rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. április 19.

Gatter László, a Fővárosi Bíróság volt elnöke, ma tanácsvezető bírája


Bolgár György: - Állítólag tegnap a Fővárosi Bíróság éves összbírói értekezletén lemondásra szólították fel Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Az egyik honlapon azt lehetett olvasni, hogy egy bíró hozzászólásában azt vetette az elnök szemére, hogy nem védi kellő hatékonysággal a bírák érdekeit. Így volt? A tudósítás megfelel a valóságnak?

Gatter László: - Őszintén szólva, én nem voltam az összbírói értekezleten, aminek két oka van. Nem is biztos, hogy annyira érdekli a hallgatókat. Az egyik oka az, hogy tárgyaltunk ezen a napon a tanácsommal, és így viszonylag nehéz lett volna megoldani. A másik ok pedig az, hogy az elnök úr szerint én nemkívánatos személy voltam az összbírói értekezleten. Én oda pedig nem szoktam járni, ahol nem vagyok kívánatos.

- Ezt az utóbbit hogy érti, hogy az elnök úr Önt nem kívánatos személynek nyilvánította. Milyen módon? Hogy lehet ezt megtenni?

- Ez nem hiszem, hogy a hallgatókat érdekelné.

- De, engem érdekel legalábbis.

- És nem is ez volt aktuális téma ma nyilvánvalóan, amiről beszélnünk kellene. Arról van szó, hogy ez az összbírói értekezlet arról szólt volna és arról is szólt, hogy minden évben az elnöknek be kell számolni az előző év tevékenységéről és a bíróság működéséről. Miután 2010-ben egész évben én voltam az elnök, nyilvánvalóan nekem kellett volna ezt a beszámolót megtenni, de az elnök úr úgy vélte, hogy ezt nem célszerű, ha én teszem meg.

- Ezt komolyan mondja? Tehát megüzente vagy megírta Önnek?

- Megüzente.

- Hogy összbírói értekezlet lesz, de tisztelt bíró, Ön ne számoljon be semmiről. Mert már lemondott? Vagy mivel indokolta?

- Megüzente, úgyhogy nem tudom, mivel indokolta.

- Indoklás nélkül megüzente, hogy Ön ne számoljon be, ezek után Ön el sem ment az összbírói értekezletre.

- Miután ráadásul még tárgyaltunk is, így igazoltan is távol voltam. De nem hallottam a kolléganőt, hogy mit mondott, amikor felszólította az elnököt…

- De azért gondolom, nem vállalta volna az interjút munkatársam megkeresésére, ha nem tudna valamit mégis erről az összbírói értekezletről, hogy nagyjából mi, miért és hogyan zajlott.

- Én azt hittem egyébként, hogy a bírák nyugdíjkorhatáráról fogunk inkább beszélni.

- Arról is fogunk, de induljunk ki még ebből, mert ez a legfrissebb fejlemény. A nyugdíjkorhatár alkalom volt arra, hogy Baka András is és a bírói kar vezetése is egy közös nyilatkozatban felszólaljon az intézkedés, most már alkotmányba foglalt intézkedés ellen, tehát a dolgok összefüggnek. De azért most úgy látszik, hogy vannak, akik Önön kívül is elégedetlenek a legfőbb bíróval.

- Én annyit tudok egyébként, hogy ki szólalt fel. Ő egyébként nem, hogy úgy mondjam, nemcsak egy bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírái közül, hanem ő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Bírói Egyesület vezetője is. Tehát feltételezem, hogy ő az általa vezetett egyesületben lévő bíró kollegák véleményét is megfogalmazta.

- És ez a vélemény az Ön értesülései, információi szerint valóban úgy foglalható össze, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem védte meg a bírókat és a bíróságokat, ezért jobb volna, ha lemondana?

- Én nem tudom, hogy az elnök úr mennyire védte meg a bírákat vagy mennyire tudta volna jobban megvédeni. Azt tudom, hogy ő sok mindent tett, levelet írt, megpróbált eljárni. Miután én nem vagyok most már az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja sem és a bíróság elnöke sem, így nem tudom megítélni, hogy mennyire volt harcos és valóban mit tett. Én az eredményt látom egyébként, de ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy ő nem tett meg mindent.

- Bíró úr, gondolom, Önnek, attól függetlenül, hogy már nem tagja az OIT-nek és már nem a Fővárosi Bíróság elnöke, nagyon jó személyi kapcsolatai vannak számos bírósági vezetővel. Ez nem is lehetne másként.

- Természetesen.

- Hiszen hosszú ideig ott volt a bírói kar vezetésében. Az Ön kollégái mit mondanak? Frusztráltak? És kivel szemben érződik ez a csalódottságuk vagy esetleg haragjuk, hogy ide juthatott a bírói kar, hogy egy hirtelen előhúzott ötlettel gyakorlatilag nyolc évvel leszállítják a nyugdíjkorhatárt és lefejezik a bírói kar szinte teljes vezetését?

- Én úgy érzem vagy úgy hallom a kollégáim körében, hogy valóban csalódottak, és ez a csalódottság valóban megfogalmazódik az elnök úrral szemben is. De, mondom, lehetséges, hogy ő valóban mindent megtett, amit meg lehetett ebben az ügyben tenni, és az eredmény ennyi lett. Csalódottak egyébként, azt hiszem, az alkotmányozás folyamatában is, hiszen valóban ez az utolsó pillanatban előhúzott nyugdíjazási kényszer nagy meglepetést keltett. És speciálisan a Fővárosi Bíróság bírái tekintetében a semmisségi törvény miatt is csalódottak.

- Az a csalódottság miben fejeződött ki? Hogy egymás között morognak vagy megjegyzéseket tesznek? Vagy megpróbálják valahogy mondjuk a politika vagy a kormányzat tudomására hozni, hogy ez így nem működne vagy nem lett volna szabad, hogy így működjön. Szóval egy vezető bíró hogy fejezi ki a csalódottságát vagy az ellenvéleményét, vagy a kritikáját?

- Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, hiszen a bírákra vonatkozó szervezeti törvény és jogállási törvény még hatályban van, ugye most az elfogadott alkotmányt követően kerül sor majd ennek a módosítására és újragondolására. De jelen pillanatban az a szabály, hogy a bírák ugye nem politizálhatnak, tehát én is nagyon óvatosan fogadtam el az Önök felkérését, hogy beszélgessünk erről a témáról, nehogy véletlenül olyan területre tévedjek, ami már politizálásnak tekinthető. És így a bíráknak nincs módjuk arra, hogy hangot adjanak a nemtetszésüknek. Talán olyan módon lehet, hogy az egyesületben tevékenykedő kollégáink nyilván az egyesületi vezetők révén hallatják hangjukat, de szélesebb körben való megnyilvánulásra nincs lehetőségük.

- És vajon tapasztalt-e olyat, hogy igaz, hogy az ötvenes éveik végén járók vagy a hatvanas éveikben járók természetesen csalódottak, nem dolgozhatnak tovább vagy hamarosan el kell menniük nyugdíjba, de lehet, hogy a negyvenesek vagy az éppen ötvenbe fordulók meg boldogok, hogy kinyílik előttük egy hatalmas lehetőség. Ezt a másik fajta reakciót érzi vagy hallja?

- Hallottam ilyet, és valóban van ilyen gondolkodás szerintem, bár mondom, nem hallottam a fővárosi összbírói értekezlet egészének hangulatát, és ez nyilván egészen másmilyen lenne. Például hallottam, hogy a Pest megyei Bíróságon is napirenden volt az a tiltakozó levél, amit a vezetők aláírtak és ami a sajtóban is megjelent. És ott nem vették napirendre a bírák, tehát megosztott volt az álláspont. Gondolom, hogy a megosztott álláspontot az is mutatja, hogy nem minden megyei bírósági elnök írta alá azt a bizonyos levelet, amit, ha jól tudom, tizenöt megyei bírósági elnök írt alá és ebből az ötből, aki nem írta alá, egyik a Fővárosi Bíróság ügyvezető elnökhelyettese volt és a Pest megyei elnök. Tehát a magyar bírói karnak durván majdnem a felét képviselő bírósági vezető.

- A Fővárosi Bírósági ügyvezető elnökhelyettes miért nem írta alá?

- Nem tudom megmondani, ezt tőle kell megkérdezni.

- Rendben van, ezt a választ mondhatnám, hogy ismerem, de mégiscsak az Ön belső információit vagy tapasztalatait megoszthatná velünk, hogy a Fővárosi Bíróságon a bírák között vita van abban, hogy ez egy jó lépés-e vagy sem, és miután nem jutottak nagyjából egységes álláspontra, az ügyvezető elnökhelyettes inkább nem írta alá?

- Én úgy tudom, és talán nem árulok el nagy titkot, hogy az elnökhelyettes asszony összehívta a vezetői értekezletet a Fővárosi Bíróságon, tehát ő megkérdezte a kollégáit. És ezen az értekezleten, ha jól tudom, ott voltak az egyesület képviselői is, mármint a fővárosi szervezet képviselői is. De ha nem így van, akkor csodálkoznék. Tehát összehívta a vezetői értekezletet és ott megkérdezte a kollégákat, hogy mi az álláspontjuk, hogy ő azt képviselhesse majd a Baka elnök úr által összehívott felső vezetői értekezleten. Tehát én azt tételezem fel, hogy nem támogatta a Fővárosi Bíróság vezetése, hogy ő aláírja ezt a levelet.

- És Ön személy szerint például el tud fogadni egy olyan passzust ebben a bizonyos levélben, amely úgy szól, hogy „képtelenségnek tartjuk, hogy huszonegy évvel a rendszerváltás után egy az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében, azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában”?

- A magam részéről én ezzel egyet tudok érteni, és talán nem is tűnik okoskodásnak. Megint keresem a szavakat, hogy ne legyen túlzottan sarkos a fogalmazásom, a tavalyi októberi elnöki tisztségről való lemondásom is ezt vetítette előre.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái