Regnum: Magyarország kikerülhet a Déli Áramlat által érintett országok közül



A  Regnum című orosz hírportál az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési vegyes bizottság üléséről közölt cikket Magyarország és Oroszország kapcsolatai a Fidesz propagandája és Szecsin-Zubkov kétkedése között címmel. A cikk úgy véli, magyar részről pozitív jelzés lenne, ha Fellegi Tamás nemzeti gazdaságfejlesztési miniszter helyett egy bevált és az orosz fél által ismert szakember lenne a bizottság magyar társelnöke. A Regnum szerint az orosz fél most önálló lépésekre kényszerül a Surguneftegaz kezében lévő Mol-pakett ügyében. De az újság azt is felveti, hogy esetleg felül kellene vizsgálni a Déli Áramlat gázvezeték tervezett nyomvonalát, mivel Magyarország a Fidesz új  nemzetpolitikája jegyében a Balkán és a Kárpát-medence határán olyan instabil övezetet hoz létre, amely már a közeljövőben súlyos etnikai konfliktusokkal fenyeget.

A cikk megjegyzi, a bizottság Moszkvában, március 17–18-án tartott ülésének különlegessége, hogy a magyar fél részéről most első ízben vettek részt a Magyarországon tavaly óta kormányzó Fidesz képviselői-vezetői.

A szerző, Dmitrij Szjomusin arra is felhívja a figyelmet, hogy „a kormánypárti Magyar Nemzet már 18-án sietett tájékoztatni a magyar olvasókat a bizottság munkájának sikeres eredményeiről. A rövid írás a szovjet propaganda stílusát idéző ’Nagyon jól alakulnak a kapcsolatok’ címmel jelent meg. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a kormányzó Fidesz nagyon érzékenyen fogad minden kritikát, amellyel az ellenzék illeti a magyar-orosz együttműködés ügyét. Ugyanis a kapcsolatok javítását a magyar szocialisták kizárólag maguknak tulajdonítják. Ráadásul a magyar társadalom érdeklődéssel figyeli, hogyan mennek ’az orosz dolgok’ az oroszgyűlölőnek tartott Orbán Viktor miniszterelnök kormányának. Ezért olyan fontos a magyar kormánynak meggyőzni a honfitársait arról, hogy dolgai Oroszországgal kedvező irányba haladnak”.

Ugyanakkor a Regnum szerint a Magyar Nemzet említett írása olyan konfliktusról árulkodik, amelyet a magyar kormány a legutóbbi időkig elrejtett a közvélemény elől, és a többi magyar lap március 18-i írása is elismerte a nézeteltérés létét, még a jobboldali Magyar Hírlap is, amely a „Moszkva. Nincs áttörés” címmel tudósított.

Szjomusin beszámol arról is, hogy saját sajtójában mindkét fél kommentálta a tanácskozást. Viktor Zubkov miniszterelnök-helyettes úgy, hogy közölte: a magyarországi orosz befektetések útjában „szubjektív akadályok” állnak, „s ez szinte szó szerint megegyezik azzal, amit Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes mondott a The Wall Street Journalnek február 22-én adott interjújában. Az orosz fél szerint a ’szubjektív akadályokat’ az jelenti, hogy az orosz beruházók tulajdonát adminisztratív eszközökkel elveszik Magyarországon. A kialakult helyzetben ezért lenne a magyar fél részéről kezdeti pozitív jelzés a vegyes bizottság vezetőjének lecserélése. Ezen a poszton előnyösebb lenne nem egy nagy befolyású, a magyar kormányfő személyes körébe tartozó vezetőt és politikust látni, hanem egy korábban szakmai képességei alapján már bevált, az oroszok által is ismert szakembert. Ez jelentősen csökkentené a helyzet átpolitizáltságát, s a felmerülő problémákat szigorúan technikai vagy gazdasági síkra terelné. A mostani találkozó azt bizonyította, hogy az ülésen a magyar fél kijelölte saját ’védelmi’ vonalát. A ’szubjektív akadályok’ meglétét teljes mértékben (és botrányosan) tagadta Fellegi Tamás magyar nemzeti gazdaságfejlesztési miniszter, a vegyes bizottság magyar társelnöke.”

A Regnum írása szerint a Surgutneftegaznak a Molban vásárolt 21,2 százalékos részvénypakettjével kapcsolatban a magyarok most cáfolják, hogy a kormánynak kezdettől fogva része lett volna az ügyben. „Ami legalábbis nem korrekt, ha felidézzük azokat a kijelentéseket, amelyeket a jelenlegi magyar kormány tagjai tettek a Mol ügyében, elsősorban akkor, amikor még ellenzékben voltak.” Most a magyar fél azt javasolja, hogy a Mol és a Surgutneftegaz maga oldja meg a részvények tulajdonával kapcsolatban kialakult problémát. Az indoklás szerint mindkét társaság magánkézben van, így belügyeikbe, amennyiben törvényes alapokon intézik őket, az államnak nem illik beavatkozni. „Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet Fellegi Tamás március 11-én, a moszkvai tanácskozás előtt egy héttel elhangzott kijelentésére, miszerint Magyarországon feltétlenül újra állami tulajdonba kell kerülnie az energetikai szektornak, vagyis a Molnak is. És bár a kijelentés egész más összefüggésben hangzott el, tartalma vonatkozik a Surgutneftegaz-ügyre is. A magyar fél így adta visszamenőleg az orosz partner tudtára, hogy a jelenlegi kapcsolatok mellett nem tudja kormányzati eszközökkel megoldani a problémát, és nem tud a Mol vezetőire hatni. A probléma a Mol vezető menedzsmentjének álláspontjában van, amelyet helyi bírósági ítéletek is megerősítettek. Érdekes Fellegi Tamásnak az a kijelentése is, hogy Magyarországon a külföldi társaságok tevékenységét az ország uniós tagsága szabta keretek korlátozzák. Vagyis a magyar kormány – noha retorikájában ellenséges az EU-val – igyekszik Brüsszelre hárítani a felelősséget egy belügyben.”

A Regnum szerint a legutóbbi moszkvai tárgyalásokon a magyar fél ezzel a módszerrel kiemelte a vitatott kérdést a kétoldalú kormányközi kapcsolatok köréből, s a Mol-pakett problémáját áthelyezte azoknak az ügyeknek a sorába, amelyek – tekintettel pénzügyi nagyságrendjére, ami a mai napon mintegy kétmilliárd euró – az orosz Surgutneftegaz számára anyagi veszteség nélkül nem megoldhatók. „Emellett a magyar fél igyekszik a kétoldalú kapcsolatok megromlása miatti felelőséget áthárítani az orosz kormányra, amely most kénytelen lesz önálló lépéseket tenni a Surgutneftegaz ügyében.”

A Regnum cikke arról is beszámol, hogy a bizottság ülésén megvitatták a Déli Áramlat gázvezetékkel összefüggő kérdéseket is. „Március 17-én, a bizottsági ülés első napján a Kommerszant című lapban megjelent egy interjú Igor Szecsin miniszterelnök-helyettessel, amelyben Szecsin a nyomvonal felülvizsgálatának lehetőségéről is beszélt. A magyar sajtó ezt az orosz kormány blöffjének minősítette, mondván, hogy annak célpontja Törökország. Magyarország részéről ez magától értetődő volt, hiszen Moszkvában éppen ekkor folytak az orosz-magyar tárgyalások a Déli Áramlatról.” „Az orosz kormánynak most feltétlenül komolyan el kell gondolkodnia a projekt kilátásain, hiszen éppen Magyarország tett olyan lépéseket ’új nemzeti politikája’ keretében a Balkán és a Kárpát-medence határán – Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában –, amelyek az instabilitás széles ívét teremtik meg, ahol a kilátások nem világosak, ám amely már a legközelebbi jövőben súlyos etnikai konfliktusokkal fenyeget.”

Végül Szjomusin megemlíti, hogy az orosz sajtó az Oroszország Hangja magyar szerkesztősége nyomán téves információt közölt a vegyes bizottság üléséről. Az együttműködés egyik perspektivikus lehetőségeként a paksi atomerőmű rekonstrukciójában való orosz részvételt említették, és az információt Viktor Zubkov nevéhez kötötték. Kétségkívül ez volt az egyik fontos kérdés a bizottság napirendjén, amelyet a két fél előre egyeztetett. Nem volt azonban helyénvaló erre kihegyezni a magyar közönség figyelmét éppen a japán események miatt az atomenergetika körül uralkodó tömeghisztéria idején. A kijelentést a magyar közvélemény ingerültséggel fogadta. „És nem felejtsük el azt sem, hogy a magyar kormány tendert készít elő a paksi erőmű rekonstrukciójára, amelyen az orosz cégek győzelme az orosz-magyar kapcsolatok jelenlegi alakulása mellett egyáltalán nem garantált.”

***

Lásd ehhez Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő véleményét a Vasárnapi Hírek március 20-ai számában (a fenti Regnum-írás akkor még nem v olt ismert). Részletek:

„A közelmúltban olyan hírek jelentek meg az orosz sajtóban, hogy Magyarországot – a korábbi megállapodások ellenére – kihagyhatják a projektből. Még március elején jelentették be, hogy a hónap második felében Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök balkáni körutat tesz: felkeresi Szlovéniát és Szerbiát. E bejelentést kapcsán a befolyásos Regnum hírportálon március 2-án figyelmet érdemlő interjú jelent meg az internetes kiadvány főszerkesztőjével. Modeszt Kolerov szerint a balkáni látogatás célja, hogy Putyin ’végigvigye’ a Déli Áramlat-tervet. Ez az út lezárása lesz annak a folyamatnak, amelynek révén – együtt a hamarosan megépülő Északi Áramlattal és a Fehéroroszországot elkerülő BTSZ-2 kőolaj-vezetékkel – Moszkva kikerülheti Lengyelországot, a balti államokat, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Magyarországot és Romániát, vagyis – ahogy Kolerov fogalmaz – ’ezt az egész… nacionalista Kelet-Közép-Európát’. Ha mindez megvalósul – folytatta a főszerkesztő –, úgy e térség a kontinens ’szállítási és energetikai zsákutcájává’ válik.”

Sz. Bíró Zoltán szerint „ez kétségtelenül roppant kemény hangú nyilatkozat.” „A kommentárban Magyarország Romániával együtt említik mint olyan országot, amely érdekelt a Nabucco- és az AGRI-tervekben is, így ebbéli státusukban – legalábbis Kolerov szerint – Moszkva ’politikai zsarolói’. Bármi álljon is a Regnum hírportálon megjelent kommentár mögött, azt érdemes komolyan venni, már csak azért is, mert 2010 tavaszán Horvátország egy kormányközi megállapodással ugyancsak csatlakozott a Déli Áramlat gázvezetéktervhez. Vagyis mindebből akár az is kiolvasható, hogy a majdan épülő vezetéknek nem kell feltétlenül Magyarországot is érintenie, hogy eljusson Ausztriába, illetve Észak-Olaszországba.”

Sz. Bíró Zoltán szerint „Magyarország számára fontos, hogy mindaddig részese maradjon a Déli Áramlatnak, ameddig reális esély van a vezeték megépítésére. Ha kimaradna ebből, az több kockázattal járna, mint előnnyel. Egy ideje úgy tűnik, hogy ezzel a kormány is tisztában van. Kár, hogy korábban, ellenzéki helyzetben még ennek épp az ellenkezőjét gondolták.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!