Die Welt: Magyarországnak magyarabbnak kell lennie – „fülledt Fidesz-álmok”
- Részletek
- Szemle
- 2011. március 31. csütörtök, 05:28
- Galamus-csoport
Előre programozottnak tűnik az újabb viszály az Európai Unióval és az egyenlőségi alapelvekkel – foglalja össze a konzervatív német napilap, a Die Welt Thomas Roser szerdai írásának lényegét.
A gyengélkedő magyarországi ellenzék megkongatta a vészharangot. A Fidesz, a jobboldali populista kormánypárt „puccsot” tervez, hogy megbuktassa a magyar köztársaságot. „Totális diktatúrát akarnak teremteni, nem páncélosokkal, hanem az alkotmánnyal”, figyelmeztetett Mesterházy Attila, az ellenzéki szocialisták vezetője. És valóban, az alkotmánytervezetnek különösen a nemzeti pátosztól csöpögő preambuluma inkább hitvallásnak, mint alaptörvénynek tűnik. „Isten áldd meg a magyart” – ezek az első szavai a szövegnek, amelyet a kétharmados többséggel kormányzó Fidesz akaratából már húsvétkor az ország új alkotmányává akarnak nyilvánítani.
Szájer József, a Fidesz Európai Parlamentbeli képviselője a háromfős alkotmánybizottság elnöke büszkén számolt be arról, hogy „a 21. század alkotmánya” szövegének legnagyobb részét Brüsszel és Strasbourg közötti szolgálati útjain, a vonaton írta Ipadjén. Ám úgy tűnik, hogy egy Európa szívében lévő köztársaság helyett a preambulumot inkább egy keresztes háborúk korabeli királyságnak írták.
Az alkotmány atyjai újra és újra hangsúlyozzák a származásuk miatti „büszkeséget”. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette” – szól az alkotmánytervezet első fontos megállapítása. A magyar nemzetre vonatkozó hosszas dicshimnuszokat a kereszténység, a „spirituális megújulás”, a Kárpát-medencében élő, határokon túli magyarok védelme és a Szent Korona vívmányai melletti többszöri hitvallás kíséri: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet”.
A hazafiak a magyar államiság és egység megtestesülését a ferde keresztet viselő koronában látják, amellyel 55 magyar királyt koronáztak meg. 1990 óta újra a korona díszíti a nemzeti címert. 2000 óta a korona a jogarral és az országalma a Parlament kupolacsarnokában van kiállítva. Ám a preambulumban való tervezett szerepeltetése mögött a bírálók a revizionistának tartott szentkorona-tan felértékelését szimatolják, amely a koronában látja az államhatalom hordozóját. Nem utolsó sorban ugyanis a Szent István-koronával és a magyar királyság egykori nagyságával indokolják a nacionalisták a határok revíziójára vonatkozó követelésüket.
A Fidesz-kormány aktuális projektjét a rendszerváltás utáni, 1989-es alkotmány ideiglenes voltával indokolja. A nacionalista Jobbikon kívül az ellenzék bojkottálja az új szöveg kidolgozásában való közreműködést. Indoklása: az eljárás alkotmányellenes, mivel nem terveznek népszavazást. Referendumot az alaptörvényről valóban nem tervezett a kormány, végtére is rendelkezik az alkotmánymódosításokhoz szükséges kétharmados többséggel.
Egy kérdőív-akció során több százezer ember élt a lehetőséggel, hogy kifejezésre juttassa véleményét az alkotmánytervezetről – így védekezik a kormány azzal a szemrehányással szemben, hogy az alkotmány vitáját zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kihagyásával és kizárólag saját magával folytatja. A Pester Lloyd című lap azonban „tegnapelőtti alkotmánynak” minősíti a „megrögzött reakciós” preambulumot. „A fülledt Fidesz-álmok egy háromgyerekes, monogám, virágkoszorúkat fonó heteroszexuálisokkal teli világról nem felelnek meg a valóságnak, és a margóra szorítják az eltérő életelképzeléseket”.
Valójában nem csupán a gyerekeiket egyedül nevelők és a nem keresztények, hanem a homoszexuálisok is kénytelenek másodosztályú magyaroknak érezni magukat a majdani alkotmányt olvasva. A jelek szerint előre be van programozva az EU-val és egyenlőségi alapelveivel való összetűzés. Magyarország védi férfi és nő házasságát „mint a nemzet fennmaradásának alapját” – olvasható az egyik paragrafusban. „Ki lehet indulni abból, hogy minden egyéb életközösség hátrányba kerül” – jósolta komoran a Budapester Zeitung.
Az új alkotmánnyal a jelek szerint a terhesség-megszakítások eddig meglehetősen liberális magyarországi szabályozásának megszigorítását is elő szándékoznak készíteni. A magzat életét a fogamzástól kezdve védik – áll a tervezetben. Az ellenzéki zöldek (LMP) bírálata szerint „teljességgel indokolatlan” újra megnyitni a vitát a terhesség-megszakításokról. Politikailag forró napok következnek húsvétig.