Ma ismerteti a kormány a strukturális reformokat



Állítólag nem a Parlamentben, hanem a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén ismerteti a kormány kedden a strukturális reformokat – Londoni elemzők (Morgan Stanley, Moody’s, JP Morgan) várakozásai és előrejelzései – A hvg.hu előzetes értesülései

Kedden ismerteti a kormány a strukturális reformokat

Kedden ismerteti a kormány tervezett strukturális reformjait Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Az MTI úgy tudja, a tárcavezetők a Széll Kálmán Alapítvány délelőtt 11 órakor kezdődő budapesti rendezvényén jelentik be az átalakításokat.

Orbán Viktor miniszterelnök a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott januári interjúban beszélt arról, hogy a kabinet a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

A kabinet február közepe óta tárgyalja a strukturális reformokat, amelyek végleges előterjesztését szombaton vitatta meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) február közepén kezdte el publikálni azokat az elemzéseit, amelyek majd megalapozzák az kormány intézkedéseit. A minisztérium közölte: az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ vagy sok adót von el, vagy a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú.

Az NGM által a sorozatban elemzett területek: a felsőoktatás, rokkantsági ellátás, a nyugdíjrendszer, az adminisztrációcsökkentés, az adórendszer, a foglalkoztatás és a közösségi közlekedés. A konkrét területeken kívül külön elemzést készítettek az államháztartás szerkezetéről és az államadósságról.

***

Londoni elemzők: 600-800 milliárd forintos csomagnak örülne a piac

A piac annak „örülne”, ha a magyar kormány kedden egy 600-800 milliárd forint összértékű konszolidációs csomagot jelentene be – közölték hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői nagy terjedelmű forgatókönyvcsokrot állítottak össze a lehetséges konszolidációs intézkedések várható közfinanszírozási hatásairól. Elemzésükben kiemelték, hogy ha a csomag átfogó és „világosan kommunikált” lesz, az megfordíthatja a magyar költségvetési alapfolyamatokkal kapcsolatos piaci „érzületeket”.

A Morgan Stanley felzárkózó piaci elemzői szerint azonban azoknak az intézményi befektetőknek a zöme, akikkel mostanában konzultáltak, „továbbra is kétlik”, hogy a kormány keresztül tudja-e majd vinni ezeket a reformokat.

A ház szerint mindenesetre egy 600-800 milliárd forintos – a hazai össztermék (GDP) 2–3 százalékának megfelelő – csomag elégséges lenne ahhoz, hogy „örömet szerezzen a piacnak”.

Még fontosabb, hogy a csomag összetételének erőteljesen a kiadáscsökkentés felé kell hajlania a bevételnövelés helyett, és „általánosságokban mozgó szándéknyilatkozatok helyett” szükséges egyértelmű célok meghatározása is egyedi kiadási tételekre, áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.

A cég felzárkózó piaci elemző stábjának számításai szerint a magyar államháztartási mérlegben az idén akár 6 százalékhoz közeli GDP-arányos többlet is keletkezhet. Ám az a véleményük, hogy ez nem az erőteljes költségvetési helyzet jele, hanem pusztán annak az eredménye, hogy a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozódott megtakarítások visszatérnek az állami szférába.

A Morgan Stanley szakelemzői szerint az egyszeri intézkedések figyelembe vétele nélkül számolt alapszintű költségvetési pozíció jelentősen romlott, „ahogy arra a hitelminősítők fel is hívták a figyelmet”.

A nagy hitelminősítők közül kettő – a Fitch Ratings és a Moody’s Investors Service – 2010 végén egyaránt rontotta a magyar adósosztályzatokat, és különösen a Moody’s hangsúlyozta az okok között a nyugdíjpénztári intézkedéseket. A cég erről a minap külön elemzést is közölt Londonban, „egyértelműen negatív” fejleménynek nevezve Magyarország adósi megítélése szempontjából a magyar nyugdíjrendszer átalakítását. A Moody’s szerint ugyanis – bár a magánnyugdíj-rendszer lebontása adósságcsökkenést eredményez – a pótlólagos jövedelmek lehetővé teszik a költségvetési kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül, ami a strukturális jellegű államháztartási deficit jelentős romlásához vezet.

A Morgan Stanley hétfőn Londonban kiadott elemzése szerint amint elenyésznek a nyugdíjpénztári intézkedések egyszeri hatásai, és a válságadók is kifutnak, a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 5-6 százalék körüli szintre állna be további konszolidációs intézkedések nélkül.

A ház idéz egy EU-bizottsági becslést is, amely szerint a ciklikus kiigazítással számolt elsődleges államháztartási egyenleg Magyarországon a tavalyi 2,2 százalékos többletből várhatóan 2,5 százalékos deficitbe fordul. A Morgan Stanley szerint ez „a legvilágosabb jelzés arra”, hogy a magyar költségvetési politika strukturális értelemben véve lazul, és ezért lesz olyan fontos a strukturális jellegű költségvetési reformcsomag bejelentése. A ház londoni elemzői szerint a jelenlegi becslések 700 milliárd forint körüli konszolidációs csomagról szólnak, amelynek egyharmadát adnák a bevételi intézkedések, a többi kiadáscsökkentésekből eredne.

Ha ezeket az intézkedéseket valósítják meg, és a csomag hitelesnek bizonyul, az sokkal fenntarthatóbb pályára állíthatja a hazai össztermékhez mért államadósság-rátát, és megállíthatja – sőt akár vissza is fordíthatja – a magyar hitelminősítői besorolások „lecsúszását”, írták a Morgan Stanley londoni elemzői.

Magyarország szuverén adósságát mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – Standard & Poor's, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings – a befektetési ajánlású „BBB/Baa” kategória alsó szélén tartja nyilván, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. A negatív kilátások kockázata az, hogy ha bármelyik hitelminősítő tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott – a piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – osztályzati kategóriába.

Egy másik nagy citybeli ház, a JP Morgan londoni részlegének elemzői a múlt héten Magyarországon jártak, és tájékozódó megbeszéléseikről Londonban kiadott beszámolójukban azt írták, hogy Budapesten bemutatták nekik a kormány által megtárgyalt részletes kiadáscsökkentési intézkedések listáját. A JP Morgan londoni stábja ebből azt állapította meg, hogy a készülő konszolidációs csomagban „különös hangsúlyt kap” a foglalkoztatás növelése és a szürkegazdaság méretének csökkentése, és a tervezett intézkedések között szerepel a munkanélküli juttatások és a rokkantsági nyugellátás szűkítése, a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása, a gyógyszertámogatások csökkentése és az állami adminisztráció költségeinek visszafogása.

A cég szerint a költségvetési csomag mérete a tájékozódó látogatás idején még nem volt végleges, de a legvalószínűbbnek egy 600-800 milliárd forintos intézkedéscsomag látszik. A JP Morgan elemzői közölték ugyanakkor, hogy látnak lehetőséget ennél nagyobb összértékű tervezetre is. A ház azt valószínűsíti, hogy a kiigazítás hozzávetőleg 60 százaléka ered majd a kiadási oldalról. A JP Morgan elemzői közölték, hogy a tervezett lépések „összességében jó irányúnak” tűntek számukra a versenyképesség javítása, egyben a 2012 utáni időszak államháztartási hiánycsökkentése szempontjából.

***

A hvg. hu „fideszes körökből” úgy értesült, hogy a program jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben 902-902 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyensúlyát, ami lehetővé teszi a különadók kivezetését, legalábbis elvileg.

„A reformprogram révén 2012 és 2014 között a foglalkoztatási politika eredményeként 195-213-213 milliárddal javul a szaldó, feltehetően megtakarításokat is beleértve, a nyugdíjrendszer további reformja az egymást követő években 99-129-129 milliárdos javulást hozhat. Nem a legjobb hír ez a nyugdíjba készülőknek és a felülvizsgálandó rokkantnyugdíjasoknak, főleg, ha teljesül Orbán Viktor vágyálma: nyugdíjat csak a nyugdíjjárulékból fizetnek ki.” „A közösségi közlekedésen 45-60-60 milliárdot akar megspórolni az állam; a Bajnai-kormánynak 50 milliárd sem jött össze. A felsőoktatás – főleg a felvettek számának megrostálásával – 12-38-38 milliárddal javítja a mérleget.” „A gyógyszerkassza állami támogatását 83-120-120 milliárddal nyesik meg, ami a gyógyszergyártó cégek befizetéseinek kegyetlen növelésével érhető csak el: az eddigi 12 százalékos rabbat feltehetően 18 százalékra nő, és az orvoslátogatói ’adót’ is 50 százalékkal emelik. A gyógyszerek elkerülhetetlenül megdrágulnak.” Ez a döntés a hvg.hu szerint „egyenértékű a versenyképes honi gyógyszergyártás legyalulásával”. „Változik az önkormányzati finanszírozás is, egyebek mellett várhatóan azzal, hogy az állam egyre több kórházat, iskolát vesz át.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!