Die Welt: A magyar kormány kitér a szükséges reformok elől



Az országnak a magas adósság miatt sürgősen szanálási programra van szüksége – ezzel az alcímmel közölte a Welt online Florian Hassel írását pénteken.

Nagy türelemre van szükségük azoknak a közgazdászoknak, akik Orbán Viktortól várnak felvilágosítást a magyarországi reformokról. Amikor nemrég, több mint fél évvel hivatalba lépése után megtartotta első beszédét a nemzet helyzetéről, megfigyelők remélték, hogy végre megtudhatnak részleteket arról, hogyan akarja a nemzeti konzervatív kormány a súlyosan eladósodott ország pénzügyeit szanálni. A miniszterelnök, akinek Fidesz pártja 2010 nyara óta kétharmados parlamenti többséggel kormányozza az országot, virágos retorikát adott elő: 2011 Magyarország számára az „államadósság elleni háború” éve lesz, de a „megújulás éve” is. Csak azt nem mondta meg Orbán, hogyan fog ez megtörténni. Egy héttel később Orbán a parlamentben megerősítette, hogy Magyarország nem akar Görögország vagy Írország sorsára jutni. Ám az autópályadíj növelésén és a hamburgerre és egyéb gyorséttermi termékekre kirótt különadón kívül a kormányfő továbbra is adós maradt a részletekkel. A hírek szerint hétfőn kihirdeti ezeket is.

A szanálási program már rég esedékes. A szerény gazdasági felépülés, a magas infláció és újabban az állami pénzügyekben ismét növekedő lyuk csak néhány riasztó jele az Orbán-kormány alatti gazdasági fejlődésnek. Ehhez járul még hozzá, hogy az adósok egyre kevésbé fizetik vissza hiteleiket, diszkrimináló különadót vezettek be, elsősorban külföldi vállalatok ellen, a magánnyugdíjpénztárakat kényszerállamosították, és kikapcsolták a kormánytól független gazdasági intézményeket.


Magyarország államadóssága a bruttó hazai termék százalékában 2008-tól. A magyar prognózis és az IMF prognózisa (Forrás: IMF – a Welt online grafikája)

Orbán miniszterelnök és nemzeti konzervatív csatlósai 2010-es választási győzelmük óta mindent egy lapra tesznek fel, a száguldóan növekedő gazdaság lapjára, mégpedig négy évre. A kormány már 2011-re 3,5 százalékos, 2012-re egyenesen 5,5 százalékos növekedést vár, és a tervek szerint a gazdaság azt követően ebben a nagy tempóban terjeszkedik. Így a csak tízmillió lakosú Magyarországon tíz év alatt egymillió új munkahelyet akarnak teremteni, tervezik, hogy nőni fognak az adóbevételek, és legalábbis relatíve csökkenni fog a ma a GDP 83 százalékával Közép- és Kelet-Európában legnagyobb adósságállomány. A gazdaság beindítása céljából a kormány a jövedelemadót egységes 16 százalékra, a társasági adót kisvállalkozások számára 10 százalékra csökkentette, és megemelte a gyermekgondozási segélyeket. A másik oldalon a bankokat, és a szinte kizárólag külföldi kézben lévő energia- és távközlési cégeket, valamint a kiskereskedelmi láncokat 2010 óta különadókkal terheli meg.

A Statisztikai Hivatal most megvonta az elmúlt év első mérlegét: eszerint a gazdaság mindössze 1,2 százalékkal nőtt. Ezt a növekedést Magyarország a Németországban és más olyan országokban beindult keresletnek köszönheti, amelyek például az autóiparban meghosszabbított munkapadnak használják Magyarországot. Ám a magánháztartások, amelyek Magyarországon az államon kívüli gazdasági teljesítmény nagy részét adják, belátható időre kiesnek a gazdaság felgyorsítása szempontjából: bár az adócsökkentések és például a gyermekgondozási segélyek megemelése növelik a jövedelmeket, de a fokozódó infláció ezt a növekedést nagyrészt felfalja.

Emellett több millió magyar továbbra is a jobb időkben euróban vagy svájci frankban felvett lakásvásárlási vagy fogyasztási hitelek visszafizetésével küzd. Magyarországon már 2010. szeptember végén a hitelek 9,3 százaléka volt rossz, vagyis az adósok több mint 90 nappal elmaradtak a törlesztéssel. Az ingatlanárak 10 százalékkal estek, sok eladósodott hitelfelvevő kénytelen eladni a lakását. A lezuhant árak miatt egy-egy ingatlan már ma is csak a hitelösszeg négyötödét éri – jelentette az Otthon Centrum magyar szakszolgálat január végén. A hiteltörlesztések elmaradásának további növekedésére számítanak.

A belföldi kereslet jelentős felélénkülése ilyen háttér előtt kevéssé valószínű. A Capital Economics londoni szakszolgálat emellett a növekedési dinamika lassulását mutatta ki 2010 utolsó negyedében. A Nemzetközi Valutaalap 2011-re 2,8, a következő évekre 3-3 százalékos növekedést jósol. A független magyar Költségvetési Tanács szakértői például 2012-re szintén 3 százalékot tartanak reálisnak a derűlátó 5,5 százalék helyett. Ilyen híreket azonban az Orbán-kormány nem szeret hallani.

Ezért 2011. december 31-ével megszüntette a testületet, amely eddig minden törvényt megvizsgált a gazdasági és adóügyi következmények szempontjából. Egy új testület, amelyben a kormány követői dominálnak, évente egyszer mondhatja majd el a véleményét. Egy alkotmánymódosítás megvonta az Alkotmánybíróságtól a nyugdíj- és adótörvényekkel kapcsolatos vitákban való ítélkezés jogát. A Nemzeti Bank, a Pénzügyi Felügyelet és a kormány magas rangú tisztségviselőiből álló Pénzügyi Stabilitási Tanács nem nyúlhat már hozzá szabályokhoz vagy törvényekhez, csak minden harmadik hónapban találkozik, és az eddig nyilvános jegyzőkönyvek titkosak.

Most pedig a máig független Nemzeti Bank következik, amely nemcsak a bankárok szerint kevéssé szolid gazdaságpolitikát célzó bírálatokkal bosszantja a kormányt, hanem a növekedő infláció miatt most 6 százalékra emelte az alapkamatot, ami a kormány szemében méreg a kívánatos növekedés számára. De néhány héten belül alighanem a Nemzeti Bank is csupán a kormány függeléke lesz. Február végén lejár a bank monetáris tanácsa hét tagja közül négynek a mandátuma. A parlamentben már beterjesztették a törvényjavaslatot, amely szerint a központi bank tanácsának tagjait a továbbiakban egyedül a kormányfő, s nem mint eddig, egyenjogúan a kormányfő és a Nemzeti Bank elnöke nevezi ki.

Már csak a gazdasági realitás nem táncol az Orbán-kormány dudája szerint. Az infláció decemberben 4,7 százalékra nőtt, és januárban a még mindig magas 4 százalékon maradt. A munkanélküliség 2010 decemberében az Eurostat szerint közel 12 százalék volt, s ezzel újabb csúcsot ért el. Emellett Magyarország kormánya a pénzügyek rossz őrzőjének bizonyul: a költségvetés januárban jelentős hiánnyal zárt, eltérően a korábbi évek feleslegétől: a hiány a 2011-re előirányzott 18 százalékát tette ki. A kormány emellett azzal javítja fel 2011-re az államháztartást, hogy gyakorlatilag felszámolt egy alig 14 éve kialakított magánnyugdíjrendszert, és így kereken 10 milliárd eurót – a gazdasági teljesítmény közel 10 százalékát – újra állami pénzként könyvelhet el.

Ez a reform egy expresszvonat sebességével ment végbe. A kormány csak 2010 decemberében döntötte el, hogy a hárommillió magyart, akik az állami nyugdíjpénztár mellett magánpénztárakba is fizettek, megtakarításaikkal együtt gyakorlatilag visszakényszeríti az állami nyugdíjrendszerbe. Aki a magánpénztáraknál akart maradni, annak nem csupán sorba kellett állni az állami nyugdíjbiztosítónál, hogy aláírjon egy írásos nyilatkozatot arról, hogy marad a magánpénztárnál, hanem elvesztette minden igényét az állami nyugdíjra, noha a magánpénztár mellett továbbra is köteles fizetni az állami nyugdíjjárulékot. E rendelkezések kevéssé meglepő eredményeként mindössze 102 458 magyar – a nyugdíjbiztosítást fizetők 3,3 százaléka – maradt a magánpénztárak mellett.

A magánnyugdíjpénztárak újbóli államosítása szusszanásnyi szünethez, de nem többhöz juttatja Magyarország kormányát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Magyarországnak 2012-től minden évben a gazdasági teljesítmény mintegy 30 százalékának megfelelő 26,6–32 milliárd euró közötti hitelt kell felvennie csak ahhoz, hogy törlessze adósságait az IMF-nél, és fedezze a folyó kiadásokat. Az összeg nagy részét Magyarországnak külföldi befektetőktől kell kölcsönöznie. A magyar államkölcsönök több mint negyede külföldiek kezében van – ez messze-messze a legnagyobb ilyen jellegű függőség Kelet- és Közép-Európában. Az IMF azonban óvott: a befektetők töretlen érdeklődése – tekintettel a görögországi vagy írországi válságra – „nem vehető biztosra”, ezért az IMF strukturális reformokat, valamint takarékossági intézkedéseket követelt.

Magyarország egyelőre nem csupán a leginkább eladósodott állam Közép-Kelet-Európában, hanem a pénzköltésben is még mindig a legnagyvonalúbb. Az állami kiadások a gazdasági teljesítmény felét teszik ki. Lengyelországban ez az IMF szerint 45, Szlovákiában 41, Bulgáriában csak alig 38 százalék. Takarékoskodásra sok lehetőség lenne: például az állami tisztviselők felfújt hadánál, a kevéssé hatékony egészségügyi rendszerben, a korengedményes nyugdíjasokra és egyéb különleges esetekre fordított nagy összegeknél, az erősen veszteséges városi közlekedési vállalatoknál és más szubvencióknál. Christoph Rosenberg, az IMF Közép- és Kelet-Európa-szakértője azonban Budapesten, küldöttség élén folytatott megbeszélése nyomán megállapította: az Orbán-kormány „politikailag elfogadhatatlannak tart olyan takarékossági intézkedéseket, amelyek közvetlenül érintik a magánjövedelmeket”.

Budapest reagálása: az IMF jobban tenné, ha jó tanácsok osztogatása helyett inkább „önkritikát gyakorolna” a Magyarországra vonatkozó legutóbbi elemzés állítólagos hibái miatt. Orbán politikáját azonban nem csupán külföldi szakértők szemlélik kétkedéssel, hanem sok magyar is. A 2010-ben tartott választásokon megszerzett 52 százaléknyi szavazat helyett a nemzeti konzervatívok az Ipsos közvélemény-kutató reprezentatív felmérése szerint már csak 31 százalékra számíthatnának. Tény azonban, hogy az előzőleg kormányzó szocialisták továbbra is csak 12 százaléknyi támogatással bírnak. A legtöbb magyar – 44 százalék – ma nem tudja, kire adná a szavazatát, vagy nem is szavazna.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!