FAZ: Európa közepén egy tekintélyuralmi állam jöhet létre



A magyarországi alkotmányozásról, illetve az alkotmány tervezetéről közölt elemzést hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.


A konzervatív napilapban Maximilian Steinbeis cikkének bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban még nagy felháborodást váltott ki a nemzeti konzervatív kormány által kidolgozott médiatörvény, mostanra azonban mindez elcsendesült. Az Európai Bizottság módosításokat követelt és meg is kapta őket, így a sajtószabadságot fenyegető legközvetlenebb veszély, úgy tűnik, elmúlt. Orbán Viktor miniszterelnök gratulálhat magának, számára a dolog egészében véve jól sült el. A módosítások csekély árat jelentettek ahhoz képest, ami Magyarországon valójában történik: „Magyarországon éppen most cserélik ki teljes mértékben az ország alkotmányjogi alapjait. Hogy Magyarország ezután is alkotmányos állam lesz-e a szó megszokott értelmében, az  bizonytalannak tűnik.”

A parlament múlt hét óta folytat vitát az új alkotmány tervezetéről, amelyet röviddel húsvét előtt akarnak elfogadni. Az új alkotmányra vonatkozó terv a tavaly áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelem után született, az egykamarás parlamentáris rendszerben ugyanis Orbán koalíciója a kétharmad birtokában anélkül tudja az alkotmányt megváltoztatni, hogy bárki mást meg kellene kérdeznie róla. A kormányfő a 2010-es választási győzelmet a magyar nép közvetlen felhatalmazásaként értelmezte arra, hogy az 1989-es puha rendszerváltásból két évtizedes késéssel végre igazi forradalmat csináljon, és végérvényesen szakítson a kommunizmussal, illetve annak azóta demokratikusan módosított, de hivatalosan fennmaradt alkotmányával.

A cikkíró az alkotmányozás „eredményét” „igencsak különleges” dokumentumnak tartja. Már első szavai a nemzeti himnusz első sorát idézik. Ezt egy mintegy másfél oldalas „mega-preambulum” követi, amely a „nemzeti hitvallás” elnevezést kapta, megtűzdelve a szellemi és a lelki egység megvédésére utaló „nagy-magyar toposzokkal”. Mindez  a romániai, a szlovákiai, a szerbiai és az ukrajnai magyar kisebbségre való utalást jelent. A tervezet hemzseg az obskúrus megfogalmazásoktól, amelyek egy szekuláris  köztársaság alkotmányában különösnek tűnnek. A szerző beszél a Szent Koronáról, amely a szöveg szerint az alkotmánynak megfelelő állami folytonosságot testesíti meg, és a kereszténység nemzetmegtartó erejére való utalásról, Az új alkotmány – írja – egy etnikailag, kulturálisan és vallásilag definiált nemzet fogalmából indul ki. „Jogi szövegként valójában ez a 'nemzeti hitvallás' nagy részében alig értelmezhető, valójában nem jogi, hanem szakrális szöveg, egyfajta nemzeti vallási szellemidézés, és egyben hitvallás.”

Steinbeis részletesen ír a tervezetnek az alkotmánybíróságra vonatkozó részéről. A testület amúgy is kényes helyzetben van. Magyarországon az Ab hasonlóan erős hatalomnak számít, mint a németországi alkotmánybíróság, és hasonló tekintélyt is élvez. Orbán kétharmados Magyarországán az alkotmánybíróság az egyetlen olyan intézmény, amely szembe tud szállni a kormánnyal, és meg is teszi. Ám alkotmányozó többségével élve a kormány korlátozta a testület jogköreit. Mindezt az új tervezetben is rögzítették. Ehhez jön még, hogy a kormány biztosította  magának az alkotmánybírák kijelölésével kapcsolatos jogot is.

Az alkotmánytervezet láttán Steinbeis „elképzelhetőnek” tartja, hogy „Európa közepén egy tekintélyuralmi állam jön létre. Hogy ez valóban így lesz-e vagy sem, azzal foglalkoznunk kell.”


Forrás: MTI



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!