rss      tw      fb
Keres

Ferge Zsuzsa: Magyarországon a gyermekszegénység elsősorban falusi jelenség

MTI 2011. május 11., szerda 13:22

Ferge Zsuzsa szociológus szerint míg Nyugat-Európában a gyermekszegénység főként városi, addig Magyarországon és Kelet-Európában elsősorban falusi jelenség.

A szociológus a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégia értékelő bizottságának tavalyi jelentését bemutató szerdai fővárosi sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy Magyarország a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét és az általános szegénységet tekintve Európa középső mezőnyében helyezkedik el. Ugyanakkor rendkívül nagy a különbség az átlagos szegénység és a gyermekszegénység aránya között, utóbbi mértéke több mint 10 százalékkal nagyobb.

Kitért arra is, hogy a szegény gyermekek közül többen élnek munkanélküli családban, mint a gyerekek általában; minden ötödik, hatodik gyermek olyan családban él, ahol egyetlen kereső sincs. Ez egy iszonyatos arány - fogalmazott.

A szakember beszélt a Magyarországon tapasztalható gettósodási folyamatról is, s azt mondta, hogy a falvak, kistérségek "elcigányosodása" hozzánk hasonlóan csak Szlovákiában figyelhető meg. Magyarországon mintegy 100 olyan település van, amely szinte teljesen cigány lakosságú, s becslések szerint további 200 van "ezen az úton". Ez a háromezer magyar település mintegy 10 százaléka.

Míg Nyugat-Európában a gyermekszegénység városi jelenség, addig Magyarországon és Kelet-Európában elsősorban falusi, "a szegénység falura megy" - tette hozzá.

Ferge Zsuzsa örömét fejezte ki, hogy folytatódik a gyermekszegénység elleni stratégia, és van folytonosság. Kiemelte, hogy a bizottság a folyamatok figyelemmel kísérése mellett javaslatot tehet a kormányzatnak.

A kedvező változások között említette, hogy a gyermekek védelmében nagyon sok olyan intézkedés történt, amely javítja a szolgáltatások minőségét. Pozitívumként hozta fel, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes étkeztetése folytatódik és kiterjed a nyolcadik osztályosokra is.

Vitathatónak nevezte a gyes három évre történő kiterjesztését, és azokat a változásokat, amelyek a különböző pénzellátásokat újabb és újabb feltételekhez kötik.

Ferge Zsuzsa szerint az adómódosítások nagyon súlyosan érintik a legszegényebb családokat, az egykulcsos adó egyértelműen a szegényektől a gazdagokhoz csoportosított át 500 milliárd forintot.

Úgy számolt, hogy a várható elvonások miatt a legkevesebb 25 százalékkal csökkennek a legszegényebbeknek jutó források. Ez azt jelenti - folytatta -, hogy egy év alatt 20-25 százalékkal csökken a szegénységben és mélyszegénységben élő gyermekek életszínvonala. Ez felmérhetetlen hatással járhat - állapította meg a szociológus.

A több mint 300 oldalas jelentésben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2009-es adatfelvétel szükségletekre vonatkozó tapasztalatai megerősítik az eddigi ismereteket. Az alapvető szükségletek - élelem, ruházat - kielégítése csaknem általános, ám az óvodával és iskolával, valamint a hasznos és tartalmas szabadidővel összefüggő szükségletek kielégítése az alsó jövedelmi harmad háztartásaiban - szükséglettől függően - 15-80 százalékban nem történik meg. Az itt nevelkedő gyermekek 18 százalékának nincs megfelelő helye otthon a tanuláshoz, 30 százalék nem vesz részt rendszeresen semmilyen szabadidős tevékenységben, 45 százalék nem tud részt venni olyan iskolai programokban, amelyekhez a szülőknek is hozzá kell járulniuk, s 84 százaléknak nem adatik meg évente egy hét nyaralás.

Mint írták, a gyermekszám nagymértékben befolyásolja a szükségletek kielégítettségét, a törésvonal az egy- és kétgyermekes, illetve a négy- és többgyermekes háztartások között húzódik. A 2009-es esztendőben a 18 év alatti gyermekek csaknem harmada élt az úgynevezett mediánjövedelem 60 százalékánál alacsonyabb jövedelmű családban. Vizsgálatok szerint a gyermekszegénység aránya 2009 végén csaknem a másfélszerese volt a 2005. évinek.

Gulyásné Kovács Erzsébet, a közigazgatási tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a kormány átalakítja az értékelő bizottságot, és abban a kormány képviselői a jövőben nem meghívottként, hanem rendes tagként vesznek részt. Az erről szóló kormányhatározat közigazgatási egyeztetésen van. Jelezte: a testületben nagyrészt ugyanazok a szervezetek vesznek majd részt, mint eddig.