Az ENSZ-biztos sajtótájékoztatója a magyar médiaszabályozásról



Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján ismertette háromnapos budapesti tárgyalásainak eredményét és véleményét a magyar médiaszabályozásról. Budapesti látogatása előtt kibocsátott genfi közleményében azt írta: már többször jelezte aggályait a magyar kormánynak a 2010. december 20-án elfogadott, 2011. január 1-jén hatályba lépett, és március 7-én több ponton módosított médiatörvénnyel kapcsolatosan. A sajtótájékoztatót Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárral közösen tartották. Az MTI és a Népszabadság tudósítása.

Frank La Rue a sajtótájékoztatón a következőket mondta az MTI jelentése szerint:

A magyar kormány meghívására érkezett Budapestre, és a médiatörvényről folytatott tárgyalásokat. Nem azért tartózkodik Magyarországon, hogy bármilyen vizsgálatot folytasson, látogatása a magyar kormánnyal kialakított együttműködés része. Nagyra értékelte a kormányzattal folytatott nyitott párbeszédet.

A médiahatóság létezése alapvető fontosságú a világ minden országában, de olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat a pluralitás érdekében.

A médiát korlátozó szabályokat az arányosság elve alapján kell megállapítani, a véleményszabadságot nem lehet túlzó módon korlátozni. A korlátozás olyan ritka esetekben indokolt, mint például a gyermekpornográf tartalmak előállítása és terjesztése. A korlátozásokkal a kormányok visszaélhetnek, ezért fontos a kiegyensúlyozottság elve.

A sajtó tevékenysége számonkérhető, de nem állami intézmények, hanem a közvélemény útján. A tartalmak szabályozásához magas színvonalú etikai kódexekre van szükség, amelyeket azonban nem az államnak kell kialakítania.

A médiahatóságok függetlensége alapvető fontosságú nyitott és jogszerű működésükhöz. A magyar médiahatóság tagjainak kilencéves mandátuma furcsa; biztosítani kell a testület megújulási képességét és sokszínűségét.

Köztudottan nagy a sajtóra nehezedő kereskedelmi nyomás, egyfajta puha cenzúra érvényesülhet a kedvezmények rendszerén keresztül, ezért olyan szabályozásra van szükség, amely alapján kiegyensúlyozottan támogathatók a különböző médiatermékek.

Olyan médiatörvény kívánatos, amely biztosítja a szólás és vélemény szabadságát. Azt szeretné, ha Magyarország ugyanúgy példáként szolgálhatna, mint 1848-ban és 1956-ban, amikor az átmenet pillanataiban megmutatta szabadságvágyát.

Magyarországon legyen a médiaszabályozásról nagyon nyitott párbeszéd, amelybe mindenkit bevonnak, akár azonos, akár eltérő a véleménye.

Május 30-án ismét Magyarországra látogat egy konferenciára, és tervei szerint több sajtó- és civil szervezettel is felveszi majd a kapcsolatot.


Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a La Rue-vel közösen tartott sajtótájékoztatón:

A kormány arra törekszik, hogy a média világa depolitizálódjon. Meglátásuk szerint nincs szükség arra, hogy a médiatörvényen változtassanak. A magyar jogrendszer minden olyan garanciát tartalmaz, amely a média pluralizmusát biztosítja.

Az új médiatörvény lehetőséget ad arra, hogy az ENSZ-raportőr által is jelzett értékek minél nagyobb mértékben érvényesülhessenek.

Magyarország a médiatörvény módosításánál európai módon járt el: amikor megszólíttatott, rendkívül gyorsan sikerült tisztázni a vitatott pontokat.

Tudomásul veszik a nemzetközi szervezetek számára irányadó értékeket de Európában és az egész világon figyelembe kell venni azokat a helyi sajátosságokat, amelyek között ezek az értékek érvényesíthetők. Ez nem az értékek relativizálását jelenti. Magyarországon is speciális körülmények között folyik a média szabályozása, így a specifikus helyi körülmények ismeretére van szükség a magyar médiatörvény megértéséhez.

A médiatanácsban nem pártdelegáltak és nem a kormány képviselői ülnek.

A kormány a médiatanácsban nem veszélyeket, hanem lehetőségeket lát.

A testület tagjainak kilenc évre szóló mandátuma garancia a függetlenségre.

A médiatörvényre szükség volt, és július 1-je után fog kiderülni, hogy tisztázások után a gyakorlatban hogyan működik.

Magyarországon nincs lehetőség az előzetes vagy utólagos cenzúrára a sajtóban.

„Nyitottak vagyunk minden kritikára, meghallgatunk minden véleményt.”

***

A Népszabadság beszámolója a közös sajtótájékoztatóról (részletek)

ENSZ-rapportőr a médiatörvényről: A kétharmad sem lehet kifogás!

„Nem azért van itt, hogy vizsgálódjon – igyekezett elejét venni az ENSZ-raportőr budapesti látogatásának céljával kapcsolatos találgatásoknak Kovács Zoltán infokommunikációs államtitkár. Kovács és Frank La Rue közösen ismertették a tárgyalásuk eredményét – vagyis a semmit.”

„Mint kiderült, a magyar kormány továbbra sem lát okot a médiatörvény módosítására, annak ellenére sem, hogy már szinte naponta születnek a médiatörvényünket elítélő állásfoglalások nemzetközi szervezetek részéről. Az elmúlt hónapokban emiatt többször is hazánkba látogatott Dunja Mijatovic, az EBESZ médiabiztosa, itt járt a Nemzetközi Sajtóintézet és a Dél- és Kelet-Európai Média Szervezet küldöttsége; a médiatörvényt erőteljesen kritizálta rajtuk kívül többek között az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Most pedig az ENSZ raportőre is ugyanezt tette. Mint kiderült, szintén hasztalanul: az egyre erélyesebb nemzetközi bírálatok egyáltalán nem győzték meg a magyar kormányt – ahogy a budapesti sajtószabadság-tüntetések és az újságíró szakma felháborodása sem.”

„Frank La Rue, a világszervezet emberi jogi főbiztosságának (HCHR) a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különleges jelentéstevője diplomatikusan, de erélyesen figyelmeztette Magyarországot a szólásszabadság korlátozásának veszélyeire, többször leszögezve, hogy a korlátozásnak kivételnek kell lennie a médiaszabályozásban, nem pedig főszabálynak. A televíziós, rádiós műsorszolgáltatásokat persze lehet szabályozni, hiszen állami tulajdonú frekvenciákat használnak, de a tartalmat nem. Az olyan problémákra pedig, mint amit a tárgyalásokon a magyar fél felvetett – gyerekpornó, gyűlöletbeszéd –, szintén lehet szankciókkal válaszolni, de azt sem parttalanul, hanem a nemzetközi normáknak megfelelően, és csak a szükségesség és arányosság elvei mentén.”

„A médiabírságokkal kapcsolatban La Rue szerint a tárgyalásokon tisztázták, hogy csak súlyos és csak meghatározott törvénysértések esetén szabnak majd ki büntetéseket. Ezzel együtt, az ENSZ a dekriminalizálásban hisz: úgy vélik, hogy ha kell is szankció – például a rágalmazások esetén –, azt a polgári jognak, nem pedig a büntetőjognak kell szabályoznia (magyarán, ha valakit sérelem ér, pereljen, de ne az állam üldözze hivatalból a becsületsértőket). A büntetések ugyanis sohasem szolgálják a véleményszabadságot, hangsúlyozta, éppen ellenkezőleg.”

„A legitim jogkorlátozást gyakran használják kifogásként az egyes államok a véleményszabadság elnyomására, főleg a terrorizmus elleni küzdelemre, a nemzet biztonságára hivatkozva – jegyezte meg Frank La Rue. Még egyértelműbb célzást tett a magyar médiatörvényre, amikor a kiegyensúlyozott, tényszerű tájékoztatás – szintén több állam jogában megjelenő – követelményéről beszélt: ez elkerülhetetlenül a cenzúra egyik formájává válik, függetlenül attól, hogy ez volt-e a jogalkotói szándék.”

„A sajtó elszámoltatható, de elsősorban az emberek, nem pedig a kormány előtt, ’különben ez egy nagyon veszélyes játékká válhat’ – figyelmeztetett a világszervezet képviselője. (La Rue ezt előző nap az OSA-ban tartott előadásán is elmondta; ott úgy fogalmazott, erre intette Hugo Chávez venezuelai elnököt is, amikor Chávez a média rendszabályozásának szükségességéről beszélt tárgyalásukon).”

„Felmerült a budapesti tárgyalásokon a médiahatóság függetlenségének kérdése is. La Rue különösen fontosnak mondta a médiatestületek függetlenségét, sokszínűségét, nevezetesen azt, hogy valamennyi párt, illetve a médiát képviselő szervezetek is helyet kaphassanak ezekben a testületekben, különben mindegyik a kormányzó pártok véleményét fogják képviselni – főleg akkor, ha a kormányzóknak kétharmados többségük van. Fantasztikus dolog a kétharmados többség, ehhez külön gratulált is La Rue – ’de ez sem lehet kifogás’.”

„Frank La Rue elismerte, hogy nem ismeri a magyar politikai viszonyokat, azt sem tudja, hány párt van a parlamentben (ezt a mondatát Kovács Zoltán – aki a korábbi nemzetközi kritikákat is rendre a bírálók ismerethiányára hivatkozva hessegette el – megmosolyogta), de számára nem is ez a lényeg, hanem a tagállamok által is vállalt alapelvek betartása.”

„Arra reagálva, hogy a médiatanács tagjai nemhogy kizárólag kormánypárti delegáltakból állnak, de a 9 éves megbízatásuk még 9 évvel meg is hosszabbítható, La Rue azt mondta: ezt is aggályosnak tartják, hiszen ’a tizennyolc év, az egy generációváltás!’, szerinte ’nagyon furcsa lenne’, ha ugyanazok ülnének a testületben csaknem két évtizeden át.”

„Az ENSZ-képviselő szerint nagyon nyitottak voltak a tárgyalófelek, őszintén beszéltek. De úgy tapasztalta, hogy a kormány változatlanul szabályozásban, ’kontrollált környezetben’ gondolkozik, abban, hogy ’nem engedhetjük meg a rendetlenséget’ – a magyar értékek, a családok, a hagyományok, a demokrácia védelmére hivatkozással. „Nagyon veszélyes ez a fajta gondolkodásmód, a demokrácia ennek pont az ellenkezőjét jelenti.”


Kovács Zoltán mondandójából egy részlet:

„A médiatanács összetételével kapcsolatos kérdésre válaszolva Kovács azt mondta, ez egy ’filozófiai vita’, majd emlékeztetett, hogy működött olyan testület (az ORTT), amelybe civil delegáltakat is bevontak, de nem működött. A médiatanács új típusú összetétele szerinte ’elvezethet oda, hogy végre depolitizálódjon a média világa’. A tagok kilencéves mandátuma ’a mi felfogásunkban nem túlzottan hosszú’, sőt ez a függetlenség garanciája. Kovács szerint a médiatanácsban ’nem párt-delegáltak ülnek’, majd úgy pontosított, hogy ’nem a kormány delegáltjai’, hanem olyan szakemberek, akiknek függetlenségét a törvény garantálja.”

„Végezetül Kovács Zoltán megismételte: ’jelen pillanatban a kormánynak nincs oka arra, hogy változtasson a médiatörvényen’; szerintük ez a törvény és a magyar jogrendszer egésze minden garanciát tartalmaz a sajtószabadság sokszínűségére. Frank La Rue pedig megismételte, hogy ő viszont kitart amellett, hogy módosítani kell a médiatörvényt, intenzív társadalmi párbeszéd alapján.”


Előzmény: ENSZ-biztos Budapesten a médiatörvény miatt; alkotmányügyben az Európa Tanács is vizsgálódik



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!