Tisztelgés egy demokrata előtt
- Részletek
- Lánczos Vera
- 2011. április 10. vasárnap, 05:11
- Lánczos Vera
Legutóbb január 28-án írtam Esztergomról, arról, hogy ami ott történik, modellezi a jövőnket. A demokrácia vívja (utóvéd?) harcát az intézményesült önkénnyel szemben.
Pénteken estére különös zarándoklat szerveződött a fővárosba, hogy az esztergomiak, élükön a polgármesterükkel, gyalogosan vigyenek nyílt levelet az ország miniszterelnökének, mellesleg a város díszpolgárának, segítségét kérve, hogy a magyar országgyűlés oszlassa fel a működésképtelenné vált esztergomi képviselőtestületet.
A zarándoklat „műfaját” azért választották, mondta a Klubrádió péntek reggeli műsorában Tétényi Éva polgármester, mert ezzel is kifejezésre szeretnék juttatni meggyőződésüket, hogy a jó ügyekben a megoldások megtalálásához összefogásra és áldozatvállalásra is szükség van.
Csak emlékeztetőül: Tétényi Évát1 független jelöltként választott meg Esztergom polgármesterének a választáson részt vevők csaknem kétharmada2, mert elegük lett a már több mint tíz éve regnáló fideszes Meggyes Tamásból3. Elegük lett a botrányokból, a fejük felett hozott, átláthatatlan döntésekből, a polgárokat lekezelő, arrogáns városirányításból.
Meggyes elvesztette a polgármesteri széket, de az országos trendnek megfelelően az önkormányzati választást Esztergom 10 körzetéből 9-ben a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte meg, egy körzetben pedig független jelölt győzött. (A testület 14 tagú, kompenzációs listán bekerült még az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Vállalkozók Pártja egy-egy jelöltje.) Elmélkedhetünk azon utólag, hogyan történhetett ez így. Miért gondolták Esztergom polgárai, hogy az a politika, vezetői mentalitás, amitől szabadulni akartak, egyetlen személyhez köthető? S vajon mit gondoltak arról, hogy ha ez a személy köztudottan ennyire elutasítottá vált a város által polgármesterként, akkor miért sorakozott fel mégis mögötte a pártja, illetve a pártjának helyi képviselői?
A felvetés azért is indokolt, mert Meggyes és a Fidesz közötti kapcsolat sem tűnt mindig felhőtlennek. Volt olyan alkalom, amikor a városba látogató Orbán Viktor pártelnök
nem tartotta célszerűnek, hogy vele mutatkozzon.
2010. februárjára azonban megváltozott a helyzet: akkor már a jelenlegi miniszterelnök is jó polgármesternek, alkalmas országgyűlési képviselő-jelöltnek nevezte őt. (Be is jutott –méghozzá egyéni képviselőként – a Parlamentbe Komárom-Esztergom megye 5. sz. választókerületéből, jelenleg pedig a Nemzetbiztonsági bizottságban képviseli a Fideszt.)
De visszatérve a kérdésre: a „miértre” az esztergomiak valószínűleg nem kerestek választ, valószínűleg tényleg abban a hitben éltek, hogy nekik csak a polgármesterrel van gondjuk. S mivel vele nagy gondjuk volt, képesek voltak olyan összefogásra, amely egyedülállónak bizonyult az országban. Minden ellenzéki párt helyi képviselői, továbbá a civilek és szervezeteik Tétényi Éva mögé sorakoztak fel, és nyertek.
Már az első héten kiderült azonban, hogy a helyi Fidesz–KDNP-frakció képviselői nem hajlandók együttműködni az új polgármesterrel. Ez kifejeződött abban is, hogy a Fidesz esztergomi szervezete választási csalásra hivatkozva megfellebbezte a választás eredményét – az erről szóló beadványt a független képviselő is aláírta –, abban is, hogy az új polgármester először nem tudott beköltözni az irodájába, vagy abban, hogy az alakuló és a további üléseken kiderült, hogy a Fidesz-frakció nem óhajt alpolgármestereket adni.(Az Este című tévéműsor április 5-ei adásához készült filmösszeállításban is elhangzott, hogy a kétharmados többséggel rendelkező frakció képviselői az alakuló ülés után levélben tájékoztatták az új polgármestert, hogy 6 hónapig nem kívánnak jelöltet állítani erre a posztra, mert „nem értenek egyet” az elképzeléseivel. Meggyes Tamás szerint más programot képviselnek a fideszes képviselők, és mást Tétényi Éva. Csak későbbi ülések egyikén sikerült választani alpolgármestert az LMP-s Batyikné Csőke Ágnes személyében.)
Az új polgármester az átadás-átvételi eljárás során kapta kézhez a város 1,4 milliárdos kifizetetlen számláinak a listáját. A kifizetetlen tételek zöme 60 napon túl lejárt, de voltak 90 napon túliak is, sőt még 2009-es kifizetetlen számla is akadt. Ilyen esetben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény4 értelmében a polgármesternek haladéktalanul tájékoztatnia kell a képviselőtestületet. Tétényi Éva ezért 2010. október 21-én rendkívüli képviselőtestületi ülést hívott össze. Ugyancsak törvény írja elő, hogy a képviselőtestületnek ilyenkor a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot kell hoznia vagy felhatalmazást kell adnia a polgármesternek az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére. (A városnak ezen kívül 20 milliárd hosszú lejáratú adóssága is fennáll kötvénykibocsátásból, és több száz millióval tartozik saját cégeinek is.) A képviselőtestület arra hatalmazta fel októberi ülésén a polgármestert, hogy tárgyaljon az érintettekkel a lejárt adósság rendezéséről, és tájékoztassa minderről a testületet november 15-éig.
Ugyanezen az ülésen a Fidesz-frakció egy új szervezeti és működési szabályzatot terjesztett elő és szavazott meg, amellyel lényegében visszavonta azokat a jogköröket a polgármestertől, amelyeket a korábbi polgármester gyakorolt5. Erről a már idézett filmösszeállításban Steindl Balázs fideszes frakcióvezető azt nyilatkozta, azért kellett módosítani a polgármester jogkörét, mert a testületben fideszes többség van.(Ezt nehéz másképp érteni, mint úgy, hogy bizalom más pártállású vagy független polgármesternek nem járhat.)
A polgármester számba vette az adósságállományt. Kiderült, hogy az adósság felhalmozódása jelentős részben az évek óta deficites gazdálkodás eredménye. A kötvény-kibocsátásból olyan beruházások történtek, amelyek nem termelnek hasznot. Takarékosabb gazdálkodásra lenne szükség a folyamat megállítása érdekében. A polgármesteri beszámolót azonban november közepén a testület nem vette napirendre, a testületben kétharmaddal rendelkező Fidesz–KDNP-frakció csak a 90 napon túli lejárt adósság kifizetését javasolta. Vagyis a polgármester azzal szembesült, hogy semmilyen garancia nincs rá, hogy egy közösen elfogadott válságtervben meg lehessen állapodni a testülettel, ezért elindította az adósságrendezési eljárást. (Ennek okairól, előnyeiről és hátrányairól részletesen tájékoztatta a város polgárait.)
A testület fideszes többsége úgy állítja be a történteket, hogy a polgármester és a képviselőtestület közötti kapcsolat az adósságrendezés miatt romlott volna meg. Csakhogy nem is volt olyan időszak, amikor a lakosság által kétharmaddal támogatott polgármester bizalmat kapott volna a testülettől. A világhálón fellelhető videó, amelyen Meggyes Tamás értékeli a választás eredményét, azt igazolja, hogy csak átmeneti akadályként került szóba a személye és polgármesterváltás ténye6.
Közismert, ami azóta történik. A polgármesteri hivatalban magára maradt Tétényi Éva csak a választóira támaszkodhatott. Ahogy tervezte, a nyilvánosság segítségével a „köz” bevonására és a politika átláthatóvá tételére törekedett. Ebben a helyzetben is sikerült kitárnia az önkormányzat kapuit. Kivetítette a képviselőtestületi üléseket, munkájáról, nehézségeiről beszámolt a blogjában. Közmeghallgatásokat és heti rendszerességgel virtuális fogadóórát tart, lakossági fórumokat szervez, járja a várost. Elérte, hogy a város polgárai belelássanak az önkormányzat működésébe. Tapasztalják, hogy amíg végképp nem akadályozták, megmaradt jogkörével élve végezni akarta a munkáját. Összehívta a képviselőtestületi üléseket, szakszerű előterjesztésekkel készült rájuk, irányításával kidolgozták az adósságrendezési eljárás során előírt válságköltségvetést, amelyet azonban a képviselőtestület minden egyeztetés nélkül módosított, majd a módosított változatot szavazta meg. A módosított változatról kimutatta,
hogy alkalmatlan takarékos gazdálkodás megalapozására, ugyanakkor az intézményhálózatot működésképtelenné teszi. A képviselőtestületi üléseken előterjesztéseit gyakran nem tűzték napirendre, majd a következő ülésen más előterjesztő neve alatt tárgyalták meg. A jegyző rendszeresen nem vett részt az üléseken, noha ő a törvényes működés őre. Végül odáig fajult a helyzet, hogy távollétében elbocsátották legközvetlenebb munkatársait. Ezután jelentette be, hogy bár akadályoztatva van, nem adja fel.
Paralysing View – flickr/mis
Nemcsak Esztergom, hanem az ország nyilvánossága elé tárta, hogy a helyzet tarthatatlan, az önkormányzat működésképtelenné vált, és elérte, hogy az esztergomi polgárok előtt legyen világos, nem elég egy választáson részt venni, többet kell tenni, az összefogásra, a kiállásra a hétköznapokban is szükség van. Elérte, hogy a polgárok önkéntes munkát vállaljanak a nehéz helyzetben lévő városért (szemétgyűjtés), elérte, hogy minél többen megértsék, az önkormányzatiság elve, a demokratikus közakarat sérül azzal, ha a kétharmados többséggel megválasztott polgármesterrel nem hajlandó együttműködni a képviselőtestület kétharmados többséggel rendelkező frakciója, s hogy a helyzet demokratikus megoldása csak egy új választás lehet. Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe fogtak, jelenleg állítólag már 7000 körül jár az aláírók száma.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében7 a helyi önkormányzat képviselőtestülete dönthet feloszlatásáról, ha a választásoktól számítva 6 hónap eltelik. A tavalyi választástól számított hat hónap április 4-én járt le. Az esztergomi képviselőtestület több ízben kifejezésre jutatta, hogy e lehetőséggel nem kíván élni. A patthelyzet feloldását nyilván mástól várja, talán arra számítva, hogy majd a polgármester őrlődik fel egy idő után, nem vállalja fel a szélmalomharcot. Tétényi Éva azonban kiáll a választói mellett, akik benne látták egy másfajta közpolitika letéteményesét, és nem tévedtek. Esztergom polgárai most a fővárosba zarándokolnak, hogy a kormány felelőssége egyértelművé váljon és a figyelem középpontjába kerüljön.
Ezek után a kétharmados felhatalmazással rendelkező Fidesz–KDNP-kormánynak ország-világ előtt állást kell foglalnia, hogy ki és mi mellé áll. A helyi képviselőtestületben kétharmados többségű, a működést ellehetetlenítő Fidesz–KDNP-frakció mellé, vagy az aláírók által támogatott, ugyancsak kétharmaddal megválasztott polgármester kérése mellé, a képviselő testület feloszlatását támogatva. Bármit lép, üzenetértékű lesz.
Vegyük számba mitől különös jelentőségű, ami a szemünk előtt zajlik.
– Az országos politikában a kormány az adósságcsökkentés mellett érvel. Esztergomban a polgármester érvel emellett. A takarékos gazdálkodás érdekében kezdeményezte az adósságrendezési eljárást.
– Az országos politikában a kormánypártok azt firtatják, mitől növekedett az adósságállomány. Esztergomban a polgármester tesz fel ilyen kérdéseket a volt városvezetésnek. Az Este már felidézett április 5-ei adásában Steindl Balázs frakcióvezető azt mondta, valóban minden városlakóra 600 ezer forint adósság jut, de meg kell nézni, hogy minden városlakóra mekkora gyarapodás jut abból, amennyiből a várost fejlesztették, és az a sokszorosa ennek. Az érvelés figyelemreméltó, különösen azért, mert az országos politikában ritkán szokták a megépült autópályákat, hidakat és egyéb beruházásokat ilyen kérdésekre érvként méltányolni, ellenkezőleg, a kormány államadósságvizsgáló bizottságot hozott létre.
– Az országos politikában a Fidesz–KDNP-kormány és a miniszterelnök híve a nemzeti konzultációnak, Esztergomban a polgármester valóban konzultál a választóival, szemben a képviselőtestülettel.
A választópolgárok most aláírást gyűjtenek a képviselőtestület feloszlatását és új választás kiírását sürgetve. Egy olyan városban, ahol a legutóbbi választáson 12 611 érvényes szavazatot adtak le a polgármesterválasztáson, a választásra jogosultak 53,43 százalékos részvétele mellett, 10 ezer aláírás összegyűjtését célozták meg. Mint fentebb már említettük, az aláírók száma jelenleg meghaladja 7000-et. Amennyiben Szájer József az alkotmányozás ügyében szétküldött 12 kérdésnél nagyon óriási sikernek értékelte, hogy a 8 millió körüli választópolgárból 900 ezer visszaküldte a kérdőívet, mekkora sikernek nevezné 7000 választópolgár aláírását egy olyan városból, ahol a választásra jogosultak száma 24 ezer körül van.
A helyzet sajátos abból a szempontból is, hogy Esztergom polgárai már egy ízben az előző ciklus idején is kérték Orbán Viktor segítségét – nyilván nem mellékesnek tekintve azt a körülményt, hogy a város képviselőtestületének többsége és a polgármester is fideszes jelöltként lett megválasztva. Ő akkor azzal hárított, hogy az önkormányzatok ügyében bármely lépés kormányzati hatáskörbe tartozik. Ma, amikor kétharmados megerősítéssel van kormányon, ez az érv már nem használható. Ám ma is színezi a kérdést két dolog: hogy a közakarattal szemben ténykedő képviselőtestület kétharmados többségét a Fidesz alkotja, illetve hogy a pártszövetség másik tagja, a KDNP helyi szervezete is az időközi választás támogatójává vált.
Bármelyik megoldást választja is a kormány, az egész országnak üzen vele. Ahogy Tétényi Éva kiállása is az egész országnak üzenet. És persze a helyzet maga is üzenet az egész országnak.
Ha a kormány a látható működésképtelenség ellenére elodázza a döntést vagy elutasítja a demokratikus közakarat támogatását, akkor nyilvánvalóan hitelteleníti az országos politikában deklarált elveit és céljait. Ha Tétényiék elérik a céljukat, az mintát teremt. Mit lehet tenni akkor, ha a jog és a demokratikus működés szabályait visszájára fordítják, és már nem érvényesülnek eredeti értelmüknek és szellemüknek megfelelően. Körülbelül így kell elkezdeni mindent elölről.
1 - Tétényi Éva építész, műemlékvédelmi, városépítő- és városgazdasági szakmérnök. Többek közt Győr-Moson-Sopron megye, majd Budapest Terézváros főépítésze volt évekig, számos társadalmi megbízatása közül kiemelkedik, hogy Architects' Council of Europe (ACE) vezetőségi tagja volt 2009–2010 között Brüsszelben. Sikeres projektek sora áll mögötte, rendszeresen publikál. Szakmai önéletrajzából bárki számára kiderülhet, hogy van mire alapoznia a céljait. Blogot indított, amikor 2010. júliusában eldöntötte, hogy megméretteti magát. Azóta sokszor, sok helyen nyilatkozott arról, hogy egy másfajta közpolitizálást szeretne megvalósítani, olyat, amely a szakmaiságon, a nyitottságon, a bizalmon alapul.
„Hét évig dolgoztam köztisztviselőként. Ott megtapasztaltam, hogy az alkalmazottak mennyire függenek a politikusoktól. Pedig a semlegesség lenne az alapja az állami és a közigazgatásban való munkának. A színvonalas ügyintézés mindenkinek egyformán jár” – írja.
2 - 53,43 százalékos részvétel mellett, 12 611 érvényes szavazatból 8117-et szerzett meg, ami 64,36 százalékos győzelem.
3 - Az 1967-es születésű Meggyes már a rendszerváltáskor tagja volt a Fidesz esztergomi szervezetének, 1990-től meg már a képviselőtestületnek. Karrierje 1998-ban pörgött fel, 1999-ben már főállású alpolgármester volt. Az akkori polgármester egészségügyi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről, Meggyes lett a megbízott polgármester. Megnyerte az időközi választást, később sorban a választásokat. Meggyes tehát szinte az iskolapadból került a politikusi létbe és a város élére, ma is önkormányzati, valamint országgyűlési képviselő.
4 - 1996. évi XXV. Tv. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról.
5 - Erről az 1990. évi LXV. sz., a helyi önkormányzatokról szóló törvény a következők szerint rendelkezik:
5. § A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
6 - Érdemes felidézni Meggyes szavait:
„…nem a vereségünket szeretném relativizálni, hanem őszintén és szerintem objektíven próbálnám a helyzetet meghatározni. A helyzet az, hogy 10 körzetből 10-et megnyertünk. (Taps.)
(…) A polgármesterség elúszott. De a polgármesterség, az egy színpad. Egy ilyen szereplés egy széken. Erről szól minden. Erről szólnak a támadások és a karaktergyilkos kampány, a hároméves lejáratás, mocskolódás egy csomó pénzből. 10 meg 100 milliókból. Meg MSZP, meg Jobbik, meg mindenféle idióta gazember, bűnöző összefogásából. (…) Messze nem dőlt el ezzel a város jövője.(…) 10 körzetből 10-et megnyertünk, és pontosan tudjuk, hogy milyen feladatok várnak ránk, hiszen mindezt végeztük az elmúlt 11 évben. Az elmúlt 11 évben is napról napra folytattuk azt a munkát, küzdöttünk meg a nehézségekkel, vállaltuk a konfliktusokat, vittük előre a várost. A következő időben is ugyanez a helyzet. Csak a külvilág egy kicsit más feltételeket ad. Csak az eszközrendszer változott valamit. De mi nem. Nálunk van az erő, a hit és, én azt gondolom, az ész is, egy gondolati fölény is. Meglehetősen komoly.
Arra kérlek benneteket, hogy ne aggódjatok, ne adjátok fel, tovább fogjuk csinálni, és meg fogjuk valósítani mindazt, amire szüksége van ennek a városnak, és meg fogunk akadályozni mindent, mindent, amitől viszont félni kellene a mi közösségünknek. Sem a mocskos kezüket nem dughatják bele a kasszába. Az ilyen néhány misis bűnözőket le fogjuk takarítani a pályáról, meg fogjuk védeni az embereket: benneteket, a hivatalban dolgozókat, a cégeknél dolgozókat, mindenkit, aki segített nekünk. Meg fogjuk tudni őket védeni, és ezeket az embereket pedig, én azt gondolom, hogy (hosszan keresi a megfelelő szavakat) abba a helyzetbe fogjuk hozni, ami hozzájuk illik. El fogjuk róluk mondani, be fogjuk róluk bizonyítani, hogy mit műveltek. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy nincs semmi sem veszve, tudjuk tovább csinálni a munkánkat.”
7 - 1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról
18. § (3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
93. § (2) Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg három hónapon belüli időpontra kitűzi az időközi választást.
(3) Az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselő-testület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni.
95. § A Kormány:
a) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter közreműködésével, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
b) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására;
96/A. b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását.