Tiszteljük a hagyományt!



A hír:

„Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tiszteli és ápolja a rákosmezei országgyűlések hagyományait. Zugló területén húzódott a Rákosmező, mely a középkori országgyűlések színhelye volt.

Markó Elemér István önkormányzati képviselő úr javaslatára Zugló Önkormányzata 1974/2010. (XI.18.) sz. határozatában csatlakozott a Székelyföldről induló mozgalomhoz, így az új címerrel ellátott új üdvözlőtáblákon székely rovásírással is megszólítjuk vendégeinket, az itt haladó utazókat.

1277-ben itt nyilvánították nagykorúvá IV. (Kun) László magyar királyt. IV. Kun László udvari papja, Kézai Simon írta, hogy a magyarok ősi írása, hun. Később Hunyadi Mátyás királyunk - akinek királlyá választására a Rákos-mezőn várakoztak a nemesek -, 1483-ban főpapját, Janus Pannoniust bízta meg a pozsonyi egyetem tananyagának megszerkesztésével. A tudós pap/költő állította össze a Nikolsburgi rovás ábécét, amelynek eredeti példánya a budai várban, az Országos Széchényi Könyvtárban található. A középkori magyar királyok hadai – kiváltképp a székely csapatok – a rovásírást jobban ismerték, mint a latin betűket. Tehát a rovásírás Rákosmező, illetve a mai Zugló területén ismert, használatos volt.”


A megjegyzés:

Kézai Simon (aki tényleg Kun László krónikása volt) nem írta, hogy a magyarok ősi írása a hun. Azt írta, hogy a székelyek a vlahokkal/blakokkal (blaci) keveredtek, s úgy hírlik, „azok betűit használják”.

Semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy a Nikolsburgi Ábécét (valóban az OSZK őrzi) Janus Pannonius állította volna össze.

Janus Pannoniust nemigen bízhatta meg Mátyás semmivel 1483-ban, merthogy 1472-ben szegény „tudós pap/költő” meghalt. 1483-ban az az ősnyomtatvány készült (Bartholomeus Angelicus De proprietate rerum című munkája), amelybe a Nikolsburgi Ábécét tartalmazó levelet kötötték.

Semmilyen nyoma nincs annak, és semmilyen ismert, hiteles forrás nem is ír ilyet, hogy a középkori magyar királyok hadai, legyenek székelyek vagy sem, jobban ismerték a rovásírást, mint a latin betűket.

Semmilyen logikai levezetéssel nem lehet a föntiekből eljutni oda, hogy „tehát” a rovásírás a mai Zugló területén is ismert, használatos volt.

De egyébként mindez szinte lényegtelen is. A valódi hír az, hogy mindez Zugló önkormányzatának honlapján jelent meg.


A kérés:

Tisztelje Zugló önkormányzata a hagyományokat: ismerje meg a testület a magyarországi humanizmus, valamint a székely írás történetét és egy hiteles, valóban régi ábécét. Mert ez itt, amit a táblákon látni, 20. századi mesterséges gyártmány.

(Sándor Klára)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!