rss      tw      fb
Keres

A tagállamokra is visszaüthet az EP-képviselők korrupciós botránya - ELEMZÉS

MTI 2011. március 31., csütörtök 18:23

A brit The Sunday Times leleplező cikke nyomán négy európai parlamenti képviselőről derült ki, hogy pénzt fogadtak el uniós jogszabályok megváltoztatásáért. Az EP-t lejárató botránynak - hosszabb távon - pozitív hozadéka is lehet.

A szóban forgó négy képviselő - Ernst Strasser osztrák és Pablo Zalba spanyol néppárti, Zoran Thaler szlovén és Adrian Severin román szocialista - eltérő stratégiával harcol a vádak ellen. Bár közös is akad bennük: előbb mindannyian politikai túlélésükért küzdöttek, majd egyáltalán azért, hogy ne kerüljön sor bűnvádi eljárásra.

Bár mindannyian ártatlanságukat hangoztatják, Strasser és Thaler lemondtak, míg Severin, bár kilépett pártjából, de ragaszkodik mandátumához és az ügy legfrissebb érintettje, Zalba is egyelőre helyén maradt. Az érvek egy része gyermeteg: nem tagadták a megvesztegetés szándékát, de azt állítják, hogy éppen rendőrségi feljelentésre készültek... Amelyre erősen rácáfol, hogy már elfogadtak pénzt a különben is hónapok óta folyó ügyekben. Ráadásul tetten érhető esetükben, hogy tényleg benyújtottak olyan módosító indítványokat, amelyek megfeleltek a magukat lobbistáknak kiadó brit és orosz kérelmezők szája ízének. Sőt, a brit lap provokációjának felülő EP képviselők még arra is hajlandóak voltak, hogy a tollba mondott szöveget nyújtsák be az EP illetékes szakbizottságaihoz.

A botránynak sajtóetikai vonulata is van: az ügyészségek több uniós tagállamban sem hajlandóak eljárást indítani kiprovokált bűnügy esetén. Belgiumban például a rendőrök csaléteknek használtak egy autót, amelyben értékes tárgyakat "felejtettek", és bár a tolvajokat in flagranti őrizetbe is vették, szabadon kellett őket engedni. Az EP képviselőket persze aligha menti, hogy csak állobbistákkal volt dolguk, a brit lap pedig könnyűszerrel hivatkozhat arra, hogy leleplezésével a közjót szolgálta, ami felülírhatja a talán kevéssé elegáns csapdaállítást elutasítók kelletlenkedését.

Az Európai Parlament elnöke egyértelmű az ügyben: minden érintettnek távoznia kell, nem méltóak a képviselői mandátumra.

Az EP-képviselőknek - akik közül Strasser korábban pénzügyminiszter, Severin pedig külügyminiszter volt -, ha lehet mondani, talán még nagyobb a felelősségük, mint a nemzeti parlamenti képviselőknek. Közismertek a különféle költségelszámolási botrányok, éppen Nagy-Britanniában indult számos eljárás a csaló képviselőkkel szemben, és bár mindez kétségkívül megtépázza a parlament és a politikai elit tekintélyét, azért még senki sem kérdőjelezi meg parlamentjük értelmét. Az EP azonban folyamatosan ki van téve - a különben az EU parlamentjében is bent ülő - euroszkeptikusok támadásának.

Csoda-e, hogy ötévente dőlnek meg az EP-választások részvételi arányaira vonatkozó negatív rekordok?

Aligha használt az EP kármentésének, hogy Jerzy Buzek EP-elnök kezdetben hallani sem akart arról, hogy az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nyomozhasson az ügyben. A múlt héten még arra hivatkozott, hogy az OLAF mandátuma csak uniós közpénzekkel való visszaélések kivizsgálására vonatkozik. Eltekintve attól, hogy az érv gyenge lábon áll - hiszen a képviselők hivatalukat éppenséggel közpénzen töltik be, tehát, ha azzal visszaélnek, akkor az EP működési költségei is érintve vannak -, az EP jobban tenné, ha nem mérne kettős mércével. Ha ugyanis bármelyik uniós intézménynél fordul elő visszaélés, éppen az EP követeli elsőként a teljes körű vizsgálatot. Buzek is módosított álláspontján, mert március 30-án hivatala már arról adott hírt, hogy engedélyezi az OLAF-nak az eljárást az EP épületeiben is, ám a képviselők irodáját nem vizsgálhatják át, mert ahhoz előbb a nemzeti parlamenteknek kell dönteniük a képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Pavel Borkovec OLAF szóvivő szerint: "számunkra ez még nem a történet vége. Úgy véljük, megvan a mandátumunk (az irodák átvizsgálására)".

A korrupciós botránynak várhatóan nem csak személyi következményei lesznek. Vagy két évtizede napirenden van a lobbicégek tevékenységének szabályozása. Egyelőre csupán önkéntes alapon működik az Európai Bizottságnál működő "kijáró" cégek regisztere. Ilyen cégekből jó néhány van, Brüsszelben mintegy 300 lobbi cég több ezer lobbistát tart nyilván, de ezeknek csupán a 40 százaléka iratkozott fel a regisztrációs listára. Bár nekik is érdekük, hogy tevékenységüket megtisztítsák a lobbistákat beárnyékoló előítéletektől, a feladat elsősorban a törvényhozóké, és ez érvényes a tagállami gyakorlatra is.

Buzek most levelet írt az EP-frakcióvezetőknek, és sürgette, hogy legyen kötelező a regiszter. Továbbá maga is ironikusnak nevezte, hogy miközben az EP a lehető legaprólékosabban vizsgálja az Európai Bizottság tagjainak magatartás kódexét, addig ilyen nem létezik az EP-képviselők számára...

A tét pedig nem csupán az, hogy néhány EP-képviselő fizetése kiegészítésének tekinti-e az elfogult törvénykezést. Míg a nemzeti képviselők "legfeljebb" hazájuknak árthatnak, addig az EP-ben a 27 tagállam összeurópai, integrációs érdekein esik csorba.