rss      tw      fb
Keres

Die Zeit: Magyarország nyugtalanító alkotmányt fogadott el. Tudósok világszerte tiltakoznak



Egyetlen alkotmány sem önmagában áll. Az alkotmányok hivatkoznak egymásra, és tanulnak egymástól. Az alkotmánybíróságok kölcsönösen tudomásul veszik egymás ítéleteit. Jogtudósok és politológusok kutatják, hogy hol mi működik, mi nem, és milyen okokból – kezdi keddi írását Maximilian Steinbeis [író, jogász, a nemzetközi tiltakozás egyik aláírója – a szerk.].


Minderre mintapéldák elsősorban az 1989 után Kelet- és Közép-Európában keletkezett alkotmányok, amelyek kialakításakor a világ minden tájáról jogászok, politológusok és filozófusok vitatkoztak, tanácskoztak és adtak ötleteket. Ezek közé az alkotmányok közé tartozik a magyar is, amely ugyan 1949-ben, a kommunista uralom alatt keletkezett, ám tartalmilag teljesen átdolgozták. Eredetileg átmenetinek szánták, de azóta nagyon jól megfelelt a céljának, nem utolsó sorban az éber értelmezésnek köszönhetően, amelyet az országban a legnagyobb tekintélynek örvendő intézmények egyikévé vált alkotmánybíróság nyújtott.

Vége. Múlt hétfőn a magyar parlament arról döntött, hogy az alkotmányt érvénytelennek minősíti és újjal helyettesíti. Már előzőleg nemzetközi bírálatok érték a magyar kormány eljárását. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely első sorban a kelet-európai országokat látja el tanácsokkal az alkotmányozási folyamatok során, szintén kritikusan nyilatkozott, miután a magyar kormány maga kérte állásfoglalását.

Ennek a folyamatnak már régen nem csupán Magyarországra nézve van jelentősége. Mindazoknál aggodalomra ad okot, akiknek fontos az alkotmányjog és az alkotmánykultúra.

Az új magyar alkotmány aláássa a jogállamiság elvét. Tartósan megvonja az alkotmánybíróságtól az adó- és költségvetési törvények vizsgálatára való jogot. Ezzel játékteret hoz létre az alkotmányt sértő jogszabályok életbe léptetéséhez, anélkül, hogy ez ellen bárki bármit tehetne, és megtépázza a bíróság tekintélyét.

A jogállamiság elvét az is aláássa, hogy az új alkotmány elején egy túlságosan hosszú, inkonzisztens és ideológiai szempontból egyoldalú preambulum áll, amely Nemzeti hitvallásnak nevezi magát. Ez a nemzeti hitvallás nem jelentéktelen alkotmánylíra, mert kimondottan az alkotmány kötelező érvényű interpretációs mércéjévé nyilvánítják. Végül az új dokumentum az eddigi alkotmányt érvénytelennek minősíti és megfosztja minden jogi kontinuitástól. Ez minden további nélkül értelmezhető úgy, hogy tárgytalannak minősíti a magyar alkotmányjognak az alkotmánybíróság által az utóbbi húsz évben kifejlesztett teljes alapját. Ezzel homályossá válik, hogy alkotmányjogilag Magyarországon a jövőben pontosan mi érvényes.

Ám a demokráciaelvet is lényeges károsodás fenyegeti. Az új alkotmány minden jövendő kormány cselekvési terét beszűkíti. A jövőben sok törvényt, köztük alapvető adó- és nyugdíjtörvényeket, csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni. Nem szabály, hanem kivétel azonban, hogy a kormányok kétharmados többséggel rendelkeznek a parlamentben, mint jelenleg Orbán Fidesze.

Magyarország nemcsak az Európai Unió tagja, hanem az európai jog- és alkotmánykultúra integráns része. A magyaroknak sokáig kellett harcolni azért, hogy közel negyvenévi kommunizmus után a demokratikus Európa részévé váljanak. Mélységesen aggaszt bennünket, hogy Magyarország ezzel az új alkotmánnyal kockáztatja hírnevét, amelyet egy tekintélyelvű rezsimből kialakult új alkotmányos demokrácia modelljeként szerzett.

Ezért március végén felhívást kezdeményeztünk. Több mint 80 jogász és más tudós írta eddig alá. Harmaduk Magyarországról, a többi a világ minden tájáról: jelenleg 13 ország képviselői szerepelnek az aláírók között. Köztük van Ernst Gottfried Mahrenholz, a német Szövetségi Alkotmánybíróság volt alelnöke, Miguel Poiares Madura, az európai emberi jogi bíróság volt főügyésze, Miroslaw Wyrzykowski, a lengyel alkotmánybíróság volt bírája, Andrew Arato és Kis János jogfilozófusok, Martin Scheinin, a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság, és Michel Rosenfeld, a US Association for Constitutional Law elnökei, és számos más, alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó, ismert tudós.

Az alkotmányozási folyamat erősen károsította ennek az alkotmánynak a legitimitását: az ellenzék megtagadta az együttműködést, nem volt nemzetgyűlés, amely tanácskozott volna róla, és lemondtak egy népszavazásról is. Ez az alkotmány tartalmában is érzékelteti hatását: ez a dokumentum nem a különböző politikai érdekek és preferenciák egymás mellett élését akarja lehetővé tenni. Sokkal inkább kísérlet arra, hogy Magyarországot egyoldalúan átalakítsa Orbán Viktor miniszterelnök és az őt támogató politikai erők preferenciáinak megfelelően. Ehhez az átalakításhoz Orbán Viktoron és emberein kívül senki nem adta beleegyezését. Noha egy új alkotmány nem szerepelt Orbán választási harcában, ezzel fejezi be a „szavazófülkék forradalmát”, amelyet tavalyi választási győzelme után kiáltott ki.

Magyarországnak olyan alkotmányra van szüksége, amely egyesíti az országot, ahelyett, hogy megosztaná. Ezért olyan alkotmányt követelünk, amely eltekint a történelmi szimbolikától és világos jogi fogalmakról gondoskodik. Csak így válhat egy jogbiztonságon és jogállamiságon nyugvó alkotmányos állam alapjává.

Húsvétkor kihirdetik az új magyar alkotmányt. Most már senki nem fogja tudni megakadályozni, hogy jövő év elején hatályba lépjen. Az Európai Unió sem, amelynek már a magyar médiatörvény körüli vita során tapasztalnia kellett, mennyire korlátozottak befolyásolási lehetőségei az olyan államokban, amelyeket már nem kell felvenni az Európai Unióba, mert már tagjai annak.

Felhívásunk ettől nem vált feleslegessé. Úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb alkotmányos válság még Magyarország előtt áll: amikor a majdani választások során a súlyok átrendeződnek, és egy másik kormány kerül hatalomra. Abból az érzésből, hogy itt egyetlen párt, és nem minden magyar alkotmányát fogadták el, feltámadhat a módosítás igénye. Akkor Magyarország, akárcsak 1989-ben, az előtt a feladat előtt áll majd, hogy széles legitimációs alapot találjon az alkotmányhoz, amely attól függetlenül tartós, hogy ki van éppen hatalmon. Ez nem lesz könnyű, de annál fontosabb lesz egy olyan mélyen megosztott politikai spektrum mellett, mint Magyarországé.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!