rss      tw      fb
Keres

2002. január 16. – Magyarországot bírálja a Human Rights Watch és más hírek

8 éve, ezen a napon...

1. Magyarországot bírálja a Human Rights Watch

A szervezet 2001-ről készült jelentése szerint miközben Magyarországon "a lakosság többsége a polgári és politikai szabadságjogok összességének, illetve a korszerűsödő gazdaságnak az áldásait élvezi, a társadalom peremén élők továbbra is diszkriminációnak, illetve zaklatásnak vannak kitéve.

Az egyetemes emberi jogok érvényesülését nyomon követő, New York-i székhelyű nemzetközi szervezet meglátása szerint a legtöbb aggodalomra a romákkal szembeni bánásmód ad okot. Annak ellenére, hogy a kormányzat EU-támogatást igénybe véve erőfeszítéseket tesz a romák helyzetének megjavítása érdekében - olvasható a dokumentumban. A jelentés egyebek közt kitér arra: az a tény, hogy a francia kormány tavaly márciusban menedékjogot adott 15, Zámolyról elmenekült romának, a nehézségek súlyosságát húzza alá."

"Magyarországon tovább él az antiszemitizmus és a homoszexuálisokkal szembeni ellenségesség. A börtönök túlzsúfoltsága és a helytelen rendőri magatartás nemzetközi bírálatot vált ki. Bizonyos javulás ellenére sem kielégítő az állam fellépése a nőkkel szembeni erőszak ellen. A menedékkérőket hosszú ideig tartják őrizetben, mielőtt meghallgatnák őket, és csakkeveseknek adják meg a menekült jogállást."

Borókai Gábor kormányszóvivő szerint a kormány tisztában van a problémákkal, de azokat nem néhány napos megfigyelés alapján ítéli meg, hanem saját felméréseket is készít. Emellett az ország vezetése számra az a fontos, hogy az ország lakossága hogyan ítéli meg a helyzetet.


2. Az MSZP a kormány médiapolitikáját bírálja

Lendvai Ildikó sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy "súlyos veszélyeket hordoz az a folyamat, amelynek lényege, hogy 'a kormányzati médiapolitika nyílt kampánypolitikává vált'. Az MSZP alelnöke kifogásolta a Beszéljük meg! című rádióműsor megszüntetésének és a Heti Hetes szüneteltetésének körülményeit. Utóbbi kapcsán azt mondta: „Nem a döntéssel, hanem azzal a politikai légkörrel van baj, amelyben egy átpolitizált hirdetési piac lépéseitől kell tartania egy kereskedelmi televíziónak.” Szerinte nem egyenlő a mérce a közszolgálati médiumokban dolgozókkal szemben, hiszen a Rádiókabaré főszerkesztőjének, Farkasházy Tivadarnak azért kellett pozíciójától megválnia, mert más médiumokban is szerepel, ugyanez azonban nem vonatkozik a Duna Televízió közművelődési igazgatóhelyettesére. Emellett Bayer Zsolt kedden ismét nyomdafestéket nem tűrő kirohanást intézett MSZP-s politikusok ellen.

Lendvai Ildikó elmondta még, hogy kívánatos lenne, ha az ORTT folyamatosan vizsgálná a választások szempontjából fontos műsorokat, és nyilvánosságra hozná az ezzel kapcsolatos szakértői véleményeket.

Reagálások:

Csontos János, a Duna Televízió kommunikációs igazgatója szerint természetes, hogy munkatársaik más fórumokon politikai nézeteiknek is hangot adnak.

Hollós János, a Magyar Rádió Rt. alelnöke cáfolta Lendvai Ildikónak azt a kijelentését, hogy "a kampányfeladatok végrehajtásának újabb jele az a személyi tisztogatás, amely a Magyar Rádió vidéki stúdióit fenyegeti". Szerinte nincs összefüggés a kampány és a stúdiók vezetői posztjaira kiírt pályázatok elbírálása között. Az ezzel kapcsolatos stratégiai tervet nem a négy kormánypárti kuratóriumi elnökségi tag szavazta meg, mondta, hanem egyetértettek vele a kuratóriumba delegált civil szervezetek képviselői is.

Borókai Gábor kormányszóvivő szerint Lendvai Ildikó nem a kormány médiapolitikájával foglalkozott, hanem a megemlített médiumok belső életével, és a felvetett kérdések azok vezetőire tartoznak.


3. Terror Háza

A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MDF-MKDSZ-frakciójának vezetője kijelentette, hogy törvényesen zajlik a Terror Háza építése. Szerinte az SZDSZ-es Ráday Mihály hiába emel kifogásokat érzelminek hangzó, de valójában kampánycélú kijelentésekkel az intézmény ellen.

Ráday Mihály szerint bizonyítható, hogy nem kampánycéllal, hanem az elkövetett jogsértések miatt emelt szót. A VI. kerületi jegyző ugyanis a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő területre adott ki építési engedélyt a főváros előzetes hozzájárulása nélkül, és a kiadott építési engedélyről sem tájékoztatta a fővárost.


4. G. Nagyné Maczó Ágnes megrovása

A Gondola.hu tudósítása szerint "megrovásban részesítette G. Nagyné Maczó Ágnest, az FKGP alelnökét a Fővárosi Bíróság szerdán meghozott jogerős határozatával abban a becsületsértési perben, amelyet a politikus 1998 márciusában elhangzott nyilatkozata miatt indított ellene Várhelyi András, kisgazda országgyűlési képviselő.

Várhelyi András volt kisgazda, majd független képviselő azért indított magánvádas eljárást G. Nagyné Maczó Ágnes ellen, mert sérelmezte az 1998. március 19-én a Napkelte című műsorban elhangzott nyilatkozatát. Azt kifogásolta, hogy a Torgyán József lakásánál történt robbantás után G. Nagyné Maczó Ágnes azt feszegette, hogy a robbantás okát a politikus közvetlen környezetében kell keresni, ahol moszkoviták, kommunisták, maffiózok és ügynökök találhatók. Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy kire gondol, Várhelyi András nevét mondta."


5. Gazdaság

A KSH közzétette 2001. évi adatait. Eszerint átlagban 9,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és a decemberi árszint 6,8 százalékkal haladta meg a 2001. decemberit.

A jegybank elnöke, Járai Zsigmond előzőleg 9,3 százalékos éves inflációt és decemberre 7 százalék körüli év/év alapon számolt emelkedést prognosztizált. Mint elmondta, örül annak, hogy a kitűzöttnél is jobban alakulnak az árak, és "a legjobb úton haladunk az infláció rendkívül alacsony szintre való csökkenése, az euró bevezetése felé".

A Pénzügyminisztérium kapcsolódó közleménye szerint "megvalósult az a cél, hogy az inflációs ráta egy év alatt 3 százalékponttal mérséklődjék, mivel 2000 decemberében még 10,1 százalék volt az áremelkedés üteme".

A külföldi elemzők úgy vélték, hogy a kedvező adat alapján a monetáris enyhítés folytatása várható, de valószínűleg nem tartható a 2002-re kitűzött 4,5 százalékos inflációs célkitűzés, ehelyett inkább 5-7 százalékra lehet számítani.

A hazai pénzügyi szakemberek hasonló véleményen voltak. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint is 6 százalékos éves árnövekedésre kell számítani.

A Pénzügyminisztérium makrogazdasági jelentése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2000-ben 1,6 milliárd eurót tett ki, a novemberi hiány egymilliárd euró volt. 2001. novemberében a folyó fizetési mérleg kumulált hiánya 344 millió euró volt.

"A folyó mérleg alakulását jelentősen befolyásolta, hogy az év második felében a vállalati beruházási szándék, a vállalatok hiteligénye jelentősen csökkent. A tárca reményei szerint ez a kedvezőtlen, ám a fizetési mérleget javító tendencia az idén, a második félévben a világgazdasági konjunktúra hatására megfordul."


(Összeállította: Kelemen László)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

отопительные твердотопливные котлы длительного горениялидов.рф отзывыpayperprofits форум