Rendteremtők

A közéleti kérdésekkel foglalkozni nem mindig örömteli, gyakran kifejezetten lélekromboló. Nem tartozom azok közé, akik rendszeresen, érdeklődve néznek náci honlapokat és olvasnak fórumokat, ahol a rasszista uszítás és mérhetetlen hülyeség uralkodik. Minap egy újságíró kérésére mégis elolvastam a Jobbik programját és megnéztem egy rövid tudósítást a kampánynyitó eseményről.

Úgy éreztem magam, mint szociológus barátaim, akik a kukák tartalmát böngészve jutnak következtetésekre társadalmi csoportok életmódjáról. A képek és az elhangzott mondatok nem okoztak meglepetést, félművelt politikusok silány szövegei. De mi van a Radikális változás című választási programban, mivel akarják a választókat megnyerni? A szélsőjobboldal nem kormányképes, ehhez sem gondolata, sem ereje nincs. De a választási eredményektől függően hatással lesznek a politika mozgásaira, és mivel a Fidesz-KDNP számos kérdésben nem áll messze a Jobbik megoldásaitól, adott esetben könnyen kötnek szövetséget egymással, a szélsőjobb programja tehát mégis komolyan veendő. A Jobbik kormányra kerülésének veszélye kisebb, mint programjának részleges megvalósítási kísérlete. A demokratikus berendezkedést ma a jobboldal egésze veszélyezteti.

A program maga nem érdemel komoly elemzést, meghagynám a számtalan kitűnő politikai szakértőnek. Remélhetőleg nem arra a következtetésre jutnak, hogy a Radikális változás egy demokratikus, jogállamot nem veszélyeztető jobboldali program! A szöveg fogalmazói láthatólag igyekeztek ezt a benyomást kelteni, a honlapjukból, sajtójukból és utcai megszólalásaikból szokásos náci szellemiség nem türemkedik elő. Ebben semmi meglepő nincs: a választások előtt az erőszaktól ódzkodó, de a rendszerváltás politikai rendszerét és szereplőit elutasító állampolgárokat akarja megnyerni. Az alkotmányellenes szándék csak akkor látszik, ha valaki tisztában van az alkotmányos értékek tényleges természetével és szerepével. Nincs nagy kockázat, a leplezés bejöhet, még tanult nem jobboldali értelmiségiek sem mutatnak affinitást olyan obskurus értékek iránt, mint a köztársaság.

Ennek megfelelően a Jobbik politikai mítosza a 2006 őszi zavargás átértelmezésére alapul. A köztörvényes bűnözők heroizálása és a hatósági fellépések jogszerűtlensége alapozza meg azt a kiindulópontot, hogy a jelenlegi berendezkedés nem jogállami, nem demokratikus és persze nem fejezi ki a nemzet érdekeit. Ez a mítosz alkalmas arra, hogy a jobbikosok az eddig uralmon levők által valójában megtagadott szabadságjogok követelőjének szerepében tetszelegjenek. A nemzeti jogvédelem értelmében, ami lényegében ugyanolyan szóösszetétel, mint a szocialista törvényesség volt. Hasonló módon kap új értelmet az emberi méltóság és a szólásszabadság: ez a kődobáló, barikádépítő, náci jelszavakat ordító egyenruhások szabadsága és méltósága.

A Jobbik programja egy bezárkózó, autoriter, nacionalista keresztény kurzus alapvetése. A rendszerváltás alkotmányossága, a harmadik magyar köztársaság helyett egy szentkoronás keresztény állam víziója uralja a közjogi terveket – de ebben nem térnek el a jobboldal többi részétől. Ahogy a kétkamarás parlamentre, a közvetlenül választott erős elnökre és a közvetlen népi részvételre alapuló demokráciafelfogásban is találnának szövetségest. A kollektív visszahívás, a parlament feloszlatása népi kezdeményezéssel a jobboldali populizmus unikális vadhajtása. Az alkotmányügyi alapvetések című fejezetből összességében azért nem egy jogállam körvonalazódik.

A program központi eleme természetesen a rend, amely nemcsak a rendvédelem, büntetőpolitika területét, hanem a gazdasággal, oktatással kapcsolatos terveket is meghatározza. Számonkérés, fegyelem, szankciók, pedellus, nemzeti igazságtételi központ. Teljes médiafazonírozást is ígér a program: a két nagy kereskedelmi tévé különösen a bögyükben van, egyszerűen elzavarnák őket innen. Nemzeti és keresztény érzelmű oktatási program, csendőrség, szigorúbb büntetések, cigánybűnözés, a Magyar Gárda integrálása a rendfenntartó intézmények közé, erős Európa-ellenesség, elszámoltatás – a szokásos zagyvalék kicsit szalonképessé fogalmazva. Talán egyetlen dolog látszik világosan: ennek a pártnak szoros szellemi szálai vannak a rendvédelmi és honvédelmi terület szakembereihez. Olyan konkrétsággal írnak fegyvernemekről és a rendőrség belső technikai problémáiról, amihez egyik más területet érintő programelemek sem foghatók. Nemcsak arról van szó, hogy a szélsőjobboldal szereti a katonás fegyelmet és a fegyvereket, ez nem a militáns hobbisták túlbuzgalma, hanem a fegyveres lobbisták kapcsolatépítése egy alkotmányellenes, a jogállamot gyengíteni szándékozó zavaros programmal induló szélsőséges párttal.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!