Ellenállás vagy meghátrálás – válságadók, különadók Magyarországon

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. február 28. hétfő, 04:36

Galamus-csoport

Vesztésre áll a távközlési különadó – írta február 26-án a Népszabadság, abból az alkalomból, hogy hétfői ülésén a magyar különadók uniós vizsgálatával foglalkozik a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága, annak a tájékoztatónak alapján, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített el a bizottság elnöke, Nyikos László kérésére.

Baka F. Zoltán írása szerint három eljárás indult a kormány ellen. A távközlési különadó ügyében kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, miután az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány érveit. A kiskereskedelmet sújtó adó miatt jelenleg két eljárás van folyamatban, ám a kabinet biztos benne, ha hozzá is kell nyúlni a törvényhez, az a tervezett bevételeket nem fogja veszélyeztetni. A három eljárásról részletesen beszámol a Népszabadság írása. Mi az alábbiakban összefoglaljuk az Orbán-féle különadók történetét 2010 októberétől 2011 februárjáig.

2010. október 13.
A történet kezdete

A történet kezdete: 2010. október 13. Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány ülésén ismertette a kormány válság-intézkedéseit: elmondta, ennek keretében összesen 161 milliárd forintnyi extraadót vetnek ki három szektorban.

Az adók három évre szólnak. A távközlési szektortól 61 milliárd forintot, az energiaszektortól 70 milliárd forintot, a kereskedelmi láncoktól 30 milliárd forintot gyűjt be a kormány évente. Újratervezik a fejlesztéseket, a meg nem kezdett beruházásokat felfüggesztik, új PPP-s szerződéseket nem kötnek. A kormány 2011 december végéig felfüggeszti a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket. Reakciók: az érintettek nem tudtak róla, semmiféle egyeztetés nem folyt, a kormány nem konzultált az ágazati szakértőkkel.

Ezzel kezdődött – már a bankadó bejelentése után (2010. június 8.). Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője: „Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül – ahogy a bankadót is – a lakosság fizeti majd meg”. De a zömmel jobboldali kötődésű üzletemberek is megtapsolták a magyar miniszterelnök előadását, hiszen új, sikeresebb világot ígért, mely a munkára, a termelésre és a hagyományokra épít majd, véget vetve a spekulációnak.

***

2010. október 13.
Kamarák, Iparszövetség: átmeneti egyetértés

A munkaadói szervezetek többsége – a bejelentést követően – egyetért a miniszterelnök által szerdán bejelentett válságadó-intézkedésekkel, és fontosnak tartják a költségvetési hiánycél tartását.

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke : „Eddig az arányos közteherviselés sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő helyzeti előnyüket.”

Magyar Iparszövetség (OKISZ): átmeneti megoldásként, kényszerintézkedésként egyetértenek a bejelentett válságadó bevezetésével. Vadász György ügyvezető társelnök: fontosnak tartják, hogy a hiánycélt tartani lehessen, a magyarországi kis- és középvállalkozások működési feltételei ne romoljanak, a foglalkoztatás szerkezete javuljon, új munkahelyek jöjjenek létre.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára: az adókról elmondottakból azt lehet kiszűrni, hogy átmeneti adókról van szó. „Az irányt azonban látjuk, vagyis nyilvánvaló, hogy a kormány az ’általa jövedelmezőnek ítélt’ ágazatokat be akarja vonni a közös teherviselésbe”.

***

2010. október 14.
Osztrák lapok és közgazdák reakciói

Der Standard: „A nemzetközi hitelezőivel folytatott vita után Magyarország enged” – írta András Szigetvari. – „Eszerint Magyarország 2010-ben és 2011-ben betart minden, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapodott hiánycélt.... Az IMF kívánságával szemben viszont nem jelentett be átfogó reformokat vagy takarékosságot, hanem új különadók sorával akarja betartani a hiánycélokat Budapest.”

A lap által megszólaltatott közgazdászok Richter Sándor és Palócz Éva. Richter Sándor, a Bécsi Összehasonlító Gazdaságkutató Tanulmányok Intézetének (WIIW) munkatársa szerint az új kormány az előreláthatóság hiányának légkörét teremti meg a külföldi befektetők számára. A kérdés az, hogy az érintett cégek ráterhelik-e ügyfeleikre az adókat, és így csökken-e a növekedés. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója rövid távon helyes válasznak tartja az új különadókat: „Magyarország telekommunikációs és energiavállalatai hosszú ideje a legjövedelmezőbbek közé tartoztak Európában, ezek miatt az adók miatt senki sem fog kivonulni.”

Die Presse: Konfliktus fenyeget a kereskedelmi láncokkal. A kereskedelmi láncokra kivetendő különadóval azonban veszélyes terepre merészkedik a miniszterelnök. A bankokhoz hasonlóan itt sem csak külföldi konszernek leányvállalatai, de hazai cégek is érintettek, mint a Lázár fivérek érdekeltségébe tartozó CBA. A testvérpárt a legutóbbi választási kampányban a Fideszt támogatóiként említi a lap. Ellentétben az OTP vezetőjével, Csányi Sándorral, róluk nem tudni, hogy ellenkezés nélkül teljesítik-e az „adóáldozatot” – vélekedett a Die Presse.

***

2010. október 15.
Londoni elemzők ekkor még bizakodnak

Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport elemzése szerint a bejelentett kormányzati intézkedések „hitelessé és teljesíthetővé” tették az idei és a jövő évi államháztartási hiánycélt. Ez rövid távon kedvező fejlemény a kötvénypiaci befektetőknek. A ház szerint ugyanakkor az adóztatási tervek olyan magyarországi gazdasági szektorokat érintenek, amelyekben számos nagy nemzetközi vállalat jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt időszakban Magyarországon, és biztos, hogy a válságadók hatással lesznek e cégek tőkekihelyezési terveire a következő években.

Emellett a terv általánosságban is károsítani fogja a magyarországi befektetési klíma megítélését, és ennek átgyűrűző hatásai lehetnek a növekedésre és a foglalkoztatásra.

A Royal Bank of Scotland (RBS): Az új adók elősegítik a hiánycélok teljesítését. De Timothy Ash, a cég londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője attól tart, hogy „...az adótervek egyben vissza is fogják a magyar gazdaságban érvényesülő keresletet – vagyis az összes gazdasági szektorban, valamennyi gazdasági szereplő által támasztott összkeresletet, amely már most is gyenge.”

A BNP Paribas bankcsoport befektetési elemzői szerint az új adók „markánsan” negatív hatással lesznek a magyar vállalati szektor beruházásaira a 2011–2013-as időszakban, meghosszabbítva a foglalkoztatási problémákat, és „lehetetlenné téve” a jövő évre várt 3 százalékos gazdasági növekedés elérését.

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni befektetési tanácsadó csoport: saját becslése szerint 350 milliárd forint értékű költségvetési intézkedés szükséges a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalékra csökkentéséhez, és a ház felzárkózó piaci elemzői szerint a magyarországi adótervekkel ez „kényelmesen túl is teljesíthető”. Az intézkedések ideiglenes mivolta azonban azt jelenti, hogy „2012-vel kapcsolatban már nagyobb kérdőjelek merülnek fel”, és ha nem lesz meredek gazdasági fellendülés, ami szinte biztos, akkor abban az évben jó eséllyel további költségvetési intézkedések válnak szükségessé a hiány újbóli növekedésének elkerülésére.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői első értékelésükben úgy vélekedtek, hogy az eddig bejelentett tervek alapján a hiánycsökkentés zöme „torzító jellegű” adóintézkedésekből ered, kiadási oldalon érdemi csökkentések vagy reformok nélkül.

***

2010. október 23.
Bauer: A jelent nem, csak a jövőt adóztatják meg

A bizonytalan reakciók közepette válik nagyon fontossá a Galamus heti vendégének, Bauer Tamásnak Megszorítások helyett című írása. Néhány részlet:

„Fél éve arra vár a hozzáértő közönség, hogy milyen megszorító lépéseket jelent be a Fidesz az önkormányzati választások után. Azaz dehogyis fél éve: minthogy már az országgyűlési választások előtt is jó ideje tudni lehetett, hogy a Fidesz nyeri majd a választásokat és alakít kormányt, viszont gazdaságpolitikai szándékaikról semmit sem árultak el, legalább másfél éve várja a hozzáértő közönség, hogy milyen reformértékű szándékokat titkol évek óta a Fidesz. Nos, megállapíthatjuk: semmilyeneket. Büszkén ismétli újra meg újra Orbán Viktor: a megszorítások politikájának vége. Hétfői parlamenti beszédét még nem hallottuk, de a szerdán bejelentett intézkedések után már az adótörvényekről szóló kormányzati, illetve a ’válságadóról’ szóló képviselői indítványokat is benyújtották. Ennek alapján nagyjából értékelhetjük azt, ami történni fog.”

„Nem hoz… semmi olyan intézkedést, amely csökkentené az államháztartás kiadásait, amely ezért közvetlenül sértené számottevő választói csoportok érdekeit. Ellenkezőleg, a költségvetésnek a lakosságtól származó bevételeit mérsékli: az egykulcsos adó bevezetésével csökkenti a közepes és magas jövedelműek személyi jövedelemadóját, és ezt kiegészíti a gyerekek utáni adókedvezmény széles körű kiterjesztésével. Ugyanakkor a társasági adót már korábban csökkentette, elsősorban a kisebb vállalatokat illetően. Mindez jelentős bevételkiesést okoz a költségvetésben: ennek ellentételét a bankadó után az energetikai és távközlési vállalatok, valamint a kereskedelmi láncok különadójával és a magánnyugdíjpénztári befizetések továbbításának felfüggesztésével ellensúlyozzák, így tartják fenn – névlegesen – a kialkudott (eredetileg még a Bajnai-kormány által megállapított) hiányt 2011-re.”

„Orbán Viktor itt a ’fizessenek a gazdagok’ kommunista követelését veszi át: onnan kell pénzt elvenni, ahol van. Ezzel az egyik baj az, hogy aláássa a gazdasági jogbiztonságot, amelytől az országnak mint befektetési területnek a megítélése függ. A másik baj a dolog közgazdasági tartalma. […] Amit most tesz a kormány, az közgazdaságilag azt jelenti, hogy olyan pénzügyi helyzetben, amikor különleges intézkedésekre már nincs szükség, olyan jövedelmekre vetnek ki különadót, amelyeket beruházásokra költenének, és olyan jövedelmeket – a fogyasztók és a kisvállalkozások jövedelmeit – növelnek adócsökkentéssel, amelyeket jórészt fogyasztásra költenének el. Ez nem javítja, hanem gyengíti Magyarország felzárkózási esélyeit. Azzal is, hogy elvonnak beruházásokra szolgáló vállalkozói jövedelmeket, és azzal is, hogy az ország a befektetők számára kiszámíthatatlannak mutatkozik, csökkentik a beruházások esélyeit, mérséklik az új munkahelyek létrejöttének valószínűségét. Amit tehát a kormány tesz, az mind a jogállam, mind a gazdasági felzárkózás szempontjából kifejezetten ártalmas. Megszorítások tehát nem lesznek – a jelent nem, csak a jövőt adóztatják meg.”

***

2010. október 27.
Lehet-e sikeres a válságadók elleni küzdelem?

A társasági adók csökkenése és a forgalmi adók növekedése világtendencia, ami a magyar adópolitikában is megfigyelhető; 2013-tól – amikor általánossá válik a 10 százalékos adókulcs – a magyar társasági adó a legalacsonyabbak között lesz Európában, mondta László Csaba, a KPMG adópartnere. Az adószakértő nem tartja valószínűnek, hogy jogi alapon bárki sikerrel vegye fel a küzdelmet a magyar válságadók ellen.

A társasági adó csökkentésének és a különadók bevezetésének együttes hatását László Csaba szerint még nem lehet megítélni. Úgy véli, a nagy multiknál még jobban megnő az adótervezés jelentősége, az adókörnyezet befolyásolni fogja az új befektetéseket, illetve kivonulásokat.

***

2010. november 5.
Alkotmánybíróság: kikapcsolva

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén azt mondta: „óriási veszélyt jelentett” az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a testület ugyanis e logika mentén alkotmányellenesnek ítélhette volna a válságadókat is, ez pedig felborította volna az egész költségvetést, a kormány gazdaságpolitikáját. „Ez azonban múltbeli veszély, a kérdőjel helyén már pont van.”

Azt elismerte, hogy a válságadók „brutális beavatkozást” jelentenek egy-egy ágazat jövedelmezőségi viszonyaiba, mégis védhetőnek vélte őket, mivel átmenetiek, és hatásukra jelentősen javul majd a gazdasági általános helyzete kivezetésük után.

Bencsik János: Az Ab teljes gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogkörét is fel lehetett volna függeszteni

A Nemzetgazdasági Minisztérium energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára a Magyar Tudomány Ünnepe 2010 rendezvénysorozat tatabányai konferenciáján szerdán azt mondta: fel lehetett volna függeszteni az Alkotmánybíróság gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos teljes jogkörét is a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva. Szerinte az Alkotmánybíróság veszélyezteti a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítéli a szükséghelyzetben hozott gazdasági intézkedéseket.

***

2010. november 10.
Origo.hu: Lyukakat tömköd a kormány a válságadó hosszabbításával

A jövő évi költségvetés melléklete szerint a kormány az eddig ismert határidő, 2012 után is különadóból származó bevételre számít a bankoktól, a távközlési, energetikai és kereskedelmi cégektől. A kereskedelmi cégek és a vállalkozók szövetsége több elemzővel együtt rossz üzenetnek tartja a lépést, a kamara vezetője ugyanakkor helyesli a hosszabbítást. Az érintett cégek a konkrétumok hiányára hivatkozva egyelőre nem kommentálták a tervet, amelyről a kormány még tárgyalni akar – írja az origo.hu.

Bár a kormány korábban arról beszélt, hogy 2013-ban kivezetik az idén életbe léptetett úgynevezett válságadókat, a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő, a további évekre vonatkozó számításokból az derült ki, hogy maradnak ezek a terhek – erről Kopits György, a költségvetési tanács elnöke beszélt egy szerda reggeli tévéműsorban. Erre reagálva Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője azt közölte, hogy 2012 után ugyan megszűnnek a válságadók, a válságadót fizető vállalatoknak azonban normál adóbefizetéseiken felül ezt követően is le kell róniuk a korábbi összeg felét. A 2012 utáni szabályozás részletei egyelőre nem ismertek, Szijjártó szerint tárgyalni fognak az érintett cégekkel.

Kopits György arra utalt, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben egyik mellékletében szereplő kitekintés szerint 2011-ben a bankadóból és a távközlési, energetikai és kereskedelmi cégekre kivetett különadóból összesen 348, 2012-ben közel 260, egy évvel később további 179 milliárd forintra, 2014-ben pedig újabb 179 milliárd forintra számít a kormány. A kitekintésben 2014 az utolsó esztendő, amelyre prognózis készül, a későbbi időszakra nincs előrejelzés, de Szijjártó Péter szavai arra utalnak, hogy a későbbiekben is számíthat a vállalati különadókra a kormányzat.

A kormányzati adóterv az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint elbizonytalaníthatja a reformokra váró befektetőket. Akár erre is utalhat, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) irányadó indexe, a BUX szerdán jelentősen gyengült, alulteljesítve a többi külföldi részvénypiacot. A tőzsdemutató délután 4 óra előtt nem sokkal 3,5 százalékos mínuszban volt, az érintett cégek közül az OTP ekkor 5,6, a Mol 3,4, a Magyar Telekom pedig közel 3 százalékos mínusznál járt.

A befektetők másra vártak
„Egyelőre kérdéses, hogy a szektoradókat időben azért hosszabbítják-e meg, mert nem számítanak a korábban beharangozott 5 százalékos GDP-növekedésre, ami befolyásolja a százalékban mért hiányadatott, vagy a folyó évi költségvetési bevételi és kiadási szerkezetekben lát kockázatokat a kormány” – kommentálta a kormány tervét Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Sörös szerint kockázatot jelenthet, ha a vártnál kevesebb ember lép át a magánnyugdíjrendszerből az államiba, vagy az egykulcsos szja és a kedvezőbb társasági adó  nem fogja elegendő mértékben fehéríteni a gazdaságot és így megnövelni az adóbevételeket. „Mindenesetre az biztosan elmondható, hogy ezek az intézkedések növelik a magyarországi befektetések szabályozási kockázatait, nem mellesleg ronthatja az ország versenyképességét.”

Németh Dávid, az ING makroelemzője úgy véli, a költségvetési pályára jó hatással lehet a kormány vállalati adókat meghosszabbító lépése, mert csökkenti a hiányt, az azonban kérdéses, hogy a lépésre hogyan reagálnak majd az érintett vállalatok, különös tekintettel a beruházásaikra. Németh is úgy látja, hogy ezek az intézkedések kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági pályát, mert a jelek szerint egyszeri lépésekkel tömködi be a lyukakat a kormány, ahelyett, hogy nekilátna az átfogó reformoknak. „A befektetők arra várnak régóta, hogy a kormány ne csak a költségvetés számait tegye rendbe. Hosszú távon nem látszik, mi alapozza meg a fejlődést.”

***

2010. november 10.
Origo.hu: Tiltakozó szövetségek

Az érintett ágazati szövetségek is kritizálták a kormány tervét. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az [origo]-nak a Coop szerdai születésnapi konferenciáján azt mondta: úgy vették tudomásul a 2010–12 közötti különadók bevezetését, hogy azok ideiglenes jelleggel és véges határidővel léteznek. Dávid szerint azért kell minél hamarabb kivezetni a válságadókat, mert azok nem felelnek meg a mindenkire érvényes, normatív szabályozás elvének. Az adók meghosszabbítása és kiterjesztése azt üzeni a főtitkár szerint, hogy a kormány nem akarja átalakítani a nagy elosztórendszereket, mint amilyen például az egészségügy vagy a nyugdíj, márpedig a hiány nagy részéért ezek a felelősek. „A VOSZ annak tudatában fogadta el a válságadókat, hogy azok teremtenek forrást ezen rendszerek reformjához.”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a kereskedelmi láncok álláspontját ismertetve az [origo]-nak elmondta: nagyon rossz üzenete van annak, hogy a kormány 2013 után is számít többletbevételre a vállalatoktól, köztük a kereskedelmi cégektől. „A kereskedelmi cégek elfogadták, hogy a kormány három évre válságadót vezessen be, mert ezt jó befektetésnek tartották. Abból indultak ki, hogy a befizetéseik segítik a gazdaság fellendülését, ez pedig hozzájárul a belföldi fogyasztás élénküléséhez, ami kedvezően hat a kereskedelmi cégek forgalmára, nyereségére.” Vámos szerint az, hogy 2014-ben is maradnak a különadók azt jelzi, hogy abban az évben még szüksége lesz a gazdaságnak ezekre a befizetésekre, azaz lassabb növekedésre lehet számítani. A különadó meghosszabbítása közvetve az egész gazdaságot érinti, az érintett cégek ugyanis visszafogják majd a beruházásaikat, ez pedig kedvezőtlen lesz egyebek mellett a munkaerőpiac szempontjából is. Ha nem indul be a növekedés, ezzel párhuzamosan nem bővül a fogyasztás, akkor elképzelhető, hogy a kereskedelmi cégek árat fognak emelni. „Közös az érdekünk a kormánnyal, tehát a kereskedelmi cégek is azt szeretnék, hogy egy, a gazdasági növekedést megalapozó adórendszer és költségvetés jöjjön létre, ám a 2014-es tervek azt jelzik, hogy nem fog jelentősen csökkenni az adóterhelés.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy bár nem ismeri a hosszabbítás részleteit, de támogatja az ötletet. Azzal érvelt, hogy vannak olyan iparágak Magyarországon, amelyek nagy jövedelmeket visznek ki az országból, ilyen szerinte az energetika és a telekommunikáció. Parragh szerint a kivitt jövedelem a GDP 7 százalékára rúg, a cégek pedig egészségtelen előnyre tettek szert, ami miatt egyes privatizációs szerződéseket felül kell vizsgálni. „Még akkor is, ha ebből viták, sőt akár nemzetközi tiltakozás lesz” – mondta, és hozzátette: Európában számos országában létezik ágazati különadó. Példának hozta fel, hogy Franciaországban a nagyáruházak bevételeit mérséklik adóztatással, az adók beruházás-visszafogó hatásától pedig nem tart az MKIK elnöke.

***

2010. november 16.
Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és járuléktörvényeket

A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)

***

2010. november 16.
A Deutsche Telekom sérelmesnek és jogellenesnek tartja a magyar különadót, főként a visszamenőleges hatályt

Megértjük és elfogadjuk, ha nehéz helyzetbe került országok húsbavágó intézkedéseket kényszerülnek hozni, ám a magyar kormány által előzetes értesítés nélkül kivetett különadó hideg zuhanyként ért bennünket – nyilatkozta az MTI-nek a Deutsche Telekom AG (DT) igazgatótanácsának tagja.

Guido Kerkhoff, cége álláspontját ismertetve, különösen sérelmezte a különadó két jellemzőjét, hogy túlnyomórészt (80 százalékban) külföldi tulajdonban lévő cégeket sújt; és visszamenőleges hatályú, „amivel még sehol nem találkoztam”. A különadó visszamenőleges hatálya szerinte „több szempontból is problematikus. Egyrészt jogi szempontból meg kell vizsgálni, mennyire megengedett egy ilyen lépés, ugyanis a jog általában tiltja a visszamenőleges hatály alkalmazását. Másrészt érinti az adott országba vetett bizalmat, azt a biztonságot, amelyre építve tervezni lehet. A bennünket (Magyarországgal) összekötő partneri viszony felől nézve ez az intézkedés keserű csalódást jelent.”

Elmondta, a német társaság tizennégy éve ruház be Magyarországon, az invesztíciók összege az utóbbi négy évben elérte az 1,2 milliárd eurót. Magyarországgal mindig kiválóak voltak a Deutsche Telekom kapcsolatai. „Még ma sem tudom elhinni, amit ott látok” – mondta. Közlése szerint a különadó a Magyar Telekom idei üzleti eredményének 42 százalékát viszi el. Az öt évre (2010–2014) vetített adó 400 millió eurót tesz ki; ez 16 százaléka a Magyar Telekom tőzsdei kapitalizációjának, amit Kerkhoff „szignifikáns elvonásnak” minősített.

A német üzletember aggasztónak tartja a helyi vállalkozók (local players) helyzetbe hozásának tendenciáját Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a DT a világ egyik legmodernebb mobiltelefon-hálózatát hozta létre az országban, s az ügyfelek által fizetett díjak is nagyon kedvezőek. „Ilyen beszerzési előnyöket, ilyen árakat és ilyen technológiát egy magyar befektető egyedül nem tudna nyújtani.”

Meglepőnek tartja az olyan budapesti kijelentéseket is, hogy „nemzeti hálózatokra meg több helyi vállalkozóra van szükség”. „A Magyar Telekom tavaly elnyerte az ország legjobb munkaadója címet. Erősen törekszünk arra, hogy multi-lokális, de egyben jó vállalat is legyünk. Úgy gondolom, hogy mind a bérszínvonalat, mind a munkakörülményeket illetően sokan szívesen dolgoznának a Magyar Telekomnál. A mi munkatársaink is meg fogják érezni a várható elvonást, mivel illetményük függ a vállalat eredményétől.”

Kerkhoff szerint a DT bázisnak használta Magyarországot a térségben. „Macedóniában és Montenegróban Magyarországon keresztül ruháztunk be, mivel értékeljük az itteni tapasztalatokat és know-how-t. Ha azonban azt kell látnom, hogy egy adózási törvény visszamenőleges hatállyal kihúzza a talajt a lábam alól, akkor ezt nem tudom tovább folytatni.” Az esetleges jogi lépések kapcsán, Kerkhoff kifejtette: mindenképpen megvárják az Európai Bizottság által Budapesttől kért állásfoglalást. „Meg fogjuk vizsgálni és indítani azokat a jogi lépéseket, amelyeket tőzsdén jegyzett vállalatként kötelességünk megtenni. Hogy ezek pontosan milyen lépések lesznek, azt a jogászokra bízom.”

A német konszern a napokban közleményt adott ki. Eszerint a különadó önkényes döntés, amely kárt okoz Magyarországnak mint üzleti célpontnak. Egyúttal hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a külföldi beruházókat, ellentmond az EU digitális agendájában lefektetett céloknak, és egyértelműen megsérti az uniós jogot. A DT abból indul ki, hogy az Európai Bizottság ragaszkodni fog az uniós jogszabályok betartásához, és szerződésszegés miatt eljárást indít, dacára annak, hogy hamarosan a magyar kormány veszi át az EU soros elnökségét.

***

2010. november 16.
Belga lap: neheztelnek a külföldi cégek a magyar különadók miatt

Neheztelnek a Magyarországon jelen lévő külföldi cégek a kormány által elhatározott különadók miatt, de senki nem beszél arról, hogy kivonulna az országból – írta kedden megjelent cikkében a La Libre Belgique című belga napilap.

A mérsékelten konzervatív brüsszeli újság egy francia cég meg nem nevezett képviselőjét idézte, aki szerint „ha Orbán Viktor miniszterelnök baloldali lenne, castroistaként kezelnék”.

Christine Dupré közép-európai tudósító úgy vélte, a külföldi cégek részéről „valós, de visszafojtott” neheztelés tapasztalható. Úgy vélte, a szupermarket-hálózatok közül egyedül a Tesco mert tiltakozni az „igazságtalan adó ellen, amely az árak emeléséhez vezet majd”.

Hozzátette: egyik cég sem beszélt arról, hogy elhagyná az országot.

Dupré úgy vélte, Orbán Viktor jelenleg azt csinálja, amit a kommunista rendszerek huszonegy évvel ezelőtti bukása óta Közép-Európában egyetlen baloldali vezető sem mert megtenni. Ideiglenesen nemet mondott a Nemzetközi Valutaalapnak, amely újabb szigorú gazdasági intézkedéseket akart az országra erőltetni, emellett abszolút parlamenti többséggel rendelkező pártja elfogadtatta a bankadót, részlegesen felfüggesztette az átutalásokat a magánnyugdíjpénztárakba, és döntött az országban jelen lévő külföldi cégek megadóztatásáról is. Mindezek révén Magyarország két éven belül közelebb kerülhet célkitűzéséhez, a költségvetési hiány olyan szintre csökkentéséhez, amely ez euró bevezetéséhez szükséges – írta a tudósító.

***

2010. november 16.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke: a bankadót 2012-től ki kell vezetni

Erdei Tamás az ATV Egyenes beszéd című műsorában: „Ami meglepetés volt számunkra, mert erről semmifajta előzetes tárgyalás nem volt, hogy tudomásunk szerint tegnap került be a parlamentbe az a javaslat, hogy a 0,5 százalékos mérték 0,53-ra emelkedik. Tehát első ránézésre azt kell mondani, hogy ez nekünk nem jó természetesen, mert a mérték változott. Ugyanakkor az adó alapjának a kiszámításában is vannak módosítások, tehát ezt végig kell számolni minden banknak és utána együttesen a Bankszövetségnek, hogy összességében ez a háromtized százalékos emelés ezeknek a kompenzációja, vagy pedig egy plusz terhelést jelent a bankszakma számára.”

„A Bankszövetség egyértelműen mindenfajta informális és formális beszélgetésen is azt az álláspontot képviseli, hogy 2012-től el kell kezdeni kivezetni ez a banki különadót. Fenntartjuk azt a korábbi véleményünket, hogy ez nagyon-nagyon káros az egész magyar gazdaságra, a reálszféra számára. Tehát ez az adó ilyen mértékben 2012-től nem fenntartható.”

„Én nem tudok mást képviselni, mint a Bankszövetség álláspontját és azokat a tárgyalásokat, megbeszéléseket, amit a kormánnyal folytattunk, mi egyértelműen ezt kérjük, ehhez ragaszkodunk és minden olyan hatástanulmányt képesek vagyunk bemutatni a kormánynak, hogy ezt ki kell vezetni, meg kell szüntetni 2012-től, mert most már több kárt okoz, mint ami hasznot hajt.”

***

2010. november 17.
EBRD-jelentés: negatív vélemény a szektoradókról és az új kormány nyilatkozatairól

Magyarország továbbra is a tágabb értelemben vett Kelet-Európa gazdasági átalakulásának éllovasa – áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről csütörtökön kiadott éves jelentésben, amely ugyanakkor kedvezőtlen véleményeket fogalmazott meg az egyes szektorok válságadóztatásáról. Az EBRD ugyanakkor a tavalyi 4-esről 4 mínuszra rontotta a banki kategória osztályzatát, elsősorban a magyar kormány által a bankokra és egyéb pénzintézetekre kirótt, „átmeneti, ám jelentős” adóteherrel magyarázva a lépést. Jóllehet ennek az adónak a kivetése „sürgető költségvetési szükségszerűséget” tükröz, a megállapított adóztatási mérték azonban „aránytalan” azokkal a hasonló jellegű intézkedésekkel összevetve, amelyeket más országok vettek fontolóra – áll az elemzésben. Az EBRD szerint a magyar bankadó valószínűleg „nem fogja ösztönözni” a pénzügyi rendszer mélyülését és a magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi integrációját, amely pedig a pénzügyi válság idején „jól szolgálta” Magyarország érdekeit.

Az EBRD szerint az egyes szektorokban bejelentett „nagyarányú ad hoc adóintézkedések” – amelyek különösen a jelentős külföldi érdekeltségű ágazatokat érintik – bizonytalanságot keltettek a befektetők körében az általános üzleti környezettel kapcsolatban. A londoni bank véleménye szerint ezek az adóintézkedések csak későbbre tolják ki azoknak a költségvetési reformintézkedéseknek a bevezetését, amelyek az államháztartási hiány fenntartható csökkentéséhez szükségesek. Az EBRD szerint a magyar költségvetési reformfolyamat és „a fenntarthatatlan” jóléti kiadások reformja felgyorsult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU közös programjának idején, és „a 2010 júniusáig hivatalban volt kormány” is élénkítette a reformokat, különösen a pénzügyi szektorban.

A közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított pénzintézet a múlt hónap végén külön negyedéves előrejelzést adott ki tevékenységi területének növekedési kilátásairól. Az EBRD abban a prognózisban a magyar gazdaságra szóló idei és jövő évi növekedési jóslatát jelentősen, az addigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra – vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal – rontotta. Az EBRD ezt azzal indokolta, hogy a külföldi működőtőke-befektetők körében „nyugtalanságot” keltett az átfogó kiadási reformok részletes kifejtésének hiánya, valamint az egyes szektorokat megcélzó jelentős, „ad hoc jellegű” adóztatás terve, és mindez „hatást gyakorolhat” a magyar gazdaság növekedési potenciáljára.

***

2010. november 18.
Le Figaro-interjú Orbán Viktorral

A különadókról: ha részt vállalnak a közterhekből, biztonságban lesznek

„A válságadók 2012-ben eltűnnek. Kérdés, mit tegyünk 2013-tól. Új megállapodásra akarunk jutni ezekkel a szektorokkal: ők garantálnák, hogy részt vesznek a közteherviselésben, mi pedig hosszú távra biztosítanánk a beruházásaik biztonságát.”

***

2010. november 19.
Német-magyar Ipari Kamara: Különadók – elmaradó beruházások

Néhány új beruházás elhalasztására, vagy törlésére kényszerülhetnek azok a Magyarországon működő német vállalatok, amelyeket érintenek a különadók – közölte a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. A Reutersnek nyilatkozó szakmai szövetséget aggasztja a visszamenőleges hatályú adózás is. Állásfoglalásuk szerint válsághelyzetben elfogadhatók a válságadók, de „csak szigorúan korlátozott ideig”, és csak akkor, ha a különadók strukturális reformokkal is párosulnak. „Eddig nincsenek arra utaló jelek, hogy a költségvetés kiadási oldalán erőfeszítések történnének a kulcsfontosságú kérdések megoldására, ez pedig kétséget ébreszt a tekintetben, hogy az adókat – az ígéretekhez híven – meg fogják szüntetni.” A német vállalatokat az a mód is aggasztja, ahogyan a kormányzati döntéseket előkészítették, bejelentették, majd ahogyan ezeket a parlament jóváhagyta.

***

2010. november 25.

Matolcsy: 2013-tól a válságadók helyett uniós adók

Matolcsy György a Figyelő online-nak adott interjújában arra a kérdésre, hogy Kopits György a tanács elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy a költségvetés távlati elemzésében 2012 után is bennehagyták a válságadókat, erről miért nem szóltak korábban, így válaszolt: „A válságadók nem lesznek benne a 2013-as és 14-es költségvetésekben… Azért kalkulálunk 100 milliárd forintos bankadótétellel 2013-tól, mert azt gondoljuk, hogy az EU bevezet addigra egy uniós szintű bankadót. Ez pedig nagyjából ilyen mértéket érhet el. Azzal is kalkulálunk, hogy zöld adók lépnek életbe uniós szinten az energiaszektorban. A távközlési szektor esetében is uniós szintű javaslatok várhatóak. Tehát hosszú távon egy szerényebb mértékű, uniós adóval kalkulálunk.”
(Kopits György válaszát lásd itt.)

***

2010. november 25.
Londoni elemzők a válságadók inflációs hatásáról

A 4cast londoni elemzőinek előrejelzése szerint a kiskereskedelmi, távközlési és energiaipari szektorokra kirótt különadóknak is valószínűsíthetően inflációs hatásuk lesz, miután ezeket az adókat a vállalatok át fogják hárítani a végfogyasztókra. Ráadásul ezek a válságadók több évre szólnak, vagyis nem tekinthetők olyan egyszeri, átmeneti sokktényezőnek, amely felett az MNB monetáris tanácsa esetleg „megpróbálhat szemet hunyni”.

A 4cast szerint az eddigi jegybanki nyilatkozatokból az szűrhető le, hogy a válságadók esetleges teljes mértékű áthárítása a fogyasztókra akár 1 százalékponttal is megemelheti az inflációs rátát.

***

2010. december 3.
Bartha Ferenc: a válságadók átmeneti intézkedések

Bartha Ferenc, a VOSZ ellenőrző bizottsága elnöke a a VOSZ gazdasági fórumán azt mondta: a Fidesz azért nem mutatta be a választás előtt az időközben megtett intézkedéseket, mert „össznépi vita lett volna róluk”, a választás után viszont a kormány gyorsan meg tudta lépni ezeket. Szerinte a kormány lépéseinek hatására stabil makrokörnyezet jött létre az országban. A válságadókat átmeneti intézkedéseknek kell tekinteni, ha 2-3 éves nyugodt időszak következik, akkor a tartós növekedést, a strukturális reformokat el lehet indítani, ezzel válságintézkedés nélkül is tartós egyensúlyt lehet létrehozni.

A gazdaságpolitika feladata, hogy erős, versenyképes, növekvő és stabil gazdaságot hozzon létre, és az adócsökkentés, a megtett intézkedések jó alapot teremtenek a gazdaságnak, a kitörést a kis- és középvállalkozások, és azok exportjának növelése jelentheti, de a belső piacon is kell számukra értékesítési lehetőséget teremteni.

***

2010. december 6.
A Moody’s leminősítette Magyarországot

Egyszerre két fokozattal, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait hétfőn a Moody’s Investors Service.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta, a nemzetközi hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy a kormány átmeneti, rövid távú intézkedésekkel próbálja biztosítani a költségvetés egyensúlyát, de hiányoznak a hosszú távú egyensúlyt megteremtő lépések.

kifejtette, hogy maga a lépés nem volt meglepő, a piac számított rá, hiszen a Moody's a nyáron helyezte felülvizsgálat alá az ország hitelminősítését, és akkor jelezte, hogy november végéig döntenek a besorolásról. Az azonban kisebb negatív meglepetést okozott, hogy a hitelminősítő két fokozattal sorolta vissza a magyar államkötvényeket, és hogy a kilátás továbbra is negatív. Ezzel a Moody’s-nál és az S&P-nél egy szintre került Magyarország besorolása. Kérdés, hogy a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch is lép-e még az idén, ahogy azt egyébként két héttel ezelőtt jelezte is. Ha a Fitch is leminősíti egy fokozattal az országot, akkor mindhárom intézetnél már csak egy fokozatra lenne a bóvli kategóriától

Kovács Mátyás szerint a nyári felülvizsgálat alá helyezéskor még azt lehetett gondolni, hogy az önkormányzati választások előtt nem játszik nyílt lapokkal a kormány, de pozitív volt a várakozás azzal kapcsolatban, hogy a választásokat követően érdemben hozzányúl a kiadásokhoz. Mivel nem ez történt, hanem a kormány csak átmeneti intézkedésekkel biztosítja rövid távon a költségvetés egyensúlyát, ez indokolja a leminősítést.

***

2010. december 6.
The Wall Street Journal Europe: a válságadó az szja csökkentés ára

A kockázatokról azt írja a WSJE, hogy a személyi jövedelemadó csökkentéséért a bankokra, távközlési vállalatokra, energiaszolgáltatókra és kereskedelmi láncokra kivetett válságadóval kell fizetni, „ami arra utal, hogy a megkönnyebbülés átmenetinek bizonyulhat”, a válságadók pedig visszatarthatják a bankokat a hitelnyújtástól, és csökkenhetnek a külföldi beruházások.

Magyarország hitelbesorolása „nyomás alá” került, és jövőre 4 milliárd euró külföldi adósságot kell újrafinanszírozni – figyelmeztetett a The Wall Street Journal Europe hasábjain Richard Barley, azzal zárva írását, hogy a gazdaságpolitikai hagyományokkal szakító kísérlet akár hagyományos válsággal is végződhet.

***

2010. december 6.
Országgyűlés: a távközlési ágazat különadójával emelték meg a büdzsé általános tartalékát

A távközlési ágazat különadójából származó 61 milliárd forinttal emelte meg a büdzsé általános tartalékát hétfőn az Országgyűlés. A képviselők 256 támogató szavazattal fogadták el a számvevőszéki és költségvetési bizottság indítványát, módosítva az idei költségvetésről szóló törvényt. A javaslat indoklása szerint a büdzsé általános tartaléka kimerülőben van, ezért – az év hátralévő részében jelentkező feladatok finanszírozhatósága érdekében – a távközlési ágazatot terhelő különadóból származó 61 milliárd forint többletbevétellel szükséges feltölteni. (A válságadók bevezetéséről október 18-án döntött a parlament. A távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.)

***

2010. december 7.
Simor: Magyarország még 10 évig sebezhető marad

A magas és csak lassan csökkenő államadósság miatt Magyarország sebezhetősége ebben az évtizedben fennmarad Simor András jegybank elnök szerint, aki úgy véli, ahhoz, hogy az ország a régiós versenytársak átlagát elérje, a következő tíz évben nagyon fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Budapesten elmondta, fiskális keresletélénkítés helyett csak a kínálat növelésével, a gazdasági növekedés gyorsításával lehet kinőni az államadósságot. Simor András szerint az előző és a mostani kormány munkaerőpiacra ható intézkedései kioltják egymást, így a növekedésre gyakorolt hatásuk nem jelentős.

Szerinte a negatív kibocsátási rés, azaz a lehetségestől elmaradó tényleges növekedés a válság alatt 4 százalékra csökkentette az inflációs várakozásokat, az elmúlt néhány hónapban azonban a várakozások ismét emelkedetek. A monetáris tanács novemberben azért emelte meg az alapkamatot, mert monetáris szigorítás nélkül, a jelentősen növekvő élelmiszerárak mellett és a válságadók hatását figyelembe véve nem lehetne elérni az inflációs célt.

***

2010. december 7.
Orbán Stockholmban: a nem szokványos módszerek szükségesek és fenntarthatók

Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem a szokványos módszerekkel igyekszik fellendíteni a gazdaságot, és időre van szükség az eredményekhez, de arra számít, hogy a közeljövőben ismét „felminősítik” Magyarországot.

A miniszterelnök ezt újságírói kérdésre válaszolva mondta kedden Stockholmban, sajtótájékoztatón, miután tárgyalt a svéd kormányfővel a magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében. Az eredmények a kormány munkáját fogják igazolni, mondta Orbán a Moody's Magyarországot érintő leminősítésével kapcsolatos felvetésre. Mint fogalmazott, ő már három hónapja megmondta, hogy le fogják minősíteni az országot. A „nem szokványos” módszerekkel kapcsolatban megjegyezte, senki sem szereti a válságadókat, a bankadót, így ő sem, de véleménye szerint idővel az elemzők is megértik: amit a magyar kormány az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése érdekében tesz, az szükséges és fenntartható. Ezért azt várja, hogy hamarosan felminősítik Magyarországot.

***

2010. december 7.
Die Welt: a magyar kormány a külföldi beruházókat hangolja maga ellen

Magyarország kockázatos játéka címmel terjedelmes cikket közölt kedden a Die Welt, alcímében megállapítva: reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti. Florian Hassel cikkíró szerint amióta áprilisban (sic) új kormány lépett hivatalba, Magyarország polgárainak és vállalatainak éppúgy új törvények diktálnak, mint külföldi beruházóknak.

A Die Welt szerzője emlékeztet az Orbán-kormány egy tagjának júniusi kijelentésére, amellyel Görögországhoz hasonlította Magyarországot, és államcsődöt vizionált. Felsorolja a bankokra kivetett különadót, a valutaalappal folytatott tárgyalások megszakítását, az adóreformot és az október közepén elfogadott „válságadót”. Utóbbival a kormány éppen azokat a külföldi – elsősorban német – beruházókat hangolta maga ellen, akik a rendszerváltás óta autógyárakat, bevásárlóközpontokat vagy elektronikai üzemeket hoztak létre, illetve korszerűsítettek – írta Hassel.

***

2010. december 10.
Orbán Vilniusban: az MNB „letűnt” gazdaságfilozófiájáról és a válságadókról

Orbán Viktor szerint jó úton halad Magyarország, amit az is bizonyít, hogy 2011-ben 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány, és várhatóan csökken az államadósság mértéke is. A miniszterelnök ezt a magyar gazdaságot érintő újságírói kérdésre válaszolva mondta pénteken Vilniusban.

Ugyancsak a magyarországi gazdasággal kapcsolatos felvetésre közölte: a monetáris politikát érintően vannak nézeteltérések a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között, ami nem szokatlan. „Teljesen mást gondolunk a követendő gazdaságpolitika alapjairól, és ez okozza a feszültségeket. A nemzeti bank annak a kornak a gazdaságfilozófiáját képviseli, amely éppen a gazdasági válsághoz vezetett.” A kabinet „nem szokványos” intézkedésekkel – például bankadóval és válságadókkal – igyekszik felélénkíteni a magyar gazdaságot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy megpróbálnak együttműködni a jegybankkal. A demokrácia olyan, mint egy kávéház, ahol mindig zaj és vita van, de ez az élet része – közölte Orbán.

***

2010. december 13.
Újabb cégek mentesülhetnek a különadó alól

A legkisebb energetikai és távközlési cégeket mentesítenék a különadó alól egy hétfőn, a költségvetést megalapozó pénzügyi saláttörvényhez a zárószavazás előtt néhány órával beadott módosító indítvánnyal. Az NGM még nem árulta el, hogy a módosítás hány céget érint és mekkora bevételkiesést jelenthet. Az ágazati különadó törvény elfogadott, kihirdetett szövege szerint a távközlési tevékenységet végző esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után nem kell adót fizetni. Az indítvány ezt a sávhatárt kívánja 500 millió forintra emelni, az indoklás szerint „arra figyelemmel, hogy a mikro- és kisvállalkozások teherviselő képessége kisebb”.

Az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát javasol alkalmazni a kormány (illetve a nevében beadott módosítóval a gazdasági bizottság) a jelenlegi lineáris adókulcs helyett: a már hatályos törvény szerint minden szolgáltatóra egységesen 1,05 százalékos adófizetési kötelezettség vonatkozik, ezt a kulcsot 5 milliárd forintos bevételig 0,3 százalékra mérsékelnék.

Az energiaszektorban a módosítás lényegében csak nagyon kicsit, egyes településeket ellátó (sokszor részben önkormányzati tulajdonban álló) cégeket érinthet.

***

2010. december 14.
Matolcsy: a reformokból eredő megtakarítások pótolják majd a válságadókat

Matolcsy György a hvg.hu-n megjelent interjúban elmondta: nem tart attól, hogy a különadóval sújtott szektorok visszafogják beruházásaikat, vagy hitelezési aktivitásukat a bankok, a 2013-as, és 2014-es költségvetési egyensúlyt a nemzetgazdasági miniszter szerint a 2011. február végén megjelenő, minden nagyobb költségvetési tétel felülvizsgálatával járó, strukturális reformprogram biztosítja, amelyet a kormány még abban az évben el is indít, és 2012 végéig végrehajt.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a reformok eredményeképp 600-800 milliárd forint megtakarítás érhető el a költségvetés kiadási oldalán. Ez áll szemben majd a kivezetendő és a bevételt csökkentő válságadókkal - tette hozzá.

A reform során minden nagyobb költségvetési tétel felülvizsgálatát ígérte. A 360 milliárdos munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során - hangsúlyozta a miniszter.

***

2010. december 16.
Economist: A válságadók politikai kontextusa

„Hatalomra éhesen” címmel, „A kormány egymás után hajtja ellenőrzése alá Magyarország független intézményeit” alcímmel jelentetett meg helyzetértékelést a magyar kormány politikájáról legújabb kiadásában a The Economist.

Bírálói szerint a Fidesz az áprilisban aratott példátlan, kétharmados többségű győzelem óta „hatalmi harácsolásba” kezdett, átvéve az ellenőrzést gyakorlatilag mindegyik független intézmény felett írja a lap. A lap szerint pártjelölteket választottak a befolyásos új médiatanács mind az öt posztjára, a felügyelő testületnek pedig példátlan jogköre lesz arra, hogy nagy pénzbírságokat szabjon ki a nyomtatott, az online és a műsorszóró médiára, olyan „enyhe kihágásokért” is, mint az emberi méltóság megsértése.

„A vádiratnak” azonban ezzel még nincs vége. Az Alkotmánybíróság ítélkezési jogkörét pénzügyi kérdésekben komoly mértékben szűkítették, a kormány válságadókat rótt ki a bankokra, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi cégekre, megriasztva a külföldi befektetőket. Emellett megdézsmálja a magánnyugdíjpénztárakat, a Költségvetési Tanácsot pedig, amely független felügyeletet gyakorolt a költségvetés felett, felszámolták, jóllehet lesz utódja – áll a The Economist cikkében.

***

2010. december 18.
Népszabadság: nyersanyagcégek kivonulnának a magyar piacról

A Népszabadság szerint az orosz hátterű Lukoil Magyarország és a Panrusgáz Zrt., illetve az olasz hátterű Agip Hungária is fontolgatja benzin-, valamint gáz-nagykereskedelmi engedélyének visszaadását. A lap szerint ez azt jelenti, hogy az érintett cégek kivonulnak a magyar nagykereskedelmi piacról. Mint írták, az ok a válságadó, aminek első részletét december 20-ig kellene kifizetni.

***

2010. december 20.
EU-bizottság: nemzeti hatáskör a válságadó

Az adózás és a helyi tarifák alakítása egyaránt nemzeti hatáskörbe, a nemzeti hatóságok illetékességébe tartozik, de az Európai Bizottság kapcsolatban áll az érintett magyar szervekkel – hangoztatta az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője hétfőn. Sajtótájékoztatóján Marlene Holzner újságírói kérdésre válaszolt, amely a 15 céget magában foglaló csoport – köztük vezető német és osztrák energiavállalatok – közös leveléről érdeklődött: a beadványt az Európai Bizottsághoz intézték, kifejezve aggodalmukat Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt. A szóvivő elmondta, hogy az adózás az uniós szabályok szerint a tagországok nemzeti illetékessége, afölött Brüsszelnek nincs befolyása. Ugyancsak a nemzeti szervekre tartozik a tarifák alakítása is.

Hozzátette: Brüsszel tovább tanulmányozza a levelet, és folyamatos kapcsolatban van a magyar hatóságokkal is. Orbán Viktor miniszterelnök a levéllel kapcsolatban a múlt heti EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón feltett kérdésre úgy reagált: „kár ide szaladgálni Brüsszelbe”. Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni – mondta, de a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait.

***

2010. december 21.
NGM: eddig 115 milliárd forint folyt be a válságadóból

A „válságadóból” összesen 115 milliárd forint folyt be december 20-ig – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.

A távközlés, az energiaszektor és a kiskereskedelmi láncok szereplői a tervezettnek megfelelően teljesítették a válságadóval kapcsolatos bevallási, valamint előlegfizetési kötelezettségüket. A hétfői teljesítési határidőig közel 161 milliárd forint kötelezettséget vallottak be az érintett ágazatok, amelyet a 2009. évi árbevétel alapján állapított meg a kormányzat.

A minisztérium szerint a rendelkezésre álló bevallási adatok és pénzforgalmi információk alapján a korábban megfogalmazott bevételi elvárás várhatóan teljesülni fog. Az érintett szereplőknek az adóévet követő év 150. napjáig kell majd elkészíteniük a teljes fizetendő „válságadóról” szóló bevallásukat. A tényleges adó megfizetése ekkor lesz esedékes, ahogy a most megfizetett adóelőleggel való elszámolás is. A minisztérium a közleményben azt írja: „A válságadó fizetésére kötelezett szektorok fegyelmezett teljesítésükkel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországnak lehetősége nyíljon a költségvetés helyzetének stabilizálására, az adósságszint csökkentésének megkezdésére, és ezáltal a hazánkban beruházó vagy beruházni kívánó vállalkozások számára a stabil gazdasági háttér megteremtésére.”

***

2010. december 23.
A Eurogas aggódik a magyar energiaszektor miatt és az EU-hoz fordult

Levelet intézett az európai gázipar nemzetközi szervezete, a Eurogas elnöke a magyar miniszterelnökhöz, amelyben kifejezi növekvő aggodalmát a magyar energiaszektor jelenével és jövőjével kapcsolatban.

A Napi Gazdaság a csütörtöki számában azt írta, hogy „Francois Cirelli az Eurogas vezetőjeként növekvő aggodalmának adott hangot a magyarországi energiaszektor jelenével és főleg jövőjével kapcsolatban. Cirelli szerint a rövid távú gondolkodás és tervezés a befektetések ellen hat, és veszélyezteti a hosszú távra tervező energiaszektor jövőjét. ...A piaci mechanizmusok figyelmen kívül hagyása veszélyezteti az ország versenyképességét, és hosszú távon kedvezőtlen hatással járhat az ország energiaellátására is”.

A lap megjegyzi, hogy ez elnöki levélről a Eurogas december 10-én tartott éves közgyűlésén döntöttek. A szervezet tagja a Magyar Gázipari Egyesülés és nagy magyarországi energiaszolgáltatók tulajdonosai – RWE, E.ON, GdF Suez – is.

A Napi értesülése szerint a gázszektor európai szintű tiltakozását a kormány visszamenőleges törvénykezése, az energiaszektort is sújtó válságadó nagysága, valamint ennek kiszámíthatatlansága és időbeni „határtalansága” váltotta ki. A Eurogas, a magyarországi helyzet kritikájával és az egész régió energiaszektorával kapcsolatos aggodalma miatt az Európai Unió energiabiztosához, Günther Oettingerhez fordult.

***

2010. december 23.
Leminősítette Magyarországot a Fitch Ratings is

Leminősítette, de továbbra is a befektetésre ajánlott alapsávban tartja Magyarország adósosztályzatait a Fitch Ratings, amelynek véleménye szerint a kormány által kidolgozott költségvetési tervek „rossz irányúak” a további államháztartási konszolidáció szempontjából.

A bejelentés után meredeken emelkedett a magyar adósságtörlesztés-kockázatra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása a londoni kereskedésben.

A cég számításai szerint e tervek a GDP-arányos alapszintű költségvetési mérlegkilátást 4 százalékponttal ronthatják a 2011-2012-es időszakban. Jóllehet az államháztartási főszámok alapján a hiány jövőre 2,9 százalékra csökkenhet, emögött azonban a nyugdíjreform visszafordításából eredő, a GDP-érték 3,2 százalékára tervezett bevételek állnak. Mindemellett a személyi és a társasági adók végleges csökkentésének költségvetési mérlegköltsége a GDP-arányában jövőre 2,5 százalékpont lesz, és 2013-ra ez a mérleghatás 5 százalékpont körüli szintre növekszik, miközben a bankokra, valamint a kiskereskedelmi, az energiaipari és a távközlési szektorokra kirótt átmeneti válságadók 2012-2014-ben a tervek szerint csökkennek.

Mindez a Fitch Ratings szerint jelentős államháztartási hiányt fog eredményezni, még abban az esetben is, ha a kormány végrehajt bizonyos kiadáscsökkentéseket és szerkezeti reformokat, és ha a növekedés üteme gyorsul. A hitelminősítő ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy „derűlátónak” tartja azt a kormányzati feltételezést, amely szerint 2013-ban már 5 százalékos gazdasági növekedés lesz Magyarországon.

***

2010. december 29.
Visszaadja üzemanyag-nagykereskedelmi engedélyét a Lukoil Magyarország Kft.

A válságadó miatt visszaadja üzemanyag-nagykereskedelmi engedélyét a Lukoil magyarországi leányvállalata, a Lukoil Magyarország Kft. - nyilatkozta Denis Ryupin ügyvezető szerdán a Nol.hu-nak.

Kifejtette: nincs szó kivonulásról, a kúthálózatukat megtartják. Hangsúlyozta, hogy a Lukoil Magyarországon elsősorban a magyarországi üzemanyag-kiskereskedelemben vesz részt, amelyet leginkább közel száz töltőállomásuk jelképez. Ezt a fő tevékenységüket egyáltalán nem kívánják feladni. A piaci félreértések elkerülése végett leszögezte: töltőállomásaik megmaradnak, ügyfeleiket továbbra is a megszokott feltételekkel szolgálják ki.

Döntésüket azzal indokolta, hogy a nagykereskedelem fenntartása a tevékenységre kirótt válságadó miatt egyértelműen veszteségesnek mutatkozott, kedvező kilátás nélkül. Az ügyvezető ugyanakkor nem zárta ki, hogy adott esetben visszatérnek erre a piacra is.

Közölte, hogy 2010-re vonatkozólag befizették mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi tevékenységük után járó válságadót. Határozottan kijelentette, hogy a vállalat minden tekintetben betartja a törvényeket.

***

2010. december 31.
Kósa és Rogán jegyzi a legtöbb elfogadott képviselői indítványt

A fideszes Kósa Lajos és Rogán Antal nevéhez fűződik a legtöbb olyan egyéni képviselői indítvány, amelyet az új parlament megszavazott. A debreceni polgármester előterjesztője volt az önkormányzatokat érintő törvénymódosítások mellett a büntető törvénykönyv szigorításának is, míg Rogán Antal javasolta a médiaszabályozás átalakítását és a válságadók kivetését. Az elfogadott egyéni képviselői indítványok számát tekintve második helyezett Rogán Antal nevéhez számos jelentős gazdasági és pénzügyi tárgyú törvény fűződik. Közülük a legfontosabb a bolti kiskereskedőkre, távközlési cégekre és az energiaellátókra kivetett különadók bevezetése volt, ezt Lázár János frakcióvezetővel együtt nyújtotta be.

***

2011. január 2.
Szankciókat követelnek Magyarország ellen európai multik

Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt – írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva. Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre.

A lap birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy „győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására”.

Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság „indítson eljárást Magyarországgal szemben” az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt.

A Welt online értesülése szerint a tiltakozás résztvevője Németország részéről az Allianz, az E.ON, az RWE, a Telekom, az EnBW, a Rewe elsőszámú vezetője. A hat német óriáscég tiltakozó akciójához csatlakoztak az osztrák Spar, az OMV és a Baumax, a cseh CEZ, a francia Axa, valamint a holland ING és Aegon vezetői is.

A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival.

***

2011. január 2.
Süddeutsche Zeitung: Lázadás Orbán ellen

Az európai konszernek hevesen támadják Magyarországot, és 13 konszern vezetője az EU Bizottságához intézett levélben szankciókat követelt Magyarország ellen, mert diszkriminálva érzik magukat a különadóktól. Éppen most kezdődik Magyarország soros EU-elnöksége, és a nagy európai konszernek nagyhatalmú menedzserei  most mozgósítanak Orbán Viktor miniszterelnök politikája ellen. „A magyar kormány legutóbbi döntéseiben azt a trendet látjuk, hogy bizonyos ágazatokat, és különösen külföldi vállalatokat az államháztartás szanálására akar felhasználni” – áll a levélben.

A felkelőkhöz tartozik német részről az E.On, az RWE, valamint az EnBW energetikai konszern, az Allianz biztosító és a Deutsche Telekom, továbbá több holland és osztrák konszern mellett a francia Axa biztosító is. A menedzserek kiszámolták, hogy a magyarországi beruházások 79 százaléka az EU-ból van, ennek negyede Németországra jut, s nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy nem fektetnek be többet Magyarországon. Konkrétan az Orbán által bevezetett válságadót, a szabályozási változásokat, és a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítását bírálják. „Magyarországot, mint EU-tagállamot rá kell bírni, hogy visszavonja ezeket az igazságtalan terheket”, mert „az intézkedés ellentétes a belső piac eszméjével, a jogbiztonság elvével és és a jogos elvárások védelmével, és lerombolják a jövendő beruházások minden bizalmi alapját” – szól a levél.

A lap szerint a konszernek támadása alighanem kiélezi a Magyarország és a többi uniós tagállam közötti feszültségeket is, az országot ugyanis bírálták új, korlátozó médiatörvénye miatt is. Rainer Brüderle német gazdasági miniszter közölte,  hogy támogatni fogja a konszerneket eljárásukban. Kijelentette: az olyan adók, amelyek első sorban külföldi vállalatokat sújtanak, alapvetően problematikusak. „Ezért a német kormány az adótervek ismertté válása után világosan a magyar kormány értésére adta aggályait, és a téma szerepelni fog Brüderle és Fellegi Tamás magyar nemzeti fejlesztési miniszter januári találkozóján is. Egyébként pedig figyelemmel kísérjük a tényállás vizsgálatát az EU bizottsága által” – mondta a miniszter a lapnak.

A Bizottság most értékeli a konszernek panaszát, és igyekszik tisztázni, hogy megalapozottak-e. A brüsszeli hatóság szóvivője szerint a lehető legnagyobb figyelemmel vizsgálják a kérdést, és ha bebizonyosodik, hogy Budapest sérti az európai szabályokat, formális eljárást vezetnek be, ahogyan az panaszok esetén szokás, végül pedig szerződésszegési eljárás következhet. A vizsgálat jelenleg Algirdas Semeta adó- és vámügyi biztos kezében van.

Úgy tűnik azonban, az EU Bizottságának már a konszernek panasza előtt aggályai támadtak, mindenesetre Neelie Kroes távközlési és digitális kérdésekért felelős biztos már októberben felvilágosítást kért a távközlést érintő új terhekről, állítólag azonban mindeddig nem kapott választ az Orbán-kormánytól.

A konszernek kiszámolták, hogy az Orbán által bevezetett válságadó 1,3 milliárd eurót hoz, szinte kizárólag az energetikai, távközlési, kereskedelmi és a pénzügyi szolgáltatási ágazatból, míg a hazai cégek részben kifejezetten fel vannak mentve például a kiskereskedelem terén. A német és osztrák energetikai cégek számára a megterhelés 100 millió eurót, a távközlésben 220 milliót, míg a pénzügyi szolgáltatási szektorban 735 millió eurót jelent.

***

2011. január 3.
Az osztrákok szerint a különadó uniós jogba ütközik

Az osztrák gazdasági miniszter is osztja a magyar válságadókat érintő külföldi bírálatokat: „Még tavaly november közepén egy memorandumot adtak át a témában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkárnak” – mondta Waltraud Kaserer, Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós jogba ütközőnek tartják a meglepően rövid idő alatt bevezetett adókat. Ausztria szerint emellett az osztrák-magyar kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt is sértik az adók.

Mint azt az Európai Bizottság egyik szóvivője, Olivier Bailly hétfőn közölte, a testület tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre. Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság.

***

2011. január 3.
Tiltakozik a német és az osztrák gazdasági miniszter

Hétfőn több külföldi sajtóorgánum, köztük a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap, valamint az APA osztrák hírügynökség is arról számolt be, hogy a magyarországi különadó elleni tiltakozik a német kormány gazdasági minisztere és az osztrák gazdasági miniszter is. Az Európai Bizottság pedig tanulmányozza külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét.

A Süddeutsche Zeitung című müncheni lap a magyarországi különadó elleni tiltakozásról és a német kormány gazdasági miniszterének ez ügyben elfoglalt álláspontjáról közölt beszámolót Rainer Brüderle gazdasági miniszter „megrója Magyarországot” (Brüderle nimmt sich Ungarn zur Brust) címmel. A liberális német újság szerint „Magyarország az euró válságának közepette veszi át az Európai Unió elnökségét, több német óriáscég pedig bizalmatlansággal figyeli a váltást – egy különadó miatt úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. Brüderle gazdasági miniszter osztja ezt a nézetet” – áll az írás bevezetőjében.

„Az elsősorban külföldi vállalatokat érintő adók alapvetően problematikusak az európai belső piac számára” – mondta Brüderle a lapnak. A német kormány ki is fejtette aggályait a magyar kormánynak. Az ügy Brüderle és magyar kollegája, Fellegi Tamás januári tárgyalásán is a témák között szerepel majd a német lap szerint. „Egyébiránt pedig figyelemmel követjük, hogy az Európai Bizottság miként ítéli meg a tényállást” – tette hozzá a német gazdasági miniszter a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint.

Az MTI megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn délután közölte, hogy a minisztérium 2010. december végén kapta meg Rainer Brüderle német gazdasági miniszter levelét. Az abban foglaltakat a tárca vizsgálja. „A magyar kormány a jelzett témában, a hivatalos válaszlevél megküldéséig nem kíván nyilatkozni.”

Az osztrák gazdasági miniszter, Reinhold Mitterlehner is osztja a magyar válságadókat érintő külföldi bírálatokat – derült ki hétfőn. Waltraud Kaserer, a miniszter szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta: még tavaly november közepén egy memorandumot átadtak a témában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkárnak. A memorandumban felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós jogba ütközőnek tartják a meglepően rövid idő alatt bevezetett adókat. Ausztria szerint emellett az osztrák-magyar kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt is sértik az adók.

***

2011. január 3.
Az Európai Bizottság tanulmányoz

Hétfőn az Európai Bizottság közölte: tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre – közölte a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője. Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság – tette hozzá Olivier Bailly. Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, hogy tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat.

A szóban forgó december 15-i keltezésű levelet a Die Welt című német lap online kiadása ismertette a hétvégén, miszerint tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője szankciókat követel a magyar kormány ellen a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt.

***

2011. január 4.
Süddeutsche Zeitung: Magyarország feji a külföldi konszerneket

Magyarország feji a külföldi konszerneket, de kikéri magának a kritikát, mert szerinte az adó egyáltalán nem diszkriminatív.

A magyar kormány kikérte magának az egyes ágazatokra bevezetett különadót a nyugat-európai vállalatok részéről érő bírálatokat – írta a lap, s idézte Győri Enikőt, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárát, aki határozottan visszautasította, hogy az adó külföldiek ellen irányulna.

A visszamenőleges hatállyal bevezetett adó formailag ugyan nem kifejezetten a külföldi vállalatokat terheli, de úgy alakították, hogy a hazai ipart gyakorlatilag alig érinti.

Jó tucatnyi európai nagyvállalat, köztük az Allianz, az E.On, az RWE, az EnBW és a Deutsche Telekom panaszt tett az EU Bizottságánál az októberben meghatározott időre bevezetett válságadó ellen. A panasz szerint a távközlésre, energetikára és kiskereskedelemre érvényes szabályozás hátrányos helyzetbe hozza Magyarországon a külföldi vállalatokat.

***

2011. január 4.
FAZ-kommentár a válságadóról

Magyar szellem címmel közölt rövid kommentárt a válságadóról keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív újság gazdasági rovatában közölt írás szerzője, Hendrik Kafsack szerint sokkal rosszabbul nem kezdődhetett volna Magyarország első EU-elnöksége. Előbb a médiatörvény miatt került az ország bírálatok kereszttüzébe, most pedig a válságadó miatt állítják pellengérre.

A meghatározott időre szóló, csak néhány gazdasági ágazatot érintő adóval akarja Orbán Viktor miniszterelnök rendbe tenni az államháztartást. A válságadó nem kizárólag, de főleg német és EU-s állambeli vállalatokat sújt. Ezért tizenhárom konszern főnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy rendeljen el szankciókat Magyarország ellen, ami nem lesz könnyű dolog.

Formailag ugyanis a (válságadóról szóló) törvény nem sérti azt az alapelvet, amely szerint a belső piacon nem érheti hátrány a külföldieket. Végül is a válságadó elméletben magyar cégekre is vonatkozik. Azt, hogy ellentmond a „belső piac szellemének”, nem büntetheti a bizottság. Orbánnak azonban föl kell tennie magának a kérdést: vajon meg akarja-e terhelni hazája első EU-elnökségét azáltal, hogy aláássa a közösség értékeit és eszméit.

***

2011. január 4.
Der Standard: Magyarország méltatlanul bánik a befektetőivel

A magyar kormány politikájáról közölt kommentárt keddi számában a Der Standard című osztrák lap. Tartani lehet tőle, hogy Orbán taktikája beválik, csak a pénzügyi piacok nyomása téríthetné el Magyarországot a populista irányvonaltól – írta a liberális lap hasábjain Eric Frey ügyeletes vezető szerkesztő. Frey „a populizmus mesterének” nevezi a miniszterelnököt. „Az a bosszantó Orbán stratégiájában, hogy nagyon is beválhat a számítása” – írta. A szerző úgy látja, hogy bár a kormány gazdaságpolitikája további évekre meghosszabbíthatja az ország nyomorúságát és hosszú távra Európa peremére szoríthatja Magyarországot, „az államférfiakkal ellentétben populisták számára az ilyen kilátások közömbösek”.

Bármilyen hangos lesz is a médiatörvény elleni kritika, sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs eszköz a kezében valódi nyomásgyakorlásra. A nemzetközi kiközösítés, amivel fenyegetni tudnak, belpolitikailag a magyar miniszterelnök kezére játszik. A magyar EU-elnökség bojkottálása több problémát okozna az EU-nak, mint Magyarországnak, az európai nemzetközi bíróságok előtti eljárások pedig túl sokáig tartanak ahhoz, hogy most „álmatlan éjszakát okozzanak az öntudatos miniszterelnöknek”. Ugyanez érvényes a külföldi nagyvállalatoknak a magyar válságadó elleni fellépésére is a szerző szerint. A törvény formailag nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben. Azt, hogy a feltételeket úgy állapították meg, hogy mindenekelőtt a külföldi cégeket terheli az adó, csak fáradságos szerződésszegési eljárás révén lenne bizonyítható, és ez megint csak évekig tart. Még a német és az osztrák gazdasági miniszter is csak szóbeli támogatást tud nyújtani a konszerneknek.

Aki ilyen méltatlanul bánik a befektetőivel, azt kockáztatja, hogy senki nem fektet be nála többé. De ez is csak hosszú távon mutatkozik meg, ugyanis a konszerneknek a gyors kivonulás túlságosan drága volna – írta Frey.

A szerző úgy látja, hogy bár a Nemzetközi Valutaalaptól kapott nagy hiteleket már visszafizették, az ország továbbra is rá van utalva a pénzügyi piacok jóakaratára, hogy képes legyen refinanszírozni a Közép- és Kelet-Európában legnagyobb államadósságot. „Senki sem kíván pénzügyi válságot egy szomszéd országnak, de egy kevés abból a nyomásból, amit a görögök és az írek nemrég éreztek (...), kényszeríthetné leginkább Orbánt kurzusváltásra. Magyarország hosszú távú kilátásaira nézve ez áldás volna.”

***

2011. január 4.
Ellenzéki vélemény, befektetői panaszok

Az MSZP szerint az Orbán-kormány a bank- és a válságadó miatt egyre nagyobb pénzpiaci és hitelezői ellenállásba ütközik, ráadásul ezek a „diszkriminatív különadók” a magyar munkahelyeket is veszélyeztetik. Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében „Fidesz-KDNP bűnszövetségnek” nevezi a kabinetet, amellyel szemben egyre fogy a türelem és a bizalom a gazdasági szférában. Az ellenzéki politikus szerint ezt mutatja a tizenhárom magyarországi befektető és kiemelt munkáltató Európai Bizottságnak (EB) benyújtott panasza, amely alapján a brüsszeli testület már megkezdte egy esetleges vizsgálat megindításának elemzését. Szanyi szerint az Orbán-kabinet „röpke fél év alatt” tönkretette a korábbi kormány munkájának gyümölcsét, a magyar hitelkeresőknek az olcsó hitelhez jutás szűkülő lehetőségeivel kell szembenézniük: „Márpedig olcsó és jó hitelek nélkül nem létezik stabil gazdaság”.

***

2011. január 7.
Orbán sajtótájékoztató: Magyarország szegény ország

Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso közös sajtótájékoztatóján is szóba került a válságadó. Orbán először általánosságban beszél a gazdasági helyzetről: „Nem lehet sikeres a magyar elnökség akkor, ha miközben védeni akarjuk az eurót és fegyelmezett pénzpolitika mellett törünk lándzsát, aközben a magyar gazdaság és pénzügyek nincsenek rendben. Ez lehetetlen. Ezért Magyarország nemcsak nemzeti, hanem európai kötelezettségének is tekinti, hogy a saját államháztartását a lehető legnagyobb rendben tartsa és a pénzügyi fegyelemből példát mutasson. Ennek jegyében az idei költségvetés hiánya 3,8 százalékos, amit vállaltunk az Unió felé, a 2011-es 3 százalékos lesz, és a 2011-es év alatt mi, magyarok csökkenteni fogjuk az államadósságunkat. Ez nemcsak magyar érdek, hanem a sikeres elnökség előfeltétele is.”

Majd a sajtótájékozató végén egy kérdésre válaszolva a következőket mondta: „Erről nem szoktunk beszélni, de Magyarország egy szegény ország. Magyarországon a nettó átlagjövedelem nem éri el a havi 600 eurót. Hatszáz eurót! A tízmillió magyar emberből több mint hárommillió az EU-s szegénységi küszöbszámítás szerint szegénynek minősül. A nyugdíjak értéke valahol a 200 és a 300 euró között lehet havonta. Az átlagnyugdíjak értéke. Nekem egy ilyen országban kell a költségvetést konszolidálni, az államadósságot csökkenteni, megindítani a növekedést, külföldi befektetéseket vonzani, és közben versenyképessé tenni az országot ma még nálunk jobb versenyképességű államokkal. Ehhez kellenek a nemzetközi cégektől a közteherviselésben való részvétel extraadói. Átmenetileg, három évre. Ennek a megértését és elfogadását remélem a nemzetközi cégektől is, akiket megértek, hiszen veszítenek a profitjukból azáltal, hogy magasabb adót kell fizetniük. Mint ahogy a magyar nyugdíjasoknak és a magyar munkavállalóknak is ezt kell tenniük.”

***

2011. január 7.
Helyeslő Handelsblatt-kommentár a válságadóról

A vállalatok válságjáruléka címmel közölt kommentárt pénteken a Handelsblatt a magyar kormány által kivetett válságadóról. A német gazdasági és üzleti napilap brüsszeli tudósítója, Ruth Berschens megállapítja: a kis Magyarország kihívást mert intézni a nagy német vállalatokhoz. Orbán Viktor kormányfő különadó formájában nyújtja be a számlát a Deutsche Telekomnak, az RWE-nek és a Metrónak, hogy ezáltal rendbe tegye a zilált államháztartást. Várható volt, hogy a konszernek hevesen tiltakozni fognak. Ám hogy a német gazdasági miniszter felsorakozott mögöttük, az megkérdőjelezhető.

Berschens szerint Rainer Brüderle ezzel „partikuláris érdekek szószólójává lépett elő, ugyanis messze nem az egész német gazdaság panaszkodik Magyarországra. A balkáni országban igen aktív autóipar hallgat, és erre jó oka van. A magyar kormány tudatosan döntött úgy, hogy a termelő ágazat nemzetközi versenyben álló exportcégeit nem terheli meg a különadóval. Fizetniük a kereskedelmi láncoknak, energiaszolgáltatóknak, távközlési cégeknek és bankoknak kell – mindegy, hogy magyarok vagy külföldiek.”

A német újságíró szerint az a vád, hogy Orbán célzottan csak külföldi cégeket fej meg, nem állja meg a helyét. Az érintett vállalatok el tudják viselni a három évre szóló adót. Elvégre a rendszerváltás után roppant kedvező beruházási feltételek várták őket Magyarországon, s azóta nagy nyereségre tettek szert. A magyar társasági adó mértéke 10 százalék; még ha ehhez hozzájön a válságadó, az adóteher akkor is jócskán a németországi szint alatt marad.

Berschens szerint a magyar kormányfő pontosan azt teszi, amit az EU az eladósodott tagállamoktól elvár: rendbe teszi az államháztartást. A költségvetési hiányt már ebben az évben 3 százalék alá akarja szorítani, amivel jócskán megelőzi az euróövezet legtöbb államát. A lakosság megszenvedi a takarékossági programot: a nyugdíjak és az állami alkalmazottak fizetései drasztikusan csökkentek, jelentősen emelkedett az áfa. Így természetes, hogy a nagy vállalatok is kivegyék a részüket a válság leküzdéséből.

A szerző emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válság kirobbanása óta Magyarország rászorul az IMF és az EU milliárdos hiteleire. Az ország most mennél hamarabb ki akar szabadulni ebből a függőségből, és helyre akarja állítani nemzetközi versenyképességét. A német kormánynak – az EU gazdasági stabilitását szem előtt tartva – támogatnia kellene ezt a szándékot, még ha néhány német vállalatnak ezért átmenetileg áldozatot kell is hoznia.

***

2011. január 9.
Német politikai elemző: méltánytalan követelőzés

Bár Constanze Stelzenmüller, a német Marshall Alapítvány vezető munkatársa elsősorban a médiatörvény kapcsán ír elemzést az Alapítvány honlapján, ezt nem választja el a válságadók hozta ellentmondásoktól: „A ,szabad és egységes Európa' rengeteget köszönhet annak a bátor magyar kormánydöntésnek, amelynek következtében 1989 nyarán megnyitották az ország határait Ausztria felé, hogy a keletnémet menekültek Nyugatra távozhassanak. Huszonegy esztendővel később az uniós elnökség miatt Magyarország ismét előtérbe került. Ám van egy különbség: a jelek szerint az ország [vezetése] pálfordulást hajt végre, és a fordulat magával ránthatja egész Európát.

A hathónapos uniós elnökség általában nyugodtan zajlik, nem is számít nagy ügynek, és különösen nem az, mióta egy éve véglegesítették az elnökségre és az uniós külpolitikára vonatkozó Lisszaboni Szerződést. ...Orbán Viktor miniszterelnök harcias kormánya számára a tisztség túlságosan is nyugalmasnak látszott, ezért Budapest úgy döntött, hogy az esztendőt látványos politikai tűzijátékkal nyitja, méghozzá egyszerre két megrázó fordulattal: a médiát korlátozó törvénycsomaggal és a befektetőkre kivetett „válságadóval”.

Röviden: az új szabályozók méltánytalanul követelőzőek, homályosak és túl nagy a hatókörük. (A „válságadó” esetében Budapest azzal érvel, hogy minden magyar és külföldi cégre vonatkozik. Valójában azonban csak a külföldi vállalatokra érvényes, mert csak a multinacionális cégek érnek el olyan pénzügyi eredményt, amelyet a törvény küszöbértékként figyelembe vesz.) Számos kritikus követeli, hogy alkalmazzanak szankciókat Magyarország ellen – többen egyenesen azt is, hogy zárják ki az EU-ból –, ám ezek nagyon is kétes sikerű próbálkozások.

***

2011. január 9.
Martonyi a válságadóról

Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) Europastudio című műsorának vendégeként Martonyi János kifejtette: a Magyarországon bevezetett válságadók módosítása nem várható. „A nagy kérdés most az, hogy meddig legyenek érvényesek ezek az adók. Erről minél előbb párbeszédet kell kezdeni a gazdasági szereplőkkel, vagyis a válságadókat bíráló 13 nemzetközi vállalattal és másokkal is.”

***

2011. január 11.
Téma lesz a válságadó az első csúcsértekezleten

Megkezdődnek a héten az Európai Unió soros magyar elnökségének idején tartandó első csúcsértekezlet közvetlen előkészületei a tagországok brüsszeli állandó képviselőinek fórumán - jelentette be Brüsszelben Györkös Péter, Magyarország állandó EU- képviseletének vezetője. A válságadókról azt mondta: „Annak megértését szeretnénk kérni a Magyarországon jelen lévő külföldi beruházóktól, hogy mindenkinek érdeke, hogy az ország konszolidált államháztartási helyzettel rendelkezzen. Nem lehet minden terhet a lakosságra hárítani.”

***

2011. január 13.
Fellegi Tamás berlini tárgyalásai: a válságadó nem diszkriminatív

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és a magyar EU-elnökség előtt álló súlyponti feladatokról tárgyalt csütörtökön német kollégájával Berlinben a magyar kormány nemzeti fejlesztési minisztere. Fellegi Tamás és Rainer Brüderle eszmecseréjén téma volt a válságadó is. Meghallgatva a német fél aggályait, miszerint az adó túlzott mértékű, és túlzottan sújt német cégeket, a magyar miniszter kifejtette: a 2012-ig hatályos adó nem diszkriminatív. Történelmi helyzetnek nevezte, hogy a válságadó által érintett ágazatokban túlreprezentáltak a német cégek. Német konszernek – Deutsche Telekom, E.ON, Metro – főnökeivel tartott megbeszélésén, valamint a német gyáriparos-szövetség (BDI) energetikai tagozata előtt tartott előadásán Fellegi világossá tette: a magyar fél kész az ésszerű vitára, ám a válságadóról szóló törvény megváltoztatása nem várható. A kormány célja az, hogy stabil, kiszámítható környezetet teremtsen a vállalatok számára. Ennek érdekében tárgyalások útján, a cégek véleményének beépítésével fogja kialakítani a szektorszabályozást. A 2013-mal kezdődő időszakra vonatkozóan az a feladat, hogy a vállalatokkal közösen olyan fenntartható rendszert alakítson ki a kormány, amely a közteherviselésen alapul. A párbeszéd várhatóan a tavasz folyamán fog elkezdődni.

A válságadó a fejlesztési miniszter szerint két dologról szól. Az egyik a jogi megítélés, vagyis az, hogy ez az adó belefér-e az EU szabályozásába vagy sem. Ezt a jogtechnikai kérdést a brüsszeli bizottság szakértői fogják eldönteni.

A valódi kérdés azonban szerinte az adó lényege, a 90-es években a szolgáltató szektorokban kötött privatizációs lépések sorozata. A magyar állam ugyanis garantált árbevételt biztosított a szektorokat megvásárló külföldi cégeknek, amelyek ráadásul kedvezményeket (adózás és foglalkoztatás terén) is kaptak, és számos területen – például az energiaszektorban – szerződés szavatolta a minimális profitjukat is. Amikor a társasági adó Magyarországon jóval 20 százalék fölött volt, ezek a cégek hosszú éveken át 10 százaléknál is alacsonyabb adót fizettek. „Ehhez a gyakorlathoz nem lehet visszatérni. Ezért kell tárgyalni a 2012-t követő időszakról. Azt nem fogjuk megengedni, hogy a válságadó kifutása után visszaálljon ugyanez a rendszer” – mondta Fellegi Tamás.

***

2011. január 14.
A Deutsche Telekom átgondolja az új magyarországi adók következményeit

A Deutsche Telekom frusztrált a Magyarországon bevezetett új vállalati adók miatt, mert ezek veszélybe sodorhatják a vállalati beruházásokat és az ország gazdasági növekedését – fejtette ki pénteken egy németországi pénzügyi konferencián a német távközlési vállalat pénzügyi igazgatója. „Át kell gondolnunk, hogy mik a következmények ránk nézve”, és azt is, hogy az adók milyen hatással vannak a térség beruházásaira – mondta Timotheus Höttges.

Höttges azt is elmondta, hogy elégedett a magyarországi üzletmenettel, és gazdasági fellendülésre számít egész Közép-Kelet-Európában.

***

2011. január 14.
Adevarul: Románia most hódíthatja el Magyarországtól a befektetőket

Románia számára most van a legkedvezőbb pillanat, hogy a bürokrácia csökkentése és enyhe adókönnyítések révén külföldi befektetőket hódítson el a külföldi tőkét elriasztó Magyarországtól – írja pénteki cikkében az Adevarul.

A bukaresti napilap gazdasági szakértők véleményét ismerteti az írásában, amelyet a címoldalon is bevezet azzal a címmel: Hogyan lopjuk el a befektetőket Magyarországtól. Az újság utal a magyar kormány által bevezetett „válságadókra”, külön is említve a „Robin Hood-adót”.

A csaknem két teljes belső oldalt kitöltő cikkben Christian Tegllund Blaabjerg, a Saxo Bank tőkestratégiai vezetője úgy látja: az, amit ma Magyarország a külföldi befektetők szempontjából csinál, öngyilkosság. Románia most a maga javára fordíthatja ezt a helyzetet, sőt, meg is kell tennie. Ionut Dumitru, a Romániai Adóügyi Tanács elnöke is úgy véli: Románia jelen pillanatban kétségtelenül vonzóbb Magyarországnál a külföldi befektetők szemében. Bogdan Glavan, a Gazdaság és Szabadság Központjának alapító tagja a lapnak ugyancsak kifejti: az adóterhek enyhítése szempontjából ez soha vissza nem térő alkalom Románia számára.

***

2011. január 17.
Bécsi elemző: a hitelminősítők meggyőző reformokat várnak a kormánytól

Meggyőző reformokat kell felmutatnia a magyar kormánynak, mondta Richter Sándor, a Bécsi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) elemzője a Die Pressének adott nyilatkozatában. Ha a hitelminősítő intézetek meggyőzőnek találják a várhatóan februárban ismertté váló reformokat, akkor „egy időre elhárul a veszély Magyarország fölül”. Ha semmitmondóak vagy nem fenntarthatóak lesznek, akkor a magyar államadósságot nem lehet „továbbra is úgy finanszírozni, ahogy eddig”.

A vállalkozásokat és a bankokat az eddig magyarországi befektetéseik miatt a válságadók „nem űzik el olyan könnyen”. Velük ellentétben a magyar államkötvényeket vásárló pénzügyi befektetők egyik napról a másikra elmaradhatnak. Az országot újból és újból leminősítették a hitelminősítő intézetek, csak egy fokozat választja el a „bóvli” kategóriától, „és a kilátások nem különösebben jók”. A kormánynak jelzést kell adnia, hogy kész átgondolni a gazdaságpolitikáját.

„A válságadókkal kapcsolatban hirdetett ’szabadságharc a multik és bankok ellen’ valójában csak a választóknak szánt propaganda” – mondta Richter. A miniszterelnök valójában tisztában van azzal, hogy Magyarország erősen függ a külföldi befektetőktől, az iparban, a pénzügyek és az államháztartás terén egyaránt. Az elemző úgy látja, a különadókra azért volt szükség, mert a választások előtt a Fidesz adócsökkentést ígért a lakosságnak. Magyarországon egykulcsos személyi jövedelemadót vezettek be. Ez lyukat vág a költségvetésen, amit most új vállalkozói adókkal és részben a magán nyugdíjpénztárakból származó pénzzel kell betömni. Richter véleménye szerint a multinacionális vállalatok most azt az üzenetet kapják: „légy jó, és megbüntetünk”. Egy piacgazdaságban nem lenne szabad megbüntetni a vállalkozókat azért, ha nyereséget termelnek. Ha a profit monopolhelyzetből vagy a verseny torzulásából származik, akkor a „játékszabályokon” kell változtatni – mondta.

Az elemző szerint a kormány politikájának határait jelenleg csak a külföld jelezheti. Ezt vagy az EU, vagy pedig a külföldi befektetők tehetik meg, akik úgy dönthetnek, hogy nem finanszírozzák többé az országot. Ha az EU úgy dönt, hogy a válságadók sértik az uniós jogot, akkor a kormányfőnek „reagálnia kell”. Azt nehéz megjósolni, hogy mennyit fogad el az EU a szabályozásból.

Richter nem tartja reálisnak a tervet, hogy az adókat legkésőbb három év múlva kivezessék, mert a választási ígéretek beváltását továbbra is finanszírozni kell.

Orbán Viktor múlt csütörtökön a Dow Jones hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: a magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét a pénzügyi piacokon. Közölte: a kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatások és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

***

2011. január 24.
EBRD: a hiteles középtávú stratégia hiánya és bizalomgyengítő intézkedések

A régióról összeállított új, hétfőn közölt helyzetértékelés Magyarországról szóló fejezetében az EBRD azt írta, hogy a magyar gazdaság tavaly is csak szerény ütemben nőtt, és ehhez képest az idén „marginális” gyorsulás várható. A térség egészéhez hasonlóan a fő hajtóerő az export, mivel a belső kereslet csak csekély mértékben járul hozzá a növekedéshez, ahogy az a kiskereskedelmi, hitelfolyósítási és munkanélküliségi folyamatokból is kitűnik.

A magyar kormány – jóllehet elkötelezte magát az EU túlzottdeficit-eljárása alapján kijelölt hiánycélok teljesítése mellett – mindeddig „ódzkodott bármilyen széleskörű kiadási oldali konszolidációtól” – áll a hétfői EBRD-jelentésben. A bank szerint számos elemző megkérdőjelezi a válságadók fenntarthatóságát, és ezeket az adókat egyes befektetők diszkriminatívnak tekintik.

A hiteles középtávú stratégia hiánya, valamint a „bizalomgyengítő intézkedések”, köztük azok, amelyeket a kormány „a magánnyugdíjalapok ellen” hozott, „elkezdték nyugtalanítani a befektetőket”, és a magyar szuverén adósosztályzatot most már mindhárom nagy hitelminősítőnél mindössze egyetlen fokozat választja el a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategóriától – áll az EBRD elemzésében.

A pénzintézet szerint „további felfordulást okozhat a kötvénypiacon” a kormány és a jegybank közötti feszültség.

***

2011. január 27.
Fellegi együttműködést kért a multiktól a befektetői bizalom helyreállításához

A kormány eltökélt a stabil és kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet megteremtésében – erősítette meg Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén, ahol a tárca közleménye szerint a jelenlévőktől együttműködést kért a Magyarország iránti befektetői bizalom helyreállításához.

A közlemény szerint Fellegi Tamás előadásában elmondta: a szocialista kormány által hátrahagyott költségvetésben tátongó 500-700 milliárd forintos hiány és a megörökölt mély strukturális problémák késztették a kormányt arra, hogy a magyar gazdaság szereplőit a korábbinál igazságosabb és arányosabb mértékben vonja be közteherviselésbe. A miniszter megerősítette, hogy a kormány a továbbiakban is a Magyarország számára legelőnyösebb és a lakossági megszorításokat elkerülő megoldásokat részesíti előnyben a középtávú kibontakozás lehetőségének megteremtésekor.

A közlemény szerint a nemzeti fejlesztési miniszter előadásában elismerte, hogy a multinacionális vállalatok meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaságban, és kilátásba helyezte a rendszeres párbeszéd lehetőségét. A kormány kiegyensúlyozott partneri viszonyra törekszik a multinacionális vállalatokkal, és nyitott a szabályozási rendszer ésszerűsítését célzó javaslataik beépítésére – jelentette ki Fellegi Tamás a közgyűlésen a közlemény szerint.

***

2011. január 28.
Cséfalvay: a reformlépésekkel kiválthatók lesznek a válságadók

A kormány február végére elkészülő reformsorozata lehetővé teszi, hogy 2012 után ne legyen szükség válságadókra – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára egy pénteki háttérbeszélgetésen. Cséfalvay Zoltán szerint 2013-ba már úgy kell belépni, hogy a különadók körülbelül 600 milliárd forintos tételét ki kell tudni váltani, vagyis olyan lépésekre van szükség, amelyekkel ez az összeg helyettesíthető. Számolni lehet a gazdaság növekedéséből származó bevételekkel, különböző rendszerek átalakításából származó hatékonysági növekedéssel, és „nyilvánvalóan szükség van bizonyos kiadáscsökkentő lépésekre is”. Az, hogy szükség van-e még bevételnövelő lépésekre, attól függ, milyen arányban tudnak megtakarításokat elérni.

Példaként említette, hogy a gyógyszerkasszában van lehetőség jelentős megtakarításra. A MÁV és a BKV működésével kapcsolatban szintén nonszensznek nevezte, hogy a cégek évente fordulnak az államhoz plusz milliárdokért a normál büdzséjükön felül. Szerinte a munkaerőpiac finanszírozását ugyancsak célszerű áttekinteni. „Fogalmam sincs, hogy miért van szükség OFA-ra”, Országos Foglalkoztatási Közalapítványra – mondta példaként.

Közölte, a kabinet eddigi stabilizációs intézkedései között az adókivetésből származó stabilizálási lépések nagyobb arányban szerepelnek, mint a megtakarításból eredők, a készülő reformokban azonban ez az arány némileg más irányba mozdul majd el. Az államtitkár szerint az államháztartás terén az látható, hogy nagyon sok olyan terület van, ahol pazarló módon folynak el az állami pénzek.

Cséfalvay Zoltán kifejtette: 2012-ig megoldották az államháztartás konszolidálását, a megtett lépésekkel 2012-ig a költségvetés helyzete stabilizálódott. „Mindannyiunk érdeke, hogy három százalék alatti államháztartásunk legyen.” Az államháztartás stabilitására alapvetően nem azért van szükség, mert „ilyen-olyan helyről mutatóujjat emelnek fel Magyarországgal szemben”, hanem mert mindenkinek az az érdeke, hogy az állam ne költekezzen túl.

***

2011. január 29.
Geldanlagen.de: Tőzsdei árfolyamcsökkenés Magyarországon

Kelet-Európában általában sok részvénypiacot továbbra is kedvezően értékelnek, de a magyarországi tőzsde az utóbbi hetekben árfolyamesést szenvedett el – írja szombaton a német befektetői portál. Ennek fő okát a legtöbb elemző az úgynevezett válságadóban látja, amelyet 2014-ig meghosszabbítottak. Ez az adó egyébként is erősen vitatott, és most oda vezet, hogy a befektetők ezt a meghosszabbítást a gazdaság lehetséges fellendülése szempontjából negatív jelnek tekintik. Emellett ezt a válságadót bel- és külföldi nagy konszerneknek kell fizetni, és ez természetesen további költségtényező a számukra.

A BUX index főleg a nevezett okból néhol több mint 6 százalékkal esett. Mindehhez hozzájárul még egy negatív technikai aspektus is, nevezetesen hogy a felfelé ívelő trendet „megtörte” az árfolyamesés.

***

2011. február 2.
Az IMF szerint bíztatóak a magyar tervek, de várják a részleteket

Az IMF budapesti képviseletének vezetője biztatónak látja a 660 milliárd forint megtakarítását célzó magyarországi terveket, de szeretné jobban megismerni a részleteket – tudósított a Magyar Rádió szerdán.

A kormány tervei szerint az intézkedésekkel 600-660 milliárd forintot lehet megtakarítani. Irina Ivascsenko biztatónak látja ezt az összeget, de azt is mondta, hogy látniuk kell a részleteket. „Ha 2013-ig semmi sem történik, számos átmeneti intézkedés hatása kifut, így a költségvetési hiány növekedni kezd, az államadósság szintje ugyancsak, ezt pedig nem engedheti meg magának Magyarország” – mondta, utalva a válságadókra, vagy a magánnyugdíjpénztárak vagyonának állami kézbe vételére.

Az IMF budapesti képviseletének vezetője úgy látja, hogy néhány intézkedés gyengítheti a hosszú távú fenntarthatóságot, ilyen például a nyugdíjrendszert érintő változtatás, amellyel a kormány hosszú távú elkötelezettséget, a jövő nyugdíjainak kifizetését vállalja, a szektorokat terhelő átmeneti adók pedig a befektetői bizalmat gyengíthetik. Irina Ivascsenko szerint nagyon lényeges, hogy mennyire kidolgozottak, milyen bátrak és milyen gyorsan lépnek életbe a reformintézkedések. „Néhány területen nem könnyű változtatásokat végbe vinni, ehhez nagy bátorságra és szakértelemre van szükség.” Hogy milyen gazdasági növekedés várható, arról még nem tudott nyilatkozni, abban azonban egyetért a kormánnyal, hogy az ország növekedési potenciálja „egyelőre meglehetősen szerény”.

***

2011. február 3.
Schmitt Pál megnyugtatta a svájci elnököt a válságadó ügyében

Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtökön hivatalában fogadta a Svájci Államszövetség elnökét; a felek közös sajtótájékoztatójukon megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiválóak, kiegyensúlyozottak. Micheline Calmy-Rey svájci elnök az MTI kérdésére válaszolva elmondta: megbeszéléseiken szó esett a svájci cégeket is érintő magyar gazdasági válságintézkedésekről is, Schmitt Pál megnyugtatta, hogy a válságadó nem a termelőszektorra, hanem kizárólag a szolgáltatási szektorra vonatkozik. A svájci elnök megjegyezte, hogy országa jelentős, 1,7 milliárd svájci frankos működő tőkével van jelen Magyarországon.

***

2011. február 8.

Orbán „országértékelő”
„Mi Európaiak azáltal győzhetjük le a válságot, ha elfogadjuk, hogy elsöpörte a tévedéseinket is, és végre tiszta lapot nyithatunk. Európa hadat üzent a válságnak. Tavaly mi is hadat üzentünk a múlt erőinek, 2011-ben pedig hadat üzenünk az államadósságnak is. Le kell, és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. Ha nem gyűrjük le, akkor ő fog maga alágyűrni minket végérvényesen. Az első nagy lépéseket megtettük. Arányossá tettük az adórendszerünket, bevezettük a bank- és a válságadót, és megmentettük a nyugdíjrendszerünket. Ez azonban még nem elég. Nincs értelme áltatni magunkat. Mindenki tudja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább. Ahhoz, hogy az adósságot legyőzzük, Magyarországon mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes” – mondta Orbán Viktor.

***

2011. február 8.
Financial Times: elemzés a magyar belpolitikáról az országértékelő beszéd kapcsán

A Financial Times szerint Orbán Viktor kormányának sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat – és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye „vegyes”.

Tavaly nem sikerült rávenni EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) - amelyek a pénzügyi válság idején 20 milliárd eurós támogatást nyújtottak az országnak – az előző kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál valamivel magasabb deficit engedélyezésére. A mostani kormány ezután „szakított az IMF-fel”, és növekedésösztönző célú jövedelemadó-csökkentést léptetett életbe. Ennek ellentételezésére azonban nem a kiadásokat faragta le, hanem „válságadókat” rótt ki olyan szektorokra, amelyekben külföldi tulajdonosok vannak túlsúlyban. A lap felidézi, hogy tizennégy nagy EU-vállalat diszkriminációt felpanaszoló levelet írt az uniós bizottságnak.

A másik nagy, vitatott lépésként a kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody's hitelminősítő úgy reagált, hogy a "bóvli" (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.

E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adnak a piac aggodalmaira.

***

2011. február 12.
Orbán a siófoki frakcióülésen: sikerült elkerülni az IMF diktálta megszorításokat

A kormányfő elmondta, hogy kormánya a csőd szélén lavírozó országot vett át tavaly, ezért határozott lépéseket kellett tennie az ország és a gazdaság talpra állítása érdekében. Ennek keretében a kabinet döntött az első akciótervről, a bankadó és a válságadók bevezetéséről, valamint intézkedéseket tett a nyugdíjrendszer megmentése érdekében. Ezen intézkedések nyomán az ország a saját lábára állt, és sikerült elkerülni "a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált megszorítások" bevezetését.

***

2011. február 14.
Orbán válasza a frakcióvezetőknek az Országgyűlésben

„A Tesco ügye. Nem szeretnék személyeskedni… de ahogyan Ön gondolkodik erről a kérdésről, az olyan irodalmi széplelkűségre emlékeztet engem. Hát hogy akarunk megállapodni mi óriási hatalmú multinacionális cégekkel, ha előtte nem fogunk pozíciót? Odamegyünk, és kérünk tőlük valamit? Hogy gondolták ezt?! Azért kellett kivetni a válságadókat, hogy legyen tárgyalási pozíciónk! Meg kellett mutatni, hogy Magyarországon, ha szükség van rá, korábban érinthetetlennek tartott szektorok is, igen, arányosan szerepet kell hogy vállaljanak a közterhekből. Oszt majd innen tárgyalhatunk.” [taps] És lehet, hogy ez valakinek nem tetszik, de a hatalomnak ez a világa… Ezért a válságadókat három évre vezettük be, és azonnal nyilvánvalóvá tettük, hogy nem fogadjuk el, hogy a válságadók kivezetése után a korábbi állapothoz térjünk vissza […] Na de kéregetésre, könyörgésre meg a józan belátásra hivatkozva ez nem fog megváltozni… Tehát tárgyalni kell, a tárgyaláshoz tárgyalási pozíció kell, eszközöket kell fölmutatni, és érdekeltté kell tenni még az ellenfelet is, hogy megállapodjon” – mondta Orbán Viktor az LMP frakcióvezetőjének adott válaszában.

Forrás: MTI, Galamus

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!