Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 01. 21.
- Részletek
- 2010. január 21. csütörtök, 05:33
- Bíró D. Péter
Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból
2010. január 20.
Medgyessy: Debreczeni könyve ízléstelen és nem objektív
Fidesz-honlap
„Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyve ízléstelen - jelentette ki Medgyessy Péter az ATV-ben. A volt miniszterelnök a könyv tényeivel nem vitatkozna, de szerinte ezek céltudatosan lettek összeválogatva, tendenciózusan, objektivitás helyett az ellenfél diabolizálására törekszik a mű.”
2010. január 19.
Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmáról – Az Európai Bíróság ítélete
Jogi Fórum
„Az Európai Bíróság C‑555/07. számú ügyben hozott ítélete újra megerősíti az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a nemzeti bíróság szerepét ezen elv alkalmazása során.”„Az a német szabályozás, amely előírja, hogy a felmondási idő számításánál a munkavállaló által a 25. életévének betöltése előtt munkaviszonyban töltött idő nem vehető figyelembe, ellentétes a 2000/78 irányelv által pontosított, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával, és annak alkalmazásától a nemzeti bíróságnak adott esetben – még a magánszemélyek közötti jogvita esetén is – el kell tekintenie…. az életkoron alapuló eltérő bánásmód bizonyos esetekben nem jelent hátrányos megkülönböztetést, következésképpen nem tiltott.” „Az életkoron alapuló eltérő bánásmód különösen akkor elfogadható, ha jogszerű, különösen foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és szakképzési célkitűzések által igazolt, és ha a cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek.” „E szabály … kevésbé előnyös bánásmódot helyez kilátásba azon munkavállalók esetében, akik 25 éves koruk előtt álltak munkába. E szabályozás tehát eltérő bánásmódot hoz létre az azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező személyek között annak alapján, hogy milyen életkortól kezdve álltak a vállalkozás alkalmazásában.” „Bár az említett elbocsátásra vonatkozó szabály céljai a foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiaci politika körébe tartozónak, és ily módon jogszerű céloknak tűnnek, e szabály se nem megfelelő, se nem szükséges az említett célok eléréséhez.”
2010. január 19.
Mi van a PPO-botrány mögött?
MTV, Az Este: Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője és Hegedűs László a PPO jogi képviselője
Videó (olvasható írott változattal)
„Senki nem ment el ma a PPO székháza elé meghirdetett tüntetésre, pedig a szervezők sok embert vártak. Annál is inkább, hiszen az internetes oldalakon ezrével voltak, vannak felháborodott hozzászólók. …a netes szolgáltató előzetes értesítés nélkül csaknem 2500 Ft-os éves díjat vont le az oldal felhasználóinak bankszámlájáról. Pedig eredetileg ingyen intézhettek volna pl. autópálya-matricavásárlást vagy mobiltelefon-egyenlegfeltöltést. A Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen kereskedelem miatt kezd vizsgálódni az ügyben, a rendőrség nyomoz, a fogyasztóvédelem, az adatvédelmi biztos vizsgálódik ugyancsak.”
„A Nika György által készített interjúban Balogh Virág elmondta: ’…hétköznapi nyelvre lefordítva azt vizsgáljuk, hogy a fogyasztók vajon minden tájékoztatást megkaptak-e, még mielőtt ezen a honlapon regisztráltak vagy más honlapokról erre az oldalra jutva regisztráltak. Azt illetően, hogy pontosan milyen szolgáltatást vesznek igénybe. Most úgy látjuk, hogy az a szolgáltatás, amivel kapcsolatban a problémák felmerülnek, az úgynevezett ppo-leight csomag volt, amivel kapcsolatban a fogyasztók valóban azt a tájékoztatást kaphatták, hogy ez egy ingyenes szolgáltatás.’ ’ Kérdés az, hogy az e-mailben pontosan mi szerepelt, kérdés az, hogy a figyelmeztetés, mint a fogyasztói panaszokból azt tudjuk, csak a cég belső levelezési rendszerén küldődött el, vagy a saját e-mail címre kapták’.”
„Hegedűs László: ’Hát én nem így látom, én úgy tudom, hogy a ppo.hu 2008 novemberétől fizetős szolgáltatás volt. Ez a leight csomag, amiről beszéltünk, egy promóció volt, amely viszont 2009. december 31-én járt le, és ez után automatikusan fizetési kötelezettség lép fel. Ez ugyanolyan, mint a nagy kábeltévé szolgáltatóknál.’ ’…ez egy jó kérdés, hogy az internetes kereskedelemben mi minősül megfelelő módnak. Szerintem kizárólag egyetlen dolog merülhet fel, ha valaki nem tiltakozik. Tehát tudomásul veszi a feltételeket’.”
2010. január 19.
Strassenreiter Erzsébet: Orbán a tanítvány?
MDF-honlap, Vasárnapi hírek (2009. november 7.)
„Az SZDP, vagyis a magyar Szociáldemokrata Párt történetét tanulmányozom immár több évtizede…. Most éppen az 1947 szeptemberétől az 1948. június 12-ig terjedő rendkívül bonyolult és izgalmas, sőt drámai fordulatainak történetét, mindennapjait dolgozom fel. Ennek alapján megkockáztatom: Orbán Viktor Rákosi Mátyás politikai tanítványa. …archívumi kutatások alapján követhetem nyomon, hogy Rákosi politikai szelleme, gyűlöletpolitikája, stratégiai és taktikai lépései hogyan tették tönkre az egyébként baloldali politikai pártot, partnert, és hogyan teremtettek olyan helyzetet, amelyben az SZDP védekezésre képtelen állapotba került. Adva van egy minden hájjal megkent politikus, aki szinte betegesen vonzódik a hatalomhoz, és megszerzésére gátlástalanul mindenre kész. Természetesen az adott helyzetet, a konkrét politikai viszonyokat hazai és nemzetközi méretekben, nem mellőzheti. A programja ezért a háború utáni súlyos körülményekből kiindulva a valóban legfontosabb gazdasági, politikai, szociális feladatokra koncentrál. De közben szisztematikusan építi azt a pártot, azon belül azt a káderállományt, elsősorban zöldfülű fiatalokból is, amely mindenre képes annak érdekében, hogy a vezér, akire felnéz, meg legyen vele elégedve, szinte vakon kövesse. Kezdetben az is fontos, hogy az ’elvi’ szövetségeseket megtalálja, és azokkal, ha zökkenőkkel is, de együtt menjen. Közben azért nem hanyagolja el a … a ’szövetséges’ tagságát elvonó, a vezetőit, programját lejárató belső propagandát sem. A dodonai beszéd magasiskoláját tanúsítja, amikor a legközelebbi partnerről a vezetők előtt elismeréssel beszél, ám mindig folytatja ’de’-vel, és akkor jönnek a dehonesztáló, az előző pozitív kijelentéseket minimalizáló, sőt megkérdőjelező mellékmondatok. Egy idő után előtérbe kerülnek a titkos szolgálati módszerek, a különböző intézményekbe beépített bizalmi embereinek a mozgatása, felhasználása. Az ellenfélből ellenség kreálása most már nemcsak a polgári erőket érintően, hanem a ’baráttal’ szemben is a következő lépés. A lejárató, gyűlöletpolitika, a politikai ellenfél ellenséggé nyilvánítása az utolsó előtti stádium. A … rendelkezésre álló hírközlési és belső párt- és titkosszolgálati eszközök igénybevételével semmire és senkire sem tekintettel besározott, bevádolt a legalaptalanabb rágalmakkal mindenkit, s előre kidolgozott program szerint számolta fel a ’nemzet’ és a saját tömegei ellenségévé kikiáltott partnereit, pártokat, csoportokat. Természetesen magát kiáltva ki a haza, a nép megmentőjének, az egyetlen messiásnak, aki megválthatja az országot és népet, minden bajra csak ő tudja a megoldást….”
2010. január 18.
Kínában emlékhely őrzi a ’kulturális forradalom’ áldozatainak temetőjét
Globusz.net, The New York Times
„A kínai hatóságok első alkalommal engedélyezték, hogy egy temetőt az 1966-76 évi ’kulturális forradalom’ áldozatainak kulturális emlékhelyeként őrizzenek meg - erről Roger Cohen, a NYT publicistája számolt be saját személyes tapasztalatai alapján”. „Csungcsingban az 1966-ben kezdődött ’kulturális forradalom’ különösen véres fordulatot vett, mivel a Mao iránti hűségüket vad tisztogatásokkal bizonyító csoportok fegyveres harcot vívtak egymással. Fegyver bőven akadt, mivel a városban hadianyag-üzemek is voltak, így a személyi kultusz tömeggyilkosságokra vezetett. Az áldozatokat a fallal körülvett temetőben hantolták el. Egy Csen Hsziao-ven - Chen Xiaowen - nevű, ma 54 éves helyi lakos már az 1980-as évektől igyekezett megóvni a temetőt az ingatlan-beruházók buldózereitől. Más értelmiségiekkel együtt kérelmet nyújtott be a hatóságokhoz annak érdekében, hogy a temetőt ’kulturális emlékhelyként’ őrizzék meg. 2009. december 25-én a hatóságok jóváhagyták a kérést és közölték, hogy a város költségvetéséből támogatást nyújtanak rendbetételére”. „Roger Cohen megkérdezte, miért kísérti még ma is ez a múlt azt a pártot, amely végül (Mao halála után) kiemelte Kínát a romboló őrületből, amelyet a ’kulturális forradalom’ jelentett. Csen válasza: ’Ez az uralom az eredményekre, a hatékonyságra alapozódik, nem a demokratikus legitimitásra. Ha túlságosan mélyre ásnak a múlt hibáiba, az sebezhetővé teszi.’ Csungcsingban mégis tettek egy kis lépést az igazi történelem felé, a múltat nem csupán a hatalom igazolására szolgáló anyagként kezelték. A kínai nép, ahogy sebeit begyógyítja az idő, készen áll a nagyobb nyíltságra - vélekedik Roger Cohen”.
2010. január 18.
Kenyér helyett is cirkusz lesz
Gyurcsány Ferenc blogja
Kapcsolat.hu
„A balliberális oldalon sokan felettébb borús képet festenek egy esetleges Fidesz győzelem következményeit latolgatva. Nyilván lesz egy kis izmozás: a ’nemzetvesztőket’, a ’hazaárulókat’, a ’tolvaj bandát’ megpróbálják meghurcolni egy kicsit(?). A végeredménynél, gyanítom, fontosabb az eljárás maga, a cirkusz, a bosszúvágy legalább mérsékelt kielégítése.” „Persze egy ilyen esetben sok múlik az igazságszolgáltatáson, azon, hogy mennyire tudja, akarja kivonni magát a politika megrendelés teljesítése alól. Látva az elmúlt éveket, korántsem lennék nagyon magabiztos abban, hogy egyik-másik eljáró hatóság nem keresné a jobboldal kegyeit a nagy ’igazságosztó’ hadműveletben.” „Mi változhat meg? A parlamentre vonatkozó szabályozás azért, hogy csökkenjen az ellenzék szerepe, a kormány ellenőrizhetősége, beszámoltathatósága. A választási rendszer annak érdekében, hogy a győztes még többet vigyen. Az állam és az egyház kapcsolata amiatt, hogy a történelmi egyházak nagyobb elismerést, több védelmet és jogot kapjanak. A közmédia felügyelete azért, hogy a kormány akadályok nélkül használhassa saját politikájának érvényesítésére. Elképzelhető, hogy visszatér a sorozott hadsereg.” „Gazdasági kérdésekben kisebb a mozgástér, mint amit a mai ellenzék el akar hitetni a választókkal…. Lesz itt kérem nagy pofára esés! És mert éppen a legfontosabb kérdésekben nem lehet azt adni, amit ma ígérnek, nem lesz folytatható a ’kenyeret és cirkuszt’ politikája. Kenyér helyett is cirkusz lesz. Kötve hinném, hogy lesz kedvünk tapsolni hozzá.”
2010. január 18.
Lesz valaha MDF-SZDSZ paktum?
ATV, Pont7 - Dávid Ibolya
Videó
Bánó András szerkesztő kérdésére válaszolva Dávid Ibolya elmondta, hogy az MDF-ben nem a „politikusok újrahasznosítása” folyik. Pártja a „nyitás politikájával” olyan összefogást hirdetett Bokros Lajos mögött, amelyik megakadályozhatja a Fidesz és a Jobbik sokak számára félelmetes kétharmados többségét. Az MDF elnöke nem adott érdemi választ arra a kérdésre, amely a pártvezetés feltétlen hívének számító Csapodi Miklós és Karsai Péter országgyűlési képviselőknek az országos listán történő állítólagos háttérbe szorítására vonatkozott.
2010. január 17.
Nem elég jók magyar ügyvédnek a határon túliak
Origo
„Hiába van meg minden képzettségük, se közalkalmazott, se ügyvéd, se köztisztviselő nem lehet Magyarországon sok külföldi. A törvény sújtja többek között az Ukrajnában és Szerbiában élő határon túli magyarokat is, pedig van olyan európai ország, ahol még a rendőröknek sem kell állampolgárság. Jogvédők szerint a tiltás diszkriminatív, és semmi nem indokolja..”
„A Helsinki Bizottság munkatársa, Győző Gábor ügyvéd november 28-án az Alkotmánybírósághoz fordult, azt kérve, hogy a bíróság állapítsa meg a közalkalmazotti törvényben szereplő tiltás alkotmányellenességét, és semmisítsék meg a rendelkezést. Azzal érvelt, hogy az szükségtelenül korlátozza a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.” Korábban a „jogvédők az ügyvédi törvény felülvizsgálatát kérték az Alkotmánybíróságtól. Ekkor is arra hivatkoztak, hogy a tiltás a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogba ütközik, ráadásul diszkriminatív is. Az Alkotmánybíróság azonban 2004-es határozatában elutasította a kérelmüket, így a tiltás még ma is hatályos. Az Alkotmánybíróság így indokolta a döntését: jelentős közérdek fűződik ahhoz, hogy az ügyvéd szakszerűen lássa el feladatát, hivatása közjogi jellegű és ’vélelmezhető, hogy az, aki az adott országban, régióban állampolgársággal rendelkezik, iskoláit ott végezte, rendelkezik elsődlegesen megfelelő ismeretekkel a vonatkozó jogszabályokról és azok alkalmazásáról’.”
„Európában változatos a gyakorlat, de például az Egyesült Királyságban még rendőri hivatás betöltéséhez sem szükséges az állampolgárság.”
2010. január 16.
Győzelemről beszélt a Jobbik kampánynyitóján Vona
Origo
„Magyarország jövendő miniszterelnökeként szólították színpadra Vona Gábort, a Jobbik elnökét a Jobbik kampánynyitó rendezvényén. Vona kampánynyitó beszédében radikális változtatást ígért, szerinte készen állnak kormányzásra, és a második, harmadik hely nem elég. Vona figyelmeztetett, nehéz lesz a kampány, ’hiénák, sakálok fognak nekünk ugrani’, de emlékeztetett, a pártot a tavalyi EP-választás előtt is sok támadás érte, mégis ’milyen egyszerűen vertük bele az SZDSZ hatalmas gőgös orrát a padlóba, és milyen örömmel fogjuk ezt megismételni áprilisban az MSZP-vel’.” „Az utolsóként felszólaló Morvai Krisztina szerint a választáson arról kell majd dönteni, ’rabok legyünk vagy szabadok’. Szerinte a Jobbik, ha összefog, legyőzhetetlen, és a kampány legfontosabb feladata, hogy meggyőzzék az embereket: egy velejéig romlott, igazságtalan rendszer vesztesei állnak szemben az igazságtalan rendszer nyerteseivel, ’99 százalék áll szemben 1 százalékkal’.” „A Jobbik országgyűlési képviselő-jelöltjei Morvai beszéde előtt esküt tettek a Szent Korona egyik jelen lévő másolata előtt.”
2010. január 16.
Mester Ákos: Andrássy úti fák
168 Óra online
„A Magyar Hírlap múlt pénteki számában jelent meg egy elképesztő írás ezzel a címmel: ’Mindjárt itt van az ítélet napja!’ A szerző egyben az Echo TV műsorvezetője is. Vámos Györgynek hívják. Az ő cikkéből fogok idézni egy hosszabb részletet, és előre is elnézésüket kérem: undorító lesz, de nem tanulság nélküli.
’Ez ma Magyarország. Ezeket a lapokat és társaikat meg kell büntetnünk, ez nem mehet így tovább. Az első az lehetne, hogy a turulmadár előtt el kellene énekelniük ezeknek a nemzetietlen alakoknak az Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted... kezdetű dalt, amelyhez a kereszténységen viccelődő Boross, Bochkor, Hajós és Bakács szolgáltatná a zenét. Persze ezzel nem elégedhetünk meg. Fekete Jánoson már nem lehet behajtani az elherdált milliárdokat, a rossz hitelfelvételeket, de maradtak még elegen Békesik, Barthák, Surányik. Tényleg, hova lett az ország aranykészlete? Kérdezem csak úgy Surányitól. A számonkérésben és az elszámoltatásban nem elégedhetünk meg a tettesek megnevezésével, elő kell adniuk az elrabolt nemzeti vagyont is. …Mondjuk ki végre, hogy fizessék meg azok ezt az adósságot, akik csinálták! Képzeljék el honfitársaim, mi lenne, ha az eltékozolt Andrássy úti paloták előtt egy-egy fára felhúzva, mint a középkorban, szégyenkosárban himbálóznának az ország kirablói? Gyurcsányok, Draskovicsok, Veressek, Oszkók, Simorok, Székelygáborok, Hunvaldok, Bajnaik, Demszkyk... Elnézést, ha kifelejtettem valakit! De ez csak az Andrássy út egyik oldala. A másik oldalon a szégyenkosárban a szoclib médiamunkások hadára kell hogy várjon a megszégyenítés. Avar, Dési, Vágó, Bolgár, Bánó, Németh Péter, Andrassew, Esterházy, Bitó, Vincze Mátyás, és persze mindenekelőtt Gréczy Zsolt mint blogíró. Folyamatosan gúnyt űztek és űznek a magyar nemzetből. Persze helyet kéne szorítanunk Paul Lendvainak mint az egyik legfőbb kórustagnak is, többek között miatta lettünk lesajnált kis állammá, és persze ott a helye a fára aggatott kosárban Vásárhelyi Máriának is, az értelmiségi árulók élén. És nem kaphatna támogatást a jövőben a saját nemzetét gyalázó 168 óra, de nem kaphatnának laptársai sem, mint például a Hócipő. Ideje lenne betiltani az olyan agymosó médiumokat, mint az RTL Klubot vagy a Tv2-t. Országrablók, közeledik az igazság pillanata, amikor benyújtjuk a számlát. Mindenért meg kell fizetnetek!’ ’Csak egyetlen kérdés nem hagy nyugodni: miért vártunk húsz évet, amikor kezdettől fogva tudtuk, hogy ezek a gonosztevők beépültek közénk? Itt két évtizeden át viseltek hadat ellenünk, látszólag fegyverek nélkül. De a megszülető magyar jogállam ellentámadást indít! Nem is akármilyet!’”
2010. január 16.
„Nem becsüljük meg a szabadságot és a demokráciát”
Heller Ágnes interjúja a Hetek-ben
ATV online
„Magyarország a ’borzalmas bénultság’ állapotában van - mondja a HETEK-nek adott interjújában Heller Ágnes filozófus.” „Nem hasonlítható a mai helyzet a harmincas évekhez. Más a környezet. A harmincas évek elején már ott volt Mussolini Olaszországban, Hitler Németországban. Ezek voltak a nagyhatalmak, Európában pedig szinte nem volt demokrácia, egy-két országot leszámítva, amelyek kisebbséget képeztek.
De nem akarok túlzott optimista lenni, ez egyik napról a másikra megváltozhat, hiszen Európának nemcsak a demokrácia a tradíciója, hanem a bonapartizmus is, tehát törékeny demokráciáról van szó. Másrészt Európa lakossága meglehetősen cinikus, alapjában nem hisz semmiben, sem a szabadságban, sem a demokráciában. A hit teljesen kiszáradt Európából…
Más volt akkor Magyarország is, itt sem volt demokrácia. A Horthy-korszakban egy arisztokratikus elit osztotta el a hatalmat maga között, annak ellenére, hogy többpártrendszer volt. Az emberek az erős nyomás miatt alig mertek az egyetlen ellenzéki pártra, a szociáldemokrata pártra szavazni. A választójog is erősen korlátozott volt. Az egy autoritárius rendszer volt. Másrészt az állam hivatalosan antiszemita volt. Ma nagyon sok az antiszemitizmus az utcán, a Jobbik erőteljesen képvisel antiszemita hangulatot, de azért a legtöbb magyar párt nem antiszemita, a magyar állam nem antiszemita és az állam oldaláról nem hallani antiszemita kijelentéseket.
De látok Európában veszélyjeleket, problémákat. Az Izrael-ellenesség antiszemita jellegű és antiszemita gyökerű…” „Magyarországon nagyon nagy a probléma, és a probléma a néppel van. A népnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Magyarországon az emberek alapjában véve nem becsülik a szabadságot, a demokráciát és gyűlölik a piaci viszonyokat. Paternalizmusra vágynak, arra, hogy valaki mindent intézzen el helyettük. Nagyon rosszul állunk Európában. A románok ezerszer jobban állnak. Ők tömegével mennek vendégmunkásnak, vállalkoznak, pénzt keresnek, nem segélyekből élnek. Visszajönnek, építenek valamit abból, amit megkerestek. Magyarországon mindenki marad a helyén, várja a segélyt, hogy pottyanjon mint manna az égből. Itt nincs kezdeményezőkészség. Gondolkoztam, miért van ez így. Egyrészt megszoktuk Kádár alatt, hogy mindent Kádár atyuska intéz el számunkra, és ezt várjuk a demokratikus kormányoktól is, és sírunk, hogy korrupció van.”
2010. január 20.
Védőbeszéd a populizmus mellett
David van Reybrouck flamand íróval Bérczes Tibor készített interjút
Élet és Irodalom
„Több megértést és kevesebb címkézést sürget a populista mozgalmakkal szemben David van Reybrouck. A szerző, aki Védőbeszéd a populizmus mellett című írására 2009-ben megkapta az év legjobb holland nyelvű esszéjének járó Jan Hanlo-díjat, azt állítja: az európai populista mozgalmakat a magasan és az alacsonyan képzettek közötti mélyülő szakadék teremtette meg.”
„Közvetlenül két olvasmányélmény ösztönzött. Mark Bovens tanulmánya arról, hogy egyre nagyobb a kulturális szakadék a magasan és az alacsonyan képzettek világa között, illetve Koen Pelleriaux írása arról, hogy a francia baloldali értelmiségiek haragszanak az európai alkotmányt elutasító választókra, és nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a tömeg ismét lázad. Én tulajdonképp összekapcsoltam a két írást, amikor azt mondtam, hogy a populizmus létrejöttét a fentebb leírt kulturális szakadék okozta. De volt egy személyes motívum is, mely írásra és újfajta megközelítésre késztetett. Rádöbbentem ugyanis arra, hogy saját nagyszüleim is munkásemberek voltak, akik bár - vagy mert - annak idején a szocialista mozgalom tagjai voltak, ma nagy valószínűséggel a populistákra szavaznának. E felismerés hatására nagyobb empátiával közeledtem a populista szavazókhoz. Az alacsonyan képzetteké nagyon tág és nagyon heterogén kategória. Azokat sorolom ide, akik az alap- vagy a középfokú oktatás után semmilyen formában sem tanulnak tovább, és kulturális preferenciáik - függetlenül attól, milyen anyagi helyzetben vannak - megrekednek ezen a szinten.” „A szociális biztonság és az anyagi jólét tekintetében a hatvanas évekre a cél meg is valósult, és akkor sokan azt hitték, innen már automatikusan vezet az út a magasabb kulturális szint felé. Ez tévedés volt. ….A hangadó értelmiség elhatárolódott az addigi gyámkodástól, szabadnak nyilvánította, de ezzel magukra is hagyta addigi istápoltjait.” „Amikor az értelmiség elbizonytalanodott a maga kulturális küldetésével kapcsolatban, visszavonult, és átengedte a pályát a szabad piacnak. A lehetőséget kihasználva a kereskedelmi média a maga profi módszereivel magához láncolta a magányos tömeget, és folyamatosan azt sugallja neki, hogy a sikerhez és a tekintélyhez elég az üzleti siker.” „Amikor több populizmust követelek, természetesen rájátszom arra, hogy mások legszívesebben kiirtanák, de mindig hangsúlyozom, hogy a populistáknak be kell tartaniuk a demokratikus játékszabályokat. Igenis, hasznosak azok a pártok, amelyek a társadalom háttérbe szorított rétegeit szólítják és szólaltatják meg, hasznos, ha szélesebb merítést kapunk, mint amit az ’elközéposztályosodott’ és egymástól egyre nehezebben megkülönböztethető pártok mutatnak fel. Ma egy nyugat-európai szocialista párt szinte már csak egyetemi végzettségű emberekből áll.”
2010. január 15.
Tamás Gáspár Miklós: A hosszú huszadik század
Élet és Irodalom
„Az se vitatható, hogy a kapitalizmust ismét csak a fasizmus mentheti meg. Ez nem ugyanaz a fasizmus, mint az 1920-as, 1930-as években. …a mai posztfasizmus nem totalitárius, nem militarista, s ennélfogva talán kevésbé hajlamos a genocídiumra, mint históriai előde. Kiváltóokai is mások… A fasizmusnak ma az az ’építő’ funkciója, hogy a képviseleti demokrácia szétmállásával… valamiféle kohéziót próbáljon teremteni az erőszakmonopólium fönntartásával, a hatalmuk ’válságkezelő’ és háborús célú megújításával kísérletező polgári nemzetállamok ’alá’. A fasizmus (posztfasizmus) persze elsőbben zűrzavart, nem rendet teremt.”
„A szociáldemokrácia régóta előrelátható történelmi veresége után Európában senki nem versenyezhet a jobboldallal és a szélsőjobboldallal. A muzulmán… és a roma kisebbségek (és a hozzájuk szociálisan hasonuló, ’lefelé asszimilálódó’, nyomorgó, fiatal, örökös munkanélküliségre kárhoztatott szubproletariátus) reménytelen helyzete és üldözöttsége, a bevándorlók kitiltása, visszatoloncolása (a maradék munkásmozgalom mintegy felének szégyenletes hallgatása közben...) etnicizálja a szociális kérdést, az ’osztályharc fölülről lefelé’ így a mainstream politika legdinamikusabb szektora. Az egalitárius honpolgári státusz (mint a nem etnikai, hanem jogilag univerzalista állam alapját jelentő politikai közösség alapegysége, alapeleme) megkérdőjeleződik, s evvel egyrészt befellegzett a későmodern európai állam újliberális korszakának, másrészt a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) természetének megfelelően ez nyomás alá helyezi az etnikailag nem érintetteknek mind a reáljövedelmét, mind a szociális és politikai ’jogait’. A legitimált és felekezeti fajüldözés nélkül soha nem kerülhetett volna sor a (nagyrészt fehér és keresztyén) munkanélküliek rendszeres állami zaklatására és a munkanélküliség de facto büntetésére, a dologházi szociáltechnika újbóli bevezetésére ún. civilizált európai államokban. Ilyen körülmények között a posztfasizmusnak nincs szüksége a parlamenti (és egyre sűrűbben plebiszcitárius) ’demokrácia’ megdöntésére, simán elfoglalhatja így is, fölszámolva még a manipulált, álságos médiapluralizmust és szervezkedési szabadságot is a hagyományos, ’törvényes’ államapparátus célirányos fölhasználásával, amint ez Olaszországban és Oroszországban mindenki számára látható, és sejthető másutt.”
2010. január 15.
Könyv a magyar demokrácia átmenetiségéről
MTV, Ma Reggel, Szentpéteri Nagy Richárd politológus
Videó
Köztes demokrácia címmel jelent meg a Méltányosság Politikai Elemzőközpont munkatársainak írásait tartalmazó könyv. Szentpéteri Nagy Richárd politológus szerint nemcsak a közerkölccsel, a politikai kultúrával, hanem intézményeinkkel is problémák vannak, így a közvetett és a közvetlen demokrácia viszonya sem tisztázott az alkotmányban. 2010 korszakhatár lehet, „mindenképpen jót tesz, ha … végre lehet változtatni, mert itt megrögzültek bizonyos dolgok”, félő azonban, hogy „nem lesz gátlása, nem lesz határa a változtatási szándéknak, … tehát megint ott vagyunk, hogy a jóindulaton múlik az, hogyan alakulnak a dolgok, nem pedig az alkotmány stabilitásán”.
2009. október
Gombár Csaba: Történelem, rendszerváltozás, politikai korrektség
2000
„Két kérdésről szeretnék beszélni. Először a húsz évvel ezelőtti rendszerváltozás civilizált voltáról, majd a politikai korrektségről, mint olyan alapvető civilizációs elemről, amely feltűnően hiányzik mindennapjainkból. …a civilizáltságot a szó leghétköznapibb értelmében használom. Udvariasságot jelent, ’udvari’ viselkedést a barbársággal ellentétben, visszafogottságot a kulturálisan kiépülő gátlások miatt. A visszafogottság, a kitörő indulatok visszafogása a civilizáció folyamatának az üdve. Hogy örömömet-bánatomat kéretlenül nem öntöm az első elibém kerülő ember nyakába. Általában ez csak ennyi. Húsz évvel ezelőtt konkrétan pedig a tömegindulatok visszafogását jelentette, és hatásában azt, hogy öldöklés helyett a kiegyezéses, demokratikus igényű, azaz civilizált politikai viselkedés vált jellemzővé a közügyek alakításában… Figyelmet érdemel azonban a nagy változásokat követő csömör, a demokráciából úgy általában való kiábrándulás, és annak emlegetése, hogy ’az állam nem működik’, vagy hogy ’romokban a jogállam” stb. Épp a húsz évvel ezelőtti változás nagysága és sajátossága miatt. Mint a haszonhoz hozzátapadó kár, úgy kíséri e nagy változást a jogkövetés készségének méretes hiánya – ebből fakad a rontott állam érzése-ténye és a demokrácia másnapossága. A jogkövetés hiánya mindennapjaink nagy baja. Különösen az a legutóbbi időkben, amikor már nem egyszerűen jogsértő állampolgári fegyelmezetlenséggel találkozunk lépten-nyomon, hanem kormánypárti és ellenzéki politikusok, önkormányzati vezetők jelentik ki nyilvánosan, hogy fütyülnek a törvényes előírásokra, vagy bírósági döntésekre. …A politikai korrektség udvarias beszédet jelent, annak illemét, hogy másokat beszédünkkel ne alázzunk meg. A politikailag korrekt beszéd ellentéte – hogy viszonyítani tudjunk – a másik embert megalázó beszéd (political correctness versus political abjectness). A politikai korrektség bennfoglaló fogalom, s egyaránt tartalmazza a szexizmus, a rasszizmus, a vallási türelmetlenség, az ageism (szavunk sincs rá; az életkor miatti diszkriminációt jelenti), vagy az úgynevezett gyűlöletbeszéd, s általában bárminemű másság miatti sértés elvetését, tiltását. Tiltását abban az értelemben, hogy másokat bántó, történelmileg mérgezett szavakat mind a nyilvános, mind a magánbeszélgetésekben illetlenség használni. ...A közbeszéd iskolázottsága az, ha tudomásunk van lefolytatott vitákról, és ennek tudtával választjuk meg szavainkat, s persze nemcsak tudjuk, hanem egy idő után készségként érezzük is a reflektív beszéd szükségességét, hogy fülünk van a hallott, néha még a nem hallott mellékjelentésekre is, a szavak mögötteseinek megérzésére. Hogy a politikailag korrekt beszédet ne kalodának, hanem felszabadulásnak érezhessük. S azzal fejezem be, hogy noha nem látom, hogy Magyarországon lenne olyan formáló erő, amely elősegítené a politikai korrektséget – de remélem, hogy van, csak én nem tudok róla.”
2010. január 20.
INTRO a Kereszténydemokrata Néppárt hivatalos honlapjához
Kommentár nélkül.