Kontraszt – még mindig Esztergom
- Részletek
- Napi apró
- 2011. április 16. szombat, 06:54
- Lánczos Vera
Az esztergomi képviselőtestület fideszes frakcióvezetője, Steindl Balázs volt április 11-én az Egyenes beszéd című műsor vendége.
A szereplésnek különös aktualitást adott, hogy néhány nappal korábban a polgármester bejelentette, akadályoztatva van, ezért nem hívja össze, illetve nem vezeti le a képviselőtestületi üléseket, egyetlen esetet kivéve, amikor az adósságrendezési eljárás tárgyalására kerül sor. (A testület összehívásának és levezetésének joga a törvény értelmében a polgármester jogkörébe tartozik, hacsak a szervezeti működési szabályzat másként nem rendelkezik1.)
Akik Esztergom sorsát figyelemmel kísérik, tudják, miért és miként jutott el Tétényi Éva az akadályoztatás bejelentéséig, azt is tudják, miért nem írta alá a szervezeti és működési szabályzat módosítását, amely még az ülések összehívásának és levezetésének jogát is kivette volna a kezéből, miután egyéb – korábban a polgármestert megillető – jogköröket már az első testületi ülésen megvontak tőle. Most a képviselőtestület imázsépítő akcióba kezdett. A frakcióvezető nyilatkozatának fő üzenete pl. jól érzékelhetően az volt, hogy az egyik oldalon a kétharmados Fidesz-túlsúlyt mutató, ámde nagyon együttműködő képviselőtestület áll, a másik oldalon pedig a polgármester, aki azt ambicionálta, hogy romba döntse a korábbi városvezetés minden eredményét, merő rosszindulatból adósságrendezési eljárást kezdeményezett, ezzel ő sodorja bajba a várost, munkavégzés helyett folyton csak szerepel.
Műsorvezetői kérdésre, hogy miért is nem oszlatja fel magát a képviselőtestület, amikor ezt a városban 7500 polgár – aláírásával is nyomatékosítva – kéri, azt válaszolta, hogy azért, mert adósságrendezési eljárás van folyamatban, s ha feloszlatná magát a testület, az egyenes út lenne a vagyonfelosztáshoz. Sőt, szerinte a törvény szól úgy, hogy a feloszlás kimondásának egyenes következménye a vagyonfelosztás lenne.
Miután a jogszabályok mindenki számára hozzáférhetők, könnyedén egybevethetők a rendelkezések ezzel az állítással. Pélldául a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseiből az tudható meg, hogy ha az önkormányzat képviselőtestülete kimondja a feloszlatását, az nem azt jelenti, hogy megáll az élet. A képviselőtestület az új képviselőtestület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét2. Tehát az adósságrendezési eljárást ez nem érinti, akár reorganizációs terv is elfogadható.
Ami azt az állítást illeti, hogy szabad választása volt a polgármesternek abban a kérdésben, hogy elindítja-e az adósságrendezési eljárást, erősen kétséges. A város 1,4 milliárdos kifizetetlen számlaállományával szembesült az átadás-átvételi eljárásban. Hatvan napon túli lejárt tartozások, számlák esetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény3 alapján a polgármester számára kötelező a testület 8 napon belüli összehívása. Tájékoztatnia kell a testületet, amelynek ezt követően határozatot kell hoznia az adósság rendezéséről. Ha a helyzet az esedékességtől számított 90 napon túl is fennáll, a polgármesternek kötelessége elindítani az eljárást. Miután a 90 napon túl lejáró adósság időről-időre való újratermelődése előrelátható volt, takarékos gazdálkodásra vonatkozó terv nem született, a több mint 20 milliárdos örökölt adósság árnyékában a polgármesternek nem nagyon volt más választása. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 90.§-sa szerint ugyanis a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért viszont a polgármester felelős.
Végül, az adósságrendezési eljárás, értelemszerűen, nem minden esetben vezet vagyonfelosztáshoz, csak akkor, ha az önkormányzat nem tud olyan reorganizációs tervet készíteni, amit a hitelezők elfogadnak, illetve azt nem tartja be.
A polgármester egyébként – ahogy már erre fentebb utaltunk – biztosította a képviselőtestületet, hogy éppen a reorganizációs terv elfogadás érdekében össze fogja hívni, és le is vezeti az ülést. Ám az „együttműködés” igényét a képviselőtestület már a televíziós nyilatkozatot követő napon sajátosan azzal fejezte ki, hogy a testületi ülést a polgármester nélkül hívták össze, figyelmen kívül hagyva, hogy erre a testület elnökének a polgármesternek van joga, s az ülésen rendeletet is alkottak.
A jövő dönti majd el, hogy a munkaértekezlet utóbb – ennek ellenére – testületi ülésnek minősülhet-e, hogy a róla kötelezően készülő jegyzőkönyv testületi ülésen készült jegyzőkönyvnek, a megalkotott döntés érvényes önkormányzati rendeletnek minősül-e, akkor is, ha nem szerepel rajta mindazok aláírása, akikét a törvény megkívánja4. Amennyiben a kormányhivatal ezt az eljárást megfelelőnek tartja majd, annak is üzenetértéke lesz minden olyan képviselőtestület számára, amelyik nem tud vagy akar együtt dolgozni a polgármesterével. Ellenkező esetben viszont a testület törvényellenes működése lesz nevén nevezve.)
Mindenesetre Tétényi Éva az április 14-én, a szeretgom.hu portálon egy érdekes „statisztikát” is megosztott a nyilvánossággal, amely szintén sajátos megvilágításba helyezi a képviselőtestület fideszes többségének állításait az együttműködés hiányának okairól. Lássunk néhány adatot:
A Steindl Balázs vezette frakció az elmúlt félévben összesen 7 testületi ülést hiúsított meg. Tétényi Éva polgármester közel 400, a város sorsát befolyásoló előterjesztéséből 255-öt úgy sepert le a frakció, hogy azokról még vitatkozni sem volt hajlandó. Az utolsó testületi ülésen, amelyet március 17-én tartott a polgármester, 33 előterjesztésből összesen hármat voltak hajlandók tárgyalni. A legkirívóbb példát az jelentette a polgármester szerint, amikor a január 20-ai képviselőtestületi ülésen 42 előterjesztésből összesen egyet voltak hajlandók napirendre venni és megtárgyalni a testület tagjai. Konkrét ügyekben, például a riportban emlegetett helyi közlekedés ügyében a rendezést először 2011. január 14-én, majd január 20-án tűzte napirendre a polgármester, de Steindl Balázs még az ülés elején kihúzta a listáról őket. Ezután Tétényi Éva február 3-án, majd március 17-én próbálta meg a testülettel tárgyaltatni az égető kérdést, eredménytelenül, mert továbbra sem volt hajlandó a testület napirendre tűzni. Ilyen előzmények után jelezte április 3-án a Vértes Volán, hogy háromévi nemfizetés miatt megelégelte a helyzetet. Hasonló folyamatok követhetők nyomon a szemétdíj-rendelet vagy a helyi piac ügyében is. Külső szemlélő számára eléggé érthetetlen, ha a város szemszögéből közelítünk, hogy mi indokolta az ilyen előterjesztések elnapolását.
Miután azonban Esztergom a kirakatba került, a kontraszt jól érzékelhető. Ahogyan az is jól érzékelhető és követhető lesz, hogy mit kezd ezzel a helyzettel a kormány, mert ahogy mondani szokták: a kétharmad kötelez.
(Lánczos Vera)
__________________
1 - Az 1990. évi LXV. sz. törvény a helyi önkormányzatokról
12. § (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
2 - Ugyanott, 18.§. (3)
3 - 1996. évi XXV. Tv. a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, 4. és 5. §
4 -16. § (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
17. § (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.
Lásd még:
Krémer Ferenc: Ahol a jövő már elkezdődött: Esztergom
