rss      tw      fb
Keres

Új alaptörvény - Kommerszant: Magyarország megszűnt köztársaság lenni

MTI 2011. április 26., kedd 10:37

A Kommerszant című orosz gazdasági napilap "Magyarország megszűnt köztársaság lenni" címmel közölt cikket kedden Alekszandr Reutov tollából.

A liberálisnak tekinthető orosz lap cikke emlékeztetett rá, hogy Schmitt Pál államfő hétfőn aláírta az új alaptörvényt, "amely már széthúzást szított a társadalomban, és bírálatot váltott ki az Európai Unió részéről". "A bírálók szerint az új alaptörvényt, amelyet a legrövidebb idő alatt dolgozott ki és fogadott el a parlament, a kormányzó jobbközép Fidesz saját pozíciói megerősítésére használhatja fel. Emellett a bírálók úgy vélik, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépő alkotmány számos szabályozása az emberi jogok területén "nem felel meg az európai normáknak" - írta a lap.

Az új alkotmány kezdeményezője az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányzó Fidesz volt, amelyet egyébként az államfő is tartozik - írta az orosz lap. A fő érv az alaptörvény átdolgozása mellett, hogy Magyarország máig az 1949-ben kidolgozott alkotmány szerint él, s az "1989-es bársonyos forradalom óta a moszkvai diktátumra készült alkotmányt csupán kozmetikai javításoknak vetették alá" - emlékeztetett a lap.

A Kommerszant szerint "a Fidesz tervei még a sietős előkészítő időszakban sok magyarban aggodalmakat váltottak ki. Az országon az alaptörvény általános megvitatását követelő tüntetések hulláma vonult végig. Ez a követelés azonban nem talált meghallgatásra" - írta az orosz napilap.

"Mint kiderült, az alkotmányos reform ellenfelei nem alaptalanul aggódtak. Magyarország már nem nevezi magát köztársaságnak, mint az elmúlt 62 évben. Az alkotmánybíróság jogosítványait jelentősen megnyirbálták, a végrehajtó szervek az eddiginél nagyobb hatalomhoz jutnak a bíróságok és a sajtó felett, a miniszterelnök pedig eszközhöz jut ahhoz, hogy nem bonyolult eljárással feloszlassa a parlamentet. A Fidesz ellenfelei szerint mindez a kormányzó pártnak módot ad arra, hogy Magyarországon valóságos diktatúrát építsen ki. A liberálisok azzal is elégedetlenek, hogy az alkotmány rögzíti +a fogantatás pillanatától kezdődő életet+, amiben lényegében a terhességmegszakítás tilalmát látják. A bírálók az új alkotmányban a homoszexuálisokkal és más, nem hagyományos orientációjúakkal szembeni diszkriminációt is látnak" - mutatott rá a lap.

A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy nem csak országon belül hangoztattak aggályokat az új alkotmánnyal szemben. "A szöveg számos esetben hivatkozik Istenre, a kereszténységre, és Szent István koronájára, s az utóbbi a középkori Magyarországra utal, amelynek területe a mai közel háromszorosa volt.  Ez komoly aggodalmat keltett a szomszédos országokban, amint annak rögzítése is, hogy Magyarország a magyar nemzet egységétől vezérelve felelősséget érez a határokon túl élő magyarok sorsáért" - írta a lap. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország határain túl több mint hárommillió magyar él, és rámutatott: "Ez a szomszédokkal való reális konfliktusok veszélyét hordozhatja a határokon túli magyaroknak az Orbán-kormány politikája értelmében biztosított magyar útlevéllel együtt".

"Az új magyar alkotmány 2012. január 1-jén lép életbe, ám igen erős nyugtalanságot idézett elő az EU-ban, ahol egyébként ebben a fél évben Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. Májusban kezdi meg Budapesten tanácskozását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének megbízásából az alkotmányjoggal kapcsolatos jogszabályok és  törvénytervezetek elemzésével foglalkozó bizottság, amelynek júniusban kell előterjeszteni következtetéseit arra vonatkozóan, hogyan felel meg az új magyar alkotmány a demokratikus normáknak. +Számunkra ez az utolsó reménység a helyzet javítására+ - ismerik el a magyar ellenzék köreiben" - írta végül keddi cikkében a Kommerszant.

(http://www.kommersant.ru/doc/1628866?isSearch=True)