Kövér a Die Pressének: „A szocialisták veszélyt jelentenek a demokráciára”
- Részletek
- Szemle
- 2011. április 02. szombat, 05:53
- Galamus-csoport
Kövér László, a magyar parlament elnöke azzal vádolja a baloldali ellenzéket, hogy gyűlöletet szít. Az európai zöldek és szocialisták médiatörvényt illető bírálatát gátlástalannak, intoleránsnak és hisztérikusnak nevezi – foglalja össze Christian Ultsch interjúját az április elsejei Die Presse.
Die Presse: Vona Gábor, a jobboldali radikális Jobbik a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában jelent meg a parlamentben. Saját szavai szerint arra számított, hogy Ön a parlament elnökeként rendreutasítja majd. Miért nem tette?
Kövér László: Mert számolt vele. Provokálni akart, nem csak engem, hanem az egész országgyűlést. Jogilag nem voltak eszközök a kezemben.
– De véleményt nyilváníthatott volna.
– Szándékosan nem tettem. Nem én voltam az, aki segített Vona úrnak abban, hogy a határokon át a sajtóba kerüljön ezzel.
– Ön a jobboldali radikális Jobbikot alapvetően veszélynek tekinti Magyarországon?
– Elméletileg igen, de alapvetően nem.
– Ezt nem értem.
– Elméletileg minden olyan erő veszélyt jelent a demokráciára, amely áthágja az alkotmány szabta határokat, és politikáját megpróbálja a polgárok frusztráltságára és gyűlöletére építeni. Ebben az értelemben az MSZP, a szocialista párt is folytonos veszélyt jelent a demokráciára.
– Miért?
– A kommunista párt utódpártja. 1990 óta próbálta a társadalomban meglévő gyűlöletet, irigységet és frusztrációt saját hatalmi céljai érdekében kihasználni. A gyakorlatban azonban a két párt egyikét sem tartom veszélyesnek 2011-ben. Az MSZP-nek nem áll érdekében a demokratikus keretek szétfeszítése. És ezzel nem szeretném megvádolni a Jobbikot sem. A Jobbiknak nem is lenne ereje e keretek szétveréséhez.
– Számomra irritáló, mennyire nyíltan kerül felszínre Magyarországon az antiszemitizmus, amelyet éppen a Jobbik szít. Ön szerint az Ön pártja, a Fidesz eléggé világosan elhatárolódik az ilyen előítéletektől?
– Nem tartom szükségesnek, hogy elhatárolódjunk azokban a pontokban, amelyekben különbözünk. Szeretném Önt arra is emlékeztetni, hogy Magyarországon a Fidesz első kormányzása (1998-2002) óta van holokauszt-emléknap.
– Az új alkotmányban rögzíteni szándékoznak egy „adósságféket”. Hogyan akarják törleszteni a jelenlegi adóssághegyet?
– Az eladósodottság arányát 1998 és 2002 között csökkenteni tudtuk azzal, hogy növekedési pályára tereltük a magyar gazdaságot. Ma sincs jobb megoldás. Ehhez egyidejűleg csökkentenünk kell az adókat és a korrupció, valamint a bürokrácia leépítésével az állami kiadásokat.
– A nyugdíjkorhatárt is jelentősen megemelik a következő években?
– Ez nem áll szándékunkban. A nyugdíjrendszer hosszú távú reformjáról szóló konzultációk még nem kezdődtek meg. Első lépésben megmentettük a rendszert az összeomlástól a harmadik pillér, a kötelező magánnyugdíjpénztárak visszaállamosításával. Az új alkotmányban rögzíteni kívánjuk, hogy Magyarországon az egységes, állami nyugdíjrendszert tekintjük célnak, és hogy az állam természetesen megteremti a saját előmegtakaritás lehetőségét is.
– De nem fogja egy ilyen rendszer az állam költségeit növelni?
– Hosszú távon egész Európának be kellene látnia, hogy a probléma megoldását nem a nyugdíjkorhatár folytonos emelésében, hanem egy másfajta demográfiai fejlődésben kellene keresni.
– Van kitűzött céljuk a születési arányszámot illetően?
– Jelenleg Magyarországon két felnőttnek átlagosan 1,3 gyereke van. Mi szeretnénk elérni a 2,1 „reprodukciós arányt”. Ha nem születik több gyerek, Magyarország lakossága 2050-re tízmillióról 8,5 millióra csökken, és a fele idősebb lesz 50 évnél.
– Az Európai Parlament többsége és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet a médiatörvény további módosításait követeli. Különösen az új médiahatóság jogköreit kifogásolják. Elképzelhetőnek tart további változtatásokat?
– Természetesen. Ha a gyakorlati munka során kiderül, hogy a most érvényes médiatörvény korlátozni képes a sajtószabadság gyakorlását, kétségtelenül még egyszer módosítani fogjuk a törvényt.
– Nem ártott Magyarországnak sokat ez a vita? Nem lett volna jobb mindezt megfontolni a médiatörvény elfogadása előtt?
– A törvény nagyon jól elő volt készítve. A politikai hisztériára nem lehetett számítani. Végtére is az EU Bizottsága sem követelt lényeges változtatásokat a törvényen.
– Hisztériáról beszélt. Az Ön kormánya úgy érzi, félreértik Európában?
– Nem. Azok a politikai erők, amelyek támadnak minket a törvény miatt az Európai Parlamentben, egész jól értik a helyzetünket. Attól tartanak, hogy Magyarországon most egy sikeres konzervatív periódus kezdődik, és kiszorulnak az elvtársaik, akik még a posztkommunista időkből mentették át magukat, ahogyan ez például Lengyelországban történt. Egy ideig abból indultak ki, hogy a politikai viták kiegyensúlyozottabbakká válnak. Ezt a reményt feladtuk. Már most is látjuk az európai politikában a gátlástalanság és az intolerancia trendjét, amelytől szenvedtünk. A kisebbségi érzéseink leküzdéséhez mindenestre egész jó volt a médiatörvény körüli izgalom.
– Kit tekint gátlástalannak és intoleránsnak Európában?
– Az európai zöldeket, a szocialistákat, a kommunistákat. Nem volt jogos az a hang, amellyel az Európai Parlament támadott bennünket.
– Ön Lengyelországot hozta fel példaként. Lengyelországban is éles viszály volt a bal- és a jobboldal között. Időközben a hangnem mérsékeltebbé vált. Magyarországon még mindig „politikai hidegháború” dúl. Töprengenek azon, hogyan lehet áthidalni ezt a frontállást?
– A helyzet Lengyelországban is csak akkor oldódott meg, amikor a választók a posztkommunistákat a polcra tették, ahová valók.
– Az Önök célja tehát az, hogy a magyar szocialistákat annyira meggyengítsék, hogy már ne legyenek tényező.
– Ezt csak a választók tehetik meg. Jómagam Magyarország szocialistáit egyébként posztkommunistáknak tekintem. Szívesen elcserélném őket valamely nyugati állam szociáldemokrata pártjára.
