A Sándor-palota helyett a Nándorfehérvári dolgozószoba


A hazaszeretet napja

A kereszténydemokrata Simicskó István február 24-én, az Országgyűlésnek benyújtott határozati javaslatában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a hazaszeretet napjává július 22-ét, a nándorfehérvári diadal napját. Az Országgyűlés honlapján közzétett egyéni képviselői indítvány szerint a parlament felhívja a kormányt és az önkormányzatokat, továbbá felkéri a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg „a hazaszeretet, a közös értékekért való felelősségvállalás és áldozathozatal e kiemelkedő, történelemformáló megnyilvánulásáról”.


Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása (1859, Magyar Nemzeti Galéria) – wikipédia


Miniszterelnöki dolgozószoba-csere

Ugyanezen a napon adott hírt a Blikk arról, hogy Orbán Viktor átköltözött új parlamenti dolgozószobájába, a Nándorfehérvári terembe. Mint a Blikk írja, a „Nándorfehérvári terem a parlament egyik legpatinásabb helyisége. Déli tájolású ablakaiból belátni a budai várat, a Dunát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot és a Kossuth tér jó részét is. Eddig magyar és nemzetközi fogadásokat rendeztek benne, itt adták át a legrangosabb kinevezéseket rendőröknek, katonáknak, állami vezetőknek. A hosszanti falfelületet egy hatalmas freskó díszíti, amely a déli harangszót hallgató Hunyadi János diadalát (1456) ábrázolja. A freskót Udvary Géza és Diósy Antal festette. Ezt a termet az Országgyűlés elnökének szánta eredetileg a Parlament tervezője, Steindl Imre.”


A Nándorfehérvári terem – parlament.hu/Bakos Ágnes/Tihanyi Bence

Az eredeti parlamenti miniszterelnöki dolgozószoba 70 négyzetméteres volt. A Nándorfehérvári terem 180 négyzetméter.


Kossuth helyett angyal

A Blikk szerint Orbán az eredeti miniszterelnöki dolgozószobában legelőször Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc székét cserélte le, mert szerinte túl „részvénytársaságis” volt.


A 70 négyzetméteres dolgozószoba – ma váróhelyiség – blikk.hu

Az [origo] írása szerint Orbán aztán megszabadult a miniszterelnöki dolgozót díszítő Kossuth Lajos-portrétól is. A kép már első munkanapján sem nyerte el a tetszését: „Ez a szegény Kossuth mióta van itt?” – kérdezte a miniszterelnöki dolgozószoba* falán lógó képre nézve az őt körbekísérő protokollfőnöktől. „Végül nem Kossuthot száműzte, hanem ő költözött egy másik, sokkal nagyobb és elegánsabb szobába.” Az origo.hu információja szerint „az új irodáját a meglévő dísztárgyak mellett kiegészítőként csak egy angyal és egy Szent István király-kisplasztika díszíti.”


A „szegény Kossuth” képe a 70 négyzetméteres falán – origo.hu


„Nem európai megoldás”

Ezt Szijjártó Péter válaszolta csütörtökön arra a kérdésre, hogy mennyibe került az átalakítás. A teljes – és a szokás szerint „adekvát” – válasz, persze, így hangzott: „Nem európai megoldás, hogy a kormányfő székhelye a törvényhozás épületében van, de Magyarország állapota miatt ezen jelenleg nem lehet változtatni.” Kicsit közelebb lépve a kérdéshez, még ezt is mondta: „a parlamenti hagyományoknak megfelelően történt, történik a miniszterelnök elhelyezése a Parlamentben”. A jövőbeli árakról meg ezt: „Ha majd az ország államadósságát mondjuk 60 százalék alá csökkentjük, akkor el lehet gondolkodni azon is, hogy mi is európai megoldást válasszunk”, azaz hogy a hatalmi ágak székhelye ne egy épületben legyen. Pénteken viszont már összegben fogalmazott, természetesen csak a Magyar Nemzetnek: „Az adófizetőknek egy fillérjébe sem került, hogy Orbán Viktor miniszterelnök íróasztalát áthelyezték a tárgyalóba.” És arról is tájékoztatta a jobboldali olvasóközönséget, hogy csak az íróasztalt vitték át: „átalakítás helyett mindössze annyi történt, hogy megszüntették a külön dolgozószobát, a kormányfő íróasztala pedig bekerült az eddig kizárólag tárgyalóként funkcionáló Nándorfehérvári terembe” (Ezzel szemben a Nándorfehérvári terem eddig protokollhelyiség volt, lásd fent: „Eddig magyar és nemzetközi fogadásokat rendeztek benne, itt adták át a legrangosabb kinevezéseket rendőröknek, katonáknak, állami vezetőknek.”)


A Sándor-palota gobelinterme – wikipédia

Orbán dolgozószoba-igényeinek története

Ha valaki nem emlékezne rá: az első Orbán-kormány idején csak a 2002-es választási bukás akadályozta meg Orbán Viktort, hogy a Várba, a kormánya számára felújított Sándor-palotába költözzön. A Múlt-kor történelmi portál emlékei szerint:

„Az 1998-as kormányváltást követően, miután lekerült a napirendről a miniszterelnökségnek a Néprajzi Múzeum helyére való költözése, a kormány 8,5 milliárd forintot irányzott elő, hogy 2002. március 15-ig begyógyítsák ’a még meglévő háborús sérüléseket’, s ennek érdekében helyrehozzák a Sándor-palota, a Karmelita Rendház, az egykori Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületét. Az 1999-es kormányrendelet kormányfői hivatal céljaira szorgalmazta a felújítást, s az Orbán-kormány tervbe is vette az ideköltözést. A helyreállítási munkálatok befejeztével 2002. május 3-án történt meg a Sándor-palota műszaki átadása, s a rákövetkező hetekben szállították le a Miniszterelnöki Hivatal által megvásárolt bútorokat, festményeket, berendezési tárgyakat.

A 2002-es választások után hivatalba lépett Medgyessy Péter kormányfő viszont úgy foglalt állást, hogy nem akarja a világörökség részeként nyilvántartott Sándor-palotába helyezni hivatalát. Így, mikor a felújítás befejeződött, egy időre megnyitották az épületet a nagyközönség előtt, majd az Országgyűlés 2002. november 5-én alkotott törvényt arról, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgáljon.”


Sándor-palota – eifert.hu

N. Kósa Judit így írt a Népszabadság 2002. március 19-ei számában (a választások előtt!) az orbáni tervről:

„…nyolc éve már, hogy az Antall-kormány által felkért szakértők írásba adták: a budai Vár, lévén turistaattrakció, exkluzív lakónegyed és kulturális központ, semmiképp sem alkalmas a kormányfő irodájának elhelyezésére. Ilyen körülmények között nem biztosítható a miniszterelnök hivatalának nagy – és különleges védelmet igénylő – forgalma, arról nem is beszélve, hogy a turisták inkább elmaradnak a várbeli múzeumoktól, mintsem hogy türelmesen sorban álljanak, míg egy népesebb delegáció ki- vagy becsekkol a forgalomcsillapító sorompóknál”.

„…ha minden a Fidesz tervei szerint alakul, nyolc hétbe sem telik, és Orbán Viktor miniszterelnök beköltözik az 1944 előtti felelős magyar kormányfők egykori rezidenciájára, a Sándor-palotába. Ezzel befejezi az ideológiai alapok lerakását. A jövő befejeződik, és végképp átadja a helyét egy elmaszatolt, az uralmon lévők kénye-kedve szerint átírt múltnak. Annak az eszmei káosznak, amelyben a Szent Jobb és a Szent Korona a hivatkozási alap, a Horthy-kor külsőségei az országimázs pillérei, de a színfalak felfeslésein át csak a kendőzetlen hatalomvágyra látni. Ahol az erő kimutatása, a hatalom alternatíva nélküli voltának bizonyítása a tét, ott a racionalitásnak egyszerűen nincs tere. Ezért nem egyszerű kivagyiság, hanem a hatalomnak fogódzót nyújtó szimbólumrendszer része, hogy a Sándor-palotába kell költöznie: rálátással nemcsak a fővárosra, hanem a törvényhozás alaposan degradált helyszínére is.

Ilyen esetben nemcsak a forgalom megbénításának veszélye nem szól a terv végrehajtása ellen, hanem az sem, hogy a palota egyszerűen alkalmatlan egy modern miniszterelnökség befogadására. A Sándor grófok egykori hajléka egy, a mainál jóval kisebb adminisztrációt szolgált, mégpedig olyan korban, amelyben minden minisztérium ott volt kéznél, a Vár hivatali negyedében. Most viszont még a tárcák fölött terpeszkedő valódi döntéshozó szerv, a kancellária is vagy hatszáz munkatársat foglalkoztat. A Sándor-palotában jó, ha pár tucat elfér majd közülük. De ez sem érv: a terv kiötlőinek az a fontos, hogy Orbán Viktor abból az ablakból nézzen le Pestre, ahonnan Tisza vagy Bethlen; abban a Tükörteremben magázódjon a minisztereivel, ahol egykor birodalmi követek báloztak, és Borókai szóvivő ott tájékoztassa a sajtót, ahol a hajdani újdondászok kapták a híreket”.


* A Parlament termeit az Országgyűlés honlapján videofelvételről lehet megnézni


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!