rss      tw      fb
Keres

Rogozin: a rakétavédelmi együttműködés legjobb garanciája a közös rendszer lenne

MTI 2011. március 30., szerda 13:46

A NATO és Oroszország között tervezett rakétavédelmi együttműködés során a felek azzal adhatják a legmeggyőzőbb biztosítékot egymásnak saját szándékaikat illetően, ha közös rendszert alakítanak ki - érvelt szerdán az orosz NATO-nagykövet egy brüsszeli biztonságpolitikai tanácskozáson.

Dmitrij Rogozin szerint a tavaly novemberi lisszaboni NATO-csúcson, illetve NATO-orosz csúcstalálkozón született elhatározás, miszerint az atlanti szövetség és Moszkva közösen kezdi keresni a rakétavédelmi együttműködés lehetőségeit, derűlátásra adott okot, ám azóta az orosz fél azt tapasztalja, hogy valójában nem közös rendszer kialakítására kapott meghívást, miként arról előzőleg NATO-körökben beszéltek.

Az orosz diplomata szerint a NATO számára az európai rakétavédelem kialakítása nem annyira katonai szükségesség, sokkal inkább a szervezet ellenségkereséséből fakadó ideológiai-politikai program. Ezért fontosnak mondta, hogy ha már kialakítják ezt a védelmet, akkor "ágyúval ne lőjenek verébre", vagyis ne hozzanak létre olyan kapacitásokat, amelyek - például az elfogó rakéták hatótávolsága miatt - kételyeket ébreszthetnek Oroszországban a NATO szándékait illetően.

Oroszország - mondta Rogozin - stratégiai partneri viszonyra törekszik a NATO-val. Szerinte hasznosak lehetnének egyes bizalomépítő lépések, például olyan tartalmú politikai megállapodás, hogy a két fél nem készít egymás ellen katonai terveket. Felmerülhet kölcsönös jogi biztosítékok nyújtása is arra, hogy a rakétavédelmi rendszerek nem irányulnak egymás fenyegetésére. A leghatékonyabb garancia azonban az lenne, ha a NATO- és az orosz rendszer szorosan összekapcsolódna egymással - vélekedett.

A tanácskozáson szakértői részről elhangzott, hogy a technika fejlődésével párhuzamosan jelentősen növelhető a rakétavédelmi rendszerek elfogó rakétáinak sebessége és hatótávolsága - ezt nemzetközi szerződés sem korlátozza -, ami egy ponton túl már "interkontinentális ballisztikus rakétafenyegetettség érzetét" keltheti a rendszer hatókörén belül fekvő államokban. Felhívták azonban a figyelmet arra is, hogy a még ma is hatalmas amerikai és orosz termonukleáris kapacitás ellen a területi rakétavédelem nem nyújthat valós oltalmat.

Egy NATO-illetékes a közös védelmi rendszer gondolatáról azt mondta: ma még nem lehetséges az, hogy a NATO "kiszervezze" a saját biztonságáról való gondoskodás tevékenységét. Ez alatt azt értette, hogy a NATO-területet fenyegető rakétatámadás esetén az elfogó rakétákat indító gombot csakis a NATO nyomhatja meg. Megjegyezte, hogy az oroszok sem adnák át a NATO-nak a Moszkva körüli rakétavédelmi rendszer feletti rendelkezés jogát.

Egy amerikai diplomata ugyanakkor lehetségesnek mondta, hogy a két önálló rakétavédelmi rendszer megosztaná egymással a nyert adatokat, így a NATO és Oroszország "közös radarképet" látna. Emellett a két katonai vezetés is létrehozhatna közös elemző pontot - tette hozzá.

Rogozin a "kiszervezés" kérdéséről azt mondta: Oroszország Európában nem "külső fél", európai biztonság nem nyújtható Oroszország ellenében.