Médiatörvény-módosítás a magyar kormány, az EBESZ és az Európa Tanács szerint
- Részletek
- Szemle
- 2011. március 01. kedd, 04:37
- Galamus-csoport
A kétharmados Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága vitára alkalmasnak találta a médiatörvény és a médiaalkotmány tervezett módosítását – A parlament kedd hajnalban az általános vitát is lezavarta – EBESZ: Magyarország az EBESZ-követelményeket is aláírta, tehát teljesítenie kell őket – Az Európa Tanács emberjogi biztosa szerint úgy kell átdolgozni a médiatörvényt, hogy megfeleljen az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkelyének
Parlamenti bizottság kormánypárti többsége: általános vitára alkalmas a kormány módosítási javaslata
Általános vitára alkalmasnak találta a parlament kulturális és sajtóbizottsága hétfőn a médiatörvény és a médiaalkotmány tervezett módosítását, amely a jogszabályoknak az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezéseit változtatná meg a kormány javaslatára. Az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik és az LMP tartózkodott. A kormány azt kezdeményezte, az Országgyűlés térjen el a házszabály rendelkezéseitől a javaslat tárgyalása során, hogy azt mielőbb elfogadhassák.
A bizottsági ülésen a jobbikos Novák Előd nehezményezte, hogy a kabinet a hazai tiltakozás hatására nem volt hajlandó változtatni a médiatörvényen, egy „szuperállam” (mármint az Európai Unió) „csettintésére” azonban megteszi, amit megalázónak nevezett. Kifogásolta azt is, hogy a módosítás a jogszabály igazán lényeges pontjait nem érinti.
L. Simon László, a testület fideszes elnöke erre úgy reagált: a törvénymódosítás a szokásos módon történik. Simon megjegyezte, tudja, hogy a parlamenti eljárás megértése legalább olyan bonyolult, „mint megtalálni Karcagon egy emlékművet”, de a kormány indítványáról nem egy „szuperállam” dönt, hanem az Országgyűlés, és ha a többség nem ért egyet az Európai Bizottsággal kötött megállapodással, akkor „más irányba megy el”.
Mandur László (MSZP) szerint a módosításkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet aggályait is figyelembe kellene venni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a változások között olyan rendelkezés is szerepel – a regisztrációs szabályokat megsértő médiumok megbírságolása –, amelyet Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos nem kért, s csak újabb problémákat vet fel, és nem a sajtó, hanem a médiahatóság szabadságát növeli. A szocialista politikus megismételte pártja javaslatát: a parlamenti pártok, a kormány és a szakmai érdekképviseletek részvételével hozzanak létre eseti bizottságot, amely kidolgoz egy európai uniós és alkotmányos jogelveknek megfelelő médiaszabályozási javaslatot. Ezt az LMP is támogatja.
Mandur szerint egy újabb, még ismeretlen tartalmú jogszabály megalkotását vetíti előre az, hogy a médiaalkotmány tervezett módosítása alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás részletszabályait az arányosságnak és a demokratikus közvélemény biztosításának megfelelően törvény állapítja meg. Mivel ez a jogszabályi megfogalmazás a fideszes L. Simon László szerint is pontatlan nyelvtanilag, a bizottsági elnök arra kérte Gáva Krisztiánt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát: ismertesse, a kormány szándékozik-e újabb törvényt alkotni e tárgyban.
A helyettes államtitkár erre nemmel válaszolt, mert szerinte a „törvény” kifejezés a médiatörvényre utal. Közölte, hogy a kormány javaslata „vesszőre megegyezik” a Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal kötött megállapodásban rögzítettel, a nyelvtani pontosítást azonban nem zárta ki.
A fideszes Menczer Erzsébet* – a decemberben elfogadott médiatörvény egyik előterjesztője** – hangsúlyozta: a javaslat pontosítja a médiaszabályozást, ám koncepcióváltási igénnyel nem állt elő az Európai Bizottság.
Karácsony Gergely (LMP) elmondta: pártja – a kiegyensúlyozottság érdekében – módosító javaslatot nyújt be a médiatanács összetételével kapcsolatban. A kulturális és sajtóbizottság ezen kívül elutasította Karácsony Gergely és Schiffer András (LMP) előterjesztésének tárgysorozatba vételét; ez számos egyéb rendelkezése mellett a nyomtatott sajtót és az internetes sajtótermékeket kivenné a médiatanács és a médiahatóság felügyelete alól.
***
A keddre virradó éjszakán a parlament üléstermében maradó néhány tucat képviselő hosszan tartó vitát folytatott a médiatörvény és a médiaalkotmány Európai Bizottság által kezdeményezett módosításáról. A kormány szerint sikerült egy az uniós joggal harmonizáló jogszabályt alkotni, a felszólaló ellenzéki képviselők ugyanakkor nem értettek egyet a kabinet előterjesztésével.
A kormány szerint a médiatörvény még jobban igazodik az uniós joghoz. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról szóló általános vitában közölte: az Európai Bizottság tüzetes vizsgálata nem igazolta azokat a vádakat, hogy a magyar kormány megsértené a sajtószabadságot, a „kölcsönösen szükségesnek elismert” változtatások pedig azokat a pontosításokat tartalmazzák, amelyek az uniós joghoz való még teljesebb igazodást segítik. A kormány képviselője szerint a kabinet sikerrel védte meg a magyar médiaszabályozás koncepcióját és konkrét szabályozási tartalmát.
A tárgyalások során kért első három változtatás a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek regisztrációját, illetve a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését érinti. A törvénymódosítás az első témakörben egyértelművé teszi, hogy a hiteles, gyors és pontos tájékoztatás követelménye nem az egyes médiaszolgáltatókra, hanem azok összességére, a médiarendszer egészére vonatkozik. Emellett a regisztráció kérdése a változtatással egyértelműen nem lesz feltétele a tevékenység megkezdésének, illetve annak során semmilyen tartalmi kérdésnek sem kell megfelelni, mondta Répássy. A harmadik témakörben a médiatörvény nem lép túl az ország joghatóságának határain, a bírságolás lehetősége ugyanis csak azokra az esetekre korlátozódik, ahol elsősorban Magyarországra sugárzó, a magyar jogszabályokat tudatosan kikerülő műsorszolgáltatókról van szó.
Az igazságügyi államtitkár szerint a tárgyalások során felmerült, hogy a bírálat tilalmaként értelmezhető az úgynevezett médiaalkotmány azon rendelkezése, amely – a korábbi jogszabályokhoz hasonlóan – tiltja a társadalom nyílt vagy burkolt megsértését. A javaslat ezért elhagyja ezt a rendelkezést, ugyanakkor továbbra is megtartja a társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltésre vagy kirekesztésre alkalmas médiatartalom tilalmát.
Répássy azt is közölte, hogy a médiatörvény jelenleg beterjesztett módosításával az Európai Bizottság is egyetért, így a jogszabállyal szemben a jövőben még részletkérdéseiben sem merülhet fel további jogi aggály.
Egyetlen ellenzéki párt sem támogatta a kormány előterjesztését a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.
A szocialista Lendvai Ildikó szerint távolról sem elégségesek a kormány változtatásai, mivel azok a lyukas zokni stoppolásához hasonlóan csak újabb, hasonlóan súlyos problémákat vetnek fel. Az ellenzéki politikus szerint az Európai Bizottság csak az uniós irányelvek szemszögéből vizsgálhatta a magyar jogszabályt, márpedig szerinte a sajtó jelentős része ebből a szemszögből megközelíthetetlen. Brüsszel ezért nem emelhetett szót például a „kilenc évre bebetonozott médiatanács” vagy a közmédiumok tervezett, de a szakszervezetek által kifogásolt összevonása ellen.
Frakciótársa, Mandur László felszólalásában az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) észrevételeire hívta fel a figyelmet, majd megismételte pártja azon javaslatát, hogy az Országgyűlés a szakmai szervezetek bevonásával állítson fel egy bizottságot, amely még a parlament tavaszi ülésszakában elfogad egy mindenki számára elfogatható új szabályozást.
A kereszténydemokrata Pálffy István a képviselő felszólalására reagálva aláhúzta, a médiát érintő törvények a módosítás után összhangba kerülnek az uniós irányelvekkel; a szocialista képviselő felé fordulva pedig azt kérdezte: „Ki a jószagú úristennek feleljen még meg ez a médiatörvény?”
A jobbikos Novák Előd pártja legfontosabb fenntartásának nevezte, hogy a kormány az ország „nemzeti önbecsülését és önrendelkezését” feladva „úgy táncol, ahogy az Európai Unió fütyül”. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy amíg kormánytöbbség a Jobbik javaslatára nem vette ki a médiatörvényből a társadalom nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó tilalmat, addig ezt Brüsszel kérésére már „készséggel” megtették. Novák Előd felszólalásában élesen bírálta a kizárólag fideszes összetételű médiatanácsot is, amely szerinte még akár öncenzúrához is vezethet.
Karácsony Gergely (LMP) szerint alapvetően pozitív irányúak, ám nem elég mélyek a médiatörvényhez és a médiaalkotmányhoz beterjesztett módosítások. Az LMP képviselője ezért könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy a kormánynak „még lesznek problémái” az Alkotmánybíróság médiatörvényt érintő későbbi ítélete miatt. Karácsony Gergely szerint az is elvárás, hogy ellenzéki delegáltak is kapjanak helyet a médiatanácsban.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően – nem sokkal fél 3 után – lezárta az általános vitát.
***
EBESZ: a magyar kormány a szervezet elvárásainak is tegyen eleget
Az EBESZ február 16-án kérte, hogy a magyar kormány ne csak az az Európai Bizottság elvárásainak, hanem az ő követelményeinek is tegyen eleget. „Ha a magyar kormány most megváltoztatja a törvényeket, a médiaszabályozást módosítani szükséges az olyan EBESZ-kötelezettségek figyelembe vételével is, mint a média pluralizmusa és az információ szabad áramlása”, írta közleményében Dunja Mijatovic, a szervezet sajtószabadság-képviselője. „Kérem a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt az alkalmat, és hozzák összhangba sajtótörvényeiket az EBESZ-kötelezettségekkel, amelyeket ők is aláírtak.” Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet különösen az nyugtalanítja, hogy az új magyar médiahatóságot és médiatanácsot kizárólag a kormánypárt, a Fidesz által támogatott tagok irányítják, mert ez alááshatja a média sokszínűségét, írta a Reuters. (Az EBESZ elemzéseit és többszöri figyelmeztetéseit lásd kiemelt híreinkben.)
***
Az Európa Tanács a médiatörvény „teljes” reformját követeli
Az Európa Tanács*** a magyar médiatörvény bejelentett reformja után is ragaszkodik a vitatott szabályozások „teljes” felülvizsgálatához, adta hírül az APA osztrák hírügynökség február 26-án.
Thomas Hammarberg, a szervezet emberi jogi biztosa pénteken különösen a Médiatanács „politikailag kiegyensúlyozatlan összetételét” kifogásolta. Követelte a testület tagjai kinevezésének felülvizsgálatát. A felügyelő testületet jelenleg a kormányzó Fidesz párt ellenőrzi. Hammarberg felszólította a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül a médiatörvény megsértése miatt kiszabható szankciókat és közszolgálati rádiók és televíziók elnökeinek kinevezésére vonatkozó szabályozást. Ezen kívül feltétlenül garantálni kell a források kielégítő védelmét, és meg kell teremteni a Médiatanács határozatai elleni fellebbezés lehetőségét – számol be az APA.
Hammarberg szerint a jelenlegi szabályozások Magyarországon a sajtószabadság „sajnálatok korlátozásához” vezetnek, s ez ellentmond az európai emberi jogi konvenciónak. A konvenció 10. pontja garantálja a véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogot, de az „információkhoz és eszmékhez hatósági beavatkozások nélkül való hozzájutás jogát is”.
Magyarország ratifikálta az Emberi Jogi Konvenciót, miként az Európa Tanács mind a 47 tagállama is.
Az MTI részletes beszámolója szerint Hammarberg január 27–28-án – tehát még az Európai Bizottság, vagyis az Európai Unió legfőbb végrehajtó intézménye és a magyar kormány között a magyar médiatörvény módosításáról létrejött megállapodás előtt – tett látogatást Budapesten, ahol intenzív eszmecseréket folytatott a decemberben elfogadott magyar médiaszabályozásról. Közvetlenül az út után röviden már összegezte tapasztalatait, amelyeket most közzétett állásfoglalásában részletesebben is kifejtett.
Hammarberg az ET égisze alatt létrejött Európai Emberi Jogi Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkelyével – valamint a cikkelynek a strasbourgi emberi jogi bíróság által kialakított bírói értelmezésével – vetette össze a magyar szabályozást. Ennek alapján azzal a javaslattal fordult a magyar hatóságokhoz, hogy hatálytalanítsák, illetve vizsgálják felül a médiatörvény számos rendelkezését. Például azt, hogy a törvény szubjektív kritériumot állított fel a média által nyújtandó tájékoztatás tekintetében. Kifogásolta a szankciós előírásokat, a nyomtatott és az online médiára is kiterjedő regisztrációs kötelezettséget, az újságírói források védelmének szabályozását, a médiaszabadságnak az alkotmányban rögzített megfogalmazását, a médiaszabályozó hatóság kinevezési módját, a közszolgálati műsorszórók vezetésének kinevezési módját, valamint a Médiatanács döntései elleni jogorvoslati lehetőségek szabályozási módját.
Hammarberg szerint a magyar médiaszabályozás egyes problematikus előírásainak egymást erősítő hatása oda vezet, hogy „szerencsétlen módon beszűkül az a tér, amelyben a média szabadon működhet Magyarországon”. Ezért úgy véli, ajánlatos lenne az egész médiacsomagot átfogó felülvizsgálat tárgyává tenni. Ugyanis a magyar médiának képesnek kell lennie arra, hogy ellássa ellenőrző („watchdog”) szerepét a pluralista, demokratikus társadalomban. Magyarországnak eleget kell tennie azoknak a kötelezettségeknek, amelyek ET-tagságából fakadnak.
Az ET emberi jogi biztosa pénteki nyilatkozatában azt is közölte: folytatni kívánja a párbeszédet a magyar hatóságokkal ezekről a kérdésekről.
„A magyar hatóságok visszatérően kifejezték nyitottságukat arra, hogy párbeszédet folytassanak a nemzetközi partnerekkel a legutóbbi médiatörvény-módosítás hatásairól, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Európai Bizottsággal egyetértésben áttekintik és felülvizsgálják” a rendelkezéseket. Az emberi jogi biztos szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény szélesebb összefüggésbe helyezi a kérdést, és emberi jogi következményekről van szó, ezért az Európa Tanács normái "felbecsülhetetlen értékűek" a magyar hatóságok számára.
* A hétfői bizottsági ülésen arról is döntött a kulturális és sajtóbizottság, hogy az elmúlt nyolc év kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel foglalkozó albizottságot a jövőben a fideszes Gulyás Dénes helyett párttársa, Menczer Erzsébet vezesse.
** Mint emlékszünk rá, 2010. november 22-én a médiatörvény-tervezetet is önálló képviselői indítványként nyújtatta be a kormány: Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal vállalkozott a feladatra.
*** A strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem az uniós intézményrendszer része, hanem olyan összeurópai szervezet, amely a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésén őrködik.