Szenteltvízzel az ördögöt



Május végén jár le a határidő, amíg az önkormányzatok átadhatják iskoláikat a történelmi egyházaknak. A közösségi adók jó részének elvonása következtében meggyengült önkormányzatok anyagilag érdekeltek az átadásban. Nemcsak  egyszerűen megszabadulnak az iskolafenntartás terhétől, a korábbinál előnyösebb körülmények között tehetik ezt. Egy tavalyi törvénymódosítás alapján az önkormányzatoknak, ha az iskolát egy történelmi egyháznak engedik át, nem kell fedezniük öt évig a fenntartási költség különbözetét.

És mi a helyzet az iskolákkal? Úgy látszik, anyagilag ők is jól járnak, mivel számíthatnak a megemelt egyházi kiegészítő normatívára. Az iskola, persze, nemcsak fenntartandó épület, hanem pedagógusok munkaközössége is. Mi lesz a „más vallású” vagy felekezethez nem tartozó pedagógusokkal?

Magyarország lakosságának gondolkodását  és életmódját – a KDNP propagandájával ellentétben – nem hatja át olyan mélységben a kereszténység, mint például Lengyelországét. Éppen a nagy történelmi egyházak tagságára jellemző, hogy bár katolikusnak, reformátusnak vallják magukat, sokan ritkán járnak templomba, az egyházi hitéletben pedig alig vesznek részt. Mint Kamarás István vallásszociológus és mások kutatásaiból tudjuk, országunkban éppen a pünkösdi neoprotestantizmushoz – mindenekelőtt az 1980-ban alakult Hit Gyülekezetéhez – csatlakozókra jellemző, hogy értékrendjüket, gondolkodásukat és viselkedésüket alapvetően áthatja és meghatározza vallásos hitük. Ők azonban – a törvényelőkészítés folyamatának ismeretében megjósolható módon – nem kerülnek be az iskolafenntartó felekezetek közé.

A pénzügyileg vészesen meggyengült önkormányzatok tehát számos iskolát átadnak a történeti egyházak valamelyikének. A fenntartó egyház pedig dönthet arról, hogy átveszi-e a volt önkormányzati iskola egész tantestületét. Természetesen a saját értékrendje alapján. Kifogást emelhet egyes pedagógusok átvétele ellen, ha nem felelnek meg, úgymond,  a fenntartó egyház szellemiségének. Például mivel élettársi közösségben, nem pedig az egyház által szentesített házastársi közösségben élnek. A pedagógusok is dönthetnek persze, hogy kívánják-e folytatni munkaviszonyukat az egyházi fenntartónál. Amikor azonban a kereszténydemokrata oktatási kormányzat tervezetei következtében 20-30 ezer pedagógus válik a rendszerben  fölöslegessé, illúzió lenne szabad döntésről beszélni.


Kép szöveg nélkül – flickr/labardor 

Az iskola pedig, legyen akármilyen fenntartású, a gyermekekért van, az ő magas szintű tanításuk, nevelésük az intézmény alapvető célja. Az iskolák egyházi átvétele csakugyan a gyermekek érdekét szolgálja? A kereszténydemokrata propaganda szerint mindenképpen. Egyesek szofisztikált érveléssel, mások egyszerű  kinyilatkoztatással közlik: ez a fiatal nemzedék számára az ideális megoldás! A keresztény értékrendű oktatás-nevelés megszünteti a problémákat: az iskolán belüli erőszakot, a drogozást, a gyermekkori bűnelkövetést. Mellékesen szakmai szempontból is különb lesz, mint az eddigi: jó helyezéseket fogunk ismét elérni a szövegértési, matematikai és természettudományos versenyekben.

Egyetlen bibi volna még. Ha egy kis önkormányzat anyagi ellehetetlenülése miatt kénytelen átadni egyetlen iskoláját valamelyik történeti egyháznak, sérül a gyermekeknek a  világnézetileg semleges közoktatáshoz fűződő joga. Ezt pedig a jelenleg érvényes alkotmány garantálja. Na igen, ez már csak hét hónapig érvényes, addig pedig csak kibírjuk. Isten segítségével.

___________________________

Lásd hírösszefoglalónkat: Az önkormányzat nem, az egyház el tudja tartani az iskoláit


A szerző nyelvész

Írásai a Galamusban


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!