rss      tw      fb
Keres

Jobboldali-e Magyarország - Vita

Lengyel László


Zsófikám,


Elolvastam a vitát, mert szeretlek, a Galamus pedig kiváló, mindenkinek dicsérem. De bevallom, hogy ez a vita nem nagyon vonz, mert nem több, mint a szokásos apokaliptikus jóslatolás és panaszolás. Ha nem búcsúzott volna el TGM 1989 végén a baloldaltól mindenki örömére, ha nem jósolta volna meg Tölgyessy 1998-ban, hogy a fideszes jobboldal örökre berendezkedik és a nomenklatúra-baloldal kihal, ha ugyanakkor nem olvastam volna 1994-ben, hogy a baloldal berendezkedhet itt örökre, mert a magyar nép Kádár népe – szóval unalmas.

A magyar választónak elege lett abból, hogy a baloldalinak nevezett kormányok gyengén kormányoznak és lopnak, nem emelkedik az életszínvonala, ezért jobbra szavaztak, hogy valaki kormányozza őket végre, és lopjon kevesebbet, emeljen bért, csökkentsen adókat. Valljuk meg, ez nem magyar választási magatartás, hanem európai. De így döntöttek már 1994-ben is, amikor visszahívták a marginális MSZP-t, majd 1998-ban, amikor bizalmukat az 1994-ben alig parlamentbe jutott Fideszbe helyezték. És 2002-ben megint elunták, hogy a Fidesz ostobán kormányoz és korrupt, így megint balra szavaztak. A csoda 2006, amikor a baloldalnak simán veszítenie kellett volna, de Orbán képes volt kihívóként elrontani a kampányát, amiből az derült ki, fogalma sincs, hogyan fog kormányozni. Most ügyesebb volt, hallgatott, ezért mindenki azt gondolt, amit akart, és természetesen a választó azt a variánst értelmezte, hogy jönni fog a béremelés, az adócsökkentés és a cigányok megrendszabályozása. De ennek semmi köze 1938-39-hez, a magyar alkathoz, amely ilyen is olyan is, de négyévenként aligha változik.

Gyurcsánynak 2006-ban 2 millió 400 ezer szavazója volt áprilisban, és szeptemberre valahová 1 millió 200 ezerre fogyott, annak örömére, hogy nem osztogatás, hanem fosztogatás volt. Akik elhagyták, azok "baloldaliak" voltak. Most Orbán itt áll 2 millió 700 ezer körüli szavazóval, akik abban a hitben élnek, hogy június 1-jén férjük munkához jut, béremelést kapnak, az adóikat csökkentik, visszaállítják a gyes és a gyed hosszabb idejét, megkapják a 13 havi nyugdíjat és bért, továbbá fejlesztik az iskolájukat és a kórházukat, végül, aki hitelt vett fel, annak csökkentik a törlesztőrészletét, és megtiltják az árverezéseket. És megsüvegeli a magyart mind az oláh, mind a német, mind a tót. Az IMF–EU-szerződés nyárvégi megkötésekor, vagy legkésőbb a 2011-es költségvetés összeállításakor ki fog derülni, hogy ebből semmi se igaz, hogy a kétharmad nem hatja meg a pénzpiacot, ellenkezőleg, arra készteti, hogy az erős legitimációjú kormányt még könyörtelenebb reformokra bírja: csinálj egészségügyi, oktatási, nyugdíjreformot, akkor kapsz annyi mozgásteret, hogy ne kelljen nettó megszorítanod, szinten tarthatod azt, amid van. Mire a gerinces "jobboldali" szavazó ordítozva megkérdi, hogy ha már négy évet várt a béremelésre, most mit szórakoznak vele. És először megszereti a Jobbikot, ahol Vona már meg is ígérte, hogy mindezeket számon fogja kérni, majd miután a csőcselék kitombolta magát – ezt lesz igazán nehéz túlélni –, megint ezeket az elnyűtt, elfogadhatatlan stb. stb. szocialistákat fogja megtalálni. A Fidesz nem az MSZP-vel vagy a Jobbikkal küzd, hanem a saját szavazóival, ahogy az MSZP-nek se a Fidesz vagy a Jobbik volt az ellenfele, hanem önmaga, saját ostoba és korrupt politikája.

Ha egy országban uralkodóvá vált, hogy a kormányok legitimációját nem ideológia, hanem gazdasági növekedés és életszínvonal-emelkedés adja, illetve meghatározott életforma-modell elfogadása vagy elutasítása, akkor egyrészt nem bal és jobb küzd, hanem kormányzóképesség és életforma-modellek.

Válság idején a fordulatok sokkal gyorsabban zajlanak le, elegendő néhány hónap, vagy alig egy év. Obama bejött erős legitimációval, a republikánusok a porban hevertek. Elég volt egy év, hogy Obama megrendüljön, és az ostoba, hideg polgárháborús Palin-vezérelte republikánusok beteadélutánozzák magukat a komoly ellenzék szerepébe. Sarkozy 2007 és 2009 ősze között verhetetlennek látszott, a PS halott volt. Elég volt a válság újabb hulláma 2010 elején, és Sarko padlóra került, a szocialisták magukra találtak. A görögök nagy csinnadrattával megválasztották Papandreut és a PASOK-ot – most nézd meg őket. A világ  elviselhetetlen, de lehet elviselhetetlenebb is.

Elragadtattam magam.

Barátsággal:
Laci


Lengyel László (forrás: klubhalo.hu)
közgazdász, publicista, politológus
Lásd még: wikipédia, penzugykutato.hu


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!