Halász: az intézményi kultúrpolitika átalakítására van szükség; Balog: Aki Gyurcsányt a hazugságbeszéd kapcsán védelmébe vette, az ártott Magyarországnak
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. április 14. szerda, 18:49
- Hírek
Az intézményi kultúrpolitika átalakítását és az eddigiekhez képest más hozzáállást szorgalmazott Halász János, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke az Új idők jönnek? - kultúra, politika, nyilvánosság címmel szerdán a fővárosban rendezett konferencián. Az írószövetség titkára, L. Simon László a források bővítését és elosztási módjának megváltoztatását sürgette.
Halász János az Értünk Egyesület és a Nagyítás című hetilap által szervezett tanácskozáson arról beszélt, hogy az emberek az utóbbi időben elveszítették kulturális tájékozódási képességüket. A mozik, a színházak jelentős nézőszámcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni, mert átalakultak a kulturális fogyasztási szokások. Ezt a rossz folyamatot meg kell fordítani.
Halász János szerint az intézményi kultúrpolitikában az eddigiekhez képest más hozzáállásra van szükség. Fontosnak nevezte, hogy a közös kultúrkincshez minél többen hozzájussanak. A régi reflexeket a politikai elitnek és a kultúraformáló értelmiségnek is maga mögött kell hagynia.
L. Simon László író, a Magyar Írószövetség titkára - aki egyszersmind a Fidesz a választások első fordulójában már mandátumot is szerző politikusa – azt mondta, hogy szűkösek a források, a közművelődési intézmények fenntartására sincs elegendő pénz. "Gyalázatnak" nevezte, hogy a normatívákat összevonták a költségvetésben. Minél hamarabb változtatni kell nemcsak a rendelkezésre álló források összegén, hanem elosztásának módján is.
L. Simon László újragondolná a kulturális elismerési rendszert is, mert szerinte e téren nagyon nagy deficitek vannak.
Rubovszky Rita, a Hungarofest ügyvezető igazgatója a kultúrpolitika elsődleges feladatai közé sorolta, hogy visszaadja az embereknek a jövőképet, a hitet. Napjainkban más terei és találkozási pontjai vannak a kultúrának és nyilvánosságnak, s a fiatalok sokszor elsősorban a közösségi oldalakon találkoznak kultúrával.
Fodor István közgazdász, az Ericsson Magyarország volt elnöke a civil szervezetek fontosságát hangsúlyozta, és azon véleményének is hangot adott, hogy a kultúrát és tudománypolitikát fókuszba kell helyezni.
A tanácskozáson Orbán Viktor Fidesz-elnök kötcsei beszéde kapcsán Lánczi András filozófus egyetemi tanár azt mondta, hogy a beszéd egy dologról szólt, arról, hogyan lehet kormányozni. A kormányzás pedig nem abból áll, hogy hány pozíciót osztanak szét - jegyezte meg.
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke szerint amíg a beszédet nem emelték be a választási kampányba, addig érdektelen volt. Véleménye szerint a beszéd azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a Fidesz-KDNP az egész ország nevében kíván kormányozni. Mint kifejtette, sokféle elitről lehet beszélni, de ha két csoportot nevesíteni akarna, akkor - mint mondta - ő a "társutas és nem társutas" elitet említené meg. A beszéd jogos indulata az elitnek arra a részére vonatkozott, amelyik a saját kulturális pozícióit arra használta, hogy a jelenlegi kormányzati struktúrát tisztára mossa, "szerecsenmosdatást" hajtson végre. Aki Gyurcsány Ferencet a hazugságbeszéd kapcsán védelmébe vette, az ártott Magyarországnak - fűzte hozzá. A másik oldalon fontos, hogy az az elit, amelyik "drukkol" a most megalakuló kormánynak, kritikus szolidaritással viszonyuljon az új kabinethez.
György Péter esztéta, egyetemi tanár három kultúrafogalmat különített el: a kortárs, a nemzeti és a populáris kultúrát. Ez a három mező pedig sokkal csekélyebb mértékben fedi egymást, mint gondolnánk.
Novák Attila történész, a Szombat munkatársa arról beszélt, hogy a kötcsei beszéd nem csak a baloldalnak, hanem a saját tábornak is szólt, kiemelve: "először munka van, aztán pozíció".
Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész, egyetemi tanár szerint a kultúra kettőssége és szétszakítottsága vidéken nem olyan nagy, mint a fővárosban, mert vidéken a hagyományok sokkal mélyebben élnek. Mint mondta, az is kérdés, hogy az iskolarendszer, a tanárképzés felkészíti-e a következő nemzedékeket, hogy mást is befogadjanak a populáris kultúrán kívül.
Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i, kötcsei beszédének szerkesztett változatát február közepén közölte vitaindítóként a Nagyítás című hetilap. A Fidesz elnöke a "Megőrizni a létezés magyar minőségét" című beszédében - a Nagyításban közöltek szerint - azt fejtette ki Kötcsén, hogy Magyarországot, a magyar emberek közösségét kormányozni többet jelent annál, mint például a nagyobb jólét és biztonság elérése. Orbán Viktor hosszan szólt az elit szerepéről, és kifejtette: Magyarországon szembe kell nézni azzal a problémával, hogy hiányzik "a mintaadó elit kiválasztását igazoló értékelési rend", azaz nem működnek a hagyományos elitdefiníciók.
A gazdasági elitre a magyar közösség jelenleg nem néz fel, a kulturális elit megítélését figyelve pedig az látható, hogy a társadalom kevésbé várja az emberi értékesség kritériumának meghatározását tőlük, mint korábban. Ezzel összefüggésben kötcsei beszédében Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy véleménye szerint a következő kulturális kormányzatnak az lesz a dolga, hogy a magyarországi kulturális elit számára a nyugodt lelkiállapothoz, a teremtő alkotáshoz, valamint a szép, nemes és választékos élethez szükséges feltételeket megteremtse, biztosítsa.