rss      tw      fb
Keres

Médiatörvény - ENSZ-különmegbízott: a médiahatóság legyen független intézmény!

MTI 2011. április 5., kedd 12:14

A médiahatóság létezése alapvető fontosságú a világ minden országában, de olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat a pluralitás érdekében - hívta fel a figyelmet a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A világszervezet raportőre háromnapos budapesti látogatása végén azt szorgalmazta: Magyarországon legyen a médiaszabályozásról nagyon nyitott párbeszéd, amelybe mindenkit bevonnak, akár azonos, akár eltérő a véleménye.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az ENSZ-különmegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány arra törekszik, hogy a média világa depolitizálódjon. Kijelentette: "meglátásunk szerint nincs szükség arra, hogy a médiatörvényen változtassunk". A magyar jogrendszer minden olyan garanciát tartalmaz - tette hozzá -, amely a média pluralizmusát biztosítja.

A világszervezetnek a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különmegbízottja elmondta: a magyar kormány meghívására érkezett Budapestre, a médiatörvényről folytatott tárgyalásokat. Korábbi közlését megerősítve elmondta, nem azért tartózkodik Magyarországon, hogy bármilyen vizsgálatot folytasson, látogatása a magyar kormánnyal kialakított együttműködés része. Nagyra értékelte a kormányzattal folytatott nyitott párbeszédet.

Frank La Rue kifejtette: a médiát korlátozó szabályokat az arányosság elve alapján kell megállapítani, a véleményszabadságot nem lehet túlzó módon korlátozni. A korlátozás olyan ritka esetekben indokolt, mint például a gyermekpornográf tartalmak előállítása és terjesztése. A korlátozásokkal a kormányok visszaélhetnek, ezért fontos a kiegyensúlyozottság elve - mutatott rá.

Hangsúlyozta, a sajtó tevékenysége számon kérhető, de nem állami intézmények, hanem a közvélemény útján. A tartalmak szabályozásához magas színvonalú etikai kódexekre van szükség, amelyeket azonban nem az államnak kell kialakítania - mondta.

A magyar médiahatóság tagjainak kilencéves mandátumát furcsának nevezte, és kiemelte, biztosítani kell a testület megújulási képességét és sokszínűségét. "A médiahatóságok függetlensége alapvető fontosságú nyitott és jogszerű működésükhöz" - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy köztudottan nagy a sajtóra nehezedő kereskedelmi nyomás, egyfajta puha cenzúra érvényesülhet a kedvezmények rendszerén keresztül, ezért olyan szabályozásra van szükség, amely alapján kiegyensúlyozottan támogathatók a különböző médiatermékek.

A guatemalai jelentéstevő szerint olyan médiatörvény kívánatos, amely biztosítja a szólás és vélemény szabadságát. Úgy fogalmazott: azt szeretné, ha Magyarország ugyanúgy példáként szolgálhatna, mint 1848-ban és 1956-ban, amikor az átmenet pillanataiban megmutatta szabadságvágyát.

Elmondta, mostani látogatása során a Parlamentben is tárgyalásokat folytatott, és május 30-án ismét Magyarországra látogat egy konferenciára, tervei szerint több sajtó- és civil szervezettel is felveszi majd a kapcsolatot.

Kovács Zoltán azt mondta, "tudomásul vesszük, hogy a nemzetközi szervezetek számára ezek az értékek az irányadók", és úgy fogalmazott, a tárgyalásokat pragmatikus légkörben tartották.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Európában és az egész világon figyelembe kell venni azokat a helyi sajátosságokat, amelyek között ezek az értékek érvényesíthetők. Hangsúlyozta, ez nem az értékek relativizálását jelenti, és Magyarországon is speciális körülmények között folyik a média szabályozása. Mint fogalmazott, a specifikus helyi körülmények ismeretére van szükség a magyar médiatörvény megértéséhez.

Az államtitkár azt mondta, az új médiatörvény lehetőséget ad arra, hogy az ENSZ-raportőr által is jelzett értékek minél nagyobb mértékben érvényesülhessenek. Véleménye szerint Magyarország a médiatörvény módosításával kapcsolatban európai módon járt el, amikor megszólíttatott, "rendkívül gyorsan sikerült tisztázni a vitatott pontokat".

Kijelentette: a kormány a médiatanácsban nem veszélyeket, hanem lehetőségeket lát; a testület tagjainak kilenc évre szóló mandátuma szerinte garancia a függetlenségre. Hozzátette, hogy a médiatanácsban nem pártdelegáltak és nem a kormány képviselői ülnek.

"Nyitottak vagyunk minden kritikára, meghallgatunk minden véleményt" - mondta az államtitkár. Úgy fogalmazott, a médiatörvényre szükség volt, és július 1-je után fog kiderülni, hogy tisztázások után a gyakorlatban hogyan működik. Magyarországon nincs lehetőség az előzetes vagy utólagos cenzúrára a sajtóban.

Az ENSZ-raportőr budapesti látogatása előtt kibocsátott genfi közleményében rámutatott: már többször jelezte aggályait a magyar kormánynak a 2010. december 20-án elfogadott, 2011. január 1-jén hatályba lépett, és március 7-én több ponton módosított médiatörvénnyel kapcsolatosan.