeti egyetértés kormánya, nemzeti konzultáció, eltévedt bárányka
„Én azt gondolom, hogy a nemzeti egyetértés kormánya mindent megtett és mindent megtesz a nemzeti konzultáció keretében azért, hogy a magyar társadalom legszélesebb rétegei bevonásra kerüljenek az alkotmányozásba, minden feltétel adott ahhoz, hogy bárki beleszóljon. És nagy örömmel állapítottam meg, hogy visszatért az eltévedt bárányka, a Lehet Más a Politika nevezetű új pártunk is visszatért az alkotmányozáshoz vagy kvázi visszatért. Ebből következik álláspontom szerint, hogy igenis nemzeti konszenzussal el lehet fogadni az alkotmányt.”

Szent Korona-tan, SZDSZ-es smicisapka, gördeszkák a Hősök terén
„…szerepeljen-e a Szent Korona-tan, és egyáltalán mi legyen a Szent Koronával. Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni mindenekelőtt arra, hogy a mögöttem lévő nagy címer elfogadása körül is elképesztő viták zajlottak le. Bizonyára mindenki emlékszik a koronás címerrel kapcsolatos nemtelen támadásokra, beleértve egy SZDSZ nevű párt pártkorifeusának a smicisapkára emlékeztető jelzőjére, amely hosszú évek során szinte meggyökeresedett a liberális magyar sajtóban. Zárójelben szeretném megjegyezni: ha az angol királynő nem egy, hanem sok koronáját ilyen szavakkal illetnék, akkor mit gondolnak, kedves képviselőtársaim, mi történne az angol parlamentben? Vagy mi történne, mondjuk, Franciaországban, ha úgy becsülnék meg az ismeretlen katona sírját, ahogy itt gördeszkával megbecsülik a Hősök terén? Azt gondolom, hogy ezen mindenképpen változtatni kell.”

Hála Orbánnak az erővel és tökéllyel elhelyezett koronáért
„Az ország területe kisebbedett, a 325 411 négyzetkilométerből egy töredék maradt. Az ország lakossága, a 20 milliós, Európa hatodik legnagyobb állama és népessége már 10 millió alá csökkent és zsugorodott. De, kedves képviselőtársaim, a csoda mégis megvan, mert itt, szemben velünk, itt van a Szent Korona. Itt van István koronája, az első magyar király koronája. Én hiszem, hogy István fején is volt. Tudom, hogy Szent István is viselte ezt a koronát. Minden magyar viselte, és bár próbálták tőlünk elorozni, de ez alatt az 1100 esztendő alatt legalább a koronára és legalább a Szent Jobbra vigyáztunk, és itt van. És hála a második magyar nemzeti kormány miniszterelnökének és az akkori Fidesznek, hogy ide hozta az ország Házába, és olyan erővel és tökéllyel helyezte el ide a kupolacsarnokba, hogy még Gyurcsányéknak sem sikerült innen elvinni, és a következő ötszáz évben nem is fogja senki elvinni.”

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz)

Az alkotmány hangvilla, a magyarok szimfóniájának intonálását segíti (kivéve lelki nincstelenek)
„A magyar emberek 2010 tavaszán felruházták a Fidesz-KDNP frakciószövetséget a kétharmados többség nyújtotta jogokkal, majd mindezt az önkormányzati választásokon megerősítették. Az alkotmányozás jogát, tisztelt képviselőtársaim, éles politikai harcban szereztük meg, és élni is kívánunk vele. Rendkívül nagy a várakozás az új alaptörvényt illetően. Kérem, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány gondolatot idézzek Balás Béla Somogy megyei megyés püspök: ’Az alkotmány környékén’ írt leveléből. A következőt írja: ’Készül Magyarország új alkotmánya. Ennek a bevezetője, mint egy 'hangvilla', segíteni akarja a már Szent Gellérttől megcsodált 'magyarok szimfóniájának' mai intonálását. Ha sikerül, jelképesen megadja a 'normál a'-t, az eligazító hangot, megteremti a közös értelmezés alapját. Megjelöli mindennek, ami kötelező, a 'hangnemét.' Napjainkban új 'sarkcsillag' születik, szellemi 'talajcsere' történik. Igen ám – teszi fel a kérdést –, de a normaszöveg hogyan illeszkedjék ezeréves írott történelmünkhöz, és a jog mit kezdjen azokkal a társainkkal, akiknek hiányzik mindaz, ami nekünk szent? Lehet-e papírral pótolni a megértést? Szólhat-e fényes múltunk kiégett jelenünkhöz? Kötelezhetjük-e Isten nevében a köztünk élő másként gondolkodókat, a lelki nincsteleneket, nemzetünk tönkretett tömegeit? Az új magyar alkotmány előkészítésekor politikai, vallási feszültséget gerjesztenénk, továbbá időt, erőt veszítenénk, ha nem vennénk figyelembe az elmúlt évszázadok változásait. Európában megosztott az egykor egységes egyház, megszakadt a magától értetődő istenhit, majd új gondolkodásmód, új életérzés jelent meg. Ez utóbbi az egzisztencializmus. Ebben a felgyorsult életvitelű és információözönnek kiszolgáltatott ember már nem tud figyelni az addig kikezdhetetlen 'essenciára', a lényegre. Csak azzal törődik, amiről úgy véli, hogy őt, az 'egzisztenciáját' érinti. Ez a fordulat nem okvetlen tragédia, inkább kihívás. Ma a szeretet azt diktálja, hogy értékeinket, hagyományainkat fordítsuk le a világ által beszélt új nyelvre’ - mondta a püspök atya.”


* Emlékeztetőül: Legutóbb Szapáry György washingtoni magyar nagykövet állította párhuzamba Charles de Gaulle-t és Orbán Viktort a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen, egy Magyarországról rendezett konferencián.  Az MTI tudósítója szerint Szapáry „az új alkotmánnyal kapcsolatban beszélt a rendszerváltás idején kötött kompromisszumokról. Szerinte a jelenlegi alkotmány magában foglalja, hogy ideiglenes jellegű. A nagykövet belgiumi diákkori emlékeit felidézve párhuzamot vont azon bírálatok között, amelyek jelenleg érik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, valamint azok közt, amelyek a francia választásokat 1958-ban 60 százalékos támogatottsággal megnyerő Charles de Gaulle-t érték. Mint mondta, a francia elnök nevét ma már repülőtér, sugárút és tér viseli. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar változásokat is történelmi perspektívából lehet majd megítélni.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!