Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. április 13.
- Részletek
- 2010. április 15. csütörtök, 05:26
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György kérdései a 2010. április 13-ai műsorban
Mai műsorunkban természetesen a választási eredményeket beszéljük meg. Ezen belül is azt, hogy önök szerint van-e még esély a kétharmados Fidesz többség megakadályozására? Egyáltalán jó lenne-e ez Magyarországnak? Lesz-e eredménye annak a ma délutáni MSZP-s gesztusnak, hogy Budapesten négy jelöltjüket visszaléptetik az LMP javára? Vajon a Lehet Más a Politika változtat-e eddigi merev, elutasító álláspontján és hajlandó lesz-e esélyesnek látszó szocialista jelölteket támogatni a második fordulóban.
Mit szólnak továbbá ahhoz, hogy a nyugati sajtó óvja Orbán Viktort a Jobbikkal való bármiféle együttműködéstől? A Bécsben élő Paul Lendvai, a neves publicista pedig úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz párti sajtó is felelős a Jobbik előretöréséért.
Mi a véleményük arról, hogy a Fidesz elnöke tegnapi sajtóértekezletén azt ígérte, két hét alatt rendet tesznek olyan településeken, ahol veszélyben van a közbiztonság? Ez ilyen egyszerű volna?
És végül hogyan értékelik Sólyom László választások utáni rövid beszédének azt az utolsó mondatát, hogy a választási remények csak akkor teljesednek be, ha az emberek a felálló kormánnyal együtt akarják felépíteni, újjáépíteni Magyarországot. Felépíteni? Újjáépíteni? Sólyom László is kampányol?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Kacziba Antal, nyugállományú rendőr altábornagy
Bolgár György: - Néhány gyakorlati észrevételére vagyok kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy a következő miniszterelnök, Orbán Viktor tegnap nemzetközi sajtóértekezleten beszélt a közbiztonság megerősítésére irányuló terveiről. Ebben több érdekes dolgot is mondott, de különösen egy dolog keltette fel sokak figyelmét, az enyémet is. Azt ígérte, hogy ahol arra szükség van, két hét alatt rendet tesznek. Tehát olyan helységekben, olyan településeken, ahol erre szükség van, két hét alatt rendet tesznek. Ez ilyen egyszerűen megy rendőr szemmel?
Kacziba Antal: - Hogyne. Ez egy bevett rendőri gyakorlat. Időnként azokon a településeken, azokban a községekben, kisvárosokban, ahol megbomlik a közrend, mert valamilyen konfliktus van, ott megjelenik a rendőrség, rendet tesz, és amíg ott van, rendet is tart.
- Ilyen volt többször is. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy valamiféle Gárda toborzógyűlés volt, már nem tudom, hogy hol, talán Sajóbábonyban, és a cigány közösség megijedt, meg is támadták a gárdisták egy személyautóját. Szóval incidensek veszélye volt érezhető és rendőröket vezényeltek oda néhány napra. Aztán megnyugodott a helyzet. De ilyenfajta hirtelen bekövetkező közbiztonsági veszélyekre a rendőrség mindig reagál, nem?
- Mindig is reagált és ezután is nyilván reagálni fog. Ennek egy következő fokozata az, hogy nemcsak rendet tesz, hanem hosszabb távon is rendet tart. Ez még mindig a válságkezelő, a különleges közbiztonsági helyzetet kezelő intézkedések körébe tartozik, amikor azokra a településekre, ahol nincs elég rendőr vagy rendőrhiány van, megfelelő létszámú rendőrt vezényelnek, akik huzamosabb ideig ott tartózkodnak.
- De ugye ez is elindult már az elmúlt egy évben? Ön biztos pontosabban tudja, mint én. Nagyjából ezer rendőrrel bővítették a létszámot és talán a körzeti megbízotti rendszert is elkezdték bővíteni. Volt, ahol rendőrőrsöt is avattak, vagy például Miskolc egyes veszélyeztetettnek számító részeire vezényeltek talán százas nagyságrendben új rendőröket. Szóval erre már nemcsak törekvések voltak, hanem annál többnek számító konkrét lépések is.
- Persze, természetesen. Sőt, nemcsak az elmúlt egy-két évben, hanem korábban is. Ez egy válságkezelő, válságmenedzselő stratégia, amit alkalmaz a rendőrség, hogy milyen mértékben, milyen gyakorisággal, milyen időtartamban, az elhatározás és pénz kérdése. Ha van pénz, ki lehet fizetni a rendőrök túlóráját, meg lehet teremteni az ott-tartózkodás ideiglenes feltételeit. Meg kell szervezni a vezénylést, az odautazást, visszautazást, elég költséges dolog, de meg lehet csinálni.
- Visszatérve Orbán Viktor tegnapi sajtóértekezletére, ő azt mondta, hogy már készen állnak azok az intézkedési tervek, amelyekkel az ország különböző pontjaira rendőröket vezényel majd az új kormány. Új rendőrőrsök, ideiglenes rendőrállomások létesülnek, de ezek szerint ez a folyamat már a '90-es évek eleje óta elindult, megállt, megint elindult, és így tovább. Szóval látták a problémát és igyekeztek is tenni ellene valamit, viszont pénz hiányában a dolog sosem alakult ki teljesen. Az ön becslései szerint az akkori 25 milliárd, mostani körülbelül 50 milliárd, elég volna új rendőrőrsök felállítására, rendőrök vezénylésére, 3000 új rendőr munkába állítására? Ugye ez szerepel konkrétan a Fidesz programjában. Vagy ennél több is kell, más is kell?
- Nem volna korrekt dolog részemről így fejből költségbecslést adni.
- Csak nagyságrendekben.
- Nagyságrendekben nyilván milliárdokba kerülne. Azonban ez megoldható. Én nyilván nem ismerem ezeket az intézkedési terveket, de előadódhat egy olyan helyzet, és az is megoldás, hogy végre el kezdik decentralizálni a rendészeti struktúrát. Elkezdik a rendőröket oda csoportosítani, ahol a munka dandárja van.
- Ez most az országos rendőrfőkapitány dolga?
- Az országos rendőrfőkapitánynak behatárolt mozgástere van, mert a rendőrség szervezetét, működését, tevékenységét többnyire kétharmados vagy legalább feles törvények szabályozzák. Tehát az országos rendőrfőkapitány ebben a körben tud mozogni és javaslatokat tenni, amit vagy meghallgatnak, vagy nem. Többnyire fele-fele arányban szokták meghallgatni. A dilemma, ami előtt a kormányok a rendszerváltás óta állnak, végül is az, hogy milyen rendszerben oldják meg Magyarországon a közbiztonság védelmét. Abban a hagyományos rendszerben, amit a '49-es alkotmány rögzített és meghatározta ezzel a rendőrség alkotmányos és közjogi helyzetét, hogy a közbiztonság fenntartásának egyetlen letéteményese a kormány által centrálisan irányított, a közigazgatástól elkülönített rendészeti szervezet. Ha ez kevés a rend fenntartásához, akkor ezt növelni, növelni, és növelni kell extenzív, vagy intenzív módon. Ez egy nézet.
- Igen. És mi a másik lehetőség?
- A másik lehetőség az, hogy a közbiztonság fenntartását a demokratikus jogállam, a piacgazdaság és a kockázati társadalom együttes igényeire tekintettel kell megszervezni, tudomásul véve azt is, hogy elkülönült az országban a közbiztonság és a magánbiztonság. A közbiztonság, ugye, a közjog által alapított biztonság, mindenképpen állami feladat, a magánbiztonság védelme nem szükségképpen az, és ilyen alapon új munkamegosztást és új teherviselési rendet lehet kialakítani.
- Igen, ez logikusnak látszik. De ha bizonyos típusú bűnözések fajtái sűrűbben fordulnak elő olyan településeken, ahol nagy a szegény és a munkanélküli réteg, akiknek rengeteg ideje van, ugyanakkor jövedelme nagyon kevés, ők gyakran próbálnak megélni valahogy, és ezt megélhetési bűnözésnek hívják. Helyesen-e vagy nem helyesen, az mindegy, de gyakran próbálják a törvényen kívüli útra tévedve vagy szándékosan ott járva a megélhetésüket bűncselekményekből fedezni. Ha ezek a települések önkormányzati rendőrségre rendezkednének be, akkor a rendelkezésre álló szerény bevételi forrásokból jóval nagyobb arányban lennének kénytelenek a rendőrséget finanszírozni. Márpedig ez azt jelenti, hogy még kevesebb pénzük volna rá, mint egy jó módú, adókkal bőven ellátott Budapesten, ahol az önkormányzat is gazdagabb, mint mondjuk egy Borsod megyei településen. Ez nem növelné a különbségeket?
- Nem. Ezzel kapcsolatban két megjegyzést kell vagy érdemes tenni. Az egyik az, hogy a törvényen kívüli út nem járható út és ezt egészen határozottan és következetesen érvényesíteni kell. Nem a rendőrség és nem a rendészeti jogalkalmazás feladata a szociális problémák kezelése, mert ez járhatatlan. A másik, amit figyelembe kell venni, hogy nem önkormányzati rendőrségről van szó. Ez egy eléggé közkeletű, ámbár nem helyes kifejezés. A rendőrség olyan fegyveres szervezet, amely az állam büntetőhatalmát szolgálja. Az önkormányzati rendészet nem ilyen. Az egy rendészeti szerv. Nem véletlenül említette az imént, hogy új munkamegosztás és új teherviselési rend kellene, de ahhoz, hogy a teherviselési rend megújuljon, az önkormányzatok ilyen irányú teherviselési képességeit is meg kell teremteni.
Normatív módon kellene szabályozni, ráadásul egy vegyes szabályozás révén, ahogy az világszerte szokás, hogy egy részét normatív módon biztosítja az állam, más részét hozzáadja az önkormányzat, és felszabadít egy csomó olyan hatást, amely igen hatékonnyá tudja tenni a helyi rendfenntartást. De mondom, ez egy változat. Lehet ezt kiváltani az állami rendőrség létszámának a növelésével, ami szerintem igen drága ahhoz képest, amilyen feladatokra ott szükség van.
- Igen. És ez a fajta, ezek szerint nem önkormányzati, hanem valamiféle vegyes típusú, vegyes irányítású, vegyes finanszírozású rendőrség miért volna hatékonyabb?
- Azért volna hatékonyabb, mert helybéli lakosokkal lehetne az állományt feltölteni. Nincs utazás, nincs lakásprobléma.
- Nincs átvezénylés Borsodból Baranyába.
- Igen. Nem strukturálódik eszelős módon a szervezet, hanem alá van rendelve a jegyzőnek, aki megmondja, hogy mit kell csinálni. Annyi rendőrt telepítenek a községbe, amennyire tényleg szükség van, és nem igyekeznek túlbiztosítani az állami, a központi költségvetés terhére.
- Értem. Szóval kevésbé bürokratikus és jobban az igényekhez igazodó.
- Kevésbé bürokratikus és felszabadít helyi önvédelmi erőket közvetlenül az önkormányzat. A falu maga képes gondoskodni a biztonságáról, anélkül persze, hogy az alkotmányos törvényes kereteket túllépné. Tehát az egyik lehetőség, amivel a helyi közbiztonságot kezelni lehet, a másik a közbiztonság védelme. Orbán Viktornak igaza van, hogy a közbiztonságot nem lehet fizetett őrző-védő szolgáltatókkal fenntartani, nem is ez a dolguk. De a magánbiztonságot, a vagyonbiztonságot, a vagyon védelmét, a vagyonhoz fűződő jogok védelmét igenis a tulajdonosnak kell viselnie, még úgy is, hogy adott esetben bizonyos tulajdonformákra az állam védelmi kötelezettséget ír elő. Van erre egyébként számos példa a bankok esetében, a pénzintézetek esetében, és különböző vállalkozások esetében, akár a sportrendezvények esetében is, és tessék még számos olyan vállalkozásra gondolni, ahol a közbiztonság, a biztonság, a magánbiztonság védelme közösségi érdek, és folyton az állami költségvetésből próbálunk ingyenes szolgáltatásokat nyújtani azok számára, akik egyébként kötelesek vagyonukat…
- …Igen, csak ön is tudja, hogy amikor kirobban a balhé egy futballmeccsen, akkor a rendőrség azzal védekezik, hogy mi azért nem tudtunk bemenni, mert nem hívtak bennünket. Mert ez végül is a magántulajdonban lévő csapat döntése, hogy kockázatosnak ítéli-e a rendezvényt. A pályán kívül ott vannak, de a pályára nem tudnak bemenni, csak ha hívják őket. Annak viszont ára van, amit a tulajdonos nem fizet meg.
- Ez egy teljesen hamis érvelés. A sporttörvényben pontosan meg kell határozni, vagy a sporttörvényhez kapcsolódó alacsonyabb szintű normában, mondjuk kormányrendeletben, hogy mik a sportrendezvény biztonsági feltételei. Nyugodtan tarthat valaki bejelentés nélkül is sportrendezvényt, ha egyébként betartja a biztonsági előírásokat. Ha kitör a botrány és kiderül, hogy nem tartották be a rendezők a biztonsági előírásokat, az nagyon drága nekik. Nem szeretnék túlzásokba esni, de ha valaki egyszer megvizsgálná a magyar sportlétesítmények biztonsági feltételeit, és összehasonlítaná az európai követelményekkel, nem tudom maradna-e sportlétesítmény, ahol nyugodt szívvel lehetne sporteseményeket engedélyezni.
- De ebből a szempontból mindegy, hogyan szervezik meg a rendőrséget.
- Ezért aztán napi százmillió forintokért a rendőrség csinál rendet ott, ahol a rendezőnek kellene rendet tartani. Ezt kéne elérni, ezért van a kormány, ezért van az állam, ezért vannak az államnak irányító, végrehajtó, rendelkező szervei, hogy ezeket a dolgokat ne tűrjék. Halálosan dühítő volt most már hosszú évek óta, amit a sportpályákon lehetett észlelni, hogy mindenki rendőrt akar. Rendőrt akar a mezőőr helyett, rendőrt akar az erdő védelmében, rendőrt akar az élelmiszerbiztonság miatt, mindenhova rendőrt akarunk, miközben ezek a rendészeti feladatok sokkal olcsóbban, sokkal szakszerűbben, sokkal rugalmasabban egy alternatív rendészeti rendszerben könnyebben volnának megoldhatók. Az önkormányzati rendőrségre egy mondatban hadd térjek vissza. Mindenki attól félti az önkormányzati rendőrséget és azért veti el ezt a lehetőséget, mert nem engedheti ki az állam a kezéből a rendészeti hatalmat, a rendészeti igazgatást. Pedig az önkormányzatokra rábízzuk az egészségünket, a gyerekeinket, az óvodákat, a közigazgatás 70 százalékát az önkormányzatok végzik. Miért pont a rendészeti igazgatás egyszerűbb szabálysértési értékhatárt el nem érő vagy más kisebb súlyú jogsértésben megnyilvánuló közösségellenes magatartások kezelését ne végezhetnék? Ezt nem tudom belátni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója.
Bolgár György: - Arra szeretnénk választ kapni, hogyan jutottak a szocialisták és a Fidesz idáig, a 2006-os választások óta? Mikor, milyen fordulópontokon változott meg a 2006-os győzelmi arány, hogy ilyen súlyos vereség lett belőle? Lehet-e ezeket bizonyos nagy eseményekhez kötni, vagy egy folyamatos lemorzsolódás volt észlelhető, tapasztalható az MSZP szavazótáborában és ezzel együtt növekedés a Fideszében?
Závecz Tibor: - Erre a kérdésre is-is a válasz. Az első igazi nagy fordulópont 2006 kora nyarán, május-június időszakában volt. Az MSZP a választásokat követően a győztesnek kijáró plusz támogatottsággal rendelkezett a közvéleményben. Tehát felé fordultak az emberek, néhány százalékpontot még emelni is tudott a választási eredményhez képest. Viszont Gyurcsány Ferenc csomagjának bejelentése radikálisan lecsökkentette a támogatottságot, mégpedig 40 százalékos mértékben. Ez a parlamenti választásokhoz hasonlított adat.
- Mennyi volt, 43 százalék talán?
- Igen. Tehát pillanatok alatt, tulajdonképpen már a nyáron levitte ez a népszerűségüket 40 százalék alá. Pedig előtte az emelkedés megfigyelhető volt, és majdnem 50 százalékon volt májusban a győztesnek kijáró plusz támogatottság, aztán lement 40 százalék alá. A csomag bejelentése főleg a bérből és fizetésből élők számára volt egy, mondhatni, feldolgozhatatlan trauma. Nem is kerültek már igazán vissza ezek a szavazói tömegek a mostani választásokig sem.
- Azt is lehet tudni, hogy ezek pontosan kik voltak?
- Igen, azért mondtam a bérből és fizetésből élőket. Tehát egy aktív korosztály, amely a parlamenti választások időszakában, vagy inkább előtte, az ígéretlicit nagy megfigyelője volt. Általában a pártokat aszerint próbálta meg kiválasztani, hogy milyen egzisztenciát javító intézkedéseket tesznek. Egyébként a mostani választásoknál ez nem volt annyira megfigyelhető. Tehát a lényeg az, hogy ezeket az embereket taszította el ennek a csomagnak a bejelentése. Utána tulajdonképpen egy kopás volt megfigyelhető, egészen 30-35 százalék közötti arányig, ami minden kormánypártot elér. Valamelyiket hamarabb, valamelyiket később, de minden kormánypárt támogatottsága automatikusan csökken. Ez így volt a rendszerváltás óta. A támogatottság folyamatosan csökkenni kezd, visszaáll arra a szintre, ahol elveszíti a párt a perifériáját. Megmarad a mag és megmarad a gyűrű, tehát a következő réteg.
- Szóval bekövetkezett ez a morzsolódás, de vajon a szeptemberi-októberi zavargások mit eredményeztek?
- A szeptemberi-októberi zavargások egy picit emelték az MSZP támogatottságát. Van egy közhiedelem, hogy akkor valami megroppant. Akkor nem roppant meg az MSZP támogatottsága, nem lett rosszabb a társadalmi megítélése. Éppen ellenkezőleg, egy picit kedvezőbbé vált. Bármilyen furcsa, tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc megítélése azokban a hónapokban javult. Hiszen ezek a történések kezelhetetlenek voltak a magyar társadalom számára. Tehát azt senki nem akarta, vagyis a társadalom széles tömegei nem akarták, még akkor sem, ha az MSZP-vel nem voltak kibékülve, hogy ilyen jellegű események forduljanak elő, mint akkor, és ezek legyenek a hírek középpontjában.
- A rend és a nyugalom pártján álltak, és ebben az esetben a kormány pártján. Nagyobb mértékben ezek szerint, mint amikor a megszorító csomagot bejelentették.
- Így van. Aztán elkezdődött a kormányzás, és a reformok címszóval illetett intézkedéssorozat. Ez körülbelül 30 százalékra koptatta le a szocialista párt támogatottságát.
- Mikorra történt ez meg?
- 2007-ben tulajdonképpen végig ezen a szinten volt.
- Vagyis 2007-ben még 30 százalék körül volt, és a Fidesz támogatottsága mekkora volt akkoriban?
- A Fideszé abban az időben 55 százalék körül volt. Tehát amennyit veszített az MSZP, körülbelül annyit szedett össze a Fidesz. Egy 15 százalékpont körüli támogatottságról beszélünk mínuszban, illetve pluszban, és ezek az emberek más-más szavazói közegekből jöttek. Tehát nem arról van szó, hogy átpártoltak, ezek nem egyértelműen átáramló szavazók voltak. Mindenesetre ez így volt körülbelül 2007 végéig, 2008 elejéig.
- De itt azért már körülbelül kialakult az egy a kettőhöz arány. Tehát a 30 százalék alatti MSZP és az 50 százalék fölötti Fidesz. Ez már nagyjából rögzült, ugye?
- Így van. A következő fordulópont az úgynevezett szociális népszavazás időszaka volt. Ez 2008 márciusában volt, amikor már az akkori népszavazást megelőzően, de főleg utána, a Fidesz fürdött a sikerében, az MSZP pedig tulajdonképpen vereséget szenvedett. Onnantól kezdve elkezdődtek a koalíciós feszültségek, megtörtént a koalíciós szakadás. Ez megemelte a Fidesz támogatottságát, egyértelműen és elég tartósan a 60 százalék fölötti tartományba került. Az MSZP támogatottsági adatai már kettessel kezdődtek, valahol 25 százalék környékén voltak. Utána következett a szocialista párt egyedüli kormányzása. Ez az időszak igazándiból nem csökkentette a támogatottságot, 25 százalék környékén volt, a Fideszé pedig stabilan 60 százalék fölött.
- Csak aztán jött a világgazdasági válság.
- A világgazdasági válság jött először, azután pedig a kormány, illetve a kormányfő válsága.
- A kettő között lehet látványos közvélemény-kutatási különbséget találni? Tehát mondjuk 2008 ősze, amikor érezhetővé vált, hogy baj van, a Valutaalap segítségére szorulunk, és nagyon legyengült a forint, és aközött mondjuk, amikor Gyurcsány azt mondta, hogy lemondok, mert nem akarok akadálya lenni a kibontakozásnak. A két esemény között történt lényeges változás a támogatottságokban?
- Ha fölmentést nem is adott a kormány számára a világgazdasági válság, de azt, hogy valamilyen módon megpróbálta kezelni ezeket a problémákat, annyiban díjazták a választópolgárok, hogy nem csökkent a párt támogatottsága.
- Például amikor néhány nap alatt elintézte a Gyurcsány-kormány, hogy ki legyünk segítve, és mondjuk, ha a görögökkel hasonlítjuk ezt össze, ők hónapok óta kínlódnak, hogy összeszedjék a hiteleket. Ez akkoriban a Gyurcsány-kormánynak néhány nap alatt sikerült, és ez bizonyos értelemben stabilizálta a szocialisták támogatottságát?
- Ez stabilizálta egészen addig a helyzetét, amíg nem következett be az a fajta fordulópont, aminek nyilván kevésbé a közvélemény-kutatásokból származó okai voltak, hanem inkább politikai. Nem az MSZP támogatottsága volt alacsony, hanem Gyurcsány Ferenc lemondott, távozott, és tulajdonképpen…
- …Nyilván Gyurcsány személyes támogatottságának a hiánya volt megfigyelhető.
- Így van. És ami tulajdonképpen az i-re feltette a pontot, az maga a kormányfőkeresés kaotikus szituációja, ha még visszaemlékszünk, ez döbbenetes módon 20 százalék alá vitte az MSZP támogatottságát.
- Milyen volt a támogatottsága, amikor még Gyurcsány miniszterelnök volt, tehát mondjuk még a lemondás pillanatában?
- Márciusban volt 25 százalékos, júniusban pedig már 19, tehát az április-május időszakát nagyon nehezen bocsátották meg az emberek.
- Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy Gyurcsány utolsó periódusában még 25 százalék volt a támogatottság, és onnantól kezdve lényegében hiába volt sikeres az MSZP és a Bajnai-kormány válságkezelése, ha nem is végig 19 százalékon maradt, de kora nyáron 19 volt és most is annyi.
- Így van, 20 százalék körüli. Tehát a parlamenti választásokat szűk egy évvel megelőzően tartotta azt a szintet, amit most elért a választáson. Nagyjából ugyanazt a közeget fogta meg. Azt lehetett látni, hogy az MSZP-nek van 700 ezer teljesen biztos és valahány százezer egész valószínű szavazója, akiket persze még nagyon lendületbe kellett hozni a parlamenti választásokig. Ez tulajdonképpen sikerült az MSZP-nek, vagy nagy részben sikerült. Úgyhogy ez a szűk egymillió szavazat, amit elért a választáson, nem azt mondom, hogy a maximum, amit ki tudott hozni a párt abból a támogatottsági arányból, ami az utóbbi időben megfigyelhető volt, de annak a felső határán van.
- De ezek szerint a Gyurcsány utolsó mérésénél lévő szintet nem tudta elérni az MSZP.
- Azt nem tudta elérni. Akkor ma 25 százalékot látnánk a választási eredménytáblán és jóval több mandátumot. Illetve akkor valószínűleg a Fidesz kétharmadának megvalósulásáról kevesebbet lehetne beszélni, mert nem lenne annyira valószínű.
- Hogy szerepelt a Fidesz ebben a periódusban? Ha Gyurcsány távozásától mostanáig 60 százalék körüli és afölötti volt a támogatottságuk, akkor ahhoz képest meglepetés az 53 százalék alatti teljesítés.
- Igen, folyamatosan 60 százalék környékén volt, egészen a tavalyi Európai Parlamenti választásokig. Talán még azt is mondhatom, hogy inkább 65 százalék környékén volt, de abban az időben a közvélemény-kutatók is, meg a politikai elemzők is nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a Jobbik sikeres választási kampánnyal jó eredményt ért el az EP-választáson. És elindult egy folyamat, amely tulajdonképpen szerintem az utolsó napig tartott, a választások napjáig. A Fidesz szélén álló, radikálisabb hanghordozást kedvelő szavazói magatartás rejtély volt mindenki számára. Kérdéses volt, hogy ők végül is ennél a pártnál maradnak, és abban bíznak, hogy egy kormányzóképes erő az ő helyzetüket a következő években, de minél gyorsabban javítani fogja, avagy annak a hangütésnek lesznek a támogatói, amelyik ilyen mély tartalommal talán nem tölti meg a választási kampányát, ámde nagyon keményen és határozottan, a politikai elittel szemben megfogalmazza a maga averzióit, hogy nagyon finom szót használjak. És ebben az ingázásban végül is elég sok, a várakozásokhoz képest meg főleg sok választópolgár, végül is a Jobbikhoz ment. Az EP-választáson 400 ezer szavazó volt, ha jól emlékszem, most pedig a Jobbik lényegében megduplázta a támogatottságát.
- Igen, sokan azt gondolták, hogy akkor a radikálisok, a szélsőségesek, akik mindig könnyen mozgósíthatók, elmentek mind. Nyilván ennyi van nekik a tarsolyukban, nem sokkal több, ezért százalékban kisebbek lesznek. Hát nem így történt. Sikerült a dühöt és az agresszivitást még inkább fölgerjeszteni.
- Igen, Magyarország politikai elitje az elmúlt egy vagy háromnegyed évben nem igazán tett sok olyan lépést, ami ezeknek az embereknek a radikalizmusát leszerelte volna. Tehát nagyon hiányzott a konszenzus a parlamenti pártokból, annak érdekében, hogy leszereljék az efféle radikalizmust.
- Talán éppen az Ipsos közvélemény-kutatása mutatta ki a választások előtt, hogy a Fidesz Jobbik elleni kampánya mintha sikeres lett volna, visszaszorult valamelyest a Jobbik. Aztán kiderült, hogy éppen ellenkezőleg. Mi lehetett ennek az oka? Van erre vonatkozóan valamilyen tippjük, benyomásuk, esetleg ennél konkrétabb?
- Az utolsó előtti héten készült az a felmérés, amelyben azt regisztráltuk, hogy a nagyon erőteljes Fidesz-kampány, amely morálisan próbálta a Jobbikot ízekre szedni, valamelyest sikeres.
- Igen, néhány botrányos ügyön keresztül próbálta ellehetetleníteni.
- Ebben a vonatkozásban eléggé karakteres volt ez a kampány. Az utolsó héten viszont a válaszok is erőteljesek voltak, és főleg az interneten voltak efféle harcok a két párt között. Talán a Jobbik fölvette a csatát vagy a harci ruhát a Fidesszel szemben, és azt érzékeltük, hogy nagyon sok fiatalt sikerült az utolsó héten visszacsábítania magához, és ez sikert hozott számukra.