Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 01. 17.
- Részletek
- 2010. január 17. vasárnap, 06:49
- Bíró D. Péter
Válogatás az elmúlt hét fontosabb írásaiból
2010. január 16.
Debreczeni József: A nagy félelem kora
Népszava online
„Engem most se kedvelnek túlságosan az itteni fideszesek, de ha képviselőjelöltként újra elindulnék az MDF színeiben, azt halálos bűnnek tekintenék, és sohase bocsátanák meg nekem” – mondta egykori MDF-es képviselőtársam, akiről korábban az volt a határozott benyomásom, hogy szívesen elindulna újra. Időközben azonban valamiért eszébe jutott, hogy őneki van két vállalkozása, s hogy ő munkát ad az embereknek, akikért ő felelősséggel tartozik, az embereknek ráadásul családjuk is van stb. „És a mai világban elég egy meg nem ítélt bankhitel, egy visszavont megrendelés, hogy taccsra vágjanak, egy célzott APEH-ellenőrzésről már nem is beszélve…’ Gyerekkori barátom arra kért az éttermi vacsoraasztalnál, hogy ne haragudjak rá, amiért nem jött el az Orbán-könyv bemutatójára. Megkapta ugyan a meghívót, de magas állásban van egy állami cégnél. Igaz, remek fideszes kapcsolatokkal bír, de ha az én könyvbemutatómon lefényképezték volna, akkor jövőre halál biztos lenne a kirúgás”.
„Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény” – jutott a szerző eszébe többször József Attila egyik verssora fent idézett beszélgetései során. Ugyanakkor Debreczeni József szerint „Bibó egyik tanítómestere, a genfi Guglielmo Ferrero szerint az adott civilizációban jelen lévő félelem mennyiségének csökkenése jelenti az illető civilizáció javítását: ebben áll a haladás lényege. Ha a különböző civilizációkat összehasonlítjuk, akkor azt lehet fejlettebbnek tekinteni, amelyik előbbre jutott a félelem visszaszorításában”.
2010. január 16.
N. Kósa Judit: Hatalmas és fajmagyar
Népszabadság online
„Kiszolgált és hősiességükért kitüntetett világháborús katonák, valamint a kommün ellen fellépők jutalmazására alapította … a Vitézi Rendet 1920-ban Horthy Miklós”. A Vitézi Rend kis kátéja szerint a „Vitézi Rend célja: utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek. (…) A Vitézi Rend tagjai, családjaik leszármazóival, egy erős, hatalmas, fajmagyar, keresztény erkölcsű, békében bölcs és dolgos, háborúban erős és a hazához mindenkor és minden körülmények között hű, nemzetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képeznek.” „Cserébe viszont viselhette a vitéz címet, őt és feleségét pedig megillette a nemzetes úr és asszony megszólítás. Olvashatta a Vitézek Lapját, tagja lehetett a Vitézek Termelő, Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének, eljárhatott a Zrínyi szövetség irodalmi és művészeti estjeire, valamint mélyen leszállított áron vehette igénybe a Vitézi Rend Székháza olvasó-, játék és éttermének szolgáltatásait… Adóját kétszeresen számították a virilista jegyzék összeállításakor, őt és családját kedvezményes díj mellett kezelték a honvédség kórházaiban és fogászati rendelőiben. Famíliájával együtt előnyt élvezett a fővárosi állások betöltésekor, és a Budapesti Székkapitányság állományába tartozóként akár az új köztemető vitézi parcellájában is kaphatott sírhelyet.”
2010. január 15.
Mire készül Bajnai ?
Stop
Nyílt levélben kérte fel Bíró András polgárjogi aktivista Bajnai Gordon miniszterelnököt „a hazai romaügy társadalmi képviseletére”. Bíró András szerint a miniszterelnököt a benne lakozó „elkötelezettség, innovációs készség, akarat” igazi államférfivá teszi, akit „nem szabadna az ügy számára elveszíteni”. A kormányszóvivői iroda szerint Bajnai Gordon „egyelőre a válságkezelés kormányzati teendőire koncentrál, és azt még nem döntötte el, hogy mit csinál a kormány mandátumának lejárta után”. Ugyanakkor a miniszterelnök "személyes meggyőződése, hogy a romák társadalmi integrációja Magyarország következő évtizedének legfontosabb belpolitikai és társadalmi ügye. Ezért is van az, hogy a kormány jelenlegi intézkedései között számos olyan döntés szerepel, amely túllépve a gazdasági válság kezelésének feladatán, a társadalmi kohézió erősítését, a roma integráció elősegítését tűzte ki célul”.
2010. január 14.
Mégis a demokrácia a megoldás
Metazin
A gazdasági fejlődés történetének kutatója, Daren Acemoglu az Esquire magazinban „szembeszáll azzal a ma divatos elmélettel, amely szerint a fejletlen országokban a tekintélyelvű kormányzás eredményez jólétet”. Ellenkezőleg, „az ember akkor fog jó teljesítményt nyújtani, ha ettől sorsának jobbra fordulását várhatja. Ehhez pedig kiszámítható környezetre van szüksége, más szóval jogbiztonságra. A jóléthez jogbiztonság kell, ahhoz pedig demokrácia”. Ha Kínát nem is lehet demokráciának tekinteni, még „Kínában is azóta van fejlődés, mióta engedélyezték a mezőgazdasági magántulajdont”. Szingapúr, „az elmaradott városállam attól indult fejlődésnek, hogy a brit gyarmatosítók törvénybe iktatták a tulajdon jogát”.
2010. január 12.
Herta Müller: Romániában kérdéses a demokrácia
Transindex
„Kérdéses dolog a demokrácia Romániában” – állította az 1987 óta Németországban élő, romániai születésű irodalmi Nobel-díjas írónő egy osztrák lapnak adott interjúban. Herta Müller a „szülőhazájában járva még ma is érzi, hogy megfigyeli a titkosszolgálat”. Az írónő úgy értékelte, hogy Romániában a „sajtó a korrupciós ügyek egy részét feltárja, de következmények nélkül, az értelmiséget pedig nem érdekli a diktatórikus múlt feldolgozása…”
2010. január 12.
Láthatjuk-e foci-vébét? (sic:B.D.P. !)
Fidesz-honlap, hírek
„A Magyar Televízió Zrt. Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének Fidesz és KDNP által delegált tagjai aggodalommal figyelik, hogy Magyarországon és a magyar nyelvterületen látható lesz-e a 2010-es év legfontosabb sporteseménye, a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság A pénzhiány okozta helyzetért, a 10 milliárdos elvonásért egyértelműen a kormány és a Magyar Televízió működési forrásainak felét megvonó parlamenti többség a felelős…. nem segédkezünk ahhoz, hogy a kormány politikai bosszúhadjárata miatt a magyar emberek ne láthassák a mindig nagy közérdeklődésre számot tartó eseményt, a labdarúgó világbajnokságot. Felszólítjuk a Bajnai-kormányt, biztosítson forrást a vb jogdíjának és zavartalan közvetítésének költségeire!” - áll a tagok által kiadott közleményben.
2010. január 12.
Nyírkátai segélyügy - Törvénytelen a segélyek ki nem fizetése
Jogi Fórum
Törvénytelenül járt el a nyírkátai önkormányzat, mert több hónapja nem fizette ki a munka híján segélyre szorult emberek rendelkezésre állási támogatását. Megszólalt az ügyben az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára is. Jauernik István szerint ha „ma működne törvényességi felügyelet az önkormányzatok felett, akkor fel lehetne lépni a nyírkátaihoz hasonló törvénytelenségek ellen”. „Az Újkorcsoport bejelentette: a Fővárosi Főügyészséghez fordultak az ügyben. Kaderják Dániel, a civil szervezet elnöke szerint a nyírkátai eset újabb példája annak, hogy Magyarországon a szociális ellátórendszer átfogó megváltoztatása égető probléma… az önkormányzatnak a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetősége a segélyek bármilyen jogcímen történő visszatartására… az önkormányzat intézkedése akár hivatali visszaélést, azaz bűncselekményt is megvalósíthat”.
2010. január 10.
Az MSZP térképet készített a fideszes korrupcióról
ATV online hírek
„A fideszes vezetésű önkormányzatok eladósodását és - a szocialisták szerint - az ellenzéki párthoz köthető korrupciós ügyeket tünteti fel az MSZP azon a térképen”, amelyet saját honlapján tett közzé. „Szabó Zoltán, szocialista országgyűlési képviselő tájékoztatóján kijelentette: aki kicsiben nem tudja kormányozni az országot, annak nagyban sem fog sikerülni”. „A fideszes vezetésű önkormányzatok több száz milliárd forintért bocsátottak ki kötvényt az utóbbi időszakban”, az elmúlt négy évben pedig „több tízmilliárddal növelték a hitelállományt”.
A térkép
2010. január 08.
Sértődősek a rendőri vezetők, nem szeretik a kritikát
MTV online videotár, Ma reggel
Süveges Gergő interjújában Hajas Barnabás, az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogi referense kifejtette, hogy egyebek mellett egy közelmúltbeli ombudsmani vizsgálat során a Hivatal arra a megállapításra jutott, hogy a rendőri vezetés kritikatűrő képessége, demokratikus érzékenysége erős kívánnivalót hagy maga után, konkrét rendőrszakmai és általánosabb jellegű kérdésekben csakúgy, mint a nyilvánosság kezelése terén.
2010. január 8.
Pályi András: Egy politikai (ön)gyilkosság kulisszái
Élet és Irodalom
„Lassan három éve már, hogy egy tavaszi hajnalon - 2007. április 25-én hat óra előtt pár perccel - a lengyel biztonsági szolgálat rajtaütésszerűen megjelent Barbara Blida, volt építésügyi miniszter és parlamenti képviselő Katowice környéki lakásán, házkutatási és előállítási paranccsal. Blida ajtót nyitott, majd azt kérte, hadd használhassa még a fürdőszobát. Magára húzta az ajtót, és szíven lőtte magát, azonnal meghalt… Az 58 éves Barbara Blida az egyik legnépszerűbb baloldali politikus volt, a kilencvenes évek baloldali kormányaiban miniszter, 2005-ig képviselő. Az ügyészség azzal vádolta Blidát, hogy a kilencvenes évek ún. szénmaffiájától mintegy 700-800 ezres, azaz mintegy ötvenmillió forintnyi kenőpénzt fogadott el, így az öngyilkosság azt látszott igazolni, hogy az exminiszter asszonynak valóban vaj volt a fején”. Az esetre némi árnyat vetett, hogy 2006 őszétől a Kaczyński fivérek által irányított, a 2005-ös parlamenti és elnökválasztáson is nyertes jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) nekilátott „választási ígéretei beváltásának, ami az országot romlásba döntő baloldal nemcsak politikai, hanem büntetőjogi tetemrehívását is jelentette… Zbigniew Ziobro, a Kaczyński-éra igazságügyminisztere és főügyésze ekkor már sokaknak szemet szúró ügybuzgalmával. A biztonsági szolgálat mellett Ziobro felállította a Központi Korrupcióellenes Irodát (CBA), amely szinte naponta tárt fel új meg új ügyeket, gyakran a laikus számára is érzékelhetően felettébb gyenge nyomozati alapon, ám a biztonsági szolgálat minden egyes őrizetbe vételt filmre vett, és a tévéhíradó minden ügyről részletesen beszámolt”. „A tanúként kihallgatott Jacek Krawczyk volt katowicei ügyész vallomása szerint ’a 2006. március 3-án kelt határozat, amely elrendeli Barbara Blida ellen a nyomozást, hamisítvány. A határozat alatt az ő neve áll, ám szerinte sem az aláírás, sem felette a döntést megfogalmazó kéziratos szöveg nem az ő kézírása’.” Jarosław Wilczyński ügyész, aki Krawczyk nevét odakanyarintotta az okiratra, azonban azt állítja, „szó se volt hamisításról, mert többször kölcsönösen helyettesítették már egymást, s ilyenkor a folyamatban lévő ügyeket aláírták egymás helyett”.
2010. január 08.
Kovács Zoltán: Sport és siker
Élet és Irodalom
Az ötvenes években kitalált „sportnemzet”-koncepcióhoz a hetvenes évekbeli „sportpolitikai irányelvek” szellemiségét megidéző Orbán Viktor-i nyilatkozat kapcsán – a „sportot stratégiai ágazattá kell nyilvánítani, máskülönben Magyarország nem lesz a sikeres emberek országa" – a szerző megjegyzi, hogy „…Svájc, Finnország, Svédország és mondjuk Írország összesen nem szerezett Pekingben annyi aranyat, mint mi. (Svédország és Finnország egyetlenegyet sem.) Ezzel szemben Etiópia és Kenya külön-külön is többet, mint Magyarország”. „Olyan összefüggések, amilyeneket Orbán Viktor mond, valószínűleg nincsenek.”
2009.október
Debreczeni József: A parlamentáris kormányzás megbénítása
Mozgó Világ, internetes változat
A szerző - azóta a 2009 decemberében megjelent Arcmás című, Orbán Viktorról írt második könyvében is olvasható – írásában kifejti, hogy a Fidesz korábbi sikereinek „egyik titka éppen az volt, hogy a pártot egy hihetetlenül összeszokott baráti közösség vezette, amiből kiemelkedett néhány meghatározó személyiség, főként Orbán.” Ám – folytatja Debreczeni József – „a zárt ’szerzetesi férfiközösség’… mára fölbomlott… a vezér a végletekig centralizálta pártját, potenciális riválisait kiszorította, a helyükre saját bázissal nem bíró embereket ültetett, akiket ő emelt föl a semmiből, s akiket bármikor vissza is ejthet oda.” „Akik következésképp csak őhozzá kötődnek és igazodnak: Schmitt Pált, Pelcznét, Mikolát, Szíjjártót, Kubatov Gábort stb. Mindez kontraszelekcióhoz és az innováció megszűnéséhez vezetett a párton belül. Ami a 2006-os szoros versenyben ügydöntőnek bizonyult, azt a mostani hatalmas politikai fölény elfedi, ám a biztosnak tűnő 2010-es győzelem után vélhetően újabb problémákat fog okozni.” Debreczeni szerint a pártok alkotmánybíró-jelölési gyakorlatából adódó minőségromlástól, az alkotmánybírói „újrajelölésre utazó egzisztenciális számítástól” egyáltalán nem függetlenül az Alkotmánybíróság „az idők során áttért egy redukált, textuális, jogpozitivista szemléletre… Bihariék – szemben Sólyomékkal – az alkotmány szellemét már nem látták, nem akarták látni, csak a betűjét”. „Főleg ennek a struccmentalitásnak köszönhető, hogy a Magyar Köztársaságban válságba került a parlamentáris kormányzás, hogy a populista törekvések eljuthattak a siker kapujába.”
2009. október
Mihancsik Zsófia: Szeptemberben történt
Mozgó Világ, internetes változat
A magyar sporttal, főként a magyar labdarúgással összekapcsolható méltatlan jelenségek tágabb összefüggéseit elemző írás végkövetkeztetése szerint a „magyar foci botrányos állapota elől el lehet menekülni a Liverpoolhoz, a Milanhoz, a Barcához. Az ország botrányos állapota elől nincs hová menekülni.” „Belegondolni is rossz, mit jelent ez ma, és mit ígér a jövőre nézve…”, hogy a Bodnár-ügyben, a Debreceni VSC hátvédjének gázolásügyében „két hét alatt jogerős ítélet született”. „A megyei rendőrség, a megyei ügyészség, a megyei bíróság, illetve az összes megyei szakértő példás gyorsasággal végzett el máskor hónapokat igénybe vevő munkát. Nem tudjuk, de a nagyobb baj, hogy nem is érdekelt senkit, ki szólt hova, hogy ez legyen az a kivételes ügy, amelynek lóhalálában pontot kell tenni a végére, mert Debrecen és a csapat érdeke így kívánja. Noha teljesen világos, hogy nagy és hatalomteljes megyei erők komoly ráhatása nélkül ez a folyamat így soha nem állt volna össze.”
1998. tél
Andor László: A stabilizáció és az emberi jogok
Eszmélet folyóirat, internetes változat 40. szám.
„A nyolcvanas évek eleje óta a nemzetközi pénzügyi szervezetek kötött feltételekkel nyújtottak hitelt az eladósodott államoknak. Ezek a feltételek gyakran nyíltan is magukba foglalták az emberi jogok érvényesítése terén való előrelépést. Valójában azonban éppen az elvárt gazdasági programok teszik lehetetlenné a politikai, gazdasági és szociális jogok jobb érvényesülését”, különösen a perifériákon. „Az elmúlt három évtizedben - az ’új nemzetközi munkamegosztás’ jegyében - a multinacionális vállalatok számos olyan termelőfolyamatot telepítettek át a ’fejlődő’ országokba, amelyek nem tettek eleget az OECD országok gazdasági, szociális, környezeti vagy emberi jogi normáinak, az intézményi és magánhitelezők pedig rendszerint szemet hunytak afölött, hogy az eladósodott országoknak időnként kifejezetten embertelen eszközöket kellett alkalmazniuk hitelképességük helyreállítása érdekében. Az adósságcsapdába került társadalmak és kormányok számára az alternatívák eltűnnek, és a többé-kevésbé plurális politikai rendszer által lehetővé tett választások illuzórikussá válnak. A választott nemzeti kormányok választás által nem legitimált szupranacionális intézmények végrehajtó szerveivé válnak. Maga a feltételesség, vagyis az, hogy a hitelkapcsolaton keresztül érvényesülő függést kihasználva a hitelezők meghatározhatják az adósok gazdaság- és más szakpolitikáit, a 80-as évek elején, vagyis a nemzetközi adósságválság kialakulásával vált a nemzetközi pénzügyi rendszer meghatározó elemévé. A Világbank (IBRD) programhiteleinek bevezetése és az IMF-hitelek feltételessége alapvetően átalakította a közpolitika rendszerét a fejlődő országokban”. Bármely „kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy a társadalom többsége által… ellenzett intézkedéseket kell foganatosítania”. Ez pedig „az emberi jogok jelszava alatt a tulajdonjogok szűkebb értelmezésének ad szinte kizárólagos hangsúlyt, s így a beruházásvédelmi megállapodások egyszerű ideológiai körítésévé degradálja e jelszót”. „Magyarországon a Bokros-csomaggal került volna sor arra, hogy a gazdasági és szociális jogokat a rendszerváltás végleg kiiktassa a jogok köréből. Bizton állítható, hogy az államszocializmus által megvalósított teljes foglalkoztatást, térítésmentes oktatást (beleértve a felsőoktatást) és egészségügyi ellátást a lakosság döntő része nem egyszerűen egy pillanatnyi anyagi helyzetnek tekintette, hanem olyan szerzett jognak, amelyről a rendszerváltás során sem kívánt önként lemondani”. Mindaddig, „amíg az atlanti koncepciótól eltérő értelmezésről nem alakul ki konszenzus, vagyis amíg az emberi jogok fogalmát a létező ENSZ-dokumentumok szellemében értelmezni lehet, úgy az állami szabályozás és újraelosztás, valamint a gazdasági tervezés elleni minden támadás egyszersmind az emberi jogok elleni fellépésnek is tekinthető”. „Nem várható azonban, hogy önmagában bármiféle fogalmi tisztázás magatartásuk megváltoztatására késztethetné azokat a nagyhatalmakat, amelyek katonai vagy kereskedelmi politikájuknak alárendelve használják az emberi jogok számonkérését. Kizárólag tudományos érvek sohasem vezetnek paradigmaváltáshoz. Az 1997-98 folyamán kibontakozott globális pénzügyi válság kezdetét jelentheti egy ilyen fordulatnak...”