rss      tw      fb
Keres

Kovácsy Tibor









Líbiai bizonytalanságok



Azt mondta tegnap Rony Brauman, az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet korábbi elnöke, hogy szerinte a líbiai beavatkozás borzalmas ördögi körhöz vezet majd. Arra hivatkozott, hogy mindig ez történt, valahányszor bombázókkal próbált a külvilág demokráciát és jogállamot teremteni. Ez így persze nem igaz (látványos ellenpélda a boszniai háborút lezáró NATO-bombázás), mégsem mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a mostani nemzetközi fellépésnek csak örvendetes kifutása lehet a líbiaiak szempontjából.

Sokan sokfelől mondják, hogy előbb kellett volna közbelépni, amikor a felkelők offenzívája lendületesen haladt előre, de ehhez nem állt össze sem valamiféle elfogadható nemzetközi jogalap, sem pedig közmegegyezés. (Mégoly erőteljes fegyverszállítások sem hoztak volna átütő eredményt, hiszen a felkelők jelentős része hadviselésben járatlan civil, legfeljebb valamivel kiegyenlítettebb erőviszonyok alakultak volna ki, ami a polgárháborúvá fajulást siettette volna.)

Nem hiszem, hogy én voltam az egyetlen, aki kezdetben azt remélte, hogy a diktatúra ugyanúgy, szinte magától összeomlik, mint Tunéziában, majd pedig Egyiptomban, még ha Kadhafi konoksága miatt egy kicsit el is húzódik ez a folyamat. Azt persze rögtön lehetett sejteni, hogy a majdani új Líbia politikai erőinek a semmiből kell megszületniük, hiszen a Kadhafi-rendszer nem engedélyezett semmiféle szerveződést.

Miután a felkelők szénája kezdett egyre rosszabbul állni, Kadhafiék pedig egyre véresebb offenzívába lendültek, az ENSZ Biztonsági Tanácsa először a polgári lakosság védelméről, néhány nappal később pedig repülési tilalomról döntött, nem egyhangúan, de ellenszavazat nélkül.

A döntés alighanem helyes volt, és annyiban az érvényre juttatását célzó légitámadások is azok, hogy a Kadhafihoz hű egységektől szorongatott felkelők fellélegezhettek. Csakhogy az ezredes azóta sem adja semmi jelét annak, hogy tárgyalni kívánna vagy a lemondását fontolgatná. Ez pedig új kérdéseket vet föl a légitámadások célját illetően. Egyre kevésbé tűnik ugyanis realisztikusnak az a remény, hogy a nemzetközi erők a BT-határozatokban rögzített mandátumuk keretei közé szorítva fordulatot kényszeríthetnek ki. Kadhafi megbuktatása pedig nem tartozik a megbízatásaik közé, még ha politikai nyilatkozataikban hangsúlyozzák is ennek szükségességét. Az elitalakulatoknál tömeges dezertálásra aligha lehet számítani, miután voltak hetek, amikor ezt a felkelők szempontjából előnyösebbnek tűnő erőviszonyok mellett tehették volna meg. Attól tartok, hogy emiatt elhúzódó szárazföldi harcokra kell számítani Líbiában.

Az észak-afrikai országban kialakult helyzet áttekintését igencsak megnehezíti, hogy nincsenek értékelhető információink a felkelők politikai elképzeléseiről a Kadhafi utáni időszakra nézve. Alkotmányozás? Választások? Mindehhez meg kellene fogalmazódniuk, artikulálódniuk kellene bizonyos szándékoknak, értékválasztásoknak, de ennek egyelőre nincs, mert nem is lehet jele. Egyelőre harc van, bizonytalanság, nélkülözés. Nem látható, miféle indulatok feszülnek a világra nyitott, viszonylag képzett, a megmozdulásokat elindító fiatalok aligha széles rétege mögött. Sokan beszélnek a törzsi hagyományok továbbéléséről, de ennek a súlyát sem lehet felmérni. Lehet, hogy egyfelől az urbanizáció, másfelől a diktatúra végleg összezavarta ezeket a viszonyokat, de elképzelhető az is, hogy pillanatok alatt visszaépülnek, amiből aztán végleg nem következik egy közeli demokratikus fordulat.

Úgy tűnik, hogy a környező országok nem ellenzik Kadhafi távozását, de csak mértékkel kívánnak elköteleződni. A térség közvéleményét valószínűleg az nyugtatja meg, ha a nyugati beavatkozás minél kevésbé érzékelhető – csak ne legyenek a légicsapásoknak is polgári áldozatai.

Ebben a bizonytalanságban, homályban tapogatózva kell most eldönteni, hogy milyen stratégiai céllal folytatódjon a légi akció. Ha nyílt célkitűzésévé válik Kadhafi megbuktatása, e mögé egyértelmű szövetségnek kell szerveződnie, aztán valami elfogadható jogalapot is kell teremteni hozzá.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!