rss      tw      fb
Keres

ENSZ-biztos Budapesten a médiatörvény miatt; alkotmányügyben az Európa Tanács is vizsgálódik



A médiatörvényről tárgyalt hétvégén Budapesten az ENSZ médiaügyi raportőre. Emellett többen is érkeznek Magyarországra a következő hónapokban az Európa Tanács kezdeményezésére, hogy megvizsgálják a készülő alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat.

ENSZ-biztos a magyar szólásszabadságról: Emlékezzenek a történelmükre!

A Népszabadság számolt be róla hétfőn (az MTI tudósításaiból kimaradt a hír), hogy „a médiatörvényről tárgyalt Budapesten az ENSZ médiaügyi raportőre. Frank La Rue, a világszervezet emberi jogi főbiztosságának (HCHR) a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különleges jelentéstevője a parlament, a kormány, valamint civil szervezetek, médiumok képviselőivel találkozott, majd a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) tartott előadást. ’A látogatás a magyar kormánnyal zajló párbeszéd és együttműködés része’ – idézi La Rue-t a HCHR közleménye.

A speciális jelentéstevő már többször is kifejezte aggályait a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Budapesti megbeszélésein arról tárgyalt, hogyan biztosítható, hogy a magyar médiaszabályozás ’teljes mértékben összhangban legyenek Magyarország emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel’ – közölte a szervezet.

La Rue a tárgyalásairól nem árult el részleteket. Kedden az igazságügyi minisztériumban tart nyilvános sajtótájékoztatót. Annyit azért elmondott, hogy a találkozót ő kezdeményezte, azaz ’meghívatta magát a kormánnyal’; az egyeztetéseken felvetette, hogy az internetet nem lehet azonos módon szabályozni a televíziókkal és rádiókkal – utóbbiak szabályozására ugyanis az ad alapot, hogy állami tulajdonban lévő, korlátozottan rendelkezésre álló frekvenciákat használnak, míg ez az internetre nem áll.”

Az ENSZ-biztos látogatásának jelentőségét  az adja – írja a Népszabadság – az új médiatörvény miatti nemzetközi felháborodás mellett –, „hogy a különleges jelentéstevő többnyire nem EU-tagállamokban vizsgálódik, hanem fejlődő országokban. Nemrég járt például Kairóban, Algériában, Dél-Koreában, Dél-Afrikában, Budapestről pedig Nairobiba utazik”.

A látogatás előzménye – írta ugyancsak a hétfői Népszabadság –, „hogy a genfi magyar állandó ENSZ-képviselőn keresztül már januárban levélben fordult a magyar kormányhoz Heiner Bielefeldt és Frank La Rue, előbbi az ENSZ emberi jogi tanácsának vallásszabadsággal, utóbbi a szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottja. Mindketten a médiaszabályozással kapcsolatban kívántak kérdéseket feltenni a kormánynak. Szerintük a médiatörvények elfogadása visszalépést jelent a véleményszabadság területén, a törvénybe ütköző médiatartalmak körét túl szélesen és pontatlanul határozták meg, és a törvények végrehajtását olyan testületre bízták, amely nem független. A két különmegbízott szerint túl tágan fogalmazták meg a jogszabályban azokat az okokat, amelyek alapot szolgáltathatnak a véleményszabadság korlátozására. Ugyanakkor a nemzetbiztonság védelmét sem szabad arra felhasználni, hogy a hatóságok az újságírókat bizalmas forrásaik felfedésére kényszerítsék. Nincs megfelelő garancia arra, hogy ezt nem politikai befolyástól mentesen teszik a törvényben nem részletezett hatóságok.”

„A Népszabadság információi szerint a delegáció vasárnap Hóvári Jánossal, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával, majd Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével találkozott, utána pedig a Parlament emberi jogi bizottságának tagjaival. Itt Frank La Rue információink szerint a kormányt egy ’gőzhengerhez’ hasonlította, és azt mondta, talán jobb volna a médiatörvénnyel kapcsolatos folyamatot elölről kezdeni.”

***

Strasbourgban nyílik az újabb front az Orbán-kormány ellen

Az origo.hu hétfői információi szerint „többen is érkeznek Magyarországra a következő hónapokban az Európa Tanács nevű jogvédő testület részéről, hogy megvizsgálják a készülő alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat. A vizsgálódás mögött egy kormánypárti politikus szerint a magyar szocialisták állnak, az eljárás kezdeményezését ugyanakkor a Fidesz szövetségesei közül is támogatták egyesek. A Tanács vizsgálatának jogkövetkezményei nincsenek, de évekig okozhat kellemetlenséget a kormánynak.”

„Az emberi jogok érvényesülésén őrködő, 47 tagországot tömörítő Európa Tanács nevű szervezet mellett működő Velencei Bizottság kedden tette közzé azt a jelentését, amelyben kemény kritikával illette a magyarországi alkotmányozási folyamatot, amely szerinte túl gyors és nem eléggé átlátható. Az Európai Parlament strasbourgi székházának szomszédságában működő, de az Európai Uniótól független szervezet tanácsadó testületét eredetileg Navracsics Tibor kormányfő-helyettes kereste meg még februárban, az [origo] információi szerint kifejezetten azért, hogy megelőzze egy olyan kritikai hullám elindulását, amilyen a médiatörvény körül zajlott.”

„A komoly tekintéllyel rendelkező jogászokból álló Velencei Bizottság (magyar részről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet a tagja) újabb felkérést kapott, és ezúttal már az alaptörvény egészének értékelésére. A testület az [origo]-val azt közölte, hogy a felkérést az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoringbizottságától kapták. Jelentésüket a közgyűlés június közepén esedékes ülésére készítik el, vagyis közel két hónappal az után, hogy a tervek szerint április 18-án a magyar parlament elfogadja az új alaptörvényt.”

„Az Európa Tanács részéről ugyanakkor nemcsak a Velencei Bizottság vizsgálja a magyar alkotmányozást. A közgyűlés monitoringbizottsága március 25-én kijelölt két saját jelentéstevőt is, egy svéd és egy cseh raportőrt, akiknek nemcsak az alaptörvényről, hanem a magyar demokrácia helyzetéről, az emberi jogok érvényesüléséről és a médiatörvény hatásairól is képet kell adniuk – tájékoztatta az [origo]-t a közgyűlés egyik magyar tagja.”

„Figyelemre méltó, hogy aláírta a kezdeményezést öt néppárti képviselő is (három svéd, illetve egy észt és egy ciprusi), miközben az Európai Néppárthoz tartozik a Fidesz is. A monitoringbizottság a jelentéstevők és a Velencei Bizottság vizsgálata alapján dönt majd arról, hogy javasolja-e a közgyűlésnek a Magyarországgal szembeni monitoringeljárás megindítását. Kivételes döntésnek számítana, ha valóban elindulna a vizsgálat, hiszen – mint azt a PACE több magyar képviselője is megerősítette – egy hallgatólagos megállapodás szerint az Európa Tanács nem monitoroz EU-tagállamokat. Korábban voltak ugyan ilyen kezdeményezések, de ezeket rendre elutasították.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!