EurActiv.de: Orbán külföldön másként lép fel, mint otthon
- Részletek
- Szemle
- 2011. máj. 07. szombat, 04:12
- Galamus-csoport
Berlin és a másik Orbán Viktor
Orbán Viktor igen nagy hatalom- és öntudattal lépett fel Németországban, írja az euractiv.de. Magyarország miniszterelnöke, egyben az EU soros elnöke a retorikában fordulattal lepett meg Berlinben.
Orbán Viktor berlini kijelentéseiben aligha lehet bármit bírálni. Sem csütörtökön délben, a kancellári hivatalban, sem este, a Deutsche Bank Átriumában nem veszett össze senkivel a jobboldali populista Fidesz elnöke. A közönség soraiban sok megfigyelő csodálkozott a retorikájában bekövetkezett fordulaton. Magyarországon ugyanis jó néhány Berlinben elhangzott nyilatkozatát soha nem tette volna meg, vagy egészen máképpen tette volna – mondták.
A Deutsche Bank Átriumában töltött este több kérdést vetett fel. Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke rövid üdvözlő beszédében utalt Németország és Magyarország gazdasági összefonódására. Elmondta, hogy Magyarország igen vonzó piac a német befektetők számára a magasan képzett munkaerővel, és fordítva, a magyar munkavállalók a legutóbbi felmérések szerint igen elégedettek a német befektetőkkel. Ackermann papírról felolvasott beszédében elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország a rendszerváltás óta eltelt húsz évben összesen 60 milliárd dollár értékű külföldi beruházást tudott vonzani.
Aztán Ackermann még meghallgatta Orbán húszperces beszédét, de ezt követően el kellett hagynia a rendezvényt. A hallgatóság azzal a rejtéllyel maradt hátra, hogy a sietős távozás nem bír-e esetleg jelképes jelleggel, mert Ackermann nem akart túlságosan nagy figyelmességet mutatni a populista budapesti kormányfő iránt. Mindenesetre a bankelnök nem csupán egy a német gazdaság számára fontos ország kormányfőjét hagyta ott, hanem az Európai Unió soros elnökét is.
Tény azonban, hogy Orbán pénteken még a Frankfurt am Main-i pénzügyi központban is járt, ahol a pénzügyi világ magas rangú képviselőivel tartott üzleti fórumon vett részt kíséretével, s ezt is a Deutsche Bank szervezete.
A nagy rejtély azonban az volt, hogy Berlinben ugyanaz az Orbán Viktor lépett-e fel, aki odahaza, Budapesten nagy hangon szítja a hangulatot politikája külföldi bírálói ellen. A brüsszeli eurokratákat példának okáért magyarzabáló szocialistáknak nevezte.
A kellemetlen témákat elkerülték
A kellemetlen témák, mint a vitatott új magyar alkotmány vagy a nem kevésbé vitatott médiatörvény a médiát ellenőrző bizottsággal, már nem játszottak szerepet a berlini politikai tárgyaláson, de az újságírói kérdésekben sem. Itt Orbánnak jól jött a kancellári hivatal háziszabálya: két kérdés a vendég országából, kettő német újságíróktól. Nem maradt tér a kitérő válaszokra rákérdezni.
A Pester Lloyd című független, német nyelvű napilap képviselője így foglalta össze: „A kritikus hangokat elvasalták, a német média esetleg nem szívesen fogadott kérdései a sajtóértekezleten fel sem merültek”.
A gazdasági összefonódás kölcsönös dicsérete közepette nem játszott szerepet még a vitatott válságadó sem, amelyet Orbán kormánya Magyarországon kirótt a külföldi vállalatokra.
„Magyarországot visszarántottuk a szakadék széléről”
Orbán azzal gyakorolt benyomást a potenciális német befektetőkre, hogy elmondta, hogyan sikerült neki Magyarországot függetlenné tenni az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a nemzetközi pénzügyi szervezetek szükségsegélyeitől és kizárólag a belső piacon refinanszíroznia magát. Magyarország a Deutsche Bank segítségével visszatért a szabad tőkepiacra – mondta Orbán.
Hivatalba lépésekor, egy évvel ezelőtt „a szakadék széléről kellett visszarántania” országát. A 2008-as válságban Magyarország volt az első összeomló uniós állam, a német-magyar kereskedelmi kapcsolatok egyharmaddal visszaesetek, a korrupció, az inkompetencia és az adócsalás együtt járt a lakosság és a világ hihetetlen mértékű bizalomvesztésével. Magyarország válasza „egy példátlan összetartás” volt, amely külföldön természetesen nemcsak elismerést, hanem irigységet és gyanakvást váltott ki.
A kancellári hivatalban tartott sajtóértekezlet a német média képviselői körében meglepően csekély érdeklődést váltott ki. Egy holland újság németországi tudósítója, aki egyben Magyarország-szakértő, Orbán véleményét kérdezte arról, hogy vajon a médiatörvényt és az alkotmányt érő német és uniós bírálatot a belügyekbe való beavatkozásnak érezte-e. „Az Európai Unió nem avatkozhat be Magyarország belügyeibe, mert Magyarország tagja az Európai Uniónak” – válaszolt Orbán. Minden rögzítve van szerződésekben, ezért Magyarország nem fél az EU egyetlen intézményétől sem. Más a helyzet a pártok körében. Természetesen a pártok közötti magyarországi viszályok megismétlődnek európai szinten is. „Mi nemzeti jobbközép kormány vagyunk, és konzervatívok. Otthon vitáink vannak a szocialistákkal és a liberálisokkal. Európai szinten ez ugyanígy megy.” Német részről azonban semmiféle olyan mozzanatot nem észlelt, amelyet beavatkozásként lehetett volna értékelni. „Meg is lepett volna”.
Egy másik alkalommal Orbán röviden szólt arról a vitáról, hogy az új magyar alkotmány összeegyeztethető-e az unió elveivel. Mindenkit biztosított országa szándékáról, hogy tartja magát az EU szabályaihoz. „Az európai vívmányok megőrzését helyesnek tartjuk.” Országa partnersége az Európai Unióval nagyon jó. Nem tart attól, hogy beavatkoznak a belügyekbe. Magyarország és Németország között partneri a viszony – mondta.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
